Debreczeni Ujság, 1932. március (36. évfolyam, 49-70. szám)

1932-03-05 / 53. szám

4 ríVÜIMV Bethlen törzs irodalmi táborozása Pénteken este tartotta az Árpád B. E. theológus Bethlen törzse a rendes irodalmi táborozását. A táborozást Szüle Miklós törzsfő nyitotta meg a nemzeti Hiszekeggyel. Utána Molnár Ayula H. e­­tb. ker. Íródeák tartott lelkes és tartalmas prédikációt. Majd Bárdi Ferenc lb. általános érdekű, de különösen theológus szempontból igen fontos és égető kérdésről tartott szí­nes és nívós előadást. Vajó Zoltán lb) kiforrott és átérzett szavalatában tol­mácsolta Kovács tb. igen sikerült kel­tem­­én­yeiben rejlő költői értéket és ér­zéseket. Szavalatáért meleg tapsokat kapott. Körtvélyessy L db. szájharmo­nika száma egy kis derűt vitt be a tá­borozás komoly hangulatába. Végül Jeney L­ászló db. szavalta el teljes precizitással Benyovszky Pál „A ha­d­ak utján“ című, igaz magyar hazafi­­ságtól átitatott, lelkes, tüzes hangú költeményét. Szavalatát a törzs elis­merő tapsokkal jutalmazta. Néhány indítvány után a törzsfő a táborozást imával berekesztette. Farkas a szabolcsi Országúton Nyíregyháza, március 4. Dalmady Imre, Vígh Bertalan szabolcsveresmarti birtokának in­tézője, Kisvárdán végzett bevásár­lásai után másodmagával taligán indult hazafelé. Alighogy Kékesét elhagyták, a taliga előtt farkasra lettek figyelmesek. Dalmady a nála lévő fegyverével éppen lövésre ké­szült, amikor az állat letért az út­ról. Közvetlenül a tanya előtt ismét előbukkant a farkas, s ekkor Dal­mady egy lövéssel leterítette. A farkas ezen a vidéken igen ritka, s csak rendkívül kemény és hosszú tél esetén fordul elő. Okirathamisításért elítéltek két péksegédet (A Debreceni Újság tudósítójától.) Érdekes bűnügyet tárgyalt pénte­ken délelőtt a debreceni törvényszék Rézler tanácsa. Ifj. Gombos Sán­dor és Karak Sándor péksegédek egy Fésűs nevű debreceni pékmes­ternél voltak alkalmazásban. A két képsegéd nem elégedett meg kere­setével, hanem gazdája nevében le­veleket hamisított és felkeresett több debreceni péket, akiktől Fésűs nevében kölcsönkér. Ilyen módon több száz pengőt szedtek össze, mert volt olyan pékmester is, akitől 100—200 pengőt csaltak ki egy­szerre. Ezenkívül elsikkasztották az üzletekbe hordott sütemények árát is. A tárgyaláson Gombos beismer­te, hogy valóban felvette a pénzt, de azt állította, hogy a leveleket ne­’­­ írta, hanem Karak hamisí­totta azokat. A bíróság magánokirat hamisítás vétségében mondotta ki bűnösnek őket és Gombost két hónapi, Kara­kót pedig egy hónapi fogházra ítél­te. Az ítéletnél figyelembe vették, hogy a vádlottak a kárt megtérí­tették, illetőleg leszolgálták.______ Lapunkat támogatja, de­­fektfc­őinknél vásárol jut. Az „ Uj Vetés*’ vitaülése Tegnap délután tartotta az „Uj Ve­tés“ második vitaülését, melyen dr. Tóth László két. vezér „Az álláshal­mozásról és az elhelyezkedésről“ tar­tott bevezető beszédet s utána gazdag eszmecsere indult meg. A vitaülésről részletes beszámolót a holnapi szá­munkban közölüük. DEBRECZENI UJLAG a napokban megjelenik a kormány rendelete a gazdák termelési hitelének biztosítási­ról Budapest, március 4. A kormány a termelés folytonos­ságának biztosítása­ érdekében ter­melési hitelt kíván nyújtani a gaz­dáknak. A hitelfolyósítás ügyéről, amely most már a megvalósulás kü­szöbéhez ért, Purgly Emil földmű­velésügyi miniszter a következőket mondotta: " A gazdák termelési hitelének biztosítására a napokban megjelenik a rendelet, amelyet a miniszter­tanács már letárgyalt. A rendelet értelmében másfél százalékkal ma­gasabban, mint a Nemzeti Bank ka­matlába, fogják a termelési hitele­ket, a zöldhitelt, a gazdadák ren­delkezésére bocsátani. Gondoskodás történik természetesen arról is, hogy a hitelezők érdekeit kellőkép­pen biztosítsák és a­­rendelet alap­ján folyósítandó gazdahitelek visz­­szafizetése elsősorban történik, te­hát ezek a hitelek nem részesülhet­nek halasztási kedvezményben. Elítélt a debreceni törvényszék egy kamatuzsorást (A Debreceni Újság tudósítójától.) Pallás Imréné konyári asszony a megszorult embereknek többször kölcsönzött kisebb-nagyob összege­ket. Mint kiderült, Pallásné igen ma­gas kamatokat számított. Száz pen­gő után rendesen nyolc pengő ka­matot kért egy hónapra, ami évi 96 százalékos kamatnak felel meg. Gyakran azt is megtette, hogy a tőkéből előre levonta a kamatokat. Addig folytatta üzelmeit, míg egy napon az egyik károsult feljelen­tette. A debreceni törvényszéken megtartott főtárgyaláson igazolód­tak az ellene felhozott vádak és a bíróság uzsora vétsége miatt 300 pengő pénzbírságra ítélte Pallasnét. Dr. Darkó Jenő nagy érdeklődés mellett tartotta meg előadását az őshaza felkutatására szervezett expedíciókról (A Debreceni Újság tudósítójától.) Csütörtök este dr. Darkó Jenő egyetemi tanár, a kiváló történettu­dós és a Főiskolai Tanfolyam nagy népszerűségnek örvendő, fáradhatat­lanul agilis elnöke tartott előadást. A tudós professzor élvezetes modorban ismertette azokat a tudományos ex­pedíciókat, amelyek a magyarság bölcsőjének felkutatására indultak.Bevezetésül előadta, hogy egy nem­zet eredetének felderítése elsősorban a nyelvi rokonság és az ásatások ré­vén előkerült emlékek és maradvá­nyok alapján lehetséges. Ezek sze­rint a magyarság finn­ugor és török népfajoknak a keveréke. A hitelesen megállapítható legrégibb őshaza a Don folyó mellékén terült el, az en­nél régibb őshazát, amely valahol Kína tájékán lehetett, nem sikerült hitelt érdemlően megállapítani. Az első kutató, aki az ősmagyarokat ke­reste, a XIII. században élt. Ez Ju­lián domokosrendi barát volt, aki 1235-ben, IV. Béla uralkodása alatt elindult három társával, elsősorban térítési szándékból, a Volga mellékén élő és akkor még pogány ősmagya­­rok felkeresésére. Meg is találta őket, azonban csakhamar visszatért, hogy hírt hozzon a tatárok fenyegető támadása felől. Ezután az első és tudományos szempontból csekély értékű expedí­ció után 600 évvel később, a XIX. század elején, 1820 január 1-én, 36 éves korában indult el útjára Körösi Csom­a Sándor azzal a kifejezett cél­lal, hogy felkeresse a magyarok leg­régibb hazáját. Egyedül, gyalog, egy sétabottal a kezében. Az útiköltsége összesen 100 forint volt, amit egy jó­akarójától kapott és ez volt az egye­düli anyagi segítség, amit életében el­fogadott- Hihetetlen nehézségeket kellett leküzdenie, de nem rettent vissza és két évi gyaloglás után elér­kezett Laboréba, hogy Tibeten ke­resztül eljusson Indiába, ahol az ős­hazát sejtette. Célját ő sem tudta el­­­­érni, az őshazának nyomait sem ta­­­­lálta meg, de ezzel szemben megírta­­ a világon az első tibeti nyelvtant és szótárt s ezzel az alkotásával is ki­vívta a tudományos világ nagyrabe­csülését magának. Hirtelen bekövet­kezett halála akadályozta meg a to­vábbi kutatásokban. Sírja fölé az an­golok és a szülőfaluja állítottak sír­emléket. Körösi Csom­a Sándor 10 évig tar­tó útja alatt roppant anyagot gyűj­tött össze a finn­ugor rokonságra vo­natkozólag. Közben Vámbéry Ármin a török rokonsági kapcsolatokat ke­reste, míg Munkácsy Bernát ismét a finn ágat kezdte kutatni és feldolgoz­ta a Regulo által összegyűjtött anya­got. Végezetül a gróf Zichy Jenő ál­tal szervezett három expedíció bejár­ta mindazokat a helyiket, ahol az ős­magyarokat sejtetni lehetett. Ennek az expedíciónak a tagja volt dr. Pá­­pay József is, a debreceni egyetem tavaly elhunyt kiváló tanára is. Az őshaza tekintetében ezek az expedí­ciók negatív eredménnyel zárultak ugyan, de bizonyságot szereztek ar­ról, hogy a honfoglaló magyarok kultúrája sok tekintetben felette ál­lott az itt található népek kultúrájá­nak, mert csak ez tette lehetővé, hogy itt államot tudtak alapítani és azt több, mint ezer éven keresztül meg is tartani. 16 mm­Ssév -szén munka Női fehérneműek 1831-1932 valamint anyagok Unnrmnc (habselyem és batiszt) iluFuuS minden igényt kielégítő választékban Állandó újdonságok László A leggazdaságosabb 1932 március 5. A nagyszámú és előkelő közönség, mely a termet zsúfolásig megtöltötte, feszült figyelemmel kísérte dr. Dar­kó professzor szavait és végül lelkie­sen megtapsolta a kiváló előadót az igen szórakoztató és mégis komoly tudományos értéket reprezentáló, magas színvonalú előadásért. Még mindig nem került meg Lindbergh elrabolt gyermeke London, március 4. Lindberghné az összes lapokban kö­zölt hirdetésben kéri gyermekének el­rablóit, hogy akár közvetlenül, akár megbízottaik útján lépjenek vele érint­kezésbe és hajlandó minden feltételü­ket teljesíteni és szavatosságot vállalni, hogy nem lesz semmi bántódásuk, sem pedig annak, aki a gyermeket visszahozza. Dr. Horn József előadása a világválságról (A Debreceni Újság tudósítójától.) Szombaton, 5-én délután 6 óra­kor a városháza közgyűlési termé­ben dr. Horn József kultuszminisz­­tériumi kereskedelmi iskolai igaz­gató tart előadást a mai idők leg­jobb kérdéséről, a világválságról. Ennek a mindnyájunkat érdeklő sú­lyos és fontos kérdésnek minden részletét megbeszéli a kitűnő elő­adó, de különösen a magyar mező­gazdasági válsággal foglalkozik ki­merítőbben. Mindenki, aki a világválság kér­déséről alapos, világos megbízható és tárgyilagos ismereteket akar nyerni, az hallgassa meg Horn Jó­zsef dr. kitűnő közgazdászunk elő­adását, amely szombaton 6 órakor lesz a városháza közgyűlési termé­ben és ingyenes. Betörtek egy Piac-utcai rádió­üzletbe Péntekre virradó éjszaka Rosen­berg és Hammer Piac­ utca 8. szám alatti rádióüzletébe ismeretlen tet­tesek betörtek. A betörők az udvar felőli ablakon hatoltak be az üzlet­be és ugyancsak azon keresztül tá­voztak el. Elvittek több rádiót, rá­dióalkatrészeket, így igen sok érté­kes rádiólámpát s néhány pengőt a kézipénztárból. A kár 300 pengő. A rendőrség a tettesek kéztekinté­­sére megindította a nyomozást. A belügyminiszter körrendelete a közszállítási számlák kifizetéséről (A Debreceni Újság tudósítójától.) A belügyminiszter körrendeletet adott ki amelyben közli, hogy úgy a kincstárnak, mint a helyi hatósá­goknak elsőrangú érdeke, hogy a köztartozások teljes mértékben be­folyjanak. Épp ezért a miniszter el­rendelte, hogy a hatóságok közszál­­lításaiból eredő ezer pengőt meg­haladó számlákat csak abban az esetben szabad kifizetni, ha az illető szálító cégnek nincs köztartozása. Ezt a körülményt a szállítócég, vagy vállalkozó a községi elöljáró­ság, vagy a városi adóhivatal bizo­nyítványával tartozik igazolni. Amennyiben a vállalkozónak kifize­tetlen köztartozása van, úgy ezt az ezer pengőn felüli számlák összegé­ből le kell vonni.Az iparosság és a kereskedelem nyilván nagy megütközéssel fogadja ezt a rendeletét amely újból sza­porítja az adminisztrációt és nehe­­zíteni fogja a számlák kiegyanlik.

Next