Debreczeni Ujság, 1932. március (36. évfolyam, 49-70. szám)

1932-03-08 / 55. szám

4 Farkas Imre előadása Debrecenben (A Debreceni Újság tudósítójátó .) Van Magyarországon néhány iro­dalomba botlott ember, akik azt hiszik magukról, hogy írók és ezen a címen jogot formálnak minden el­képzelhető nyilvánosságra. Közéjük tartozik Farkas Imre nyugalmazott miniszteri tanácsos úr is, aki évek, sőt évtizedek hosszú során borjak­nak való nyájaskodással nyava­lyogta tele az ország kevésbé tájék­­­ozódott olvasóközönségét. Farkas Imre nyugalmazott mi­­­niszteri tanácsos úr vasárnap Debre­­anbe is eljött és meglehetősen gyér érdeklődés mellett „lelki klinikát“ l­átott az Arany Bika kistermében, mennyi közhelyt huszonöt-harminc esztendő óta a Színházi Élet és a h­ozzá hasonló mentalitású lapok ha­­rkjain összehordott, azt mind el­ i­mondta és olyan émelygő atmoszfé­rát teremtett, hogy rosszullét kör­nyékezett mindannyiunkat. Farkas Imre nyugalmazott miniszteri taná­csos úr — a saját beismerése sze­rint — a Gellért-szálló ablakából nézi a világot és azt hiszi, hogy Kneip­ kurák ajánlgatásával, strucc­politikával meg lehet oldani mind­azokat a véres problémákat, ame­lyek az agyunkba, a hasúnkba hasí­tanak, álmatlanná teszik minden éj­szakánkat és könnyekkel homályo­­sítják el minden nevetésünket. Mindezt azért írtuk meg, hogy Farkas Imre nyugalmazott minisz­teri tanácsos úr és mindazok az „irodalmi nagyságok“, akik jobb ügyhöz méltó buzgalommal, sekélye­­sítik el a magyar irodalmat, lássák be végre, hogy semmi közük sincs Ady Endre, Szabó Dezső, Tamási Áron, P. Gulácsy Irén, Bakó József, Mihelics Vid, P. Csávossy Elemér világnézetileg külömböző, de ízig­­vérig magyar alakjaihoz, akik mi vagyunk: mi, a százszor megvert, százszor kiebrudalt, elbukott és megint talpra eledő, végzetesen ma­gyar fiatalok- Bognár József. Megfagyott Rezes Jóska, a hadházi sánta koldus (A Debreceni Újság tudósítójától.) Az élet számkivetettjeinek tragi­kus halála teljesedett be Rezes Jó­zsef hajdúhadházi kolduson. A sze­rencsétlen falábú öregember néhány nappal ezelőtt Téglás községből hazafelé tartott a hajdúhadházi vá­góhídon, lévő lakására. Útközben a falába valahogy eloldódott és a ma­gával tehetetlen koldus lerogyott a fagyos útra. Hiába szedte össze minden erejét, hogy a falábát visz­,­szacsatolja, nem boldogult a mű­láb szijazatával- Közben a kezei annyi­ra meggémberedtek, hogy kénytelen volt felhagyni minden kísérlettel és mivel sehonnan sem kapott segítsé­­gett, megfagyott a néma ország­úton. A járókelők másnap reggel akadtak rá, amikor már nem volt benne élet. „Sánta“ Rezes Jóskát hétfőn délután temették el a hajdú­­hadházi halottasházból. Utolsó­­ út­jára a papon kívü­l csak a sirásók kísérték el. DEBRECZENI ÚJSÁG Egy tizenhét éves cselédleány borzalmi öngyilkossága a konyári vasúti állomás mellett Darabokban találták meg holttestét a töltésen (A Debreceni Újság tudósítójától.) A konyári vasúti állomás közvet­len közelében a minap hajnalban a pályaőr borzalmas leletre bukkant. Amint bejárta a pályát, néhány mé­terrel az állomástól egy emberi test­részt talált. Rosszat sejtett és to­vább kutatott, aminek az lett az eredménye, hogy rövidesen megta­lálta egy fiatal leánynak csaknem a felismerhetetlenségig összetépett holttestét. A testről hiányzott az egyik lábfej, amelyet azonban nem­sokára megtaláltak a csendőrök a vasúti töltés aljában. A lábfejen még rajta volt a cipő s mikor ezt lehúzták, észrevették, hogy a cipőbe bele van gyömöszölve a leány sze­mélyazonossági igazolványa, azon­kívül néhány pengő és egy pár mű­­selyem harisnya. Ebből állapították meg, hogy a halott leány Raduly Mária 17 éves cselédleány, aki — mint a nyomozás megállapította — öngyilkossági szándékból vetette magát a vonat alá, amely darabokra szakította a szerencsétlen leányt. A borzalmas öngyilkosságról érte­sítették a debreceni királyi ügyész­séget is, amely megadta a temetési engedélyt. Az öngyilkosság okát még eddig nem sikerült kideríteni. Nagy érdeklődés mellett folyt le a nyilastelepi református egyházrész leánykörének vasárnapi szeretet­vendégsége (A Debreceni Újság tudósítójától.) Vasárnap este 6 órai kezdettel kitűnően sikerült szeretetvendégsé­­get rendezett a nyilastelepi reformá­tus egyházrész kebelében működő Lorántffy Zsuzsánna Nőegylet és Leánykor. A szétválasztható fallal egybenyitott iskolatermeket zsúfo­lásig megtöltötte a közönség és a késő esti órákig gyönyörködött a gazdag és lélekemelő műsorban. A szeretetvendégség műsora, amelynek összeállításáért Matkó Rózsika ta­nítónőt illeti a legteljesebb elisme­rés, a következőkép zajlott le: Köz­ének után Biró Béla theológus mon­dott imádságot, majd Pap Imre ve­zető lelkész szavai előzték meg a tulajdonképpeni műsort, amelynek keretében Kaszás Ibolya és a leány­kori énekkar kedves énekszámai, Cséke Zoltán hatalmas sikert aratott hegedűszólója, , Kertész Dániel és Tantó Sándor szavalatai mellett kü­­lönös nagy sikert ért el a leány­kori tagok által előadott bibliai tár­gyú színdarab, „Jákob kútjánál“, amelynek hatásos jeleneteiben Sze­gedi Rózsika, Bajdor Piroska, Pin­tye Ilona, Gombácsy Magda, Bódi Mária, Milesz Irén, Keresztesi Ilon­ka, Koroknai Mária, Juhász Piroska, Eszik Ilonka, Frank Irén, Mátyási Gizika, Szabó Juliska és Matkó Ró­zsika szerepeltek nagyon szépen. A műsor keretében elhangzott előadást Mezey Béla lelkész tartotta, aki bibliai példákban mutatta be a nők és a keresztyépség viszonyát. Nagyhatású, közvetlen előadásában utalt azokra a feladtokra, amelyek az­­egyházban várnak a női munká­sokra. Filep Endre egyházrészi gondnok és Kalas Ferenc lelkes szavai zárták be az estélyt, amelynek megrende­zésében és a tea felszolgálásban a leánykor minden egyes tagja buz­­gólkodott. A mezőgazdasági és pénzügyi válságról nagyértékű­ előadást tartott dr. Horn József igazgató (A Debreceni Újság tudósítójától.) Szombaton este a Főiskolai Tan­folyam programon kívüli előadást tartott. Az előadó dr. Horn József budapesti kereskedelmi iskolai igaz­gató volt, aki lebilincselően szóra­koztató modorban ismertette a me­zőgazdasági és az ezzel kapcsolatos pénzügyi válságot. A kitűnő előadó bevezetésében el­mondta, hogy bár a válság nagyon aktuális téma, hálás tárgynak még­sem mondható, mert ma már a hall­gatóság nem annyira a válságra, mint inkább a válságból való szabadulás időpontjára kiváncsi. Erre azonban közgazdász nem adhat feleletet, csupán a tényeket ismertetheti- Az­után a hazai társadalmat leginkább érdeklő kérdést, a mezőgazdasági válságot fejtegette. Részletesen is­mertette a válságok általános jel­lemvonásait, a mai gazdasági krízis előzményeit és okait. Rámutatott azokra a feladatokra, amelyek a válság enyhítése körül az államra és az egyes termelőre várnak. Ezután rátért a pénzügyi és hitel­válságra. Sokan — köztük jeles gazdászok is — a válság okát a „kevés pénz“ jelszavával magya­rázzák, illetőleg a válság okát a fizetési eszközök, főként az •^'•any elégtelenségében és helytelen elosz­tásában keresik. Azok, akik ezt ál­lítják, az inflációban látják e válság­ból kivezető utat. E kérdéssel kap­csolatban részletesen ismertette a pénz közgazdasági szerepét, a pénz értékének állandóságához fűződő rendkívül fontos érdekeket, hiszen csak a pénz értékének állandósága segítheti elő a tőkeképződést és a takarékosságot, ami éppen nálunk, tőkeszegény országban igen nagy jelentőségű. A pénzérték alapja az arany, de az aranyvaluta természe­tesen nem azt jelenti, hogy a fize­tések tényleg arányban történnek, mert ez a mai forgalom mellett a rendelkezésre álló aranykészlet mennyiségével, annek elégtelensége miatt nem is volna lehetséges, de ez még azért sem volna célszrű, mert így a pénz a kereslet és kínálat tör­vényei szerinti hullámzásnak volna alávetve. A Jegybank nemcsak bankjegyeket bocsájt ki, s így az 1932 március 5. aranynál célszerűbb fizetési eszközt bocsájt a forgalom rendelkezésére, hanem a pénzmennyiséget is a for­galomhoz idomítja és ezáltal a pénz­értéket a hullámzástól megóvja. Majd ismertette az állam által életbeléptetett intézkedéseket, me­lyek mind a pénzérték állandósá­gának megóvására szolgálnak: a devizaforgalom korlátozását, a transzfermoratóriumot, amelyeket megértéssel kell fogadni, még az esetben is, ha egyesektől áldozato­kat követelnek, mert általuk sokkal nagyobb — az infláció által bekö­vetkezhető — bajoktól szabadulha­tunk m­eg. A válságból kivezető utat az állam éber közreműködése és­­ egyes termelők okos alkalmazkodá­sában jelölte meg. Világviszonylat­ban pedig az egymásra utalt nemze­tek megértő és vállvetett együttes munkája jelent kiutat. A válság mú­lásának egyik fontos feltétele, hogy a bizalom visszatérjen újból és a tőke megtalálja az útját a termelés­hez, a munkához­ A mai válság kissé soká tart és mint az idei tél ráül a lelkekre és próbára teszi az idegeket, de nem volt még olyan hosszú tél, amely után a tavasz ♦ ne következett volna. A gazdasági élet tavaszának is el kell következ­nie, várjuk hittel és bizalommal, mert nehéz viszonyok között, pénz nélkül lehet élni, de hit és bizalom nélkül nem. Az illusztris előadó személyéhez méltó, magas színvonalú előadás szemmel láthatólag megragadta a hallgatóságot, amely feszült érdek­lődéssel, éber figyelemmel kisérte dr. Horn József szavait és végül lelkes tapsokkal fejezte ki köszöne­tét a kiváló előadónak, aki ezt a ..száraz“ témát oly élvezetes elő­adásban ismertette. Négy hónap­ fogházra ítéltek egy csaló soffőrt (A Debreceni Újság tudósítójától.) A debreceni kir. törvényszék bün­tetőtanácsa tegnap vonta felelősség­re Ribán Antal budapesti ügynököt, aki néhány hónappal ezelőtt súlyo­san megkárosította az egyik debre­ceni soffőrt. Körülbelül a múlt év­decemberében történt, hogy Ribán Antal autón Debrecenből Budapestre vitette magát. A soffőrnek azt mondta, hogy majd az autó tulajdo­­sának fizet. Vele ugyanis már meg­egyezett a viteldíjban és ezért nyu­godtan elviheti. A soffőr kötélnek állt és csak akkor eszmélt rá arra, hogy csalónak esett áldozatul, mii­kor az egyik budapesti átjáróház előtt hiába várta vissza az ügynö­köt. A törvényszék rövid tárgyalás után bizonyítottnak vette a vádat és Ribán Antalt négy hónapi fogházra ítélte. Az ítélet ellen Ribán felebb­bezést jelentett be. *­ ­WW*»3**»**«AIM*W»W»**»* Prohásika és Társa tűzifa és szénkereskedők Mester u. 28. Ajánlanak csakis elsőrendű bükk, tölgy és akácfát hasábos és aprított állapotban, valamint fűtési szeneket a legolcsóbb naptárakon- Csakis első­rendű tölgy és akácfa hasábból ap­rítva 3,40 fillér mázsánként. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Erzsébet Királyné Széllé Budapest, IV. Egyetem­ utca 5. szám (a Belváros központjában) Menü 1.60 és 3.7 pengő. Olcsó pensiérendszert! Szoba fűtéssel és napi 3-szori étkezéssel 7 pengő, o­m 6 Erzsébet pincében menü 1.60 és 1­90 P.

Next