Debreczeni Ujság, 1932. március (36. évfolyam, 49-70. szám)
1932-03-08 / 55. szám
4 Farkas Imre előadása Debrecenben (A Debreceni Újság tudósítójátó .) Van Magyarországon néhány irodalomba botlott ember, akik azt hiszik magukról, hogy írók és ezen a címen jogot formálnak minden elképzelhető nyilvánosságra. Közéjük tartozik Farkas Imre nyugalmazott miniszteri tanácsos úr is, aki évek, sőt évtizedek hosszú során borjaknak való nyájaskodással nyavalyogta tele az ország kevésbé tájékozódott olvasóközönségét. Farkas Imre nyugalmazott miniszteri tanácsos úr vasárnap Debreanbe is eljött és meglehetősen gyér érdeklődés mellett „lelki klinikát“ látott az Arany Bika kistermében, mennyi közhelyt huszonöt-harminc esztendő óta a Színházi Élet és a hozzá hasonló mentalitású lapok harkjain összehordott, azt mind el imondta és olyan émelygő atmoszférát teremtett, hogy rosszullét környékezett mindannyiunkat. Farkas Imre nyugalmazott miniszteri tanácsos úr — a saját beismerése szerint — a Gellért-szálló ablakából nézi a világot és azt hiszi, hogy Kneip kurák ajánlgatásával, struccpolitikával meg lehet oldani mindazokat a véres problémákat, amelyek az agyunkba, a hasúnkba hasítanak, álmatlanná teszik minden éjszakánkat és könnyekkel homályosítják el minden nevetésünket. Mindezt azért írtuk meg, hogy Farkas Imre nyugalmazott miniszteri tanácsos úr és mindazok az „irodalmi nagyságok“, akik jobb ügyhöz méltó buzgalommal, sekélyesítik el a magyar irodalmat, lássák be végre, hogy semmi közük sincs Ady Endre, Szabó Dezső, Tamási Áron, P. Gulácsy Irén, Bakó József, Mihelics Vid, P. Csávossy Elemér világnézetileg külömböző, de ízigvérig magyar alakjaihoz, akik mi vagyunk: mi, a százszor megvert, százszor kiebrudalt, elbukott és megint talpra eledő, végzetesen magyar fiatalok- Bognár József. Megfagyott Rezes Jóska, a hadházi sánta koldus (A Debreceni Újság tudósítójától.) Az élet számkivetettjeinek tragikus halála teljesedett be Rezes József hajdúhadházi kolduson. A szerencsétlen falábú öregember néhány nappal ezelőtt Téglás községből hazafelé tartott a hajdúhadházi vágóhídon, lévő lakására. Útközben a falába valahogy eloldódott és a magával tehetetlen koldus lerogyott a fagyos útra. Hiába szedte össze minden erejét, hogy a falábát visz,szacsatolja, nem boldogult a műláb szijazatával- Közben a kezei annyira meggémberedtek, hogy kénytelen volt felhagyni minden kísérlettel és mivel sehonnan sem kapott segítségett, megfagyott a néma országúton. A járókelők másnap reggel akadtak rá, amikor már nem volt benne élet. „Sánta“ Rezes Jóskát hétfőn délután temették el a hajdúhadházi halottasházból. Utolsó útjára a papon kívül csak a sirásók kísérték el. DEBRECZENI ÚJSÁG Egy tizenhét éves cselédleány borzalmi öngyilkossága a konyári vasúti állomás mellett Darabokban találták meg holttestét a töltésen (A Debreceni Újság tudósítójától.) A konyári vasúti állomás közvetlen közelében a minap hajnalban a pályaőr borzalmas leletre bukkant. Amint bejárta a pályát, néhány méterrel az állomástól egy emberi testrészt talált. Rosszat sejtett és tovább kutatott, aminek az lett az eredménye, hogy rövidesen megtalálta egy fiatal leánynak csaknem a felismerhetetlenségig összetépett holttestét. A testről hiányzott az egyik lábfej, amelyet azonban nemsokára megtaláltak a csendőrök a vasúti töltés aljában. A lábfejen még rajta volt a cipő s mikor ezt lehúzták, észrevették, hogy a cipőbe bele van gyömöszölve a leány személyazonossági igazolványa, azonkívül néhány pengő és egy pár műselyem harisnya. Ebből állapították meg, hogy a halott leány Raduly Mária 17 éves cselédleány, aki — mint a nyomozás megállapította — öngyilkossági szándékból vetette magát a vonat alá, amely darabokra szakította a szerencsétlen leányt. A borzalmas öngyilkosságról értesítették a debreceni királyi ügyészséget is, amely megadta a temetési engedélyt. Az öngyilkosság okát még eddig nem sikerült kideríteni. Nagy érdeklődés mellett folyt le a nyilastelepi református egyházrész leánykörének vasárnapi szeretetvendégsége (A Debreceni Újság tudósítójától.) Vasárnap este 6 órai kezdettel kitűnően sikerült szeretetvendégséget rendezett a nyilastelepi református egyházrész kebelében működő Lorántffy Zsuzsánna Nőegylet és Leánykor. A szétválasztható fallal egybenyitott iskolatermeket zsúfolásig megtöltötte a közönség és a késő esti órákig gyönyörködött a gazdag és lélekemelő műsorban. A szeretetvendégség műsora, amelynek összeállításáért Matkó Rózsika tanítónőt illeti a legteljesebb elismerés, a következőkép zajlott le: Közének után Biró Béla theológus mondott imádságot, majd Pap Imre vezető lelkész szavai előzték meg a tulajdonképpeni műsort, amelynek keretében Kaszás Ibolya és a leánykori énekkar kedves énekszámai, Cséke Zoltán hatalmas sikert aratott hegedűszólója, , Kertész Dániel és Tantó Sándor szavalatai mellett különös nagy sikert ért el a leánykori tagok által előadott bibliai tárgyú színdarab, „Jákob kútjánál“, amelynek hatásos jeleneteiben Szegedi Rózsika, Bajdor Piroska, Pintye Ilona, Gombácsy Magda, Bódi Mária, Milesz Irén, Keresztesi Ilonka, Koroknai Mária, Juhász Piroska, Eszik Ilonka, Frank Irén, Mátyási Gizika, Szabó Juliska és Matkó Rózsika szerepeltek nagyon szépen. A műsor keretében elhangzott előadást Mezey Béla lelkész tartotta, aki bibliai példákban mutatta be a nők és a keresztyépség viszonyát. Nagyhatású, közvetlen előadásában utalt azokra a feladtokra, amelyek azegyházban várnak a női munkásokra. Filep Endre egyházrészi gondnok és Kalas Ferenc lelkes szavai zárták be az estélyt, amelynek megrendezésében és a tea felszolgálásban a leánykor minden egyes tagja buzgólkodott. A mezőgazdasági és pénzügyi válságról nagyértékű előadást tartott dr. Horn József igazgató (A Debreceni Újság tudósítójától.) Szombaton este a Főiskolai Tanfolyam programon kívüli előadást tartott. Az előadó dr. Horn József budapesti kereskedelmi iskolai igazgató volt, aki lebilincselően szórakoztató modorban ismertette a mezőgazdasági és az ezzel kapcsolatos pénzügyi válságot. A kitűnő előadó bevezetésében elmondta, hogy bár a válság nagyon aktuális téma, hálás tárgynak mégsem mondható, mert ma már a hallgatóság nem annyira a válságra, mint inkább a válságból való szabadulás időpontjára kiváncsi. Erre azonban közgazdász nem adhat feleletet, csupán a tényeket ismertetheti- Azután a hazai társadalmat leginkább érdeklő kérdést, a mezőgazdasági válságot fejtegette. Részletesen ismertette a válságok általános jellemvonásait, a mai gazdasági krízis előzményeit és okait. Rámutatott azokra a feladatokra, amelyek a válság enyhítése körül az államra és az egyes termelőre várnak. Ezután rátért a pénzügyi és hitelválságra. Sokan — köztük jeles gazdászok is — a válság okát a „kevés pénz“ jelszavával magyarázzák, illetőleg a válság okát a fizetési eszközök, főként az •^'•any elégtelenségében és helytelen elosztásában keresik. Azok, akik ezt állítják, az inflációban látják e válságból kivezető utat. E kérdéssel kapcsolatban részletesen ismertette a pénz közgazdasági szerepét, a pénz értékének állandóságához fűződő rendkívül fontos érdekeket, hiszen csak a pénz értékének állandósága segítheti elő a tőkeképződést és a takarékosságot, ami éppen nálunk, tőkeszegény országban igen nagy jelentőségű. A pénzérték alapja az arany, de az aranyvaluta természetesen nem azt jelenti, hogy a fizetések tényleg arányban történnek, mert ez a mai forgalom mellett a rendelkezésre álló aranykészlet mennyiségével, annek elégtelensége miatt nem is volna lehetséges, de ez még azért sem volna célszrű, mert így a pénz a kereslet és kínálat törvényei szerinti hullámzásnak volna alávetve. A Jegybank nemcsak bankjegyeket bocsájt ki, s így az 1932 március 5. aranynál célszerűbb fizetési eszközt bocsájt a forgalom rendelkezésére, hanem a pénzmennyiséget is a forgalomhoz idomítja és ezáltal a pénzértéket a hullámzástól megóvja. Majd ismertette az állam által életbeléptetett intézkedéseket, melyek mind a pénzérték állandóságának megóvására szolgálnak: a devizaforgalom korlátozását, a transzfermoratóriumot, amelyeket megértéssel kell fogadni, még az esetben is, ha egyesektől áldozatokat követelnek, mert általuk sokkal nagyobb — az infláció által bekövetkezhető — bajoktól szabadulhatunk meg. A válságból kivezető utat az állam éber közreműködése és egyes termelők okos alkalmazkodásában jelölte meg. Világviszonylatban pedig az egymásra utalt nemzetek megértő és vállvetett együttes munkája jelent kiutat. A válság múlásának egyik fontos feltétele, hogy a bizalom visszatérjen újból és a tőke megtalálja az útját a termeléshez, a munkához A mai válság kissé soká tart és mint az idei tél ráül a lelkekre és próbára teszi az idegeket, de nem volt még olyan hosszú tél, amely után a tavasz ♦ ne következett volna. A gazdasági élet tavaszának is el kell következnie, várjuk hittel és bizalommal, mert nehéz viszonyok között, pénz nélkül lehet élni, de hit és bizalom nélkül nem. Az illusztris előadó személyéhez méltó, magas színvonalú előadás szemmel láthatólag megragadta a hallgatóságot, amely feszült érdeklődéssel, éber figyelemmel kisérte dr. Horn József szavait és végül lelkes tapsokkal fejezte ki köszönetét a kiváló előadónak, aki ezt a ..száraz“ témát oly élvezetes előadásban ismertette. Négy hónap fogházra ítéltek egy csaló soffőrt (A Debreceni Újság tudósítójától.) A debreceni kir. törvényszék büntetőtanácsa tegnap vonta felelősségre Ribán Antal budapesti ügynököt, aki néhány hónappal ezelőtt súlyosan megkárosította az egyik debreceni soffőrt. Körülbelül a múlt évdecemberében történt, hogy Ribán Antal autón Debrecenből Budapestre vitette magát. A soffőrnek azt mondta, hogy majd az autó tulajdosának fizet. Vele ugyanis már megegyezett a viteldíjban és ezért nyugodtan elviheti. A soffőr kötélnek állt és csak akkor eszmélt rá arra, hogy csalónak esett áldozatul, miikor az egyik budapesti átjáróház előtt hiába várta vissza az ügynököt. A törvényszék rövid tárgyalás után bizonyítottnak vette a vádat és Ribán Antalt négy hónapi fogházra ítélte. Az ítélet ellen Ribán felebbbezést jelentett be. * WW*»3**»**«AIM*W»W»**»* Prohásika és Társa tűzifa és szénkereskedők Mester u. 28. Ajánlanak csakis elsőrendű bükk, tölgy és akácfát hasábos és aprított állapotban, valamint fűtési szeneket a legolcsóbb naptárakon- Csakis elsőrendű tölgy és akácfa hasábból aprítva 3,40 fillér mázsánként. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Erzsébet Királyné Széllé Budapest, IV. Egyetem utca 5. szám (a Belváros központjában) Menü 1.60 és 3.7 pengő. Olcsó pensiérendszert! Szoba fűtéssel és napi 3-szori étkezéssel 7 pengő, om 6 Erzsébet pincében menü 1.60 és 190 P.