Dél-Kelet, 1990. július-december (2. évfolyam, 26-51. szám)
1990-07-06 / 26. szám
rpHPVVlVH|н шМвИ Magyar Vasárnap A szünetek azért is izgalmasak a Parlamentben, mert ilyenkor benépesül a büfé, és néhányan az étteremben is helyet foglalnak. Nyers Rezső például az úgynevezett bécsi zsemlét részesíti előnyben. A különösen ízletes orosz hússalátát nem kóstolta meg a nem is olyan rég még első számú vezetőnek számító képviselő. Mennyire más lett az étterem hangulata is. Fél évvel ezelőtt a felszolgálók abból tudták meg, hogy hamarosan szünet következik, ha megjelent dr. Pesta László. Hajszál pontosan öt perccel előbb érkezett. Fél adag ebédjét, három deci vörös borát Srautmann Rezső, Barcs Sándor, Bognár József és Kállai Ferenc társaságában fogyasztotta el. Akkor általában baráti társaságok szerint volt az ülésrend. Csak Puja Frigyes mellé nem ült soha senki. Aréna Mivel a szakszervezeti mozgalomban nem láttam kellő erőt mondja Steer Ferenc, az Ikarus munkása az 1956-os munkástanácsok formáját próbáltuk meg. Mivel álláspontunk szerint, ami évtizedek alatt létrejött ebben az országban, mind a munkások, a bérből és fizetésből élők tulajdona, az ő bérükből lett lecsípve, nem engedhetjük meg, hogy ezt a vezetők elherdálják. Természetesen nem vagyunk privatizáció-ellenesek, hiszen ez a jövő útja. De ebből nem szabad kihagyni azokat, akik az értékeket megteremtették. A munkát tavaly tavasszal kezdtük el, amikor a szakszervezet egy csomó probléma felvetésére azt válaszolta, hogy nincs jogosítványa a megoldáshoz. A vállalati újságban megjelentettem egy toborzó felhívást. Óriási balhé lett belőle. Elrettentő példaként ugyanabban az újságban megjelent egy cikk, hogyan végezték ki, hogyan börtönözték be Ъ8-ban a munkástanácsok tagjait. Szinte azt sugallta, így jár, aki belép. Képes . Az 1960-as évek közepétől az arabok elsősorban úgynevezett műszaki-tudományos együttműködési megállapodások keretében a különböző hazai intézmények, a SZEF, a pártbizottságok, az ifjúsági szervezetek meghívására, ösztöndíjas diákokként érkeztek hazánkba. Ők azok a Magyarországon élő diákok, akikről a közvélemény jószerivel annyit tud, hogy költik az állam pénzét és elfoglalják a magyar tanulók elől a helyet. A valóság természetesen nem ilyen egyszerű. Az arabok másik - mondjuk óvatosan, feltűnőbb - csoportjai az elmúlt években turistaként érkeztek hozzánk. Őket többnyire a főváros utcáin, pályaudvarain, szállodák és belvárosi szórakozóhelyek teraszán lehet látni. A Keleti pályaudvar peronján mozgó valutaváltók beleolvadnak a tömegbe. Három-négy ember dolgozik közösen, egy figyel és jelent, egy közvetít, egyiknél van a forint, másiknál pedig a valuta. Heti Hírnök Molnár Béla bácsi (76) elmondása szerint 12 esztendővel ezelőtt jelentkezett nála a gégetumor. "Elmentem a körzeti orvoshoz, aki megmondta, hogy körülbelül hat hónapig élhetek még. Ezután már semmi más nem foglalkoztatott, csak az, hogyan legyek öngyilkos. Nagyon sokat töprengtem azon, hogy gyermekkoromban édesanyám és nagyanyám gyógyfüvekkel gyógyított minden ban s legtöbbször eredményesen. Elkezdtem gyógyfüveket, növényeket keresni, s nemsokára a kísérleteimmel kedvező fordulatot értem el az állapotomban. December végére nyoma sem volt a betegségnek. Először csak magamon próbáltam ki, de aztán adtam belőle az ismerősömnek. " Dél-Kelet Vargabetűk Carlos Kedvelem a bűnözőket, kivált a terroristákat. Mielőtt megbotránkoznának e kijelentésen, kérem, hallgassanak végig. Nyugodtan tárcsázzák Horváth Balázs belügyminiszter urat és mondják meg neki, hogy én vagyok az egyedüli szemtanú, aki látta Carlost, amint a budapesti Thermál I Szállóban áztatta a lábát a csodás fürdőmedencében. Ott ült mellette Kádár János és Benkei András, egymásra kacsintottak és a proletárinternacionalizmus szellemében — gondolatban — megfogták egymás kezét. Névtelen informátorom odasúgta, hogy most figyeljek, mert néhány másodperc múlva fürdőgatyában megjelenik a hírhedt Ulrike Meinhof, a Bader -Meinhof csoport Vörös Hadsereg Frakciójának vezetője, aki nem tévesztendő össze Sztálin generalisszimusszal, bár mindkettőjük lábán egyforma a bütyök. Bevallom, hogy katartikus élményt jelentett a nem mindennapi felfedezés. Az már végképp feldobott, amikor ezzel egy időben a másik Balázs is (László) a színre lépett, és bejelentette a drasztikus áremelést. A vörös fogyókúra után kékülünk, zöldülünk és fogalmunk sincs, hogy a szegfűt vagy a tulipánt szagolgassuk. Mindenesetre bűzlik a pálinkás bütykös, a benzines kanna, a dohányos doboz. Augusztustól viszont a nyakunkba zúdul a szén, a brikett, a tűzifa. Fuldokolhatunk a gáz, a víz, rángatózhatunk a villanyáram árától. De sebaj, polgártársak! A szóvivő megnyugtatásul azt is közölte, hogy késő őszig hasonló lépéseket nem tervez a kormány. Csak az a kérdés, melyik kormányra gondolt. Valóban, nem is tudom, hogy miért kell nekünk az inflációval, a gabonaexporttal, a költségvetési hiánnyal foglalkozni. A címervita, a Carlosügy, az amnesztia sokkal izgalmasabb. Itt van mindjárt a női bugyik tolvaja. A megrögzött bűnöző évekig garázdálkodott a kiterített intim fehérneműk között, a végén mindet a birtokába vette és eltűnt. A dörzsölt rendőrök gondoltak egy nagyot és akcióba léptek, összehívták a falu hölgyeit és közölték: egy ideig nincs bugyiszárítás. A kiéhezett bűnöző néhány hét múlva rácsapott az újból kiterített fehérneműkre, de a rend őrei elkapták. A szegény asztalos azóta is a bolondok házában várja sorsa jobbra fordulását. Mondom, a bűnözők intelligensek és műveltek. Sas József művész urat is meglátogatták a minap. A betörő nem tört, nem zúzott, csupán egy lllár Erzsébet-szobrocskát dobott a földre. A mikroszkópos direktor levelet írt a hívatlan látogatónak és felhívta a figyelmét arra, hogy az ellopott utazó borotvájában cserélje ki a pengét és a Schéner Mihály-képet ne adja el, mert gyönyörű. Az infrasütője pedig ráz, nehogy hozzá nyúljon. Egyetértek a mostani börtönlakókkal, akik elítélik Tonhauser László rendőrtiszt könnyelmű nyilatkozatait, hiszen az elítélteknek nincs érdekvédelmi szervezetük. Bizony, gondolkozzon csak el tisztelt rendőr úr, mi lenne, ha egy utópista társadalomban élnénk, ahol ugye nincsenek bűnözők. Vajon, hol tenné magát hasznosá, és mi lenne az igazságügyi apparátussal, a BM-alkalmazottak népes csoportjával, aki így vagy úgy, de kétségtelenül a bűnből élnek. Csak hátra az agarakkal kedves bűnözők! Izgatottan várom a jövőt, amikor a büntetés-végrehajtásban megvalósítjuk a svéd modellt, ahol az elítéltek egyszemélyes cellájukban nyelveket, számítástechnikát tanulnak. Mert nálunk is nagy szükség van : tolmácsokra, idegenívezőkre. Hátha jobban szót értünk az újabb Carlosokkal. Seres Sándor Dél-Kelet. Független közéleti hetilap. Felelős szerkesztő: Kepenyes János, szerkesztő: Goldman György, főmunkatárs: Seres Sándor. Rovatszerkesztők: Flornok Ernő, B. Sajti Emese, Krausz Tamás, Herpai Attila. Norvégiai tudósítónk: Bíró Károly. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 12. Telefon: 21-692,24- 155. Terjesztési előadó: Leszkó Pál. Kiadja a Dél—Kelet Lap- és Könyvkiadó Kft., felelős kiadó a kft. ügyvezetője. Szövegszedés, szerkesztés: Dél—Kelet Kft. Nyomtatás: Kner Nyomda lapüzeme, Békéscsaba, Lenin út 9—12. Vezérigazgató: Balog Miklós. ISSN 0865-1264.