Dél-Kelet - Délkeleti Krónika, 1993. július-december (1. évfolyam, 16-21. szám - 1. évfolyam, 1-21. szám)

1993-11-11 / 14. szám

DÉLKELETI KRÓNIKA „Ez a riasztótáskája?”– kérdezte a pénztárosnő Alighanem egy életen át nyöghette volna tartozását az a fiatal pénztárosnő, aki hétfő délben 500 ezer, azaz félmil­lió forinttal több pénzt adott át az 1. számú ablaknál pénz­intézete ügyfelének Hódme­zővásárhelyen. A 35 éves vál­lalkozó, Salacz Sándor mun­ka- és sportruhakészítéssel, va­lamint védőeszközök forgal­mazásával foglalkozik, de nyu­godtan kitehetné a cégtáblájá­ra a becsületesség szimbólu­mát is. Ha van még ilyen ná­lunk. Az úgy volt, hogy 900 ezer Ft felvételéért fáradt be a fia­talember a Magyar Hitelbank Rt. Kossuth téri igazgatóságá­ra, ám az igényelt összeg he­lyett egy köteggel, vagyis 100 darab 5000 forintossal több pénzt vehetett át. Az összesen egymillió 490 ezer forintot an­nak rendje és módja szerint el is süllyesztette farmerdzseki­jének jobb felső zsebében. Jó­kedvében lehetett a pénztá­ros hölgy, mert meg is kérdez­te tőle: „Ez a riasztótáskája?" Akkor esett pánikba, amikor az ügyfél rájött, hogy valamics­kével, egy kötegecskével több sáska ütötte a markát, és - ha hiszik, ha nem - felhívta tele­fonon a bankot, szeretné visszaszolgáltatni a félmilliót. Az igazgatónőt nem találta bent, megbízott helyettesét, Farkasné Borsi Gabriellát el­lenben igen, akinek jelenlété­ben a pénztárosnő még aznap délután hiánytalanul átvehet­te a köteget. Mostanában bankot rabolni, és nem jutalmazni szoktak eb­ben az országban (aztán példá­ul e sorok írójának is van egy olyan, nagyon-nagyon közeli is­merőse, akinek szintén Vásár­helyen 25 ezer forintot adott elő­ször egy másik pénzintézet al­kalmazottja 250 ezer forint he­lyett), ennélfogva először azt kérdeztük Salacz úrtól:­­ Mi vitte rá erre a felet­tébb nemes cselekedetre? - Szeretek nyugodtan alud­ni, meg nem áll szándékom­ban tönkretenni a pénztáros­nő életét. - Van családja? - Igen, a második házassá­gomban élek, négy fiúgyerme­ket tartok el. - Lehet, hogy furcsa, amit most kérdezek: nem kap ki ezért a feleségétől? - Nem, pedig lenne helye a pénznek. Már beszéltünk er­ről telefonon. Abban remény­kedem, a bank most már való­ban elhiszi, hogy megbízható ügyfele vagyok, mert ezidáig be sem adtam a pályázatokat, annyira elment a kedvem a magas hitelkamatoktól és a ga­ranciavállalástól. - Ezek szerint abban re­ménykedik, hogy jó csele­kedetének fejében a bank kedvező kamatokkal és ga­ranciabiztosítás nélkül nyújt Önnek hitelt a közel­jövőben? - Pontosan erről van szó, azt hiszem, rászolgálhatok a biza­lomra. A megbízott igazgató-he­­lyettesnőtől még megtudtuk, hogy csütörtökön, az igazga­tónő visszaérkezésének nap­ján feltétlenül tolmácsolja a tisztességes ügyfél kérését. A pénztárosnő pedig nyugodtan elrebeghet egy hálaimát a ne­ki legszimpatikusabb temp­lomban. (dányi) Fotó: Pintér József Közös „tévézés” az AVU-irodában Előző számunkban már hírt ad­tunk róla - hiszen valóság volt -, ám tegnap a hivatalos aktusra is sor került. Békéscsabán, az országos fo­lyamat részeként, tegnap délelőtt óta immár „fővárosi áldással” működik az Állami Vagyonügynökség Békés megyei Irodája. Zsigmond Éva, a Sajtó és Marketing Igazgatóság ügy­félszolgálati vezetője elmondta, hogy azért nyitottak, illetve nyitnak min­den megyeszékhelyen irodát, hogy leegyszerűsítsék, megkönnyítsék a privatizációban résztvevő, vagy részt venni szándékozó vidéki vállalko­zók, emberek dolgát. Tehát, az And­­rássy út 22. szám alatt, a MTESZ szék­házban működő irodában minden olyan információ beszerezhető, il­letve úgy elintézhető, amelyekért ed­dig Budapestre kellett utazni. Meg­vásárolhatók, meg­rendelhetők a va­gyonügynökség füzetei (eddig 19 je­lent meg), hozzá lehet jutni a pályá­zatok teljes anyagához, a vagyontár­gyak, ingatlanok, pályázati, árverési információihoz. A helyi munkatársak állandó kapcsolatban állnak a központ megyei referenseivel, azaz bármilyen konkrét, vagy elvi kérdésre, problémá­ra válaszolni tudnak. A megnyitón az újságírókon kívül, gazdasági vezetők, a városi és megyei önkormányzatok képviselői is jelen vol­tak. Pap János, Békéscsaba polgár­­mesterének kérdése, miszerint a va­gyonügynökség a későbbiekben meg­beszéli-e az előprivatizáció során az önkormányzatok tulajdonában lévő in­gatlanok tartós bérbeadásával kapcso­latos problémákat - illetékesség híján - megválaszolatlan maradt. Ugyanakkor az kiderült, hogy a helyi irodákban le­hetőséget kell biztosítani arra, hogy az ÁVÜ Igazgató Tanácsának rendszeres heti sajtótájékoztatójáról egyenes adás­ban közvetítő Duna Televízió műsorait bárki megnézhesse. Ez a rendszer még csak néhány hete működik, de ez a „találmány” is a minél szélesebb nyil­­■­vánosság bevonását szolgálja a privati­zációba. f- Tragédia a kukoricásban Örökre elment a gádor­osi lány Nem igazán volt jó viszonyban a szülei­vel az a 18 éves gádorosi lány, aki még augusztus elején tűnt el otthonról. P. E. korábban többször is huzamosabb időre eltávozott házukból, így aztán aggódó szülei mit sem sejtettek a tragédiáról. P. S., az édesapa október 18-án jelentette be az orosházi Rendőrkapitányságon a lánya eltűnését, melyet a körözés elrendelése követett. Néhány nappal ezelőtt, október 31-én találták meg a lány holttestét a kom­­bájnosok a tanyától mintegy 100 méterre lévő kukoricatáblában. A nyomozás meg tart, szakértők bevo­násával folyik a vizsgálat, bűncselekmény­re utaló jelek eddig még nem merültek fel. Nagy a valószínűsége annak, hogy azon a ominózus estén, éjszakán a diszkóból ha­zatérő, gyógyszert szedő, arra alkoholt ivott P. E. akaratán kívül öngyilkosságot követett el. (d.l.)

Next