Heti Délkelet, 1997. július-december (4. évfolyam, 26-51. szám)
1997-08-17 / 32. szám
Náddal fedi a tetőt - Kitől tanulta a szakmát? -kérdeztük Pali bácsit. - Vagy harminc évvel ezelőtt itt, Komlóson, a Bizsó bácsitól - válaszolt a mester. - A múltkor megfigyeltem, amint az egyik háznál dolgozott. Fürgén, fiatalosan mozgott a háztetőn... - Igen, hála Istennek, az egészségem még nem hagyott cserben. Felnőtt fejjel kezdtem el a nádtetőkészítést, előtte gépkocsivezető voltam. Meguntam az örökös csavargást, s átnyergeltem erre a szakmára, aztán egyik napról a másikra meg is kedveltem. Hogy miért? Talán azért, mert nem voltam annyira időhöz kötve, mint korábban. Ha eső esett vagy erősebben tűzött a nap, akkor abbahagytam a munkát, így van ez a mai napig is... Magam osztom be a munkaidőmet. Jobbára nyáron dolgozom, hiszen akkor lehet jól felverni a nádat, ha száraz. - Mennyire divat ma a nádtető? - Az új házak esetében külön engedély szükséges hozzá, hiszen gyúlékony anyag a nád. Vannak települések az országban, ahol még sok a nádtetős ház. Ebben különösen a falusi üdülők járnak élen. A Tisza mentén több település is van, ahová gyakran hívnak. Legutóbb például Mártélyon dolgoztam. - Arra kérem, mesélje el a munkafolyamatot... - Miután az ácsok a faszerkezettel végeztek, akkor jövök én. Elkészítem a tetőhöz vezető állást, majd a nádat kúpokba rakom, hogy kéz alatt legyen az anyag. Háromszor négy méteres hosszúságú deszkákat helyezek el az állásra, amelyeket aztán dróttal a tető gerendáihoz kötözök. Ezután jön a nád ,„bedobálása", majd egymásra rakása. Negyven centi vastagságúnak kell lennie a nádtetőnek, amit több rétegben viszek fel. Ezután jön a varrás, ami azt jelenti, hogy horganyzott dróttal átkötözöm a nádkévéket, egyúttal rögzítem is a gerendákhoz. Harminc évet is kibír. Régen a drót helyett fonott csuhét használtunk. - Egy jól elkészített nádtető hány évig bírja? - Száz, százhúsz évig is, de közben azért egy-két helyen feltétlenül javítani kell. - Drága a nád? - Igen. Egy 150 centi magasságú kéve jelenleg 150-170 forintba kerül. A válogatott, tetőre való nád, amelyik eléri a 200 centimétert, 250—270 forint. Egy négyzetméterre nyolc kéve szükséges, ki lehet számolni, hogy egy ház tetőzete mennyibe kerül. S akkor még nem beszéltünk a munkadíjról... Nyugdíjas vagyok, egy kis mellékes mindig jól jön. - Szokott gyönyörködni az elkészült munkájában? - Igen! Mielőtt hozzáfognék egy házhoz, mindig eldöntöm, hogy milyen legyen az a nádtető. Addig csinálom, addig verem a nádat a szerszámmal, amíg olyan nem lesz, ahogy azt előre elképzeltem. - Ön biztonsággal mozog a tetőn. Nem félti a családja? - A fiam szokta mondogatni: „Apám, hiányzik ez neked?" Tudja, uram, én jobban érzem magam a tetőn, mint a földön. Ismerőseim figyelmeztetni szoktak, hogy már idős vagyok, abba kellene hagynom a munkát, de nem hallgatok rájuk. Engem a tető, a nád és a mozgás éltet. - A fia nem szokott segíteni? - Dehogynem, annak ellenére, hogy a felesége is, ő is tanárok. A nyári szünidőben eljön velem a fiam, s együtt dolgozunk, sőt, a középső unokám is velünk tart. Egyetemista a gyerek, de úgy van a nádtetőfedéssel, hogy igyekszik elsajátítani, mert a diploma mellé nem árt egy másik mesterség sem. - Sok a munkája? - Szerencsére mindig akad. Ha nem esne az eső, akkor most fenn, a tetőn talált volna meg. - További jó munkát és jó egészséget. (néda) HETI DÉLKELET Tetlják Pál 72 éves nyugdíjas Tótkomlóson él. Még ma is aktívan dolgozik mint nádtetőkészítő. A kihalófélben lévő mesterséget viszonylag későn, negyvenévesen sajátította el. A környékből gyakran felkeresik, s arra kérik az idős férfit, hogy a megrongálódott nádtetőt javítsa ki. Hivatásáról otthonában beszélgettünk vele... „A tetőn érzem a legjobban magamat" - mondja Pali bácsi Tetlják Pál egy nádtetőt javít (Családi archív fotó) 16