Dél Keresztje, 1952 (2. évfolyam, 8-23. szám)

1952-05-15 / 8-9. szám

2 Oldal Idelent Délen . . . A sydneyi „The Land“ írja, hogy egy csupa fiatal ausztrál mun­kásból álló csoport taná­cot és segítséget kért a laptól, miként juthatnának földhöz és kezdhetné­nek gazdálkodni, „mielőtt az új ausztráloknak is eszébe jutna ez.“ A lap hozzáfűzi, hogy az új­ ausztrá­­lok elitje ugyanerre törekszik, föl­det akar szerezni, farmot alapítani, s mindenki jól teszi, ha siet, mie­lőtt még a bevándorlók részéről megindul a nagy verseny a mező­gazdaságban. Benyomásunk szerint, sem auszt­rál, sem „újausztrál“ részről nem létszik valami különös versengés a farmer-élet után. A búza, hús és vajtermelés ijesztő esését megállí­tandó, az ausztrál Mezőgazdasági Tanács április végén ötéves tervet (nomen est omen?) fogadott el, mely a kalászosok vetésterületének 5 millió acre-vel való emelését, a hústermelésnek 24, a tejtermelés­nek 12 százalékkal való fokozását írja elő, hogy a növekvő hazai szükséglet ellátásán felül még 100 millió fonttal emelkedjék az ex­port is. Nézetünk szerint a terv eleve sikertelenségre van ítélve mindaddig, míg a kormány mega­kadályozza, hogy a farmer világ­piaci áron adhassa el terményeit. Ma az állam s az angol élelmezé­sügyi minisztérium garantálja a farmernek a termelési költséget, a mélyen a világpiaci árak alatt. Pusztán azért azonban, hogy ter­melési költségei biztosan visszaté­rüljenek, hogy heti 70 órás mun­­káért ne keressen többet, mint a túlórázó gyári munkás, senki sem fogja a bush-életet választani. Leg­­kevésbbé az új­ ausztrálok. ★ Playford délausztráliai miniszte­relnök Menziessel való megbeszélé­se során, a hír szerint, engedett valamit a Radium Hill-i uránium­­lelőhellyel kapcsolatos álláspontjá­ból. Tudvalevőleg az US Atom­energia­ Bizottság magának kivánja biztosítani az ottani uránércet, míg Mr. Playford ellenzi az érc kivite­lét s csak feldolgozott állapotban akarja kiengedni. Ez Délausztrá­­liában, feltételezhetőleg Port Pik­é­ben uránérc-olvasztó művek felál­lítását tenné szükségessé. Ugya­nakkor a Kennecott Copper Co., Amerikának talán legnagyobb szí­nesfém-vállalata érdeklődik a Nor­thern Territory-n fekvő Rum Jungle urániumércének feldolgo­zása iránt. Rum Jungle világvi­szonylatban is a legfontosabb jövő uránium-források közé tartozik...... Mind a közönség fegyelmének, mind a nagykereskedők hidegvéré­nek becsületére válik a cigaretta­piac helyzete. Az importkorlátozás ellenére régi készletekből még min­dig szabadon, pult felett kapható a cigaretta. Egymás közt bevallhat­juk, hogy otthon ilyen körülmé­nyek közt már a korlátozások be­jelentésének napján megrohanták volna a trafikokat s tízezres tétlek­ben járna kézről-kézre, láncszemről láncszemre a feketepiaci cigaretta. ★ „Az érettségizettek nagy száma képtelen leírni egy egyszerű angol kifejezést és méginkább képtelenek —megérteni jelentését“—közölte R. B. Farrel egyetemi tanár, a sydneyi bölcsészeti kar dékánja, a „Mir­ror“ ápr. 24.-i száma szerint. A gyenge egyetemi színvonal oka a professzor szerint az érettséginek megfelelő „matriculatio" könnyíté­sében és az ókori, valamint a modern nyelvek elégtelen oktatásá­ban kereshető meg. ★ Botrányos eseményről ad tudósí­tást a „The Bulletin“ ápr. 30.-i száma. Április 22.-én Sydneyből repülőgép indult Hong-Kong felé. Az utasok egyik része szabadságán ról Koreába visszatérő ausztrál ka­tona volt. A másik része pedig egy öt tagú civil társaság . . . köztük a fémmunkások, dokk és bányamunkások szakszervezeteinek képviselői, akik a vörös Kína fővár­­osába utaztak a május 1.-i felvo­nulásra ... A delegátus elvtársak költségeit a bolsevista Kína fizette és egy repülőgépen utaztak azok­kal a férfiakkal, akik önként har­colnak fent, Koreában az emberi­ség legnagyobb veszedelme ellen! A „diggerek“ — magyarul: bakák — a lapok jelentése szerint nyom­dafestéket nem tűrő szavakat ha­sználtak, melyek közül az „émelyí­tő“ a legenyhébb volt. • * A Sydney „Herald“ május 7.-i szá­ma mellesleg közli, hogy a japáni kábítószer feketepiacát a Szovje­tunióból látják el és a morfium, ópium stb. — Koreán keresztül utazik — Japánba . . . ★ DEL KERESZTJE Új modern Magyar hentesárugyár Mészáros és hentesüzlet CONTI GOODS 136 CATHEDRAL STREET, EAST SYDNEY (A St. Mary's székesegyház mögött) Tel: FA5515 Mindenféle hazai hús és hentesáru kapható. Kérje minden jobb csemegeüzletben! Órát órásnál vegyen DOXA — CYMA — MARVIN Óra-ékszer eladás és javítás HUBERT J. magyar órásmester 9 Strand Arcade, Sydney. Tel: BL2320 Tel.: BL 2320 (Folyt, az 1. oldalról) ázsiai színes népek bevándorlásá­nak teljes tilalma, bármennyire is elfogadott, pártok feletti nemzeti politika, súlyos külpolitikai káro­kat okoz. A színes népek nem is annyira azt bánják, hogy népfeles­legeiket nem tudják itt elhelyezni, hanem a színesek megalázását, a fehérek felsőbbrendűségi érzésének megtestülését látják az ausztrál be­vándorlási törvényekben. Egyházi körökből, származik az a javaslat, hogy évente pár száz színes beván­dorló beengedésével meg kellene és lehetne szüntetni a hindu, ma­láj ,kínai és japán nemzeti önér­zet sérelmét, de a parlament és a közvélemény itt is éppoly kevés érzéket mutat ilyen finomságok iránt, mint másutt. A mai helyzet, Menzies megál­lapítása szerint, annyiban kedve­zőbb a múlt háború előttinél, hogy ma a leendő ellenség tengeri ereje elhanyagolható. Ausztráliá­nak legfeljebb a távolkeleti orosz tengeralattjáró-flotta okoz gondo­kat. Ez kétségtelenül igaz is, fel­téve, hogy a háború belátható időn belül tör ki. Idővel azonban nemcsak a tengerészeti erőviszo­nyok változhatnak, hanem a kele­tázsiai túlnépesedés nyomása is. Alig kétséges, hogy Churchill, leszámolva Anglia gyengülésével, London távolkeleti kötelezettségei­nek egy részét Canberrára kívánja hárítani. Az is előrelátható, hogy ha Ausztrália a Commonwealth tagja marad, előbb vagy utóbb An­glia egész birodalmi felelősségét át kell vennie ebben a térségben. Mindebben csak a san franciscoi szerződésre támaszkodhatik. Jelen­tőségteljes ebben a vonatkozásban, hogy Menzies májusban Washing­tonon keresztül utazik a londoni találkozóra . . . (i­­ - y) 1952. MÁJUS 15. mit Érdemes...? ÉRDEMES megnézni a néhány hétig Sydneyben játszó „Natio­nal Opera" előadásait. Világ­hírű opera és balett darabokat mutatnak be a Tivoliban. Tosca, Lohengrin, Lucia stb. a műso­ron. Jegyek: 5/3-tól­­ 25/3-ig. ÉRDEMES meglátogatnai a Művé­szek Szövetségének őszi képkiál­­lítását a David Jones Elisabeth St.-i kiállítási termében. Nyitva május 24-ig. Belépődíj nincsen. ÉRDEMES elolvasni Wass Albert legújabb könyvét. Címe: „Tizen­három almafa". A regény Erdé­ly visszatérése utáni időkben játszódik le. Buenos Airesben jelent meg, rövidesen Ausztráliá­ban is kapható lesz. ÉRDEMES átolvasni és nem ma­gyar barátainknak továbbadni az első könyvet, melyet nem magá­nosok áldozatai, hanem a MNB dotációja jelentetett meg — a Fehér és Fekete Könyvek után. Az adatgyűjtemény címe: „Geno­cide by Deportation“ /Fajgyilkos­ság a deportálással­. A gyűjte­mény államférfiak és a világsaj­tó nyilatkozatait és cikkeit is közli a deportálásokkal kapcso­latban. ÉRDEMES megvenni a „Délameri­kai Magyar Hírlap“ Naptárát. Több mint 200 oldalon főleg magyar remekírók novelláit, hasznos adatokat közöl. Nem­rég érkezett meg, nagy a sikere, csak kissé drága: 18 sh. ÉRDEMES megrendelni a „Bánk bán“, az „Ember tragédiája“ nyomtatásban megjelent olcsó kiadásait. /Argentínai kiadás, illetve nyomás/ Kapható Bris­­baneban vagy Sydneyben az EFG Bookshopban. ÉRDEMES azonnal megvásárolni /4 sh./ az „Australian Quarterly“ 1. évi márciusi számát és elol­vastatni ausztrál ismerőseinkkel Murphy: „Assimilating the Dis­placed Person“ c. cikkét. Leg­közelebb mi is ismertetni fog­juk. Mintha mi írtuk volna! ÉRDEMES beszerezni Robert Ing­­rim: „After Hitler Stalin?“ című, magyar szempontból igen érté­kes munkáját és a már Ausztrá­liában is kapható Robban: Ha a németek győztek volna c. szatírá­jának angol kiadását. Végül: ismét kapható-olcsó — Mikes: „How to be an allien“ c., az an­gol szokásokat humorosan bemu­tató könyve. Ágoston Pásztor Master Builder Lot 37, Marion Street Bankstown, NSW Vállalok: beton vagy tégla alapo­zást, „ready-cut“-ot, mindenféle építő munkát. Anyagom van. Különbejáratú utcai szoba két sze­mélynek kiadó­­konyha, mosóko­­ntya, fürdüszoba használattal/ 39 Burton St., Randwick, Fekete Zoltán Istvánt v. lpesti és mezöhegyesi lakost, utolsó cime Liége, Belgium, keresi Fritz Mária, Schrannenplatz 15, Füssen, Ger­many.­

Next