Dél Keresztje, 1953 (3. évfolyam, 3-24. szám)
1953-02-15 / 3-4. szám
Registered at the G.P.O. Sydrfey, for transmission by post as a newspaper. III. EVF. 3.-4. sz. SYDNEY, 1953. FEBR. 15. ARA: 1/6. BÁRSONYKÉZ - VASKESZTYÉBEN Az új Eisenhower-kormány, úgy látszik, vaskesztyűvel a kezén kezdi formálni Amerika és az egész nyugati világ külpolitikáját. Az elmúlt két hét nagyobb eseményei mind az új, keményi amerikai vonal szellemében zajlottak. A legnagyobb feltűnéssel az a bejelentés járt, hogy a kormány elhatározta a 7. amerikai flotta által Formosa és Kína közt fenntartott járőrszolgálat megszületését. Más szóval, az amerikai haditengerészet a jövőben nem akadályozza meg Csangkajsek formosai haderejét a kínai szárazföld megtámadásában, viszont feltételezhetőleg megakadályozná a kínai kommunistákat Formosa megtámadásában. Eisenhower így akarja kényszeríteni a pekingi kommunista kormányt, hogy a délkínai partvidéket fenyegető támadás miatt csapatokat vonjon el a koreai frontról vagy pedig igyekezzék a koreai háborút fegyverszünet útján befejezni. • A lépés gyakorlati értéke vitás. Míg a benne rejlő kihívás arra késztette Mao Ce-tungot, hogy a most folyó pekingi “Népi Politikai Tanácskozás” során élete egyik legharciasabb beszédjét mondja az “amerikai imperialisták” elleni védekezés és a koreai háború folytatásának szükségességéről, addig a tény az, hogy e sorok írásának pillanatáig még nem adták ki az új parancsot a 7. flottának. A bejelentés jóval megelőzte a cselekvést. Tény továbbá, hogy a kínai nemzeti hadseregnek négy évvel ezelőtt Formosába menekült maradványai ma önmagukat sem tudnák megvédeni, nemhogy megtámadják a kínai szárazföldet. Angol források két hadosztályra becsülik Csangkaisek használható haderejét. Ezt az erőt természetesen többszörösére lehetne fokozni jól szervezett és kellő felügyelet alatt tartott anyagi segéllyel, s ennek előkészítése lesz a feladata a napokban Formosába érkezett amerikai vezérkari bizottságnak, melynek vezetője a hadianyag legyártása és leszállítása s az új nemzeti kínaida- Pentagon hadianyagsegély - irodájának feje. De a szükséges dosztályok felállítása még legjobb esetben is hosszú hónapokat vesz igénybe. Ma az új, keményszavú amerikai irány mögött semmivel sincs nagyobb súly, mint a Truman-Avheson féle simább, diplomatikusabb irány mögött. A vaskesztyű alatt nem rejlik még vaskéz. Kedés, várjon tanácsos volt - e felhúzni addig, amíg a durva érintést szükség esetén nem követheti ellenállhatatlanul erős szorítás? • A vaskesztyű már mindenesetre horzsolja és sérti azokat, akikhez hozzáér. Peking így abban a kellemes helyzetben van, hogy imperialista fenyegetéssel rémítheti alattvalalóit anélkül, hogy egyelőre valóban félnie kellene ettől. Londont az angol-amerikai kapcsolatok legkényesebb pontján sértette az új politika, s míg Acheson alatt Washington redőszerint igyekezett legalább a látszatát fenntartani annak, hogy a Távolkeletet érintő, elhatározások Anglia egyetértésével történnek, addig most, az új, kemény vonal értelmében, még erre a látszatra sem vigyáztak. A vaskesztyűs kezelés legjellegzetesebb hatása azonban Dulles külügyminiszter európai körútjával kapcsolatban látszott. Dulles küldetésének fő célja az volt, hogy nyíltan és félreérthetetlenül tudtára adja az európai kormányoknak, nem számíthatnak az amerikai támogatás fokozására, ha előbb nem teszik rendbe a saját házuk táját, s e rendberalió Washington szemben most nem más, mint a politikai különbségek félretevése és az Európai Védelmi Közösség szerződésének gyors ratifikálása. Ez elég jogos kívánság és, burkoltabb formában, már Acheson is célzott rá. De a ratifikálás egyik alapfeltétele a német szociáldemokrata párt kibékítése, s ehhez Dulles úgy fogott hozzá, hogy a bonni tartózkodásából a német szociáldemokraták vezetőjének, Ollenhauernek előirányzott másfél óra helyett csak 35 perces kihallgatást adott, ahol ő beszélt, Ollenhauer pedig hallgatott. Ez természetesen felbőszítete a német szociáldemokratákat anélkül, hogy ellenkezésüket a közös hadsereggel szemben legyőzte volna. • Ez az új “tetszik-nem tetszik” álláspont érthető volna akkor, ha a “nem tetszik” esetén Amerika képes volna sorsára hagyni Nyugateurópát, vagy pedig, orosz módszer szerint, hatékonyan beavatkozni az ottani belpolitikai erőviszonyokba és “tetszik” - ké változtatni a “nem tetszik”-et. Washington azonban erre minden bizonnyal nem hajlandó. Az amerikai közvélemény beállítottsága ma éppúgy háborúellenes, mint a Truman-korszak alatt. Kötelező katonai szolgálat és évente mintegy hetven milliárd dollár katonai célokra fordított adó formájában az amerikai nép soha nem látott terhet visel, de csak azért, mert úgy látja, így megvásárolhatja magának a békét. Az Eisenhower - Dulles kettesfogat éppoly kevéssé hajthat túl ezen a célon, mint a Truman -Acheson-Harriman- Kennan négyes. • Fél évszázaddal ezelőtt, az amerikai külpolitika születésekor, Theodore Roosevelt ezt az aranyszabályt kovácsolta: “Beszélj halkan, de tartsd kéznél a nagybotot.” Az újabbkori amerikai történelem azt mutatja, hogy amikor a nemzetközi szóváltásban Amerika hangja erőssé válik s visszakozásra már nincs lehetőség, akkor, de csak akkor, az amerikai nép kezébe is veszi a nagybotot. Kétségtelen, nem szívesen. Mind az első, mind a második világháborúban úgy kényszerült rá, hogy Wilson, illetve Roosevelt olyan kötelezettségeket vállal, amelyeknek csak a nagybottal lehetett eleget tenni. • Igaz, hogy a jelenlegi vaskesztyűs irány kétes értékű diplomáciai szerszám, amíg nincs mögötte több erő és határozottság, de talán ez az egyetlen, amely szinte észrevétlenül belehajszolhatja az emerikai népet abba, hogy hamarább nézzen szembe az elkerülhetetlennel. Moszkva ma mindenesetre túl óvatos ahhoz, hogy ebben közreműködjék. De ha a szovjet politika nem is győzi meg az Egyesült Államok százhatvan millió polgárát, hogy előbb-utóbb meg kell hozni a végső áldozatot, Washington új iránya maga is sokat tehet ennek érdekében. A bársonykéz nem sokáig marad bársony, ha vaskesztyűt húznak rá. (i-y) A MAI LAPPAL előfizetés Kimutatást küldtünk Kérjük a jelzett összeget befizetni, nehogy a lap küldésébe fennakadás álljon elő.