Dél Keresztje, 1955 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1955-01-15 / 1-2. szám

Registered at the G.P.O. Sydney, for transmission by post as a newspaper. V. évf. 1. — 2. sz. SYDNEY, 1955. JAN. 15 Ara: 1/6 AZ V.-ik A “Dél Keresztje” mai számá­val ötödik évfolyamába lépett. Külön érdemes erről beszélni. Nem dicsekedve, nem önelégül­ten, mert az egyik magatartás ostoba lenne, a másik meg alap­talan. Az ötödik évfolyam első száma esemény. Sok minden rejlik mö­götte. Elsősorban a lap olvasói, a lap hirdetői. A “Dél Kereszt­je” első számának megjelené­sekor legtöbbjük még itt sem volt Ausztráliában, s aki itt volt, éppenolyan frissen érke­zet^ "mint mi magunk. S “kontraktos” éveken, küzdel­meken, nehézségeken át ma már majdnem minden ausztráliai magyar azon az utón halad, mely az itteni küldönös és uj életben határozott, cél felé fut. Az elmúlt években — és remél­jük a következőkben is, szám­talan levélen, közvetlen kapcs­olaton át, de elsősorban a két­hetenként általában pontosan megérkező “DK”-n keresztül, olyan eleven és párját ritkító kapcsolat alakult ki újság és olvasók között, amire ‘alig yan más államok magyarjai között példa. Minden más magyar lap, mely az elmúlt években itt megjelent annyira más jelegű volt mint a “DK”, hogy “kon- kurencirenciáról” nem lehetett beszélni. Éppen ezért nem “a konkurens” mondatja velünk, hogy nagy szerencsével siker­ült a jelek szerint nagyjából azt a lapok szerkesztenünk, me­lyre itt és ma szükség van még. Nagy lapok, odahaza és itt is, elsősorban különféle támogatá­sokból élnek. A “DK” anyagi bázisa olvasóinak és hirdetői­nek shillingjeiből áll. Köszö­net illeti meg azokat a magy- arokaf, akik az elmúlt években lehetővé tették a “DK” rendsze­res megjelenését. S külön kö­szönet illeti meg őket azért, !-,or<v az újságtól értesülések- - a mindenkori állapotok és helyzet tárgyilagos, komoly köz­lését várták, akkoris ha az “jó volt”, akkoris, ha “rossz volt”. Az elmúlt években mi is sokat tanultunk, sok leckét kaptunks ezért köszönetét tudunk monda­ELIGAZÍTÓ 1. Azok akik eddig még nem küldték be a DK-ban meg­jelent kérdőívre adataikat,, saját érdekükben és rninnél előbb juttassák el azokat címünkre. A két hónappal ezeilött jelent­kezők közül karácsony hónapjában többen értesítettek már minket arról, hogy szüleik megkapták az utllevelet. Egyes esetekben 14-20 nap alatt kapták meg az útlevelet, a kérvény beadásától! számítva! 2. Miután reményünk van arra, hogy a különlegesen ne­héznek látszó esetekkel külön is foglalkoznak illetékesek, az ilyen adatokat is kérjük beküldeni. 3. Eddig még hivatalosan meg nem erősített hírek szerint, olyan rendeletet hoztak-a másik hir szerint rövidesen kiadnak olyan rendeletet-melynek értelmében az 55-60 éven feiüli, a szokásos feltételeknek megfelelő hozzátartózók minden bürok­ratikus akadékoskodás nélkül kaphatnak útlevelet, de az egy­es esetekben ezután is egyénileg bírálják el az utlevélkérést. Amennyiben az uj rendelet valóban megjelent, vagy megjele nik, arról a DK-ban közlünk részleteket. Az egyéni elbírálást mindenki természetesnek tartja s éppen ezen az alapon, az újév elején talán nem alaptalan a bizalmunk abban, hogy a legtöbbször egyéni, nehéz ügyekben-mint pl. amikor házastár­sak és gyermekek élnek szétszakadva egymástól-sok fájó se­bet gyógyít be mindannyiunk közös vágya és az emberséges­séget, humanitást programba iktató kormány politikája. 4. Több érdeklődésre ismételten közöljük, hogy kezdőmé, nyelésünkkel kapcsolatban semmiféle felajánlást, költségmeg- térítés» stb. nem fogadunk el. ni. mert nagy mértékben segítet­ték a lapot a kérdések tisztá­zásában. Sajnos — a lap, ma sem és valószínűleg sohasem képes önmaga fenntartásán és a legszorosabb költségek kifi­zetésén túl azt az összeget bi­ztositatni, mely legalább egy-, vagy két “fül time” dolgozó, csak a lappal törődő “staff”- ot eltyirthatna. Ezt nem pa­naszképpen Írjuk, csak Olvas­óink tájékoztatására, nehogy esetleg a szép évfordulón “meg­lepetést várjanak”, nagyobb lap formájában — tölünk. Dye.okor különféle Ígéreteket és fogadalmakat szokás mon­dani. Arról , hogy az ötödik évfolyamban is... meg bizto­síthatjuk kedves olvasóinkat hogy ezután is.. . stb. Remél­jük, erre nincsen szükség. Az ünnepélyes alkalmakkor kimon­dott szóvirágokra. Akik ismerik, olvassák és talán szeretik is a lapot, tudják, hogy szélsőségektől távol, amennyi­re csak emberileg lehetséges tisztességes, nyugodt hangon tájékoztatunk, hogy Olvasóink rninnél több oldali-ól szerzett értesülések birtokában alakít­hassák ki szabad véleményü­ket. Akik nem ismerik még a lapot, kérjük, olvassák rendszeresen. Akik nem szeretik a lapot, szin­tén helyesen járnának el, ha saját jobban tájékozottságuk érdekében a “mások vélemény­ét” is meghalgatnák. Ez általá­ban nem szokott megártani. Az ötödik évfolyam örömére ha. I tározzák pR előfizetőink, hogy I legalább ebben az évben valób­an előre és nem utólag fizetik be azt a szerény összeget, me­lyből a lap él, lélegzik és ötö­dik évében lépve erősödni is szeretne. MIÉRT NE !? Egyik ausztráliai antibolsevista magyar szervezet követeli, hogy az ausztrál hatóságok tiltsák meg a magyarországi magyar a angolnyelvü kiadványok been­gedését. Tiltakoznia, javasolnia itt minden- lakosnak joga van. Más kérdés, hogy érdemes-e és van-e értelme az ilyen tilta­kozásnak. Egyik — e kérdésben illetékes ausztrál szerv — vé­leménye szerint, az ilyen nyil­atkozatok bizonyitóerejüek az ausztrál hatóságok felé. Azt bizonyítják, hogy a bevándor­olt európaiak egy részének ha- lovány fogalma sincsen a de­mokráciáról, melynek egyik lé­nyeges jegy(> — legalábbis Nyu­gaton — a gátlásmentes tájé­kozódás szabadsága. Ezért lát­hatók az itteni ujságrusoknál mindenfajta lapok. S rajnos ez­ért nem láthatók s kaphatók pl. Budapesten a nyugati újsá­gok, folyóiratok. “A népnek” ->v,t kell olvasnia, úgy kell tájékozódnia, ahogy azt az egyetlen párt sajtója eléadja. Ezzel szemben pl. Au­sztráliában, ahol minden ember kialakíthatja a maga vélemé­nyét, a különféle hírforrások, lapok könyvek alapján, min­denkinek módjában áll félelem- mentesen hozzájutnia a nyugati és keleti világ lapjaihoz. Hely­esebb lett volna tehát az ellen tiltakozni, hogy miért nem en­gedik meg Budapesten a nyuga­ti lapok árusítását, előfizetés­ét, azaz tiltakozni az ellen, hogy a tájékozódás szabadsága nem teljes az egész világon, s nem az követelni, hogy Auszt­ráliában is csökkenjen az embe­ri szabadságjogok száma. A “DK” UJ POSTACÍME: P. O. BOX 96 NORTH SYDNEY

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék