Független Magyarország, 1961 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-03 / 5. szám
*. oldal TELEFON: X B 8617 Cathleen Nemes örömmel értesíti tisztelt vendégeit, hogy sikerült leszerződtetnie FERNAND-ot, a közismert francia mestert, aki eddig az Elizabeth Arden cég “sztárja” volt. Hajfestés új francia és amerikai eljárással fél óra alatt, a kiválasztott színárnyalatra. Különleges pasztell színek. TARTÓS HULLÁM ARCÁPOLÁS MANIKÜR PEDIKÜR Szőrtelenítés minden nyom nélkül, elektromos eljárással. 163 PACIFIC HIGHWAY, NORTH SYDNEY Borok Pálinkák Likőrök kitűnő magyarosízű helyi és importált italok Nagybani áron tucatos mennyiségben ingyen házhozszállítva a város egész területén! I GOULBURN WINE, SPIRIT & BEER SUPPLY Pty. Ltd. I 97 GOULBURN STREET, (Air Force House) SYDNEY 4 Hívjon magyarul: MA 5232 ^ Legyen háztulajdonos! MIÉRT KÖLT LAKBÉRRE? Kezded pénzügyi nehézségein átsegítjük! Bizalommal forduljon hozzánk! MÁR 1150 DEPOZITTAL SAJÁT HÁZA LEHET! Telefonáljon magyarul: LA 2758, LA 1154 ESTE: LL 1780 PINE & CO. 569 KING STREET, NEWTOWN (St. Peters állomás közelében.) DULWICH HILL 500 New Canterbury Rd.,ATLANTIC MAGYAR SERVICE JAVÍTÓMŰHELY Nyitva 7 napon át reggel 6-tól este 9-ig! STATION ÉS LM 9588 A pénzügyi szigorítások ellenére, ha bármilyen célból kölcsönre — _____________I© van szüksége, forduljon bizalommal hozzánk! Korlátlan hitellehetőség lakóház, lakás, öröklakás, gyár, üzletház vásárlásához, építéséhez vagy bármilyen üzletvételhez. Legolcsóbb kamatozással és kedvező részletfeltételekkel. F. & D. BROKERS PTY. LTD. Finance Consultants 304 PITT STREET, SYDNEY 61-2417 OFFICE NO. 11 61-2417 BONDI JUNCTION DRIVING SCHOOL Magyar Autóiskola Magyar oktatás munkaidő után is! Hajtási igazolvány megszerzését garantáljuk! Mielőtt autót vesz, vegye igénybe szakértői szolgálatunkat! 282 OXFORD STREET, BONDI JUNCTION. SYDNEY Tel.: FW 2056 Tanítás Wollongongban is! AUSZTRÁLIA EGYETLEN MAGYAR VARRÓGÉPSZAKÜZLETE KELLOG Pty. Ltd. 458 PITT STREET, SYDNEY. TELEFON: MA 4636 (SZEMBEN A VÁROSI GÁZMŰVEKKEL) Címre ügyeljen! • Új és használt Singer, Pfaff, Durkopp házi és ipari varrógépek tíz éves jótállással, kis depozitra — hosszú részletre! • Ha 14 napi próbaidő alatt a gép nem felel meg, visszavesszük! • Telefonhívásra háznál mutatjuk be gépeinket! • Vidékre rendelést új vagy használt gépre, vagy javítást, költségmentesen 24 órán belül postázunk! • Javítást vállalunk! MINDENKI HULIGÁN, AKI . . . A huligán kifejezés eredetileg kizárólag külsőségekre vonatkozott és értelmezése rokon volt a régen is ismert viseletre modorra, magatartásra vonat“jampec” kifejezéssel: öltözködésre, hajkozott. Később a fogalom bevonult a hivatalos nyelvhasználatba és az ezzel kapcsolatos viták során újabb és újabb tartalmat kapott. Ma már általában azt az embertípust értik huligán alatt, aki magatartásával és cselekedeteivel a rendszer alapvető törvényeit tüntetően semmibe veszi. Még egy lényeges jellemzőt, a rendszerrel való szembenállást is a huliganizmus fogalmi körébe igyekeznek vinni és ahol erre valami lehetőség van, azt kimutatni. A huliganizmust a rendszer igyekszik úgy feltüntetni, hogy az említett ismérveken kívül egyben a nyugati fiatalok majmolását is jelenti, igyekeznek nyugatról importált áramlattak feltüntetni. Dezséry László így jellemezte a “Magyar Nemzet” 1959. április 26.-i számában a huliganizmusnak ezt a rendszer által vélt jellemvonását: “A mai jampeedivatban nem is a sexuális értelemben vett szemérmetlenség a jellemző, hanem ami ennél sokkal rombolóbb: világnézeti dekadencia, a szocializmus világnézetének megvetése. Ez mint világjelenség azt jelenti, hogy az ifjúság megfertőzött rétegei tőlünk idegen ideálok felé fordulnak, eszményképeikké a burzsoá társadalom kirakateszményei lesznek, vágyaik, mint kifelé húzó erők jelentkeznek, lelki disszidensekké válnak, ha itt laknak is a hazában.” Maga a huligánság nem büntetendő cselekmény, de a vele kapcsolatban jelentkező cselekmények, mint például a társadalmi tulajdon megsértése, erőszakos nemi bűncselekmény, stb. büntetendő cselekmények. A huligánok rendszerint bandákban, úgynevezett “galerikben” tömörülnek. Az ilyen csoportoknak egy-egy vezetője van, a galeri-vezér. A kisebb bűncselekményeket sokszor csoportosan hajtják végre, együtt járnak szórakozni, egyik-másikuk lakásán tivornyáznak. A budapesti sajtó az újabb időkben egyre többet fogalkozott e kérdéssel. Különösen az érdeklődés homlokterébe került a huliganizmus kérdése, amikor 1960 nyarán a híres ferencvárosi — vágóhíd-utcai galerit — letartóztatták. Amíg a korábbi huligán ügyekben általában enyhe ítéleteket hoztak a bíróságok, a vágóhíd-utcai perben a “törvény teljes szigorával” léptek fel. Nyilván elrettentő ítélettel akarják a huliganizmus terjedését meggátolni. TÁRSADALMI JELENSÉG A budapesti hatóságok 1960 augusztusában letartóztatták és bíróság elé állították a vágóhíd-utcai galeri tagjait. E letartóztatással majd az ezt követő ítélettel (1961. január) kapcsolatban a budapesti sajtóban és rádióban minden eddigi mértéket meghaladó és most már politikai-eszmei síkra terelődő vita alakul ki. Az első figyelmet keltő cikk a vágóhíd-utcai galerival kapcsolatban a “Népszabadság” 1960. november 27.-i számában jelent meg, mely felvetette a szülők felelősségét és felelősségre vonásának szükségességét hangoztatta: “Ha azt akarjuk hogy minden szülő messzemenő kötelességtudattal érezzen gyermekének tettei iránt, akkor jogi eszközökkel is kérjük számon a legkirívóbb esetekben a mulasztást.” A legfeltűnőbb, valójában mintegy “vitaindító cikk” az “Élet és Irodalom” 1960. december 2.-i számában jelent meg Molnár Géza tollából. A cikkíró a huliganizmust mint a “nyugati imperializmus erkölcsi bomlási” termékeként minősíti: “Az ifjúság elvadulása végső fokon a bomló, pusztuló imperializmus válságterméke és ezen nem változtat az a tény sem, hogy a huliganizmus a szocialista országokban is felütötte a fejét. Moszkvában, Leningrádban csakúgy jelenlévő és megoldandó problémákat okozott, mint Varsóban és jelenleg Budapesten. A táptalajt a trónfosztott uralkodó osztályok cinizmusa és nihilizmusa, a szétvert alvilág, a szétszórt vagányármádák, a betiltott bordélyházak rejtetten továbbélő, rothasztó szellemes valóságban tevékenykedő elemei adják. Vajon elégségesek-e az eddigi rendszabályok és bírósági ítéletek ezekkel az állati szintre aljasodott s nemi állatiasságukra mérhetetlenül büszke, a farkas csorda bátorságával szintre lépő galerikkel szemben? A szocialista társadalom, a szocialista ember védelme érdekében példát statuáló, szigorú ítéletekre van szükség!” A “Népszabadság” december 13.-án ismételten visszatér a vágóhíd utcai ügyre és mos már — kommunista gyakorlat szerint — munkásokat szólaltat meg az ügyben, akik valamennyien szigorúbb bírói ítéleteket követelnek a huligán bűnperekben: “Az a baj, hogy enyhék a bírósági büntetések. A hat-nyolc hónapos ítéletek nem riasztják el a huligánokat ...” És miként az ilyen sajtó hangok után várható is volt, a bíróság az eddigi gyakorlattól eltérően, szinte példátlanul súlyos ítéletet hozott a vágóhíd utcai huligánok ügyében. A kiskorú (18 éves) fővádlott, Kővári Béla a kiskorúakra kiszabható maximális ötévi börtönt kapott, a többiek, akik között már nagykorúak is voltak, öttőltíz évig terjedő börtönbüntetést kaptak. (Egyébként a helyzetkép megítéléséhez tartozik, hogy a fiúk szülei valamenynyien egyszerű, főleg munkásemberek. Kővárinak özvegy munkás édesanyja van, aki éjjel járt munkába, maga a Vágóhíd utca pedig a külső Ferencváros tipikus munkásnegyede. Az elítéltek közül négyen, köztük Kővári is állítólag 14 éves korukban Nyugatra disszidáltak, 1956-ban, majd visszatértek.) . A vita érdekessé vált, hogy ugyancsak az “Élet és Irodalom” 1961 január 20-i számában Ilkei Csaba “Huligánkodás nálunk és más országokban” címmel, megtámadta Molnár Géza cikkét. Szerinte egyáltalán nem olyan vészes a bulgán-helyzet, mint ahogy azt Molnár Géza ecsetelte: “Ha Molnár Géza csak egy kicsit jobban ismerné bűnüldöző szerveink munkáját, és a vitatott kérdésre vonatkozó statisztikákat, az ifjúságvédelem helyzetét... úgy önmaga is feleslegesnek tartana olyan hangzatos kérdésfelvetéseket, melyek egy nálunk mondvacsinált társadalmi probléma, a huligánizmus megoldására sürgetnek... Hazánkban ma a huligánizmus csak jelenség... de problémává lehet tenni akaratlanul is a hozzá nem értő szenzációhajhászással...” Ilkei cikkére csakhamar megérkezett a válasz, ugyancsak az “Élet és Irodalom” hasábjain. Gergely Mihály: “Ne szépítsük — beszéljünk őszintén” című hozzászólásában védelmébe veszi Molnár Gézát és támadja Ilkeit: “Ilkei hozzászólása elhibázott, mert ‘mondvacsinált’-nak minősít egy létező, veszélyes társadalmi jelenséget. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a nagy kapitalista országok hatása nélkül a mi ifjúságunk sokkal szolidabb, nyugodtabb, kevésbé zaklatott és mohó lenne öltözködésében, zenében, tárnéban, beszédstílusban és eszméiben is tisztább, ideálokban is gazdagabb volna. Dehát egy glóbusén élünk és ez a szomszédság törvénye: tetszik, nem tetszik, kölcsönösen igazodni, alkalmazkodni kell egymáshoz.” — írja február 3-án. Imre Gábor cikke, ugyancsak február 3-án, a huliganizmust már egyenesen “ellenforradalmi bűncselekménynek” minősíti. “Nálunk a huligán nem akármilyen együttélés szabályait rúgja fel, hanem a szocialista együttélését. Nem bármilyen morális kötöttség ellen vét, hanem a szocialista erkölcs ellen. Cinizmusa nem akármilyen eszmeiséget tagad meg, hanem a szocializmus eszméit. Nem akármilyen renddel fordul szembe, mint féktelen garázdálkodásának akadályával, hanem a proletárdiktatúra rendjével. És ha ez így van (márpedig így van) és ha huliganizmus a kapitalizmus terméke, a fasizmussal tart erkölcsi rokonságot, akkor a mi viszonyaink között nem akármiféle ‘jelenség’, hanem lényegében ellenforradalmi jelenség. Ha valaki ezt túlzásnak tartja, emlékeztetjük arra a szerepre, amelyet a huligánok 1956 őszén játszottak Budapest utcáin, amikor fegyver került a kezükbe.” A Magyar Rádió is beleavatkozott a vitába. A vágóhíd utcai galériaügyben hozott drákói ítélethozás napján Dezséry László a Molnár-Ikes féle vitában Molnár pártján áll. Az eddigi inkább félhivatalos állásfoglalások után február 17-én a “Népszabadság”-ban végre “hivatalosnak” minősíthető állásfoglalás hangzott el a huliganizmus körül folyó vitában. Markója Imre, a MSzMP Központi Bizottsága adminisztratív alosztályának vezetője “Valóban társadalmi probléma” címmel írt a kérdésről. Feltűnően higgadt és objektívnek nevezhető állásfoglalásában túlzásnak minősíti Molnár állásfoglalását: “Az ‘Élet és Irodalom’-ban közölt cikkükben már odáig jutnak el, hogy a nálunk fellépő huliganizmust — mivel a kapitalizmus terméke és a fasizmussal tart rokonságot — kifejezetten ellenforradalmi jelenségként bélyegzik meg. Az ilyesfajta felszínes, elnagyolt és hamis következtetések nemhogy előbbre vinnék az ifjúság erkölcsi nevelésének az ügyét, hanem inkább hátráltatják.” A cikkíró a továbbiakban kifejti, hogy a huliganizmusnak “nálunk nincs társadalmi létalapja, mint a kapitalista országokban”. Markója is elismeri azonban, hogy a szocializmusban is jelentkezik a huliganizmus egyik-másik formája, melyeknek okát a következőképpen látja: “A családon belüli okokról kell elsőként beszélni. A leleplezett huligánok zöme erkölcstelen, iszákos, munkakerülő, vagy egyéb okokból rossz családi életet élő szülők gyermeke ...” Markója szerint különbséget kell tenni a valódi huligán és a csak megtévedt fiatalok között és ennek megfelelően különbözően kell alkalmazni a megfékezés módszereit is. Természetesen azzal Markója is egyetért, hogy a huligánizmus elsősorban a “kapitalizmus terméke” és hogy a “kommunizmus magasabbrendű erkölcsisége előbb-utóbb úrrá lesz” a “nyugatról importált” áramlat felett. Az egész magyarországi hulgán-kérdésnek egyébként van két érdekes kísérő jelensége, amire a “huligán-ideológusok” nem, vagy legalább is csak nagyon erőltetve tudnak válaszolni: 1. A huligánok zöme miért csaknem kizárólag munkás szülők gyermekeiből adódik (miként a vágóhíd utcai esetben is volt), s miért nem az úgynevezett “deklasszált” osztályok gyermekei közül kerül ki. Más szóval miért éppen az “uralkodó osztály” gyermekei állnak szemben a rendszerrel? 2. Hogyan magyarázható a “nyugati import”, amikor a magyar fiatalság szinte hermetikusan el van zárva a Nyugattól? Megbízható állandó háztartási segítséget keresek a Kék Hegyekben lévő európai szállodába. Főzni nem kell. Jelentkezés este 7 után Sydneyben 35-5866 telefonszámon, magyarul: Figlar Ibolyát, aki állítólag Sydney környékén él, keresi Hemes János. Értesítést kér a kiadóba. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1961 március 3.