Független Magyarország, 1961 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-03 / 5. szám

*. oldal TELEFON: X B 8617 Cathleen Nemes örömmel értesíti tisztelt vendégeit, hogy sikerült leszerződ­tetnie FERNAND-ot, a közismert francia mestert, aki eddig az Elizabeth Arden cég “sztárja” volt. Hajfestés új francia és amerikai eljárással fél óra alatt, a kiválasztott színárnyalatra. Különleges pasztell színek. TARTÓS HULLÁM ARCÁPOLÁS MANIKÜR PEDIKÜR Szőrtelenítés minden nyom nélkül, elektromos eljárással. 163 PACIFIC HIGHWAY, NORTH SYDNEY Borok Pálinkák Likőrök kitűnő magyarosízű helyi és importált italok Nagybani áron tucatos mennyiségben ingyen házhozszállítva a város egész területén! I GOULBURN WINE, SPIRIT & BEER SUPPLY Pty. Ltd. I 97 GOULBURN STREET, (Air Force House) SYDNEY 4 Hívjon magyarul: MA 5232 ^ Legyen háztulajdonos! MIÉRT KÖLT LAKBÉRRE? Kezded pénzügyi nehézségein átsegítjük! Bizalommal forduljon hozzánk! MÁR 1150 DEPOZITTAL SAJÁT HÁZA LEHET! Telefonáljon magyarul: LA 2758, LA 1154 ESTE: LL 1780 PINE & CO. 569 KING STREET, NEWTOWN (St. Peters állomás közelében.) DULWICH HILL 500 New Canterbury Rd.,ATLANTIC MAGYAR SERVICE JAVÍTÓMŰHELY Nyitva 7 napon át reggel 6-tól este 9-ig! STATION ÉS LM 9588 A pénzügyi szigorítások ellenére, ha bármilyen célból kölcsönre — _____________I© van szüksége, forduljon bizalom­mal hozzánk! Korlátlan hitellehetőség lakóház, lakás, örök­lakás, gyár, üzletház vásárlásához, építéséhez vagy bár­milyen üzletvételhez. Legolcsóbb kamatozással és kedvező részletfeltételekkel. F. & D. BROKERS PTY. LTD. Finance Consultants 304 PITT STREET, SYDNEY 61-2417 OFFICE NO. 11 61-2417 BONDI JUNCTION DRIVING SCHOOL Magyar Autóiskola Magyar oktatás munkaidő után is! Hajtási igazolvány megszerzését garantáljuk! Mielőtt autót vesz, vegye igénybe szakértői szolgálatunkat! 282 OXFORD STREET, BONDI JUNCTION. SYDNEY Tel.: FW 2056 Tanítás Wollongongban is! AUSZTRÁLIA EGYETLEN MAGYAR VARRÓGÉP­­SZAKÜZLETE KELLOG Pty. Ltd. 458 PITT STREET, SYDNEY. TELEFON: MA 4636 (SZEMBEN A VÁROSI GÁZMŰVEKKEL) Címre ügyeljen! • Új és használt Singer, Pfaff, D­urkopp házi és ipari varró­gépek tíz éves jótállással, kis depozitra — hosszú részletre! • Ha 14 napi próbaidő alatt a gép nem felel meg, vissza­vesszük! • Telefonhívásra háznál mutatjuk be gépeinket! • Vidékre rendelést új vagy használt gépre, vagy javítást, költségmentesen 24 órán belül postázunk! • Javítást válla­lunk! MINDENKI HULIGÁN, AKI . . . A huligán kifejezés eredetileg kizáró­lag külsőségekre vonatkozott és értel­mezése rokon volt a régen is ismert viseletre modorra, magatartásra vonat­­“jampec” kifejezéssel: öltözködésre, haj­kozott. Később a fogalom bevonult a hivatalos nyelvhasználatba és az ez­zel kapcsolatos viták során újabb és újabb tartalmat kapott. Ma már általá­ban azt az ember­típust értik huligán alatt, aki magatartásával és cselekede­teivel a rendszer alapvető törvényeit tüntetően semmibe veszi. Még egy lényeges jellemzőt, a rend­szerrel való szembenállást is a huliganiz­mus fogalmi körébe igyekeznek vinni és ahol erre valami lehetőség van, azt ki­mutatni. A huliganizmust a rendszer igyekszik úgy feltüntetni, hogy az emlí­tett ismérveken kívül egyben a nyugati fiatalok majmolását is jelenti, igyekez­nek nyugatról importált áramlattak feltüntetni. Dezséry László így jellemez­te a “Magyar Nemzet” 1959. április 26.-i számában a huliganizmusnak ezt a rendszer által vélt jellemvonását: “A mai jampeedivatban nem is a sexuális értelemben vett szemérmet­lenség a jellemző, hanem ami ennél sokkal rombolóbb: világnézeti de­kadencia, a szocializmus világnéze­tének megvetése. Ez mint világje­lenség azt jelenti, hogy az ifjúság megfertőzött rétegei tőlünk idegen ideálok felé fordulnak, eszményké­peikké a burzsoá társadalom kira­kateszményei lesznek, vágyaik, mint kifelé húzó erők jelentkeznek, lel­ki disszidensekké válnak, ha itt lak­nak is a hazában.” Maga a huligánság nem büntetendő cselekmény, de a vele kapcsolatban je­lentkező cselekmények, mint például a társadalmi tulajdon megsértése, erősza­kos nemi bűncselekmény, stb. bünte­tendő cselekmények. A huligánok rendszerint bandákban, úgynevezett “galerikben” tömörülnek. Az ilyen csoportoknak egy-egy vezető­je van, a galeri-vezér. A kisebb bűn­­cselekményeket sokszor csoportosan hajtják végre, együtt járnak szórakozni, egyik-másikuk lakásán tivornyáznak. A budapesti sajtó az újabb időkben egyre többet fogalkozott e kérdéssel. Különösen az érdeklődés homlokterébe került a huliganizmus kérdése, amikor 1960 nyarán a híres ferencvárosi — vá­­góhíd-utcai galerit — letartóztatták. Amíg a korábbi huligán ügyekben álta­lában enyhe ítéleteket hoztak a bírósá­gok, a vágóhíd-utcai perben a “törvény teljes szigorával” léptek fel. Nyilván el­rettentő ítélettel akarják a huliganizmus terjedését meggátolni. TÁRSADALMI JELENSÉG A budapesti hatóságok 1960 augusztu­sában letartóztatták és bíróság elé állí­tották a vágóhíd-utcai galeri tagjait. E letartóztatással majd az ezt követő ítélet­tel (1961. január) kapcsolatban a buda­pesti sajtóban és rádióban minden eddi­gi mértéket meghaladó és most már po­litikai-eszmei síkra terelődő vita alakul ki. Az első figyelmet keltő cikk a vágó­híd-utcai galerival kapcsolatban a “Nép­­szabadság” 1960. november 27.-i szá­mában jelent meg, mely felvetette a szülők felelősségét és felelősségre voná­sának szükségességét hangoztatta: “Ha azt akarjuk hogy minden szülő messzemenő kötelességtudattal érez­­zen gyermekének tettei iránt, akkor jogi eszközökkel is kérjük számon a legkirívóbb esetekben a mulasz­tást.” A legfeltűnőbb, valójában mintegy “vita­indító cikk” az “Élet és Irodalom” 1960. december 2.-i számában jelent meg Molnár Géza tollából. A cikkíró a huliganizmust mint a “nyugati imperi­alizmus erkölcsi bomlási” termékeként minősíti: “Az ifjúság elvadulása végső fokon a bomló, pusztuló imperializmus válságterméke és ezen nem változ­tat az a tény sem, hogy a huliga­nizmus a szocialista országokban is felütötte a fejét. Moszkvában, Le­­ningrádban csakúgy jelenlévő és megoldandó problémákat okozott, mint Varsóban és jelenleg Budapes­ten. A táptalajt a trónfosztott ural­kodó osztályok cinizmusa és nihi­lizmusa, a szétvert alvilág, a szét­szórt vagányármádák, a betiltott bordélyházak rejtetten továbbélő, rothasztó szelleme­s valóságban tevékenykedő elemei adják. Vajon elégségesek-e az eddigi rend­szabályok és bírósági ítéletek ezek­kel az állati szintre aljasodott s nemi állatiasságukra mérhetetlenül büszke, a farkas­ csorda bátorságá­val szintre lépő galerikkel szemben? A szocialista társadalom, a szocia­lista ember védelme érdekében pél­dát statuáló, szigorú ítéletekre van szükség!” A “Népszabadság” december 13.-án ismételten visszatér a vágóhíd­ utcai ügy­re és mos már — kommunista gyakor­lat szerint —­ munkásokat szólaltat meg az ügyben, akik valamennyien szigorúbb bírói ítéleteket követelnek a huligán bűnperekben: “Az a baj, hogy enyhék a bírósági büntetések. A hat-nyolc hónapos ítéletek nem riasztják el a huligá­nokat ...” És miként az ilyen sajtó hangok után várható is volt, a bíróság az eddigi gya­korlattól eltérően, szinte példátlanul sú­lyos ítéletet hozott a vágóhíd­ utcai hu­ligánok ügyében. A kiskorú (18 éves) fővádlott, Kővári Béla a kiskorúakra kiszabható maximá­lis ötévi börtönt kapott, a többiek, akik között már nagykorúak is voltak, öttől­­tíz évig terjedő börtönbüntetést kaptak. (Egyébként a helyzetkép megítéléséhez tartozik, hogy a fiúk szülei valameny­­nyien egyszerű, főleg munkásemberek. Kővárinak özvegy munkás édesanyja van, aki éjjel járt munkába, maga a Vágóhíd utca pedig a külső Ferenc­város tipikus munkás­negyede. Az el­ítéltek közül négyen, köztük Kővári is állítólag 14 éves korukban Nyugatra disszidáltak, 1956-ban, majd visszatér­tek.) . A vita érdekessé vált, hogy ugyan­csak az “Élet és Irodalom” 1961 január 20-i számában Ilkei Csaba “Huligánko­dás nálunk és más országokban” cím­mel, megtámadta Molnár Géza cikkét. Szerinte egyáltalán nem olyan vészes a bulgán-helyzet, mint ahogy azt Mol­nár Géza ecsetelte: “Ha Molnár Géza csak egy kicsit jobban ismerné bűnüldöző szerve­ink munkáját, és a vitatott kérdésre vonatkozó statisztikákat, az ifjúság­­védelem helyzetét... úgy önmaga is feleslegesnek tartana olyan hang­zatos kérdésfelvetéseket, melyek egy nálunk mondvacsinált társadalmi probléma, a huligánizmus megoldá­sára sürgetnek... Hazánkban ma a huligánizmus csak jelenség... de problémává lehet tenni akaratlanul is a hozzá nem értő szenzációhajhászással...” Ilkei cikkére csakhamar megérkezett a válasz, ugyancsak az “Élet és Iroda­lom” hasábjain. Gergely Mihály: “Ne szépítsük — beszéljünk őszintén” című hozzászólásában védelmébe veszi Mol­nár Gézát és támadja Ilkeit: “Ilkei hozzászólása elhibázott, mert ‘mondvacsinált’-nak minősít egy lé­tező, veszélyes társadalmi jelensé­get. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a nagy kapitalista országok hatása nélkül a mi ifjúságunk sokkal szo­lidabb, nyugodtabb, kevésbé zakla­tott és mohó lenne öltözködésében, zenében, tárnéban, beszédstílusban és eszméiben is tisztább, ideálokban is gazdagabb volna. Dehát egy gló­busén élünk és ez a szomszédság törvénye: tetszik, nem tetszik, köl­csönösen igazodni, alkalmazkodni kell egymáshoz.” — írja február 3-án. Imre Gábor cikke, ugyancsak február 3-án, a huliganizmust már egyenesen “ellenforradalmi bűncselekménynek” mi­nősíti. “Nálunk a huligán nem akármilyen együttélés szabályait rúgja fel, ha­nem a szocialista együttélését. Nem bármilyen morális kötöttség ellen vét, hanem a szocialista erkölcs el­len. Cinizmusa nem akármilyen esz­meiséget tagad meg, hanem a szo­cializmus eszméit. Nem akármilyen renddel fordul szembe, mint fékte­len garázdálkodásának akadályával, hanem a proletárdiktatúra rendjé­vel. És ha ez így van (már­pedig így van) és ha huliganizmus a ka­pitalizmus terméke, a fasizmussal tart erkölcsi rokonságot, akkor a mi viszonyaink között nem akármi­féle ‘jelenség’, hanem lényegében ellenforradalmi jelenség. Ha valaki ezt túlzásnak tartja, emlékeztetjük arra a szerepre, amelyet a huligá­nok 1956 őszén játszottak Budapest utcáin, amikor fegyver került a ke­zükbe.” A Magyar Rádió is beleavatkozott a vitába. A vágóhíd­ utcai galériaügyben hozott drákói ítélethozás napján Dezséry László a Molnár-Ikes féle vitában Mol­nár pártján áll. Az eddigi inkább félhivatalos állás­­foglalások után február 17-én a “Nép­­szabadság”-ban végre “hivatalosnak” mi­nősíthető állásfoglalás hangzott el a huliganizmus körül folyó vitában. Mar­kója Imre, a MSzMP Központi Bizott­sága adminisztratív alosztályának veze­tője “Valóban társadalmi probléma” címmel írt a kérdésről. Feltűnően hig­gadt és objektívnek nevezhető állásfog­lalásában túlzásnak minősíti Molnár ál­lásfoglalását: “Az ‘Élet és Irodalom’-ban közölt cikkükben már odáig jutnak el, hogy a nálunk fellépő huliganiz­must — mivel a kapitalizmus ter­méke és a fasizmussal tart rokon­ságot — kifejezetten ellenforradal­mi jelenségként bélyegzik meg. Az ilyesfajta felszínes, elnagyolt és ha­mis következtetések nemhogy előbb­re vinnék az ifjúság erkölcsi neve­lésének az ügyét, hanem inkább hátráltatják.” A cikkíró a továbbiakban kifejti, hogy a huliganizmusnak “nálunk nincs társadalmi létalapja, mint a kapitalista országokban”. Markója is elismeri azon­ban, hogy a szocializmusban is jelent­kezik a huliganizmus egyik-másik for­mája, melyeknek okát a következőkép­pen látja: “A családon belüli okokról kell el­sőként beszélni. A leleplezett huli­gánok zöme erkölcstelen, iszákos, munkakerülő, vagy egyéb okokból rossz családi életet élő szülők gyer­meke ...” Markója szerint különbséget kell ten­ni a valódi huligán és a csak megtévedt fiatalok között és ennek megfelelően különbözően kell alkalmazni a megfé­kezés módszereit is. Természetesen azzal Markója is egyet­ért, hogy a huligánizmus elsősorban a “kapitalizmus terméke” és hogy a “kom­munizmus magasabbrendű erkölcsisége előbb-utóbb úrrá lesz” a “nyugatról im­portált” áramlat felett. Az egész magyarországi hulgán-kér­­désnek egyébként van két érdekes kísérő jelensége, amire a “huligán-ideológu­sok” nem, vagy legalább is csak nagyon erőltetve tudnak válaszolni: 1. A huligánok zöme miért csaknem kizárólag munkás szülők gyermekeiből adódik (miként a vágóhíd­ utcai esetben is volt), s miért nem az úgynevezett “deklasszált” osztályok gyermekei közül kerül ki. Más szóval miért éppen az “uralkodó osztály” gyermekei állnak szemben a rendszerrel? 2. Hogyan magyarázható a “nyugati import”, amikor a magyar fiatalság szin­te hermetikusan el van zárva a Nyu­gattól? Megbízható állandó háztartási segítséget keresek a Kék Hegyekben lévő európai szállodába. Főzni nem kell. Jelentkezés este 7 után Sydneyben 35-5866 telefon­számon, magyarul: Figlar Ibolyát, aki állítólag Sydney kör­nyékén él, keresi Hemes János. Értesí­tést kér a kiadóba. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1961 március 3.

Next