Független Magyarország, 1968 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1-3. szám

FM T A TÉNYEK-VÉLEMÉNYEK 1. 1968 elején a vietnami háború éppen olyan távol áll a győzedel­mes befejezéstől mint 1967 elején. Walter Lippman a "Washington Post"-ban december elején az ele­fánt és szúnyogok harcához hasonlította a vietnami helyzetet. A hatalmas elefánt­testet apró moszkitók milliói le tudják győz­ni. Akárcsak a mindenhol jelenlévő vietkong partizánok a világ legerősebb katonai hatalmát. Miután a világpolitika egyik jelentős tényezője a büszkeség és presztízs,ma már - Lippman szerint - Amerika kivonulna,de at­tól tart,hogy nemzetközi tekintélye szenvedne csorbát.Ugyanak­kor,az egyre inkább elkeseredett háborúban olyan eszközöket kell az amerikaiaknak is használniuk,ami miatt­­ szintén nem növek­szik a népszerűségük. Kivezető utat senki sem lát.Halovány jel az amerikai-vietkong titkos megbeszélések körül látható csupán. 2. Délkeletázsia-Óceánia-Ausztrália térségéből a folyamatos és fel­tartóztathatatlan angol visszavonulást az amerikai és japáni be­nyomulás követi. Szingapúr,Honkong,Aden,az Indiai Óceán támaszpontjai,egész Ausztrá­lia és egyre inkább Újzéland is­­ amerikanizálódik.Légüres térbe érkeznek,felváltva korszerű módon ami kivonult. A londoni "New Statesman" véleménye szerint a helyzetbe bele kell nyugodni,miután Anglia nemcsak nem akarja,de már nem is képes arra,hogy volt támaszpontjait megvédje.A karácsony előtti adeni kivonulás 128 éves megszállás után ,sőt a nemrég önálló­sult Málta szigete ékes példája annak,hogy mivé zsugorodik a hajdani birodalom. A vasárnapi Times/London­ washingtoni tudósítója,Henry Brandon úgy véli,hogy a viszonylagos európai egyensúly kialakulása mi­att Amerika egyre tudatosabban a Csendes-óceáni térségre össz­­pontosítja érdeklődését.Most bontakozik ki teljes formájában a két szuperhatalom: Oroszország és Amerika "munkamegosztása": előbbi gyakorlatilag tudomásul veszi Amerika terjeszkedését és berendezkedését - ott,utóbbi pedig különösen a viszonylag meg­erősödött Európát magára hagyva,elismeri az oroszok érdekszfé­ráját az eurázsiai kontinensen. 3. Az európai helyzet azonban változatlanul a mérleg nyelvét je­lenti.Közelről figyelve az európai eseményeket a közös piac és a többi,ezen belül évtizedek óta alakuló összefogás-kísér­­let,még ma is cseppfolyós állapotban van. Elsősorban az európaivá "süllyedt" Anglia - mert sokan így ítélik meg a­­helyzetet Londonban - még mindig kívül áll az egységesedő kontinenstől.Látszólag­­ a franciák vétója,a va­lóságban a belső angol körülmények miatt. A franciák azért ellenzik Anglia belépését,mert London még ma is,félszemével a világ négy sarkára tekint,ahelyett,hogy kizárólag Európa felé fordulna.Vonatkozik ez elsősorban Ang­lia nyomasztó gazdasági helyzetére,eladósodására és annak

Next