Délamerikai Magyarság, 1932. július-szeptember (4. évfolyam, 159-173. szám)

1932-07-02 / 159. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUENOS AIRES Calle LA VALLE 365 U. I­I. Ketíre 2819. levélcím: „MAGYARSÁG" Casilla Correo 1483 — Buenos Aires. O­­EL AM Heti kiadás — Edición Semanal POLITIKAI HETILAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Főszerkesztő: Faragó Rezső IV. évfolyam 159. sz. Bp. Aires, 1932. július hó 2. ARA 20 CENTAVOL Előfizetési árak (negyedévre) 1 Délamer­ikában 2 arg. pesó Egyéb külföldön: 139 U. S. A. dollár Hirdetések dija hasábcentiméterenként 90 d­vs. Bankok és hajóstársaságok számára: Pesó 1.80 Leszállította a kamatlábat a Magyar Nemzeti Bank Budapest, június 27 — Távirati jelentés — A Nemzeti Bank igazgatótanácsa mai ülésében elhatározta, hogy a visszle­­számítolási hitel kamatlábját az eddigi 0 százalékról 5 százalékra szállítja le. Jogos és törvényes az osztrák agglegény-adó Bécs, június 29 Három irodai alkalmazott pert indí­­tott az osztrák kormány ellen, a nem­rég bevezetett agglegény-adó miatt és azt vitatták hogy ez az adó alkotmány­ellenes, mert különbséget tesz az állam polgárai között és így a teljes egyenlő­ség alkotmányjogi elvét sérti. A legfelsőbb bíróság a felebbezést elutasította és kimondotta, hogy az agglegény-adó kivetése teljesen jogsze­rű és az semmilyen alkotmányos jogot nem sért. Gyilkos, vagy potyázni akart? Waagneustadt, június 29 A rendőrségen megjelent egy igen jólöltözött, angolul beszélő ember, aki egyelőre nem akarta felfedni inkogni­­tóját és leérte, hogy tartóztassák le, mert egyik tagja annak a bandának, amely a Lindbergh babyt elrabolta és meggyilkolta. A rendőrség egyelőre nagy kétkedés­sel fogadta az önkéntes vallomást s mindenekelőtt azt akarja tisztázni,­­ hogy nem-e őrülttel van dolga? Ha épelméjűnek találják, akkor meg fen­­marad az a gyanú, hogy csak ingyen akarja magát átvitetni Északameriká­­ba és ezért vállalja a gyilkosság sú­lyos vádját. 14 ország 40 millió kisebbsége tanácskozik az osztrák fővárosban Bécs, június 29 Most nyílt meg az európai kisebbsé­gek nyolcadik kongresszusa, amelyen 14 különböző országból 40 millió pol­gárt képviselnek a megjelent delegá­tusok. A kongresszus elnökévé ezidén Josef Millant választották meg, aki a szlo­véneket képviseli az olasz parlament­ben. Lemondott a jugoszláv kormány Bécs, június 29 Ideérkezett belgrádi hivatalos jelen­tés szerint a Marinkovics-kormány le­mondott. Biztosra veszik, hogy a király kor­mányalakítással Kramer Albertet bíz­za meg, aki a távozó kormány keres­kedelemügyi minisztere volt. Kramer kormányában a külügymi­niszteri tárcát Bosko Jestijic vállalná. Három esztendeje, emlékezvén Péter-Pál napján otthon verejtékezve arató testvéreinkre, mi itt,a távoli uj hazában uj magvetéshez kezdettünk. A magyar érzés, magyar gondolat, magyar testvériség magját fogtuk ma­rokra és frissen szántott, de sok he­lyütt még egészen töretlen ugarba is nótás jókedvvel, a magvető reménytel­jes örömével szórtuk szét, hogy a déli nap melege érlelje kalászba és aratás idejére új magot adjon. Az elvetett mag büszkén dugta ki fejét az idegen nap alatt is, gyorsab­ban fejlődött, mint bárki hitte volna. Mi tudtuk a titkát: a nap érlelő mele­gét ezerszeresre fokozta az összedob­banó magyar szívekből sugárzó szere­­tet­ meleg, a sokezer magyar testvér aggódó gondja, amellyel ezt a friss pa­lántát (mint a saját maga reményvi­­rágát) ápolta, öntözte, széltől-fagytól védte. Nőtt a virág, kis virág, szép virág, szép, mert magyar virág, békés ké­ken virágzott, mint a magyar búza­táblák otthon, tűzpiros pipacsot len­getett benne a szél, majd vihar se­perte, jégverés pacskolta, de keményen állott minden viharok között, dereka meg nem hajlott, borús időkben a ha­talom napján nem melegedett, állott és áll ma is s fejét — az elvetett mag aranyos szaporaságának dús kalászát — fennen tartja a kasza elébe, hogy levágják, kicsépeljék belőle azt, ami a mai élethez kell és uj magnak valót vegyenek belőle a következő eszten­dőkre. így vetünk mi s igy aratnak negyedik esztendeje magyarok magyar igéi az idegen földön és mi boldogok vagyunk hogy először vethettük el ezt a magot és hogy az uj esztendők uj termései egyre szebben érő, egyre nemesebben csillogó, egyre acélosabb szemet adnak és a kis térségről, amelyen az első ma­gokat elszórtuk, most már három or­szág messze, távoli térésre is bőven jut a termésből. Három ország magyarságának (sőt az egész délamerikai kontinensnek is) egyetlen magyar napilapja a délameri­kai ‘ Magyarság”; idáig nőtt, növeke­dett ez a három év előtt csupán csak hittel, lelkesedéssel s önzetlen nagyot­­akarással elindított hetilap. Minden új magot, amit ez a betűve­tés hozott, mind újból elvetettük, nem maradt a kamránkban szűkesztendők­­re való fölösleg, nem halmoztunk föl semmit magunknak s amikor a rossz­esztendő közös sorsa elé érkeztünk most, úgy érezzük, hogy jóban-rossz­­ban egy testvér vagyunk ennek a há­rom országnak magyarságával és egy­mást soha el nem hagyhatjuk. Ma a negyedik esztendőbe lépünk, s amikor újból itt állunk a mesgyén és nézzük a hatalmas területet, amely bevetésre vár, látjuk a szomjas lelke­ket, amelyek friss gondolatok üdítő vizéért epednek, érezzük a társtalan tömegeket, amelyek igaz és érdek nél­­kül való vezetőket várnak és féljük a sötét fellegeket, a gond és bé­ség euro felhőit, amelyek minden e­mber és minden közösség felett pillevegnek is amelyek ezt a kis magyar masketist is veszélyeztetik, akkor egy pa­maszra visszahököenünk, mert úgy érezzük, hogy soha még ilyen felelőss­éggel nem indultunk új esztendő elé, soha még ennyit nem vért tőlünk testvéri közös­ségünk, soha még ilyen nagy szükség nem volt ránk és soha e­gyire erőtle­nek nem voltunk Sűrű szürke jénait­ők hidege árad felénk a jövő' szeri-vő­, dideregve áll benne a mér- mindig zsenge etés, — most mindenkin­k, aki magyar és aki­nek szivéhez nyet ez az újság, mert szi­véhez 'lett a saját sorsa, szeretetének és rage 'zkodásának minden melegével kell, hogy mellénk álljon és segítsen Bennünket. Mi Ib­i-',éggel állunk azon a helyen, ahol'á "’Tivott bennünket ezeknek az én.zá­jóknak tisztán ítélő magyarsága, r­.Wn. e­inkből védjük a reánk bí­zott őrhaza,vagyunk és maradunk vára a magyar kultúrának a távoli , idegenben és előharcosa mindennek, am­ magyar és kultúra akar lenni és nem kérünk cserébe mást, mint azt a régi szerethet, amellyel bennünket ed­dig fogadtak és segítettek. És ezt sem magunknak kérjük, hanem az ügy­nek, amit szolgálunk: a bátor,­ becsü­letes és magyar újságírás szent ügyé­nek. Hisszük, hogy ezt a szeretetet, ezt a ragaszkodást sosem vonja meg tőlünk a mi közönségünk s ebben a hitben uj erővel indulunk az uj, nagy, ostromló küzdelemre a diadal biztos reményé­ben. Dirección: Bs. AIRES, LAVALLE 165. U. T. 31. - Retiro 2819. PORTE PAGO Contralor Postal No. ¿02 D IARIO HUNGARO* APARECE TODOS LOS DIAS Németország mégis fizetni fog? Riasztó hírek a konferencia sike­t­elenségéről - Személyes ellentétek Herriot és von Papen-­ között? - Von Papen éles nyilatkozata a versaillesi béke ellen Genf, június 29 A leszerelési konferencia mára ösz­­szehívott ülését el kellett halasztani, mert nem sikerült áthidalni azokat az ellentéteket,, amelyek a Hoover elnök által előterjesztett javaslat körül tá­madtak. Elterjedt az a hír, hogy a konferen­ciát a jövő évre halasztják, azonban úgy az északamerikai, mint a belga megbízottak, akiket a kis államok képviselői is követnek, a leghatározot­tabban­­kijelentették, hogy nem haj­landók az ülésszak felfüggesztéséhez hozzájárulni,­ mindaddig, amíg leg­alább is elvben nem fogadják el a javaslatokat. Lausanne, június 29 Herriot és von Papen között ma egy óra hosszáig tartó tanácskozás folyt le. A megbeszélések tárgyát senki sem ismeri, de mindenki sejti, és a közelbői tartózkodók azt állítják, hogy mindkét kormányelnök igen fel­dúlt és izgatott volt. Francia részről azt híresztelik, hogy von Papen kéznyújtás nélkül távo­zott Herriot lakosztályából, ezt a híresztelést azonban a németek megcáfolták. Lausanne, június 29 Von Papen nyilatkozott a világsajtó képviselői előtt és elmondotta, hogy MacDonaldnak arra a kérdésére, hogy mi volna a feltétele annak, hogy Né­metország m­aga is megoldáshoz segí­tené a jóvátételi kérdést, —■ ezeket vá­laszolta: ‘‘A világ bizalma nem térhet vissza Lausanne, június 29 . A cáfolt értesülések szerint a német-­­­gadtatni a német delegációval azt az valamit fizetni fog számlákra. — Eddig meg nem erősített, de meg se: francia jóvátételű vitában sikerült elfo­g elvi megegyezést, hogy ’’Németország (A conto) Eddig a német álláspont mereven az volt, hogy a birodalom semmilyen körülmények között sem tud fizetni semmit. M mindaddig, amíg az európai háború­ban győztes hatalmak nem hajlandók megszüntetni azokat az igazságtalan­ságokat, amelyeket a versaillesi béke­­szerződés okozott.” “Csak Tia ennek et a szerződésnek a revíziója által vis­zaállítják Németor­szág egyenjogúságát és biztonságát,­­csupán csak akkor képzeli a kancellár lehetségesnek, hogy Németország a vi­­lággazdaság újjáépítése érdekelten való közös erőfeszítéshez hozzájárulást fi­zessen, vagyis természetszerűen hely­re kell állítani aknámét gazdasági és kereskedelmi egyensúlyt épúgy, mint az egész világét"

Next