Délamerikai Magyarság, 1933. április-június (5. évfolyam, 506-543. szám)
1933-05-27 / 529. szám
2É kit elhalasztották, úgy látszott, hogy a politikai szervezetek is elállanak felvonnulási tervüktől, azonban a kora délutáni órákban mégis sűrű csapatokban vonultak fel a Plaza Mayo felé a Legion Civica hívei. Közvetlenül a térség előtt a rendőrség megakadályozta .Vérbefult felvonulás A tömeg a Florida-mozgószínházban egy nemzeti zászlót kapott és az alá sorakozva most már az argentínai himnusz hangjai mellett folytatta feltonulását Minden simán, Zavartalanul és lelkes hangulatban folyt addig, amig a menet éle nem jutott túl a Corrientes keresztezésénél. A Corientes és Lavalle között, a I. a. Fronda című újság szerkesztősége előtt azonban váratlan esemény történt. Hogy ki kezdte a lövöldözést, azt a vizsgálat mindeddig nem tudta megállapítani, de tény, hogy amikor a menet a Richmond-kávéház elé ért,ezzemben van a La Fronda épületével) egyszerre fegyverlövések dördültek el és néhány másodpercen keresztül valóságos tűzharc folyt a Floridán. A lövöldözés érthető izgalmat keltett a város kellős központjában és olyan fejetlen futkosás kezdődött, olyan jajgatás, segélykiáltás töltötte be a környéket, mint a rosszemlékű forradalmak idejében. • a .Szemtanuk ellentmondó közlései dacára valószínűnek látszik az a feltevés hogy a lövöldözést a La Fronda ar uteájáról kezdték, ugyanonnan, ahonnan 1932 február utolsó napján gépfegyverek lőttek bele a tüntető tömegbe. A lövöldözésre természetesen a felvonulók is fegyverrel válaszoltak és megbízható tanuk vallomása szerint egymásután 10—15 lövés is elhangzott. A lövöldözésre elesiettek a rendőrök, majd kivonultak a mentők is, akiknek — sajnos — elég sok dolguk akadt. A könnyebben sebesülteket bekötözték és lakásukra szállították, a súlyosan sebesülteket beszállították a kórházba, ahol két ártatlan áldozat még csütörtökön meg is halt. Az egyik egy 10 éves iskolásfiú, A. J. Cifuentes villamoskalauznak a fiacskája, aki fehér köpenyegben, nemzetiszínű kokárdával a mellén 15 évest a palota felé való előnyomulást és a szabadságoszlop megkoszorúzását, mere atömeg a Floridán keresztül a Plaza San Martin felé vonult, ahol a legszebb és legnépesebb ünnepségek egyikét tartották meg — tábori mise keretében — az évforduló alkalmából, testvérével együtt vonult fel a menetben és halálos lövést kapott. Ártatlan életének, ifjúi vére folyt ki a Floridán zavaros eszmék elszánt hívei bűnéből. A másik áldozat egy Schulz Henrik nevű nyilván tanusi férfiú, aki az esti órákban halt meg. Ez a szerencsétlen ember, aki - utólagos megállapítások szerint - a radikális párthoz tartozott, a rendőri jelentés szerint lőtt sebbel került kórházba, más oldalról viszont azt állítják, hogy rendőrkardtól kapott olyan súlyos sérülést, hogy menthetetlen volt. A sebesültek nagy részének állapota nem ad komolyabb agodalomra okot, úgy, hogy valószínűleg “csak” két ember életébe kerül az idei május 25-ike. A rendőrség több letartóztatást eszközölt és azt állítja, hogy a vizsgálat során tisztázni fogja a történteket. A La Fronda épületét ismét erős rendőri készültség őrzi. Délamerikai ág' 1933. május 1. 2' mm is in i 200.000 beteg a Chile fővárosában. Naponta 60 haláleset történik Santiago de Chile, május 20 Az északi városokból jövő influenzajárvány már Santiagoban is szedi áldozatait. A főváros 750.000 lakomából több, mint 200.000 fekszik influenzában betegen. A halálozási statisztika sajnos szomorú adatokat tüntet fel, mert az influenzában elhaltak száma megközelíti a napi harmincat, akik között számos közéleti funkcionárius, mint pl. az országos rendőrfőnök helyettese is szerepel. Ha a járvány tovább terjed, úgy az összes iskolákat 15 napra be fogják zárni. Valdiviában és temucoban ezenkívül nagy kiütéses tífuszjárvány is pusztít és félő, hogy a mostani állapotok mellett, amidőn a szegényebb néposztály hiányos táplálkozása mellett nem rendelkezik elegendő ellenálló erővel, komolyabb következményekkel fog járni. Az egészségügyi hatóságok minden intézkedést megtettek a vész lokalizálására. Lakatlan szigetre akarják telepíteni a cigányokat az osztrákok A cigánykérdés újra felütötte fejét Európában — Egy kegyetlen javaslat — Mi lesz a cigányok sorsa? Bécs, május hó. Európának majdnem minden államában foglalkoztatja a hatóságokat a cigánykérdés. — A különös, nyugtalan népfaj, mely a XV. Században özönlött az óvilágba, fölösleges elem gyanánt hányódott új hazáiban. Spanyolország, Hollandia s még néhány állam már első beözönlésük alkalmával tiltó rendeletet adott ki ellenük. Hontalan nép, amely nem tud véglegesen beleilleszkedni a népek testébe. A cigány Európában sem adta fel nomád, vándorló életét. Mégis a későbbi századok folyamán sikerült munkára fogni őket. Úgy látszott, megnyugodtak s nem okoznak rendellenességeket az államok szervezetében- A zenébe új formát hoztak: a cigány muzsikát. Ma az egész világon ők a hegedű népszerű mesterei, még a tengeren túl is szívesen hallgatják a cigánymuzsikát. A világháború befejezéséig nem okoztak nagyobb gondokat a hatóságoknak. A háború után az általános elszegényedés azonban újból felvetette a cigánykérdést. Megint kóborolnak, lopnak, néha még ölnek is. A hatóságok legtöbb országban valóságos irtóhadjáratat kénytelenek viselni ellenük. A cserdőrség legtöbb munkája a cigánytoloncolásban merül ki. A cigánykérdést legtöbb helyütt letelepítéssel kívánják megoldani. A közegészségügy szempontjából is állandó ellenőrzésnek vannak alávetve. A legsúlyosabb a helyzet (a Magyarországtól elszakított) Burgenlandban, ahol közel nyolcezer cigány él. Számuk egyre növekszik s a nemrégiben tartott ankét alkalmával kiderült, hogy számuk egyes járásokban megkétszereződött, sőt több községben megnégyszereződött. Ez szinte elviselhetetlen terhet jelent a községekre. A dologtalan népet úgyszólván nekik kell eltartaniok. Az értekezleten érdekes javaslatok hangzottak el. Az egyik szerint Ausztriának Magyarországgal, Jugoszláviával és Csehszlovákiával együtt a Népszövetséghez kellene fordulnia, hogy a Népszövetség telepítse át valamelyik lakatlan szigetre a világ összes cigányait. Az értekezlet előterjesztést tesz az osztrák kormánynak s a törvényhozásnak, hogy a cigánykérdést minél előbb törvényben rendeze. ..JUSTO elnök és kísérete távozik — Te Deum után — a Catedrálisból ... a v.b.v.w.v.bbv — Petőfi összeg költeményei: — ára 3 pesó. Mindenki segíthet a munkanélkülieken a maga erejéhez mérten Küldje el használt ruháit a Magyar Segélyegyletbe, vagy telefonáljon — (37-0058) és érte mennek. Két babonás szép szemednek... ■ Gyere haza kincsem, énekli Palló Imre kiséri Bura Károly cigányzenekara. — 2.50 $ a “Magyarság”-nál.