Délamerikai Magyarság, 1933. július-szeptember (5. évfolyam, 544-583. szám)

1933-07-01 / 544. szám

1 «¿» FRANQUEO A ISAGAR UJ •— CUENTA No. 112 TARIFA REDUCIDA 1 -CONCECION No. 409 DEL AMEIS II IR All tr ORGANO DE LA COLECTIVIDAD HUNGARA EN LA AMERICA DEL SUD i Szerkesztőségi és kiadóhivatal BUENOS AIRES Calle Lavalle 365 U. T. 31. Retiro 2819._ Leveleim : „MAGYARSÁG" Casilla Correo 1483 — Buenos Aires DE LOS 200.000 HUNGAROS QUE VIVEN EN LA AMERI­CA DEL SUD, MAS DE 40.000 ESTAN EN LA ARGENTINA Y EN GENERAL LEEN EL „Délamerikai Magyarság” DIRECCION BS. AIRES, LAVALLE 365 CASILLA CORREO 1483 U. T. 31 - RETIRO 2819 Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton óra 10 CENTAVOS ______­­ Előfizetési árak: Egy hónapra 1 argentínai pesó Főszerkesztő Európába: 1 pesó 50 centavos , Hirdetések dija hasábcentiméterenként FARAGÓ REZSŐ SC Ctv. — Bankok és hajótársaságok számára Pesó 1.80 Szombat, 1933. julius 1. V. évfolyam, 544. sz. AUSTRALIA új javaslatot terjesz­tett a búza-konferencia elé s remélik, hogy az ebben foglalt elv alapján si­kerülni fog a megegyezés a négy nagy búzatermelő állam között­ A VILÁGGAZDASÁGI konferencia nagy nyugtalansággal várja az észak­amerikai delegáció által kapott újabb utasítások nyilvánosságra hozását,­­­­mert ettől a tárgyalások menetében kedvező fordulatot várnak. A MUNKAÜGYI kongresszus Genf­ben behatóan foglalkozott a Németor­szágból menekült zsidó munkások ügyé­vel és 80 szavazattal 2 ellenében elha­tározta, hogy az egyes államok foko­zott védelmébe ajánlja ezeket a mene­külteket és m­­unkába állításukat különös elbírálásra érdemesnek minősítette. A ZEPPELIN a szombatra virradó éjszakán kezdi meg harmadik délame­­riki repülőútját. Ez alkalommal több utast hoz magával, mint előző idei út­jain. BULGÁRIA határőrsége letartóztatta a Nicopoli közelében leszállott három jugoszláv repülőgép hét tiszti utasát, akik közül állítólag nem is valamennyi tudja igazolni, hogy a szerb hadsereg tisztjei. A jugoszláv kormány tiltakozó jegyzéket intézett a bolgár kormány­hoz és követeli az elfogott repülők sza­­badonbocsá­jtását-S­RUMMOND Eric, a Népszövetség főtitkára szombaton megválik állásától Ebiül­ az alkalomból meleg ünneplés­ben részesítették a távozó főtitkárt. HUGENBERG helyett Kurt Schmitt lett a német földmivelésügyi miniszter. Gazdasági­­ miniszterré egy Buenos Airesben született német közgazdászt, Master Darré-t nevezték ki. HIROHITO japán császár nyilatko­zatot tett egy északamerikai újságíró előtt és kijelentette, hogy Japán és az Unió felelősek a világ és a történelem előtt azért, hogy a távolkelet békéjét fentartsák. HITLER repülőgépen Neudeckbe uta­zott, ahol kétórás kihallgatáson jelent meg Hindenburgnál. A Hír szerint a Centrum-párt feloszlatására vonatkozó­lag tett előterjesztést az elnöknek. LITVINOFF orosz külügyi népbiztos Londonban beható tanácskozásokat folytatott Titulescu román külügymi­­niszer­rel. A meg­nem-támadási szer­ződések kérdéséről tárgyaltak. Hat­ tartanak attólMatad­ hról,a taoinnn TÖRÖKORSZÁG betiltotta a “szer­ződéses szabad szerelem” közjegyzői hitelesítését. Eddig bárki szerződést ké­szíthetett kézjegye előtt arról, hogy valakivel házasságkötés nélküli együtt­élést folytat s ezeket a szerződéseket a bíróságok respektálták. MIT ÜZENT BORAH SZENÁTOR? A magyar nemzet északamerikai barátjának levele a revízióról Budapest, június 4 Az északamerikai politikai élet egyik világszerte ismert egyénisége Borah szenátor s nem kell őt bemutatnunk a magyar közönségnek sem. Az Ameri­kai Egyesült Államok politikai tekin­télyeinek a legelén halad s ezt a hely­zetét a legkevésbbé sem változtatta meg az a tény, hogy pártja a legutób­bi elnökválasztás alkalmával kisebbség­ben maradt. Sőt éppen az igazolja Bo­rah szenátor jelentőségét, hogy ennek dacára ma is Amerikának legelső kül­politikai tekintélye. Ez a nagyszerű politikus már több alkalommal nyilatkozott a Dunavölgy dolgairól s nyilatkozatai mindig súlyo­sak voltak. Ahányszor megszólalt,­­ megremegett az utódállamokbeli hatal­masok talpa alatt a tentával hódított magyar föld. Borah szenátor most egy Észak­­amerikában tanuló magyar leányhoz­­ intézett levelet, amelyben ismét állást foglal a magyar igazság mellett. A levél szó szerint így hangzik: AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SZENÁTUSA Külügyi Bizottság. Besze Anna kisasszonynak az Elmira tanintézet címén Elmira, New York Tisztelt Becse kisasszony! A levele ismét elém idézi Magyaror­szágot, azzal a nagy igazságtalanság­gal és kegyetlen bánásmóddal, amely­ben azt a győztes hatalmak részeltet­ték. A trianoni szerződést másnak soha sem fogom tekinteni, mint a történelem legcsalárdabb cselekményének. — Sért minden igazságérzetet és megcsúfolja mindazt, amiért a győztes országok hirdették, hogy a háborút folytatják. Gazdasági intézkedései esztelenek s a politikaiak szörnyűek. Megengedem, hogy a győzelem szé­les ajtót nyit a cselekvés számára, de az­ általános tisztesség szabályai s az igazság alapvető elvei, amik a polgá­riasatt embert a civilizálatlantól meg­különböztetik, kell, hogy kössék a győ­zőt­ is. Lehetetlen elhinni, hogy a mohóság­tól és boss­­úágytól fogant s be nem­ tartott ígéretre, alapított szerződés soreá bírja elviselni a felvilágosított közvéle­mény marasztaló ítéletét. Biztos, hogy valamikor és valamilyen módon, ezt az igazságtalanságot jóvá fogják tenni. A leveléből látom, milyen mélyen át­érti a nemzetére ráerőszakolt igazság­talanságot. A lovagian és hű nép tulaj­donsága é­­­s biztosítéka annak, hogy a magyar ü­gyet soha sem fogják cserben hagyni. Köszönöm, hogy itt nekem. Remélem, hogy a köztünk való maradása nagy hasznára lesz s ha visszatér Magyaror­szágba■ elviszi az egész Magyarország­nak szóló őszinte barátságom üzenetét. Szívélyesen köszönti: IF. E. BORAH /Tv \ " ♦ \ Okosan magyarosan irta: CSERMELY GYULA Királyfia Bálint uram, Damazér- Karcsa csallóközi nemesi község újon­nan megválasztott hadnagya, a falu­­háza irodájában bírói székében ült és jóizűen pipázott. Valami esetre gondolt éppen, amelyről a főbíró ur tőle jelen­tést kért, mikor bejött hozzá a kisbiró­­káplár és katonásan összeütötte bo­káit: — Hadnagy uramnak átosságot je­lentem: Igrici Balázs legény bebocsát­­tatást kér. — Az özvegy Igrici Jánosné fia? — Jöjjön be, meghallgatom szívesen. Egy-két pillanat múlva Igrici Balázs már be is jött, de nem egyedül, mert vele volt az anyja. Igrici Balázs: hu­­szonnégyéves, jól megtermett legény, tősgyökeres csallóközi fajta, barna hajú, szelíd nézésű, vállas és egyenes, mint a jegenye törzse — mögötte az anyja, fekete fejkendős, talpig kifogás­talan tiszta, mintegy negyvenéves, de még sima arcú asszony. — No, mi a baj, Balázs fiam ? — kérdezte illő méltósággal a hadnagy úr. • — Panasszal jöttem hadnagy uram, —­ felelte nyugodt hangon a legény. — Nem vagy te kisfiú, Balázs. Miért ! •— Éppen azért, mert az anyám el­len van panaszom, hát egyúttal ma­­j­gammal is hoztam. Tessen törvényt tenni anyámmal szemben, hadnagy uram. — Törvényt tegyen! — kezdte rá az asszony. — Édes szülőanyja ellen kér törvénytevést ez a fiú. De kifordult már sarkaiból a világ!­­— Legyen türelemmel, Igriené lel­kem — nyugtatta meg a hadnagy uram az asszonyt. — Majd meghallgatom magát is, mihelyt rákerül a sor. De a törvényes rend szerint előbb a pana­szost kell hogy meghallgassam. — No, hát mi bajod van az anyáddal, te fiú? Talán az apai juss miatt békétlen­­kedsz ? — Az a panaszom ellene —­ felelte kissé indulatosan a fiú — hogy nem akarja megengedni, hogy én feleségül vegyem Ács Terkát. — Nem engedem meg hát, — robban ki haragosan az asszonyból. — Holott nincs joga hozzá, hogy ne engedje meg — pattogott keményen a fiú. — Nagykorú vagyok, azt vehetem el, akit akarok; tessen ezt megmagya­rázni anyámnak, hadnagy uram. — Mindenekelőtt is azt mondom, — Balázs fiam, amit a Szentírás tízpa­rancsolatának a negyedike mond, — jegyezte meg ünnepélyesen a had­nagy úr — Tiszteld apádat és anyádat; ez nemcsak a kiskorú, de a nagykorú fiuknak is törvényük Most pedig maga meg, hogy a fiú elvegye Ács Terkát? — Tíz, meg száz oka is van annak, hadnagy uram — felelt Igriené elszán­tan, előbb végighúzván tenyerét a szá­ja szélén. — Szentirás azt is mondja, hogy segítőtársa legyen az asszony az urának, már pedig Ács Terka az soha­sem lesz. Nem tud az semmit, az a vi­rágszál. Kacsát, ludat hizlalni nem tud. A főzéshez sem ért az a leányzó, ah­hoz sem, hogy rendben tartsa a házat és a belsőséget, ami legelébb is az asz­­szonynak dolga. Békétlenkedés és pa­i­­varkodás költözne azzal a Terkával a fiam házába, ha feleségül venné azt a tudatlan... Tehát nem engedem meg, hadnagy uram, hogy elvegye. — Igazsága van, Igriené lelkem — hallatta most véleményét a hadnagy úr. — Egyelőre igazsága van, lelkem­ Majd a fiúhoz fordult és azt mond­ta neki: Én nem kényszeríthetem anyádat, hogy megengedje, amit te akarsz. Arra nincs törvény. Tehát panaszodban sem ítélkezhetem. Elmehetsz, így döntött a hadnagy úr. Nem azért, mert Igriené a faluban a legmódosab­bak egyike volt, hanem azért, mert ez volt az igazság. Ugyanaznap, délután négy óra. A kisbiró-káplár hiába hesegette azt a kislányt, aki a falu házai irodájának ajtaján elszántan kopogott. — A hadnagy úrnak most dolga van — mondta, de a kislány, nem törődvén vele, hogy bentről nem hallatszott a rössz akkor az anyáddal? beszéljen, Igriené, miért nem engedi *•• *v’3HS*£!" .•

Next