Délamerikai Magyarság, 1938. január-március (10. évfolyam, 1226-1263. szám)

1938-03-29 / 1262. szám

1938. március hó 29 "Délamerikai Magyarság" 3 Franco csapatai már katalán területen vannak! Fraga is elesett - Barcelona 300.000 ember el készül megállítani a Cinca folyónál az offenzivát - Francia segély a kormánycsapatok számára Délamerikai diplomaták a kormányzói-pár ebédjén Budapestről írják: Horthy Miklós kormányzó és felesége minap este ebédet adott, amelyre a dél­amerikai diplomaták közül hivatalosak voltak: Gustavo A. Wiengreen para­guay követ és felesége, S. de Sousa Leao Gracie brazil követ és felesége, Fernan­do Garcia Oldini chilei miniszterrezi­dens és felesége, F. Chiappe argentin ügyvivő és Gustavo Vittatoro mexikói ügyvivő és felesége. PESTI CIKKEK A budapesti “Magyarország" Írja”: A kitüntetés A haza fogalma nem záródik a hatá­roknál — mondja báró Perényi Zsig- mond, amikor rádión az óhazába invi­tálja a világ magyarjait. Ide hívja őket a világ magyarjainak világkongresszu­sára, amelynek eleven lelke ma is az egész világon legjobban ismert magyar, Kossuth Lajos emléke. Az ö nagy neve, amely — nem minden világtörténelijii névről mondható el — nemcsak tiszte­letet, de szeretetet is gerjeszt, forró em­beri együttérzést. —j- Perényi Zsigmond évekkel ezelőtt a Kossuth-zarándokok lelkes magyar csapatát vezette New- Yorkba és talán akkor és ott született' meg ez az idea, hogy időnként hazato­borozzuk kint élő testvéreinket, a világ magyarjait. Nem hogy kérjünk tőlük, de hogy adjunk nekik. Nem vagyunk nagyhatalom. A mi világjáró testvérein­ket nem hadihajók, nem is óriásvállala­tok emlékeztetik az óhazára, de, amit mindig magunk mögött tudhattunk, a szeretet. Kevesen vagyunk, de annál in­kább és annál szenvedélyesebben egy család. S ebből a családból nem hullhat ki senki. Ebből a családból nem lehet ki­lépni, talán még kihalni sem. Magyar­nak lenni végzet. Viseljük szépen s mél­tón ezt a kitüntetést, akár itthon élünk, akár odakint, ezt a kitüntetést, amit je­lent: egynek lenni Kossuth-tal, Petőfi­vel, Jókaival, Liszt Ferenccel és Mun­kácsy Mihállyal. Buenos Aires, március 28 (Táviratok kivonata) A nacionalista haderők előnyomulása egy csaknem 200 kilométeres frontszakaszon változatlan erővel halad előre az Észak-Aragónban fekvő Huesca vidékétől egészen Alcaüiz zónájáig. A felkelők túlsúlyban levő légi had­ereje a köztársaságiaknak minden ellen­állását felmorzsolta. — A nacionalista haderők most már Kataluñában nyomul nak előre. Elfoglalták a hallatlanul meg erősített Fraga városát, átkeltek a Cin- ca-folyón és csupán nehány kilométer­nyire vannak Lérida várostól, amelynek lakossága meghaladja a százezret. Mig a Moscardo tábornok vezetése alatt álló haderők Husca felöl .előnyo­mulva Sariñena helységet vették körül, addig Yagüe hadoszlopai átlépték a ka­talán határt és rövid harc után elfoglal­ták Fraga városát. A küzdelmet a re­pülőgépek százainak támadása előzte meg. A megerősített vasbetónállások, fedezékek és lövészárkok nem bizonyul­tak kellő védelemnek a tonnaszámra le­dobott bombák ellen. A köztársasági haderők nehány órai ellenállás után fel­adták a várost és felrobbantották ma­guk mögött a Cinca-folyó hidját. — Ez azonban nem bizonyult elegendőnek az előnyomulás megakadályozására, miután a folyó vize olyan sekély jelenleg, hogy azon könnyűszerrel gázolt át a naciona­lista gyalogság. Később a köztársasági repülök is beavatkoztak a küzdelembe, anélkül azonban,, hogy lényeges ered­ményt értek volna el. Barcelonából egymásnak sokszor tel­jesen ellentmondó táviratok érkeznek. A köztársasági hadvezetöség az összes tartalékokat a frontra dobta és állítólag 300.000 embert koncentrált a Cinca-fo­lyó mögött emelt 160 kilométer széles megerősített védelmi vonalba. Most már maguk a köztársaságiak is beismerik, hogy áz elmúlt hetek folyamán renge­teg hadianyagot, — főképpen ágyukat Hirdessen a 'Magyarság'-bar — kaptak Franciaországból, — ahol a Nemzetközi Brigádok számára is állan­dóan uj önkéntes-századokat toboroz­nak. Kérdéses azonban, hogy a külföldi segitséggel megerősitett katalán had­erők megállithatják-e Franco csapatai­nak tervszerű előnyomulását, amely je­Budapest, március 16 — Repülöpóstával érkezett tudósítás — Tyler népszövetségi megbízott, aki­nek magyarországi működése március 31-én megszűnik, most adta ki jelenté­sét az elmúlt év utolsó negyedéről. A jelentés megállapítja, hogy a nép- szövetségi tanácsnak a pénzügyi ellen­őrzés megszüntetéséről szóló határoza­ta jól kiérdemelt elismerése azoknak a sikereknek, melyeket Magyarország az Buenos Aires, március 28 (Táviratok kivonata) Chamberlain mi­niszterelnök legutóbbi külpolitikai beszá mólója a francia sajtó támadásainak egész özönét zúdította az angol kor­mány mindinkább Berlin és Róma felé hajló külpolitikája ellen. — Franciaország nem tűrheti a fas- cizmus megerősödését délnyugati hatá­rai mellett, a Pireneusok mögött — mondotta Paul Boncour, a Blum-kor- mány külügyminisztere a francia szo­ciáldemokraták egyik legutóbbi pártközi lenleg Lérida és Barbastro városokat fe­nyegeti. Az ellenőrizhetetlen hirek szerint Ka- taluña készen áll arra is, hogy önkor­mányzata tiszteletbentartásával Fran­ciaországhoz csatlakozzon, hogy ezáltal annak védelme alá helyezz magát. 1931-i válság óta pénzügyeinek rende­zése terén elért. — A nemzet kitartása és hazafias áldozatkészsége — mondotta — nagy­mértékben hozzájárult a sikerhez. A jelentés kifejti, hogy a költségve­tési egyensúly helyreállítása, a pengő vásárlóerejének megerősítése és a kül­földi hitelezőkkel kötött egyezmények megerősitették az állam és a Nemzeti Bank helyzetét. értekezletén. A francia külügyminisz­ter heves hangon kelt ki Chamberlain politikája ellen, amivel az — szerinte — most már nyíltan a fascizmus mellé ál­lott s előrelátja azt is, hogy Anglia rö­vid időn belül egyedül fog maradni, mi­után nem számíthat arra, hogy Francia- ország együtt halad majd vele ezen az utón, amit egy “veszélyes kaland”-nak minősít. Franco csapatainak előnyomulása egy­re növekvő idegességet kelt a francia főváros külpolitikai köreiben. Róma és Berlin befolyásának megerősödésével Spanyolországban Franciaország teljes elszigetelését vélik látni az európai kon­tinensen. Egy esetleges háború alkalmá­val az anyaország és a gyarmatok kö­zötti összeköttetés a legnagyobb nehéz­ségekbe ütközne, miután a Baleari-szi- getekről bármikor megbénitható a for­galom Marseille és Északafrika között. A Rómában történt angol-olasz meg­egyezés s a csehszlovák probléma újabb felhőket sodort a sorozatos vereséget szenvedett francia külpolitika egére s ezt most már el sem titkolják a párisi lapok cikkei. A francia fővárosból érkező távira­tokból tisztán kiviláglik az, hogy azo­kat a pénzügyi nehézségeket, amik a Chautemps-kormány bukását okozták, a második Blum-kormány sem képes meg­oldani és igy — miután helyzetét most még az általános sztrájkok sulyosbittják napjai valószínűleg meg vannak szám­lálva. Hirdessen 3 "fi M9A>l*»áai,r L-— A japánok minden képzeletet felülmúló szerénysége, igénytelensége és alkalmazkodó képessége a most folyó háborúban is fontos tényező. íme: tábori szabóüzemeik, amelyek a hadban levő sereg ruhá­____1 ' Á ______________I . I * i _ _ _ . i ' 1 •• ' i 1 1 1 1 ' Vi, 1 I 1 T yler elismeréssel búcsúzik a magyar gazdasági élettől Ismét feszült a helyzet Anglia és Franciaország között Franco csapatainak sikere idegessé letle Párizsi Boncour intelme Anglia felé

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék