Délamerikai Magyarság, 1944. október-december (15. évfolyam, 2255-2292. szám)

1944-10-31 / 2267. szám

2 m­­­h oldas DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG Kedd, 1944. október hó 31. Belgium népét éhínség fenyegeti Buenos Aires, október 30 A belga parlament egyik nőkép­­viselője, I. Blume Brüsszelből az angol fővárosba utaz­ott, hogy fel­hívja Szövetségesek figyelmét ar­ra a súlyos helyzetre, amelyben a belga nép valósággal éhínséggel­­küzd. Az inváziós harcok alatt elpusz­tultak, vagy kifogytak az élelmi­­szerkészletek és a jelenleg még fo­lyamatban levő nagy harcok miatt a katonai szállítmányok részére kell biztosítani az elsőséget.­­ Ezt tudja jól a felszabadított Belgium népe, de a szövetségesek kormá­nyainak is figyelembe kell venni azt, hogy nem szabad a felszaba­dított területek polgári lakosságát rosszabb élelmezési viszonyok kö­zött tartani, mint az a megszállás alatt volt. MEGNYÍLT! MEGNYÍLT! Hotel MAJESTIC” MAGYAR üdülőtelep RIO CEBALLOS — Sierras de Córdoba GLASSNÉ P. Renee tulajdonos személyes vezetése mellett Környezet és ellátás fantasztikus Értekezni lehet: Bl. Airesben LIBERTAD 747 U. T. 44—8640 Jutányos árak — Állandóan 2 omnibuszjárat Córdobából Bombát dobtak Budapesten a zsidó-ellenes kiállításba , Buenos Aires, október 30 Londonon keresztül érkezik most a híre, hogy augusztus hó elején a budapesti Andrássy-úton, a ma­gyar nazik híres “barna ház­­ában, amelyben Berlinből küldött anyag­ból “A bolygó zsidó" cím alatt ki­állítást rendeztek, nagyerejű bom­ba robbant fel. A bomba nemcsak a gyűlölet fel­keltésére szolgáló kiállítási tárgyak­ban tett nagy kárt, hanem magát az épületet is súlyosan megron­gálta. A bombamerénylet különösen az­ért keltett nagy feltűnést, mert a kiállítási helyiségbe csak olyanok mehettek be, akik előzőleg kellő­képen igazolták, hogy­­ nem zsi­dók. A bomba elhelyezőinek kézreke­­rítésére, a német kiálltók sürgető­ követelőd­­ésére, a budapesti pol­gármester 10.OCO pengő díjat tűzött ki, azonban ennek dacára sem si­került nyomukra akadni. ROYALEsmeralda 5­5 6 az új magyar étterem-cukrászda a város szivében U. T. 35-2765 Nagyszerű magyar és nemzetközi konyha — Menü és étlaprendszer. — Elsőrendű italok és hüsitök — Külön­leges sütemények és tészták. Ebéd, uzsonna, vacsora. Ugyanott külön termekben a ROYAL BRIDGE CLUB, Rummy és Skatt játékosok részére" Miért vágta kupán a nácit? Londonból írják: Egy elsüllyesztett német tenger­alattjáró tisztjeit és legénységét kihalászték és egy angol hadihajó fedélzetére vitték. A kapitány ki­adta a parancsot: — A nácikkal úgy kell bánni, mintha úriemberek lennének. Másnap látja, hogy egy német tiszt, kékre dagadt, leboxolt szem­mel jár a fedélzeten. A kapitány dühösen felelősségre vonta az ügyeletes tisztet, hogyan történhetett? Hire a tiszt igy val­lot: — A német előbb a királyt szid­ta, azután azt mondta, pokolba a királynéval, majd a tengerbe kö­pött. A m­i tengerünkbe! Ezt nem ..tűrhettem és korán vágtam... '■vi*/ üt é­m ... A hadügyminisztérium napi hivatalos jelentésében közli, hogy... !?" FISCHER európai zongoragyárak volt technikusa és javítómestere tisztelettel ajánlja szolgálatait a magyar kolóniá­nak RÉGI ZONGORÁK ÚTJ­A VITÁSÁRA 10 évi jótállás mellett. ZONGORAHANGOLÁS A LAKÁSON Bérbead, vesz és kicserél zongorákat ELAD modern hangverseny- és gyakorló zongorákat részletfizetésre is KÉRJEN MÉG MA ÁRAJÁNLATOT­­&AN JUANJ252 Buenos Aires U. T. 45 (Soria) 2582 11 millió amerikai katona harcol a demokrácia győzelméért Roosevelt elnök beszéde a demokrata párt háborús politikájáról Buenos Aires, október 30 Roosevelt elnök Filadelfiában tartott legújabb beszédében átte­kintést nyújtott a demokrata párt háborús politikájának eredményei­ről és erélyesen visszzautasította a republikánus elnökjelölt Dewey ál­tal ellene hangoztatott állításo­kat. Az elnök emlékeztette hallgatóit arra, hogy amikor­­ 1940-ben 50 ezer repülőgép építésére adott meg rendelést, hogy ezzel megvesse az északamerikai légi flotta alapját, akkor épen Dewey volt az, aki pro­­paganda-trükknek állította be ezt a határozatot. Azóta 240 ezeer repü­lőgépet gyártatak az északamerikai repülőgépgyárakban és 850 ezer if­jút képeztek ki pilótáknak, repülő­­géptechnikusoknak és a légi hábo­rú más katonájának. Ugyanilyen aráányban fejlesztette ki a demokra­tikus kormány a tengeri és száraz­földi haderőt. Az utóbbi négy év háborús politikájának eredménye a franciaországi invázió sikere és a Fülöp-sz­igeteknél legújabban ki­vívott döntő győzelem. Roosevelt nagy elismeréssel nyi­latkozott az Unió iparosairól, ke­reskedőiről, ipari és mezőgazdasá­gi munkásairól, akik együttes erő­feszítéssel lehetővé tették a hábo­rús termelési terv végrehajtását és hangsúlyozta, hogy a háborút szolgáló nagyiparosok között a re­publikánus párt sok tagja is meg­található, ami a közös sikert bizto­sítja. Az elnök azóta­l fejezte be beszé­dét, hogy jelenleg 11 millió ameri­kai katona harcol a demokrácia győzelméért és az otthoniak fele­lősséggel tartoznak azokkal szem­ben, akik életüket áldozzák fel a jövendő jobb világért.­­ «•i********* «'i********** Kü­lönvélemény Néhány hónappal ezelőtt a világ pénzügyi szakértői új világbank fel­á­ltását határozták el. A valuták sokfélesége és pénznemek különbö­ző értéke és időnkénti hullámzása a gazdasági élet megrázkódtatá­sának egyik fontos oka. Az új vi­lágbank célja, hogy közbelépjen valahányszor Kínában, Belgiumban vagy Törökországban ingadozni kezd a valuta. Az új bank erősen vásárolni fogja majd a­z ingadozó valutát s ezzel megszilárdítja azt. Minden tiszteletünk a tudós szak­embereké, akik a konferencia ter­veit olyan szépen kidolgozták.­­ Nem állhatjuk azonban meg, hogy m­i ne mondjuk: az új világbank nem fog a világ gazdasági bajain segíteni, mert egy ilyen intézmény nem a betegséget, hanem annak csak a tüneteit gyógyítja. Mert hiá­ba szeilárd például a magyar pénz, ha a magyar munkásnak látástól vakolásig kell olyan bérért dolgoz­nia,a­mely éppen csak az éhhalál­tól menti meg. Amerika hiába fog­ja billiókkal alátámasztani az új bankot, nem fogja elérni, hogy Kí­na, vagy Portugália, vagy akár Mexico is nagy tömegekben vásá­rolja áruit mindaddig, míg ezekben az országokban a tömeg vásárlóké­pessége a semmivel határos. Olyan nemzetközi megállapodás­ra van szükség, amely Indokína, vagy Afrika benszülött munkásai­nak viszonylagosan ugyanolyan magas munkabért bizetésít, mint az amerikai munkásnak. Ha egy ilyen megállapodás életbe lép, akkor so­ha nem látott jólét lesz a földön és a munkanélküliség szót akár ki is törölhetjük a szótárból. Gazdaságilag a világ népei épen úgy szolidárisak, mint politikailag. Ezt olyan egyszerű megérteni, hogy épen ezért a legtöbben nem akar­ják megérteni. Nem lehet közöm­bös előttem, hogy a kínai munkás egy marék rizsért dolgozik, mert az ilyen buli nem veheti meg a rádiómat, a szöveteimet, vagy más fajta áruimat. Mindenki jóléte az én jólétem is; ha más éhezik és szenved, akkor előbb utóbb én fe­li éhezés és szenvedés vár... Figyelő. .i-# ****-*-''»'****#**-***#**********#* ********* 24 nácit fogott Normandiában egy északamerikai magyar fiú Clevelandból Írják: Kisvárdi János, Akron, ohioi ma­gyar származásu­ amerikai közle­gény és két bajtársa német hadi­fogságba kerültek­ Normandiában. Két napig voltak foglyok, azután visszatértek az amerikai vonalak­ba , 24 hadifogollyal. Az érdekes fordulat úgy követ­kezett be, hogy a szövetséges elő­nyomuláskor a náci csapat tisztjei megszöktek a bombázás elöl, Isten kegyelmére hagyva századukat. A nácik szétszéledtek és 24 német megkérte Kisvárdit, hogy tekintse őket — akik eddig az amerikai fog­lyokat őrizték — saját foglyainak. Eldobálták fegyvereiket és szé­­­pen követték Kisvárdit, aki egyma­ga kisérte át a 24 németet az ame­rikai vonalakba. — Úgy ki váltak éhesvé, hogy órákon át faltak, a mikor ételt tettek eléj­ük... .. . 41 #-x~x x-x-x-x-x -a-**-*-****-**-**-: T*¿f¿k« ado+Hftlcj Katona József lázat kap a viszonzatlan szerelemtől Katona József, a Bánk bán szer­zője, az egyetemen történt felava­tása után — 1813-ban — Dabasi Halász Bálint híres pesti prókátor­hoz állt be gyakorlatra. Főnöke ekkor még ugyancsak fiatalember, kettőjük között tehát meglehető­sen baráti viszony állt fenn. Mun­ka után együtt sétálgattak, majd együtt mentek vacsorázni a híres Beleznay étterembe. Egy alkalommal Katona három napig nem ment az irodába. Há­lást nem tudta elgondolni, hogy mi történt vele. Miután azonban akkortájt nem volt még sem tele­fon, sem küldönc, az irodai órák után maga indult útnak, hogy meg­keresse. Keserves séta volt ez, mert a szemező őszi esőben kellett végig­baktatnia a kecskes gelek, meg a mocsarak mentén. — Megérkezve, csodálattal hallotta, hogy a házi­asszony semmit sem tud lakójáról. Benyitott a szobába. Ott feküdt Katona magas lázban, össze­-vissza­­pakkolva "priznic”-ekkel. A házi­asszony megdöbbenve mondta: — Én pedig azt hittem, hogy Józsi hazament Kecskemétre, mert nem kért semmit és a szobája be volt zárva.­­— Nincs is nekem semmire szük­ségem — felelte kedvetlenül Ka­tona. Dabasi Halász faggatni kezdte hogy mi baja lehet. S csakhamar kiderült a nagy titok: Déri Ró­­zsika nevű nő iránt leküzdhetetlen szerelemmel viseltetik, — Rózsika azonban könyörtelennek mutatko­zott. Az érzékeny szivű fiatalem­berre pedig borzalmasan lesújtó hatással volt és valóságos testi szenvedéssel járt ez a viszonzatlan szerelem. Díszes fogadtatás Deák Ferenc, a puritán “haza bölcse”, rokonánál, Szeniczey Fe­renc paksi nagybirtokosnál éven­­ként hosszabb időt ,szokott pihenés céljából tölteni. Egy ilyen alkalommal, amikor Deák Ferenc Pakson tartózkodott, történt, hogy József királyi her­ceg is Paksra érkezett az ott állo­másozó honvédhelyőrség megszem­lélésére. A hercegnek tudomására jutván, hogy Deák Ferenc Pakson tartózkodik, segédtisztjét Szeniczey Már­ához küldte azzal az üzenettel, hogy szándéka az öreg urat né­hány percre meglátogatni. Erre a bejelentésre az egész csa­lád biztatta a nyári pongyolában levő öreg urat, hogy: — Önkit, de most már aztán öl­tözzék ám föl, mert igy nem ma­radhat, így nem lehet fogadni a fenséges urat. Mire az öreg ur, megunva a hosz­­szas biztatást, így szólt: — Az már igaz! Hozzatok hát egy lavór vizet, hadd mossam meg a kezemet. Ez volt a dísz, amelyben a fő­herceget fogadta. I. FERENC (1494—1547) ő ír francia király nem jó szemmel néz­te, hogy Spanyolország és Portu­gália királyai kizárólag egymás között tárgyaltak az egész Amerika felosztásáról! — Nagyon szeretném látni Ádám apánk végrendeletének idevonat­kozó cikkelyét — mondta egy al­kalommal I. Ferenc — hogy vál­jon ezt a hatalmas örökséget va­lóban csak az ő ő részükre hagyo­mányozta-e? FRANCOIS DE LA FEUILEADE (1625—1691) F­ranciaország marsallja, még fia­tal tiszt korában Landrecies ost­románál, 1655-ben, fejlövést ka­pott. — A sebészek kijelentették, hogy sebesülése nagyon veszélyes, mert az agyvelő is látszik egy ki­csit. — Nos, uraim — szólt La Feuil­­lade, tegyék meg azt a szívességet, vegyenek ki egy kis darabot agy­velőmből, azetán vagy élek, vagy, meghalok, de azt a darabkát küld­jék el Mazarin bíborosnak, kinek szokásévá vált ismételgetni, hogy nincs eszem.

Next