Délamerikai Magyarság, 1947. április-június (19. évfolyam, 2632-2668. szám)

1947-04-10 / 2636. szám

Csütörtök, 1947. ápr. 10.DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG 6 •­t­k­o­­­d­a 6 Az angol alsóház hozzájárult a magyar békeszerződés ratifikálásához Budapest, március 30 (Repülőpostával érkezett eredeti tudósítás) Az alsóház a békeszerződéseknek két napig tartó vitája után egy­hangúlag hozzájárult a magyar békeszerződés ratifikálásához. A vita során többek között fel­szólalt John Haire képviselő is, aki hangsúlyozta Magyarország de­mokratikus voltát és a mai békeműt súlyosabbnak mondotta a trianoni ménynél is. egyet -Hosszan szólt a kisebbségi kér­dés rendezetlenségéről s különösen a szlovákiai magyarsággal szemben tanúsított csehszlovák eljárást ki­fogásolta. Erre a kormány egyik tagja meg­jegyezte, hogy a csehszlovák de­mokrácia a legjobb demokrácia Európában. John Haire ezt elismeret, majd így kiáltott: — A magyarokkal való elbánás annál szomorúbb­! Végül a pozsonyi hídfő kérdésé­ről beszélt s ennek fejében meg­felelő nagyságú csehszlovák terület átengedését kérte Magyarország számára. **********-X-K-*-X-********4S*****-**-**-*#-**-******t­***-** Meghalt Ford, a híres autó­király megépítette az első automobilt. Ez az autó tulajdonképpen egy közön­séges kocsi volt, amelyet négy ke­rékpár gumikerekeire szerelt fel. Az első négy év alatt csak három autót tudott Ford előállítani. 1903- ban megalapította a Ford Motor Companyt és 12 év múlva már 100 ezer munkással dolgozott. Ford pályafutásában sokat kö­szönhetett Edisonnal való barát­ságának. Ford fiatal korában több évig Edison detroiti laboratóriumá­ban dolgozott, mint mérnök és élete végéig szoros barátságban volt a zseniális feltalálóval. Ford 1918-ban visszavonult az aktív ipari tevékenységtől és fiá­nak, annak halála után pedig uno­kájának adta át gyárainak vezeté­sét. Ford a modern nagyiparos típu­sát személyesítette meg, aki a tech­nikai kérdések mellett a szociális kérdésekkel is behatóan foglalko­zott és hatalmas összegeket fordí­tott emberbaráti célokra. Ipari te­vékenysége mellett legnagyobb je­lentőségű Ford szociális munkája, mert ő a munkás életszínvonalá­nak emelését elsőrangú fontossá­gúnak ismerte fel és ebben példa­adó tevékenységet fejtett ki. Ford több könyvben fektette le technikai és szociális problémákra Buenos Aires, április 9 vonatkozó alapelveit. New Yorkból jelentik: . .............. „ T. _ . ... (•*************#•»*******­::­­Henry Ford, a világhírű detroiti __ autó­gyár­os 83 éves korában meg_ Ford ir-származású bevándorlók fia. Szülei és nagyszülei családjá­ban több pap volt, de Henry Ford fiatal kora óta az ipari munka iránt mutatott érdeklődést. Már 11 éves korában szerelési munkával­­ foglalatoskodott. 24 éves korában Detroitban egy kocsigyártó műhely­­lyel önállósította magát. Közben érdeklődött a technikai találmá­­­­nyok iránt, különösen a motorok érdekelték. 1893-ban konstruálta az első motort saját műhelyében és tulajdonképpen ezzel kezdődött meg az a hatalmas, úttörő ipari te­vékenység, amely Amerika törté­netében rendkívüli jelentőséget nyert . Van kérem olyan könyve, a Ford munkája közben folytatta Tály. a S.vermekek ,és «j­ök fel­­...... . . „„„ ki viszonyát tárgyalja modemn ala­,technikai tanulmányait s 1896.ban pon? Szemölcsök, szipié eltávolítása teljes felelősség mellett Arc-hámlasztás, arc-fiatalitás, ránctalanítás hajszál-kiszedés stb. tökéletes módszerrel. Párizsban kitüntetést nyert a GT-b­é­rnél. Világhírű HARMÓNIA-krém és HARMÓNA­ A tea MAGDA KLEIN, kozmetikai szalonjai: SANTA FE 1391 T. A. 44—9493 CABILDO 1954 T A. 73—3101 Ne adja kölcsön az újságot olyan honfitárs­­ nak, aki maga­­ abban a helyzetben van, hogy előfi­­zethet rá. az újság nem élhet abból, hogy egy ember előfi­zet rá és tizen adják kézről­­kézre elolvasás végett. i,Délamerikai Magyarság’ naponta igen sok példányt oszt ki INGYEN munkánál, küli és rokkant magyarok között. *ki keres, rendelje meg és tegye lehetővé, hogy to­vább folytathassouk azt a munkát, amit az összesség érdekében végzünk. ************************************************** Lukács Dezső visszaérkezett Budapestről­ A magyar köztársasági elnök és külügyminiszter üdvöz­letét hozta az argentínai magyar kolóniának Buenos Aires, április 9 - én tíz hete, hogy Lukács Dezső, az ismert magyar textilgyáros re­pülőgépen Európába utazott s ked­den délután pontosan 69 napi tá­vollét után érkezett vissza Argen­tínába. Ezalatt az idő alatt járt Francia­­országban, Angliában, Svédország­ban, Svájcban, átutazott a megszál­lott Németország és Ausztria vala­mennyi katonai zónáján és közel két hetet töltött Magyar­­országon. A “Délamerikai Magyarság” tu­dósítója a moroni repülőtéren be­szélt Lukács Dezsővel, aki az első délamerikai magyar, aki a nagy katasztrófa óta az óhazába uta­zott és onnan vissza is tért. Csütörtökön még a romjaiból éle­dő magyar fővárosban volt és ked­den már egészen friss benyomá­sairól adhatott számot Buenos Ai­res repülőterén. Lukács Dezső, aki az argentínai köztársasági elnökség által a hábo­­rújtott nemzetek támogatására létesített nemzeti bizotság megbí­zásából érkezett Budapestre, a ma­gyar kormány legmelegebb fogad­tatásában részesült. Először Gyöngyösi János külügy­miniszter fogadta hosszabb ma­gánkihallgatáson, majd végigláto­gatta a szakminisztériumokat; — tárgyalt a népjóléti, a kereskedel­mi és igazságügyminiszterrel, Bu­­dapest főpolgármesterével és a szo­ciális bizottság vezetőivel; a tájé­koztatási minisztérium székházá­ban nyilatkozatot tett — a minisz­ter által meghívott — újságírók előtt, majd Tildy Zoltán köztársasági el­nök fogadta, aki nagy érdeklődéssel hallgatta beszámolóját az argentínai kor­mány segítségnyújtási hajlandósá­gáról és a magyar kolónia szerény, de lekes segítőmunkájáról. A kihall­gatáson felhatalmazta Lukács De­zsőt, hogy tolmácsolja köszönetét az eddigi munkáért és buzdítsa őket további segítésre; egyúttal legszívélyesebb üdvözletét kül­dötte az argentínai magyar kolóniának. Hivatalos megbízottak kíséreté­ben meglátogatott Lukács Dezső több dunántúli, különösen sokat szenvedett várost és helységet és a Fórum­ klubban előadást tartott az argentínai viszonyokról, vala­mint az itteni magyarok életéről. Ezen az előadáson a kormány több tagja, sok képviselő és közéleti fér­fiú vett részt. Visszaindulása előtt — cs­ütör­­tökön — búcsúkihallgatáson jelent meg Gyöngyösi külügyminiszternél, aki a kormány nevében köszönetet mondott neki úgy az eddigi szere­­tet­csomag-akciók lebonyolításáért, mint a jövőbeli tevékenységéért és kérte, hogy adja át a magyar kor­mány és nemzet üdvözletét az ar­gentínai magyaroknak. Lukács Dezső a sokat szenvedett Magyarországon szerzett személyes impresszióiról beszélt ezután; bol­dogan és büszkén állapította meg, hogy amíg például Bécs még min­dig romokban hever és fásult kö­zönnyel várják, hogy mások állít­sák helyre az osztrák fővárost, ad­dig Magyarországon hallatlan erő­feszítés folyt és folyik az újjáépí­tésre és mind kevesebb “seb” lát­szik a megtépett főváros testén. Ami a jövendő segítést illeti: mi megállapította, hogy az­ élelmezési helyzet folyton javul és így most már nem élelmiszerre, hanem főként cipőre és ruhára van szükség. Legelsősorban a gyermekeket kell segít­ni, mert ez­k nagy része még iskolá­ba nem járhat lábbeli hiánya mi-­­att. Lukács Dezső — az argentínai és magyar kormánytól nyert megbí­zatásai alapján — most mindkét kormányt informálni fogja a hely­zetről és azután nyilvános előadásban fog be­számolni Argentína magyar­jainak als­óházában szerzett tap­asz­talatairól. Ennek az­ előadásnak az időpont­ját annak idején közölni fogjuk. Tudósítónk még kérdést intézett Lukács Dezsőhöz az általános poli­tikai helyzetre vonatkozólag is­, azonban kijelentette, hogy soha po­litikával nem foglalkozott és a Ma­gyarországon eltöltött­ rövid idő, a­melyet teljes egészében a segítési akció tanulmányozá­sárnak szentelt, nem is jogosítaná fel azt­g, hogy politikai vonatkozású két,fá­kozatot tegyen. Annyit mond csupán, hogy a háborút viselt országok között Magyarországon látta a legnagyobb nyugalmat és rendet és a legváa­­adóbb munkát egy jobb jö­­vő fel­építésére ... Hol lehetne elhelyezni az európai munkásokat? Argentína 50,000 munkást hajlandó befogadni Montrealból jelentik. A Nemzetközi Munkaügyi Hiva­tal részletes jelentést dolgozott ki az európai munkások kivándorlá­sára vonatkozólag. A jelentés szerint Franciaország hajlandó a legtöbb kivándorlót be­fogadni: ebben az évben 38.000 munkás, 1949 év végéig további 1 millió 500 ezer külföldi munkás telepedhet le Franciaországban. A kivándorlók túlnyomó része olasz, Argentína 50.000 munkás befo­gadására hajlandó. Elsősorban mezőgazdasági mun­kásokat, ipari szakmunkásokat ha­lászokat és kézműveseket kíván le­telepíteni. Ausztrália 25.000 munkást fogad be. Brazília, Chile és Venezuela szin­tén hajlandó nagyobb számú ipari és mezőgazdasági munkás letelepí­tésére. A Nemzetközi Munkaügyi Hiva­talhoz 300 törvényjavaslatot nyúj­tottak be, amelyek a munkások ki­vándorlásának és az új hazában való letelepedésének megkönnyíté­sére vonatkoznak. i net : : ' : jModern gyors szabónő\ ! Suizo-írcsncés ? \ ATELIER “EDITH” I • • Hozott szövetekből T. A. 33 — 3041 • Dep- 1403 T 1 Florida 171 ! Gal. Güemes *-X*'3Hr***-»***#*-*********«-»***«"»****-X**'»***-X******. A világ egyik l­gérdekesebb kert lakóiról szabályszerű­ összeír­a­zott tisztviselő a pingvineket veszi “népszámlálása”, a londoni áhat­­, közzü­k­. — Képünkön egy megád, írűnik"­.

Next