Délamerikai Magyarság, 1952 (24. évfolyam, 3152-3244. szám)
1952-08-01 / 3204. szám
«i — - ,—-— -------------------~ - ~ Amerika - ellenes hangulat Európában (AZ UNIÓBÓL) (M.L.) Az európai politikai életet az utóbbi időben erős Amerika ellenes hangulat öntötte el, amely különösen Angliában és Franciaországban öltött erősebb méreteket. Ennek a hangulatnak a hatása alatt az európai és német szerződések ratifikálásának az időpontja is valószínűleg ki fog tolódni, mert a parlamenti politikai pártok a közvélemény nyomására egyelőre vonakodnak állást foglalni. Hivatalosan Franciaország és Anglia arra az álláspontra helyezkednek, hogy addig nincs értelme a szerződések ratifikálását a parlamentjeik elé terjeszteni, amíg teljes valóságot nem derítettek a szovjetorosz kormány magatartására vonatkozólag és kétségtelenül megállapítást nem nyert, hogy hajlandó-e a német egység helyreállítására komoly tárgyalásokba bocsájtkozni. Ebben valszínűleg egyezik az álláspontjuk a németekével. Úgy Francia, mint Németországban ugyanis nagy nehézségekbe ütközne a parlamentekben a ratifikálást keresztülvinni, amígminden utat és módot fel nem használtak, hogy az oroszokkal tárgyalások útján rendezzék a német kérdést. Bár a francia és német álláspont eben a kérdésben valószínűleg azonos, mindkét nép más-más indokból keresi az oroszokkal való megegyezést. Mindenesetre a kérdés a három nyugati külügyminiszter tárgyalásainak tengelyében áll. Míg hivatalosan erről folynak a tárgyalások, addig, a nyugati politikai körökben mind több szó esik az európai hatalmak és az Amerikai Egyesült Államok között fennálló nyílt vagy burkolt ellentétekről és az Amerika-ellenes hangulat a közvéleményben mind nagyobb hullámokat ver. Meg kell állapítani, hogy Bevan Amerika-ellenes kirohanásai nem maradtak visszhang nélkül Európában. Ezt a hangulatot igen nagy mértékben fűtik az amerkai elnökválasztással kapcsolatban lejátszódó események, amelyek semmiesetre sem alkalmasak arra, hogy Európában a hitet az amerikai politika állandóságában megerősítsék. A kongresszusnak a választással összefüggő több mint óvatos magatartása az európai védelem megszervezésére szánt összegek megszavazása körül, a választási propaganda céljából történő külpolitikai megnyilatkozások és nem utolsó sorban az eddigi külügyi vezetés ellen elhangzó kíméletlen támadások és vádak, mind olaj a tűzre és alkalmasak arra, hogy ne véljék a bizonytalanságot az amerikai külpolitika jövő alakulását illetőleg és bizalmatlanságot keltsenek Európában. Itt már régóta kifogásolják az amerikai politika határozatlanságát, ingadozását és annak sokszor nyivánvalóan belső ellentmondásait. Ebből kifolyólag megállapítják, hogy nem tud megfelelni hivatásának, amely reá, mint a szabad világ vezető államára hárul. Nem vezet, hanem az események által sodortatik! Ennek okát abban látják, hogy nincs a világot átfogó koncepciója, ideológiája pedig elavult, mert nem tartott lépést azzal a fejlődéssel, amely Amerikát a világ vezető államának pozíciójába emelte. Régi idológiája értelmében kétszer avatkozott be az európai eseményekbe, hogy megsegítse azokat akik a jót képviselték. A győzelem kivívásánál tovább azonban nem jutott, mert ideológiája csak addig terjedt koncepciója pedig nem volt. Az első világháború után a győztes francia és angol nagyhatalmak a világ újjárendezését saját elképzeléseik szerint megvalósították, ám ehhez megvolt az erejük és hatalmuk, annak ellenére, hogy Amerika az izolációs politika győzelme folytán visszavonult Európából. A második világháború azonban egészen más volt a helyzet. Az európai nagyhatalmak kivérezve és elgyengülve kerültek ki a háborúból. A színtéren tulajdonképpen csak Amerika maradt és messze mögötte a Szovjetorosz birodalom, így Amerikára, mint vezető világhatalomra várt a feladat, hogy átvegye a vezetést a világ újjárendezésére. Elre azonban elavult ideológiájával és koncepcó hiányában nem volt képes. Ennek az volt a következménye hogy Szovjet-Oroszország, amely mindkettővel rendelkezett, magához ragadta a kezdeményezést és azt mind a mai napig meg is tartotta. Ennek az állapotnak a következménye, hogy Európában türelmetlenség és elégedetlenség kapott lábra, az amerikai vezetéssel szemben. Azt mondják, hogy Amerika csak úgy tudja a vezetést nyugaton gyakorolni, ha a szovjetorosz ideológiával és koncepcióval szemben egy a kor követelményeinek megfelelő ideológiát és egy világ átfogó koncepciót tud szembeállítani. Ezért kíséri egész Európa feszült figyelemmel azokat a megnyilatkozásokat, amelyek a választási kampánnyal kapcsolatban a felelős államférfiak, különösképen az esetleges elnökjelöltek részéről elhangzanak, de eddig nem sok biztatót kapott. Európában úgy ítélik meg ennek az elnök- és kongresszusválasztásnak a jelentőségét, hogy ez fogja eldönteni, hogy Amerika be fogja-e tudni tölteni azt a történelmi szerepet, amely az elkövetkező években reá vár, vagy ismét csalódást fog okozni mint már kétszer az elmúlt fél évszázadban Ettől nemcsak a saját, hanem a világ sorsa függ. Angliának és Franciaországnak egy külön sérelme Amerikával szemben, amelyet gyakran lehet hallani és amely szorosan összefügg a német felfegyverkezés kérdésével, a kommunista világimperializzmus ellen folytatott harc katonai és gazdasági terheinek egyenletlen eloszlása. Angol és francia vélemény szerint ők aránytalanul naervebb terhet viselnek Malájában és Közelkeleten, illetve Indokínában, mint az amerikaiak Korjában. Ehhez jönnek még az Európa védelmében vállalt óriási kötelezettségek, amelyben Amerika csak nagyon kis mértékben veszi ki részét. Amenynyiben Amerika nem fog erejéhez mérten részt venni ebben a globális harcban és szövetségeseit tehermentesíteni, nagyon kétséges, hogy eleget tudnak-e tenni az Atlanti Paktumban és az Európai Védelmi Közösség szerződésében vállalt kötelezettségeinek. Ennek pedig közvetlen következménye az volna, hogy nem ratifikálhatnák az európai és német szerződéseket, mert abban az esetben Nyugat-Németország, amelyet nem terhelnek hasonló tengerentúli kötelezettségek, rövidesen az európai kontinens vezető katonai és gazdasági hatalmává válna. Ehhez a lehetőséghez pedig sem Anglia, sem Franciaország sohasem fognak hozzájárulni. Ennek a kérdésnek a felvetése nagyon kétségessé teszi, hogy sor kerülhet-e a szerződések ratifikálására az elnökválasztás megtörténtéig, sőt az új elnök beiktatásáig. Itt olyan új amerikai kötelezettségek vállalásáról lenne szó, amely az adott körülmények között kivihetetlen. Az európai nemzetek Amerikával szemben mutatkozó elégedetlenségének egyik külön fejezete a gyarmatok kérdése. Amerikának ebben kérdésben folytatott politikája váltja ki a legnagyobb elkeseredést a régi koloniális európai hatalmaknál. , Európában általános vélemény, hogy Európának a második világháború után bekövetkezett elszegényesedésének egyik okozója éppen a gyarmatok részbeni elvesztése volt. Viszont ez a folyamat nem erősítette, hanem éppen ellenkezőleg nagy mértékben gyengítette a világ biztonságát, anélkül hogy a gyarmati népek életstandardját emelte volna. Ebben a felszabadítási lázban tagadhatatlanul nagy szerepe volt az amerikai antikonóméls politikának, amely itt együtt haladt a szovjetorosz politikával Ennek a politikának a következményei érezhetők ma egész Délkelet-Ansiában, a Közel-Keleten és legújabban Északafrikában is amelyek a Nyugat és Kelet között húzódó front neuralgikus pontjai. Szemére vetik Amerikának, hogy ez az ant kolóniája,, beállítottsága nem is mondható teljes önzetlennek, mert a felszabadult gyarmatokba mindenütt az amerikai tőke és nagyipar vonul be a visszavonuló gyarmati hatalom helyébe, amely pedig nagy anyagi áldozatot hozott és munkát végzett ott. Tehát nemcsak a befektetett tőkét vesztik el a gyarmatosítók, hanem régi piacaikat is. A feszültségek, amelyeket ez az amerikai politka előidéz a legutóbbi időben már nyílt ellentétekben robbannak ki a nyugati hatalmak között és a Nyugat egységét veszélyeztetik. Az európai politikai körök ezt az amerikai politikát is a globális koncepció hiányának rovására írják, míg egyrészről nagy áldozatok árán igyekeznek kiépíteni a kommunizmus elleni védelmi erőketmásrészről a legnagyobb megnemértéssel a meglévő erőket ássák alá. Nagy ingerültséget vált ki Európában az az Amerikában gyakran elhangzó vád, hogy Európa hálátlan amerikai jótevőjével szemben. Európában határozottan visszautasítják azt a beállítást, hogy Amerika a Marshall tervvel és a többi európai segélyakciókkal jótéteményt gyakorolt szegény európai rokonával szemben. Bár elismerik az amerikai polgár páratlan áldozatkészségét, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy Amerika csak a két háborúból származó reá eső kötelezettségeket rótja le szövetségeseivel szemben, akik a közös célokért és érdekekért folytatott harcban aránytalanul nagyobb ember- és anyagi áldozatokat hoztak, nem is beszélve a pusztításokról, amelyeket országaiknak el kellett szenvedniük és amelyektől Amerika éppen az ő helytállásuk folytán mindkét háborúban meg lett kímérve. A mai helyzetben is, a Szovjet birodalom ellen folytatott harcban ők állnak Amerika első védelmi vonalában, amelynek ellenállóképessége Amerikának elsőrangú érdeke, így semmiesetre sem lehet jótéteményről beszélni, hanem a két háborúból folyó, szövetségeseikkel szemben fennálló tartozásuk törlesztéséről és a közös teherviselés alapján saját jól felfogott érdekükben teljesített hozzájárulásukról a közös védelemhez. Az amerikaiak nagy pszichológiai hibát követnek el az ilyen beállítással, mert lerontják azt a hatást amelyet a háború után hozott nagy anyagi áldozataik az európai népekben keltettek, sőt ellenszenvet támasztanak magukkal szemben. Európai felfogás szerint minden együttműködésnek a népek közötti kölcsönös megbecsülésen kell alapulnia. Mint láthatjuk az Amerika ellenes hangulat Európában nem nélkülöz minden alapot és nem csupán üres hangulatkeltés eredménye hangzatos jelszavakkal. Súlyos problémákról van itt szó, amelyek feltétlenül megoldásra várnak és történnek hibák az amerikai külügyi vezetés részéről, amelyek méltán hívják ki az európai kritikát. Mindezek azonban az adott körülményekre való tekintettel az elnökválasztás lezajlásáig aligha lesznek megoldhatók és orvosolhatók, annál kevésbbé, mert ezek a problémák tulajdonképpen az amerikai külpolitika alapelveit érintik. Számolni kell tehát egy hosszabb feszültségekkel telített átmeneti időszakra, amely próbára fogja tenni a nyugati államférfiak és diplomaták ügyességét és rogékonyságát, de ugyanakkor a nyugati népek bölcs mérsékletét és higgadt ítélőképességét is. Az ugyanis nem kétséges, hogy az ellentétek nyílt kirobbanása a legkatasztrofálisabb következményekkel járhatna a nehezen felépülő nyugati védelemre és az egész szabad világ biztonságát veszélyeztetné. Ennek a vesélyes helyzetnek csalhatatlan bizonysága a Kreml vészmadarának, Gromykonak megjelenése Londonban, a feszültség egyik neuralgikus pontján. Valószínűleg nem járnak messze az igazságtól azok, akik azt állítják, hogy a Politburo elérkezettnek látja az időt, hogy felhasználva az amerikai külpolitika átmeneti akcióképtelenségét az elnökválasztás miatt és az Európában megnyilvánuló elégedetlenséget az amerikai vezetéssel szemben, megkísérelje az Atlanti Szövetség felrobbantását, amely hónapok óta külpolitikájának elsőrangú célja. Remény kell, hogy a Kreml vész madarának megjelenése Európában figyelmeztetésül fog szolgálni a Nyugat népeinek, hogy egyetértésüket megőrizzék, amelyen nemcsak saját biztonságuk és szabadságuk nyugszik, hanem abból merítenek erőt és bizalmat a leigázott százmilliók is, hogy egyszer öreájuk is felvirrad a szabadság hajnala. Mély fájdalommal jelentjük, hoc.tr.aVIZKT JóZSEFKÉ mnd. Hotter Stefánia 1962. március 28-án. 11 éves korában Budapesten elhunyt Gyászolják: fia, dr. Ginyovszky József és családja Caracasban, valamint az óhazában maradt rokonai. A megboldogultért engesztelő sznetmiseáldozatot mutatunk be 1952. augusztus hó 8-án délelőtt fél 10 órakor az Avenida Avellaneda 2619 szám alatti templomban. Olvasóinkhoz Savees elnézését kérjük olvasóinknak, hogy az Argentínát írt súlyos csapás miatt elrendelt nemzeti nyírms miatt Imunk keddi órámat nem tudtuk megjelentetni A kétnapos munkaszünet a mi nyomdánkat is érintette és csak a saját nyomdával rendelkező napitalapok hagyták el a sajtót. _______1952. Augusztus 1. FEKETEVÁGÁS (U.P.S.): — A csurgói kommunista járásbíróság Pártos István kulákot két és fél évig börtönre, Polgár János kulákot 2 évi börtönre és Tímár József kulákot 3 évi börtönre ítélte. Bűnök: Sertés beadási kötelezettségüknek nem tettek eleget, ugyanakkor azonban egy sertést levágtak és családjukkal felétették, ezzel a cselekedetükkel megkárosították a népi demokráciát a közvagyon tárgyát képező egy-egy sertéssel, ezeket jogtalanul eltulajdonították és magáncélokra használták fel. Grafológia “MAVUELA.”. Tartalmas, meleglelkű lény, de nem eléggé kifinomult, bár megvan a képessége rá és törekszik is arra, hogy ösztönös megnyilvánulásait szellemi célok szolgálatába állítsa. Különben erkölcsi felfogásának kialakultsága segíti ebbeli törkevésében kötelességtudó. Meggyőződéséhez hű, lemondásra kész. Komoly- Nem akar feltűnni, nem kíván többnek látszani, mint ami, de természetes önbizalmát meglehetősen kihangsúlyozza. Ennek a jelek szerint legalábbis két oka van: Ír Benyomások Iránt fogékony, élményképes, eleven, de éppen ezért nem eléggé kiegyensúlyozott. Bár önuralomra törkészik, mozgalmas érzelmi életét nehezen tudja korlátok közé szorítani. — Azonban mégis tartja magát. Tudatosan. Ilyen módon eléggé sikerül neki belső harmóniát kialakítani. De egy pillanatra sem engedheti el magát, mert akkor érzelmi, ösztöni világa elragadni. 2 ) Életérzésében törés mutatkozik. Kedvezőtlen multalatás nyomai ismerhetők fel. Gátlások. — Komplex képzésre való hajlam. Ideges nyugtalanság. Izgathatóság. Problémákkal való küzködés, melyekről igyekszik megfeledkezni. — Érzéki vágyait is elnyomja. Tetteit túlságosan megfontolja. Latolgatja a múlt tapasztalatait és a jövő várható kihatásait, mielőtt cselekedne. Kissé határozatlan. Alkalmazkodó, de nem puna hanem szigorú, de igazságos igyekszik lenni. Céljai praktikusak. Szociális magatartása változó, de sohasem ártalmas. Alapjában Véve Jólelkü, szélyes, derűs, családját szereti. Művészi érzéke fejlett Különösen szinese iránt fogékony (R. G.) Elvállalunk Írásokat elemzésre Beküldendő legalább 4 oldal lehetőleg nem e célra készült, esetleg régebbi)rása nem, kor végzettség valamint a jelige megjelölésével ! Délamerikai Magyarság merkentö■Méta