Délamerikai Magyarság, 1956 (28. évfolyam, 3771-3821. szám)

1956-03-16 / 3781. szám

8. oldal “DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” 1956. március 16. Budapesti Újság Malenkovot Peking buktatta meg Két hónap alatt 138-an menekültek Magyaror­szágból Ausztriába (FEP) Az osztrák belügy­minisztérium hivatalos adatai szerint 1955 decemberében ösz­szesen 156 menekült érkezett Ausztriába és kért menedékjo­got az osztrák hatóságoktól. Közülük 81 Magyarorzágból 21 Csehszlovákiából, 52 pedig Ju­goszláviából érkezett osztrák földre. 1956 január folyamán össze­sen 115 menekült érkezett osztrák területre: Magyaror­szágból 57, Csehszlovákiából 18, Jugoszláviából 39, Olaszor­szágból (Déltirol) 1 személy. 45 jugoszláv menekültet vissza­toloncoltak, mert nem tekintik őket politikai menekülteknek. D­ecember és január hóban — Ausztrián át — ugyancsak az osztrák belügyminisztérium ki­mutatása szerint 227 népi né­met vándorolt vissza Romá­niába, főleg a Bánságba, mi­után azt ígérték nekik, hogy visszaadják elvett földjeiket. (Természetesen nem adják vissza.) Földrengés után árvízveszély (FEP) Budapest és környé­kén felállították “az árvízvé­delmi bizottságot", mivel Nagy­tétény környékén a víz már elöntötte a pincéket.­­ Több lakóházból kilakoltatták a bér­löltet ,vagy tulajdonosokat és a katonákat, rendőröket moz­gósították a veszély megelő­zésére... Egy kicsit már sok amit Pestkörnyék kénytelen elszen­vedni: kegyetlen hideg tél, ke­vés élelem, földrengés, most pedig árvízveszély, ennyi egy évszázadban is elég volna,­­ nem éveken belül... De nem­csak Pest környékét, hanem a Szigetközt, az Alföld déli ré­szét, Dunántúlon pedig a Sár­rét, a Kapos s a Sió vidékét is fenyegeti az árvíz. “Aki csak gumibottal vert az finom embernek számított” (FEP) Az AVO hírhedt An­­drássi-úti központját, majd a recski kényszermunkatábort megjárt politikai fogoly így összegezte AVO-tapasztalatait párisi munkatársunk előtt:­­­­“Aki ott gumibottal vert, az finom embernek számított — mert legtöbbször csizmasarok­kal rugdostak. Mikor a kínzá­soktól elájultam, hideg vízzel fellocsoltak és tovább vertek." A moszkvai konferencia (Tud) A 20. moszkvai konferencia helyes értékeléséhez szükséges ismerni azokat a históriai jelentőségű előzménye­ket, amelyek Moszkvát arra késztessék — szinte kényszerítet­­ték — hog­y számos vonatkozásban szakítson a merev sztáli­nizmussal. A fordulatot vörös-Kína elégedetlensége provokálta, mi­után a kino-szovjet szerződésben vállalt gazdasági kötelezett­ségeinek Moszkva képtelennek bizonyult. 1953 novemberében egy Szovjet-orosz küldöttség, Kruschev, Bulganin és Mikoyan Pekingbe utazott, hogy helyreállítsa a rendkívül meglazult szovjet—kínai jó viszonyt. A kínaiakat mérhetetlenül elkedvetlenítette Malenkov gaz­daságpolitikája, mely szerint fogyasztási javak termelésére kellett volna az új ötéves tervekben helyezni a hangsúlyt. A Kína gyors indusztrializálása és kifejlődőben levő Vörös-Kína imperializmusa ebben saját ambíciói lényeges akadályát lát­ták. A kínai-orosz megegyezés szövege ismeretlen. A tények azonban megmutatják a megállapodás lényegét. Moszkvába való hazatérésük után a szovjet központi bizottság elejtette Malenkovot, legfőbb célul újból a nehéz ipar fokozott fejlesz­tését tűzte ki és Vörös­ Kinát immár mint partnert fogadta el és nem mint csatlóst. 1953 januárjában Malenkov bukása után a szovjet parla­ment ülésén Molotov mindjárt beszéde legelején a kommu­nista népekről beszélt, mint amelyek Szovjetoroszország és Kína vezetése alatt állak. Kína nyomása idézte elő azt a for­dulatot, amelynek formális proklamálása most történt meg a bolseviki párt moszkvai 20. kongresszusán. A Szovjet hatalmi monopóliumát kénytelen lévén Kíná­val megosztani, a sztálinista bálvány talpazata megdőlt és vissza kellett térni a leninizmus alapjára. Ha a sok tekintet­ben elvileg is önálló, sőt különálló kínai kommunizmus vezető szerephez jut a világforradalomban, akkor semmiféle eltérést a sztálinista doktrínától nem lehet többé kárhoztatni, így nyílt meg az út a Titoval való kibékülésre. Nyugat­európai sőt ázsiai viszonylatban is lehetővé vált a szocialista pártikkal való együttműködés, mit amelyek maxista alapon állván ,hasznosak lehetnek a világforradalom szempontjából. Kínai nyomás alatt a népfront ismét elfogadható Moszkva szá­mára, úgy, miként az a hitleri feyegetés súlya alatt a második világháborút megelőző évekbe is el volt ismerve. A legfonto­sabb következménye mindennek pedig az, hogy a kommunista világforradalom alapja léyegesen kiszélesedett, a szubverzív infiltráció nemkommunista baloldali körök felé megkönnyeb­­bedett és főleg Ázsiában a Vörös-Kínával egyetértésig gya­korolt nyomás veszedelmes helyzeteket idézett máris elő, mi­ként azt Indokínában és Indonéziában tapasztaljuk, de Afga­nisztánban, Burmában és egyebütt is fejlődőben van. Megelégedéssel tekinthetünk vissza a magyar emigráció magatartására, amely a kommunizmussal elvi és világnézeti szempontból állt mindenkor szemben, tekintet nélkül arra, hogy a gazdaság­i versenyben az anyagi javak termelése terén melyik rendszer, a szabad világ, vagy a rabsolga rendszer ér-e el nagyobb eredményeket. Bebizonyosodott újból, hogy a kommunizmus minden vál­fajával szemben elvi és erkölcsi okokból egyformán elutasító álláspontra kell helyezkedni. Tito a nyugati világnak szövetségese, de soha nem volt a barátja. Viszont Moszkvának barátja és elvtársa. A különbség szövetséges és barát között az, hogy a szövetség meghatáro­zott célra többnyire lejáró időtartamra szóló megállapodás, míg a barátság lelki összhang és elvi egyetértés. A helyzet a moszkvai 20. kongresszuson a nyugati világ szempontjából tisztázódott. A duplajáték vonzóereje a becsü­letes nyugati közvélemény szemében megszűnt. I PESTI POSTA v MAGYAR KÖNYVEK —­ MAGYAR FOLYÓIRATOK nagy választékban! Kérje árjegyzékünket! Könyvkereskedés: Lavalle 361 földszint udvar. iTVimi! Nyitva: 12 órától este 7 óráig Levelezési cím: Editorial Kárpát S. R. L. Casilla Correo 2250. Buenos Aires T. E. 32—8894 Meghalt Riesz Frigyes, a világhírű magyar matematikus (FEP) A Magyar Nemzet március 1-i száma közli, hogy Riesz Frigyes korunk egyik legkiválóbb matematikusa 72 éves korában Szegeden meg­halt. Riesz Frigyes 27 éves korá­ban, mint ismeretlen középis­kolai tanár, a párisi Tudomá­nyos Akadémia Értesítőjében egy négyoldalas cikket írt, a­mely fordulópontot jelez az analízis történetében. Kolozsvári, majd szegedi egy. tanár lett. Sok más tudós tár­saság mellett a Francia Aka­­démia­ tagjává, a Sorbonne dísz doktorává avatta. Utolsó nagy műve a funkcionális analízis­ről francia, angol (az USA- ban), német, orosz és kínai nyelven jelent meg. A kárpátaljai magyarság helyén van (FEP) Kárpátalja úgyszól­ván teljesen el van zárva a külvilágtól, így fordul elő,­­ hogy néha téves hírek terjed­nek el erről a szovjet igában sínylődő országrészről. A há­borút követő évek folyamán többször lehetett hallani, hogy a jelenleg Ukrajna egyik ke­rületét képező tartomány déli részén lakó magyarságot elvit­ték vagy széttelepítették.­­ A budapesti Új Világ című heti­lap 1955 november 24-i szá­ma most élénken megírt ri­portot közöl a délkárpátaljai magyar kommunista író tollá­ból. Bakó “a Szovjetunió kis magyar zugának" nevezi a be­regi rónát amely a kárpátaljai magyar nyelvterület magvát képezi. Újabb bizonyíték amel­lett, hogy a kárpátaljai ma­gyarság minden vesztesége mellett is a helyén van. — Ez megegyezik egy hazatérő hadi­fogoly két év előtti vallomá­sával is, aki elmondotta, hogy amikor hazaszállító vonatuk elhagyta Munkácsot, egyszeri­ben magyarra fordult a világ, az emberek magyarul beszél­tek. Egyházi hírek (FEP) Az egri papnevelő intézetben az 1955—56-os tan­évben 100 papnövendék tanul, míg az egész országban kb. 550 panövendék készül papi pályára. A sz­ombathelyi egy­házmegyében 1955 év folya­mán 4377-en vették fel a bér­málás szentségét... A kispes­­­­ti Nagy­boldogasszony templom­ban Dr. Kovács Vince segéd­püspök többszáz idősebb és fiatalabb hívőt bérmált meg. Budapesten 1955-ben több­­ mint 10.000 tanuló járult első áldozáshoz. Film Kodályról (FEP) Egész estét betöltő színes dokumentfilmet készít Kodály Zoltánról a Híradó­­ Filmgyár — (Magyar Nemzet, március 1.) Magyarok Brazíliában Tihanyi Ferenc úti jegyzeteiből Tihanyi Ferenc, aki kitűnő dekorációs munkáival hívta fel magára az argentin szakkörök figyelmét, az elmúlt évben kö­rutat tett Brazíliában. Tiha­nyi Ferenc nemcsak a délame­rikai nagyvárosokat akarta megismerni, hanem ellátoga­tott tengerparti trópusi váro­sokba és falvakba is s eljutott Manauson túl, az Amazonas és­erdejébe, a civilizáció határá­ra. Naplójegyzeteiből a közel­jövőben közlünk néhány érde­kes részletet. Tihanyi Ferenc Petropolis­­ban, a világ egyik legelegán­sabb Szállodáját, a Hotel Qui­­tandinhát dekorálta. Ebben a szállodában laknak a nemzet­közi konferenciák résztvevői, a politika, a film és az üzleti élet sztárjai. A hotel igazga­tója Ladányi László volt hu­szárkapitány, akit nemzetközi körökben captain Ladányi né­ven ismernek. Ladányi kapi­tány huszonöt évvel ezelőtt ér­kezett Brazíliába és nyelvtu­dása révén a hotelszakmában helyezkedett el. Ladányi a ma­gyarokat mindi szeretettel fo­gadja. Szó volt arról, hogy egy “magyar hét" rendezése céljából rendelkezésre bocsátja a hotelt. Sajnos, Tihanyi Fe­renc minden erőfeszítése és Ladányi kapitány minden elő­zékenysége ellenére a terv nem sikerült. Reméljük, hogy idén megvalósul a terv. Rio de Janeiroban a magyar egyesület elnöke Dr. Dömötör István, a Wagons-Lits Cook igazgatója, aki a Rióba érke­ző magyaroknak mindenben a legkészségesebb formában ren­delkezésre áll. Dr. Dömötör köztiszteletben áll nemcsak a riói magyar kolóniában, ha­nem a brazil hivatalos ható­ságok előtt is. Tihanyi Ferenc Rio de Ja­­neiroból a tropikus éghajlatú Fortaleza városába került. Eb­ben a városban él harminc éve Hintó Károly magyar építész­mérnök, aki a város első épí­tésze. Hintó Károly építette a Club Náuticot s amikor meg­tudta, hogy egy magyar deko­ratőr érkezett Rio de Janei­­roba, szerződést ajánlott neki. Tihanyi Ferenc dekorálta a Club Náuticot, keleti motívu­mokkal, amelyeknek fényképe­it a helybeli sajtó is közölte.­­ Recifében él egy Kelecsényi nevű magyar bútorgyáros és egy Eperjesi nevű ékszerész. Rajtuk kívül még nyolc ma­gyar család telepedett le Re­cifében. Belénben, az Amazonas tor­kolatánál épült kikötőváros­ban magyar apácák élnek. — Azelőtt a lepratelepen dolgoz­tak. Ma szép iskolájuk van, a­­melyben háromszáz gyermeket tanítanak. Az intézet főnöknő­­je Máté Erzsébet. A magyar méterek az Anunciaták rend­jéhez tartoznak. Manaus-ban, amely a brazí­liai őserdőben a civilizáció leg­­előretoltabb állomása, több ma­gyar telepedett le. Valameny­­nyien jó körülmények között élnek. Körmendi István a gyé­­mántbányászok kalandos, de nem rosszul jövedelmező pá­lyáját választotta. Van Mana­­usban egy magyar farmer, Sós Imre, a Fazenda Húngara tulajdonosa, aki kávét és ka­­ kaót termel. Aki Manausban magyar koszton akar élni, s megteheti: a Hotel Amazonas szakácsa a magyar Sümegi Imre. Ha valakinek budapesti süteményekre van étvágya az őserdő közepén, kaphat kré­mest és dobostortát, Miklós Elemér Confiterra Budapest­jében, Belenben is vannak magya­rok. Egyikük nagyon gazdag: Ert­ei Lajos börgyáros, aki krokodil és ocelot-börgyártás­ra specializálta gyárát. Almá­si Lajos rádiótechnikus is eb­ben a tropikus városban tele­pedett le. Dé­la­meri­kai MAGYARSÁG Filam de Sudamilita 'i DIARIO HUNGARO Szerkesztő: FERCSEY JÁNOS A hirdetési osztály vezetője: TASNÁDY-SZÜTS ANDRÁS Iroda­órák: 9—1-ig és 2—1 ig. Szombaton 10—12-ig. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal : LAVALLE 361 - Es. AIRES T. E. 31—2819 Postacím: “Délamerikai Magyarság” Casilla de Correo 1483 Buenos Aires Előfizetési árak: 1 hónapra....................$ 12.— 3 hónapra....................$ 36.-t-6 hónapra...................S 72.— 1 évre ........................$ 144.— Egyes szám ára $ 3.­Montevideo F. Schulhoff, calle Buenos Aires 662.­­ Casilla Correo 3 hónapra 6 uruguayi peso Egyes szám: 30 cent. USA • Canada 1 hóra repülővel 2 dollár

Next