Délamerikai Magyarság, 1956 (28. évfolyam, 3771-3821. szám)
1956-12-22 / 3820. szám
“DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” IRODALMI MELLÉKLETE Lavalle 361 - Bs. As. 1 T. E. 31 - 2819 1956. december 22. II. évfolyam - 11 szám. FILM — ZEKE — IRODALOM 1 1 \ mmm ■MN Egy szabadságharcos iró ----------------őszinte revete a foccadatomból' géppel sokszorosítva terjedtek e az országban. Tevékeny A következők egyik levelének szószerinti kivonata. K. TOLLAS TIBOR a hazai földalatti irodalmi élet egyik kitűnősége. Tiz évig raboskodott Vácott, írásait, költeményeit megértő kezek juttatták ki a cellából. Ezek részt vett a szabadságharcban, majd különleges feladattal Ausztriába küldték ,hogy írásai útján adjon hangot a magyarság lelkivilágának. A szabad földön megjelenő "Nemzetőr” c. újság irodalmi szerkesztője. Történelmet nem írhatunk ezekről a napokról hiszen még nem fejeződtek be és a nyugodt kiértékeléshez adatok se állatok rendelkezésünkre. —!! Csak azt mondhatjuk el, amit láttunk, vagy közvetlenül hallőttünk. S akik benne éltek, ■ maguk sem tudták, hogy nem egy ország történelmét, hanem egész Európának, sőt az egész világnak történelmét alakítják— beláthatatlan következményekkel. Mi volt az a gigantikus erő, amely mint a tűzhányó, felszínre dobta mindazt, ami egy évtizede a föld alatt hallgatott és készült a kitörésre? Milyen rettenetesnek kellett lennie az elnyomásnak, az egész nemzetet sújtó elnyomásnak ,— azt a kitörés expanzív erejéből láthatjuk. * Hogy ez a kitörés mennyire egyetemes volt, azt legjobban az bizonyítja, amiben egyedülálló a világon. Hogy nincs veséje, maga a nép indult meg új honfoglalásra és nem fasiszták mint ahogy azt Gerő, a bársonyszékhez ragaszkodó kommunista dsepota hirdette - nem reakciósok voltak, hanem gondosan megszűrt népi származású magyar egyetemi ifjak, diákok, akiket a kommunisták neveltek és tömtek brossurákkal, kiknek mindent megadtak, csak épen a magyarságukat akarták elvenni és az európai szellemet zárták el előlük. * Mit olvastak ezek a fiatalok? Hogy az életszínvonal állandóan emelkedik, hogy a gyárak szaporodnak, hogy a kolhozok termelőképessége nő, hogy a bányák túlteljesítik a tervet... stb. És mit láttak? Látták szüleik nyomorát, — hogy évről-évre adogatják el a múltban szerzett értékeiket. — Látták anyjukat nehéz fizikai munkára kényszerülve, mert az utolsó években már a családfő hiába dolgozott napi 16 órát, keresetéből csak önmagát tudta eltartani. S látták az AVO-t aranyozott ruhákban a bárokban, hathengeres kocsikon pörtyrkadni. 15 ezer forintos havi fizetéssel — míg ők havi 600 forintért buliztak és túlóráztak, hogy elérjék a havi 1000 forintot, amikor egy pár cipő értéke 500 forint volt Egy hónapig kellett vonnia az igát másfél pár cipőért, vagy 12 kiló szalonnáért. S még ha legalább szabad lett volna. És ne kellett volna éjszakánként rettegnie, hogy mikor áll meg egy gépkocsi a ház előtt, hogy Most felolvassuk az írószövetség nyilatkozatát: A Magyar Írók Szövetségének elnöksége küldöttséget bízott meg azzal, hogy keresse fel a szovjet parancsnokság vezető képviselőit. A találkozás november 20-án megtörtént. Részt vettek a magyar rendőrség vezetői is. A küldöttség nyíltan feltett kérdéseire mind a szovjet, mind a magyar hatóságok képviselői, Sepilov külügyminiszter szavaira is hivatkozva — Ígéretet tettek, hogy a magyar lakosság köréből történt letartóztatások ügyében a legmesszebbmenő törvényességet fogják érvényre juttatni. Senkit az ország területéről el nem visznek. — Senkit a felkelésben való részvételért nem üldöznek. Az elfogottak ügyét a lehető legrövidebb idő alatt kivizsgálják, a közönséges bűntettel terhelteket vagy azokat, akik november 10-ike után még fegyveres cselekedeten értek, a magyar hatóságoknak adják át. A magyar törvények szerint folytatják le ügyüket. A többieket rövid úton szabadonbocsátják. Amennyiben ettől az elvtől tévedésből, a bonyolult helyzet folytán vagy hamis feljelentések alapján, egyes esetekben eltértek, vagy eltérnek, a szovjet hatóságok képviselői és a magyar rendőrség vezetői, a leggyorsabb orvoslást ígérték meg- hivatkozva több, már eddig is jóvátett, esetre. A szovjetparancsnokság képviselői kérték az írószövetséget, hogy minden tudomására jutó hibát vagy téves esetet azonnal közöljön a parancsnoksággal kivizsgálás, illetve jóvátétel céljából, mikor deportálják egész családjával a Hortobágyra, hogy mikor dobják be egy mellésuhanó autóba, hogy soha többé ne lássa családját, szeretteit. És miért? Egy rosszul értelmezett szóért, egy kiskirállyá kinőtt kommunista titkár bősz szájáért, vagy másért, akármiért. .. A Magyar Írók Szövetségéhez mind gyakrabban intéznek kérdést a munkásság köréből, hogy milyen tanácsot adnak az írók a sztrájk folytatását, vagy a munkafelvételét illetően? Az írószövetség a sztrájkot annyira a munkásság sajátos fegyverének tartja ,hogy ebben a kérdésben mindenféle kezdeményező lépésre csakis a munkásságot ismeri el illetékesnek. Az írószövetség elnöksége november 21-iki ülésén foglalkozott a nagybudapesti munkástanács november 16-ai és november 21-iki határozataival és több más olyan határozattal, amely a munka megkezdéséről intézkedik. Ezekben a határozatokban a munkásság csorbítatlanul fenntartja követeléseit és megőrzi a sztrájk újrakezdésének jogát. Az írószövetség a békés munka, a szabad élet, mielőbbi biztosítását kívánja, hogy zavartalanul és új eszközökkel bár, de változatlan erővel küzdhessünk a forradalom vívmányainak megőrzéséért és továbbfejlesztéséért. Ezért az írószövetség helyesnek tartja, hogy a termelőmunka minél előbb induljon meg, vagy ahol már folyik, fokozódjék. Ennek elérésére szükségesnek látja azt is hogy a kormányzat szervei sürgősen tárgyaljanak a munkásság teljes jogú megbízottaival. A Magyar Írók Szövetsége újból hangsúlyozza, hogy a magyar nép forradalmi követeléseit maradik*”’0”” magáévá teszi és azokért minden erejével harcol. Magyarország társadalmi és (Folytatás a II. oldalon) A robbanásig feszülő kazán kőznyomásán a XX. pártkongresszus után a kommunista írók egy bátor csoportja igyekezett enyhíteni. Az Irodalmi Újság volt az a szerep, amely még hónapokig le tudta vezetni e feszültséget. Addig nem volt olvasóközönsége, mert senki sem volt kiváncsi a Sztálint dicsőítő himnuszokra. De amikor egyre bátrabban kritizálni kezdték a rendszert, az újság egyszerre oly kapós lett, hogy példányaiért verekedtek s tízszeres, húszszoros árat is megadtak érte. Hiába kérték a példányszám felemelésének engedélyezését, a kormány nem járult hozzá és továbbra is csak 35.000 példányban jelenhetett meg. Az utolsó hetekben Boldizsár Iván Hétfői Ujságja vasárnaponkint éjjeli órák alatt elfogyott és a rikkancsok a lámpavasra menekültek fel az ostromló tömeg elől.* Igen, igen, ez tagadhatatlanul a kommunista írók jobboldali csoportjának érdeme volt, akikhez valamennyi tehetségesebb író csatlakozott. A magyar irodalom mindig a Nemzet lelkiismeretének szószólója volt -— és most sem tagadta meg magát. Németh László Galilei drámáját és Illyés Gyula Dózsa György tragédiáját játszották ekkor a színházak. Ezekhez a darabokhoz szinte lehetetlen volt jegyet kapni. Ugyanakkor kezdte a határokon felszedni az aknákat és lebontani a drótsövényt. Kivételes protekcióval átengedtek egyes csoportokat Ausztriába, a labdarúgó mérkőzésekre, sőt a Szovjet nagylelkűen egyes utasokat Magyarországra engedett a bitorolt Kárpátaljáról.* Mindez csak elősegítette a bomlást. Mert a szerencsétlen kárpátaljaiak a mi életünket luxusnak nézték. A fehér kenyér számukra elérhetetlen álom volt, akárcsak a kifli, ugyanakkor, amikor az osztrákok elborzadtak, látván a nálunk uralkodó állapotokat. — Hogy mi lehetett tőlünk keletre? Azt a következő egyetlen ténnyel kivánom ecsetelni, akik voltak a keleti határon túl mesélik, hogy télen, egy 500—600 lakosú faluban legfeljebb ha 3 vagy 4 ház kéménye füstölt. Mert az ő viszonyaik szerint igen gazdagnak kellett annak lennie, aki megengedhette magának azt a luxust, hogy télvíz idején fűtse a lakását.* A hat nap alatt olyan hősi cselekményeket láthattunk, hogy a múlt háború legnagyobb hadi tettei is eltörpültek mellettük. Itt megszállottak harcoltak. Láttam 13 éves kis copfos leánykát, amint kerékpárjával megközelített egy orosz páncélos kocsit, ráugrott és benzines üveggel felgyújtotta azt, miközben gyenge testét szitává lőtték. Láttam egy suhancot kis csákánnyal, aki a páncélosra oldalt felerősített 20 literes benzintartályt lékelte meg és gyújtotta fel a kifolyó benzint. Ki tanította ezeket erre a harcmodorra? A kommunista rendszer képezte ki őket így — és a fegyver visszafelé sült el .. Láttam egy munkásasszonyt golyószóróval, a férje mellett egy utcasarkon harcolni halálra elszántan. Láttam sok-sok halottat, — nemzeti zászlóval letakarva és virággal beszórva. * Már ekkor mindenki érezte, hogy itttöbbről van szó, mint egy nemzet szabadságharcáról. Megtört a rettegés, amely eddig a Nyugatot bűvöletével hatalmában tartotta. 14 éve a gyermekek mutatták meg, hogy nem kell félni a titokzatos Kelettől. Az ő erejüknek is meg van a határa. És lám. (Folytatás a 4. oldalról) A magyar írók felhívása November 22-A budapesti Kossuth-rádió adása. oooooa Jeruzsálem leányaihoz Írta: K. TOLLAS TIBOR El fogsz pusztulni Jeruzsálem! Pilátus sötét udvarán, lenn, Csak önmagad Ítélted el. Reped a fal s a zárt kapun tul Fiaid legjobb raja indul A Koponyák hegyére fel. Anyák, szeretők drága lépte Kiséri utunkat az éjba, Uj Magdolnák és Máriák. Könnyeitek ne értünk hulljon, Egy ország szive dong az utón Amig Hozzátok száll imánk. Csak Ti hordjátok már a lángot, Tűzhelyeken az uj világot Őrzitek — fénye szeretet. A vas nem törte sújtó öklöketését felfogtátok, s győzött Az erőn gyönge kezetek. Végső utunkon tiszta fények! Ti vagytok a jövő, az élet, Jeruzsálemnek lányai. Minden napotok egy-egy lépcső, Harc, amely hozzánk emel s féltő Karátok felénk tárja ki. Sorsotok Veronika-kendő. A lelketekre véres jelt sző A szenvedés, s virágba nyit. Ha csontunk ma kerékbe törne, Átmentitek a jövendőbe Az ember arcvonásait. Testetek fehér alabástrom. Kelyhéből buggyanjon ki áldón A szeretet szent olaja. És fürdesse meg fáradt testünk, Hogy gyűlöletre is szeressünk S tisztán térhessünk mind haza. El fogsz pusztulni, Jeruzsálem! Lángos csóvával angyal száll fenn, De nem a bosszú angyala. Amerre suhan, tüzek gyúlnak, Élet fogan és száll az Urnák, Az Anyák győztes dallama.