Délamerikai Magyarság, 1957 (29. évfolyam, 3822-3871. szám)

1957-01-19 / 3824. szám

■rp-'TTT....» ■ , jv*.--------­ 8. oldal Budapesti Újság PESTI POSTA Sztálinisták a Népsza­badság­ élén Hazafi Árpád, aki elmene­kült Magyarországról és ki­érkezett az Egyesült Államok­ba, elmondotta, hogy a Ká­dár csoport három ismert sztá­linistát helyezett a Szabad Nép utódjának, a Népszabad­ságnak élére. A forradalom alatt átalakult hivatalos na­pilap szerkesztőségéből eltá­volították a Kádárék szem­pontjából „megbízhatatlan” újságírókat és főszerkesztő­nek Friss Istvánt, Rákosi is­mert ideológusát nevezték ki­ Rákosi beszédeinek gazdasági részét köztudomás szerint mindig Friss István írta , szerkesztette a Szabad Nép­ben a pártoktatás című ideo­lógiai rovatot. Friss István neve Magyarországon akkor bukkant fel, amikor atyja gyárában atyja ellen sztráj­kot szervezett. Később kiment Moszkvába és 1945-ben Ráko­ IK'liiiiM-riliai >iv«. vaiisaí; ile DIARIO HUNGARO SEMANARIO - HETILAP Szerkesztő: FERCSEY JÁNOS Európai szerkesztő: VAJAY SZABOLCS A hirdetési osztály vezetője: TASNÁDY-SZÜTS ANDRÁS A könyvosztály vezetője: Dr. GIRSIK GÉZA Irodai órák 10-1-ig és 2­7 óráig. Szombaton 10—12-ig Szerkesztőség és kiadóhivatal: LA VALLE 861. Bs. AIRES T. E. 81 - 2819 Postacím: "Délamerikai Magyarság” Casilla de Correo 1483 Buenos Aires Előfizetési árak: 1 hónapra $ 16.— 3 hónapra $ 48.— 6 hónapra $ 96.— 1 évre $ 198.— Délamerikai Államokba repülővel: 1 évre 300.- argentin peso Európa - USA - Canada repülővel: 1 évre 400.- argentin peso Befizetések eszközölhetők Buenos Airesi bankra szó­ló csekkel Mi lesz a fellázadt kommunista írókkal ? .tta Jakosc Pirnnis. A kommunista költők Hr*!* a form­ám! szellemet tükrözi, de mint terv belülről, nem az élennunkon, hanem punk ér-plmi visszahatásán, a költő és embertársai vívódásain keresztül. A lázadó líra élcsapata szinte kizárólag fiatal kommun­a lifti­.­bó] áll. S az ellensác. amaly verseik szerint la akarja trnnrni, mez akarja semmisíteni őket: a rupe-érteflpncócr. ez erősünk, a hatalom, a szob­aság szelleme. Knnnvü eeileni. bec-v m*nd e sötét erők mögött a naery ellensész: a P*rf. az elkorcsesnlt ez ideálokat mentacade és másokat is ideálta­k megtsendására kényszerítő kommunista párt. Mint a prózát nsv a verset is különösen jellemzi a börtönhammlat. Zolk Zoltán a lázadó kommunista költők között a legkiválóbb. „Lidércpséj ás m­a­­dárszülte bajnal" címü versének első „Próbahalál" cimü ré­szében igy énekli meg ezt a banenlatit: „Mint cellában, ha víz csöpög tébolyt koppantva hangra. . . nem bellia már, Mita a rab, szűkülve náz a hangra. .. Cellamindensáe! Cellaéj, áttörne mée a rácson a viaskodó öntudat­át a próbahalálon, , de künn a roskadt ég alatt micsoda árnyak inganak! — én lógok minden áron." Ez a börtön atmoszféra a jelennek szól. A vers második darce „Feltámadás" cílen derűlátóan énekli meg a jövőt, de­­ a jövő ugy haj, mint valami deus ex machina, amely nem jelenből következik, hanem annak éppen a szeged ellen­­ére. ’'elendelf elvtárs Képes Gézának „A fordulatok és betegségek" című epi­­szmája ugyaniley a szakadatlan alkalmazkodás belső klát tárja fel, kevesebb elkeseredéssel, több cinizmussal m­int Pálóczi Horváth György fentidézet cikke. „Beléndek elvtárs súlyos szívbaja irányítható furcsa nyavalya. Valahányszor a vonal változik, ő szanatóriumba távozik. Szerkesztők, gépírók és irodasegédek. Várják, lesik, mikor jön vissza jó Beléndek s hetek múlva mikor visszatér vérre nem gyógyultan, de már tettvá­rtől égve, szobákon, utcán a hír végigszáguld. Hurrá, a helyzet megszilárdult!" (Irodalmi Újság, június 9) Punk­os rózsák Tamási Lajosnak „Rapszódia a józanságért és az igaz­ságért" c. verse a megrendszabályozott költészetről szól, de ugyanakkor mélyebb rétege is van: támadja azt a hazug vi­lágot, melyet a nép elé varázsolnak, hogy életének ősi való­ságáról megfeledkezhessek. „Mesefa hullása: nekem fáj, hogyha fáj valakinek. Ágaid véresek, életen­, sorsom is beleremeg. Nekem fáj: sírva is én töröm varázsolt ágaidat papiros rózsádért nem adom emberi álmaimat. Haragos jóságos istenek trónjai zuhannak, leomlanak, másra mint szemedre, szivedre szegény nép nem bizd magad. Meleg kell, egyszerű szavakból öntött beszéd Keresd az igazság cicoma nélküli nyugtalan bűvöletét. S vihart is fejemre, inkább mint írjalak vak nyugalom fölveted márványszin homlokod megsértett forradalom. Mesefa ágaid, papiros rózsáid, megtépted, elhajítod fiaid, lányaid merészen, szabadon dalolni megtanítod. Itt állunk készen sok dalodat boldogan eszengeni szabadság rózsáit piroslő vérünkkel megfesteni." (Irodalmi Újság, augusztus 11) sival együtt a szovjet csapa­tokkal tért vissza Magyaror­szágra. A Népszabadság szerkesztő­je Kukucska János lett, a kommunista párt agit-prop osztályának volt helyettes fő­nöke. Néhány heti szünet után újra felbukkant a kommunis­ta pártban Nógrádi Sándor a magyar néphadsereg politi­kai osztályának volt főnöke Nógrádi Sándort a Nagy Im­re kormány elmozdította ál­lásából. (FKP) A budapesti Népsza­badság december 21.-i hírei szerint „Fejér megyében fegy­­őrizetbe vették Ulaga Gábor 15 éves Ulaga András­ 14 éves, Hegedűs István 15 éves, Fi­scher Ferenc 15 éves ipari ta­nulókat és Balogh András 17 éves lakatossegédet, mert ne­vezettek lakásukon 2 darab géppisztoly és 2 darab puskát a hozzávaló lőszerekkel együtt re*tegettük “ ("E hírből is lát­­szik, mennyire hazug a Kádár h* hlrn-m­ ón v erőlködése. hngV ..ellertf-rm-iplrr,é„nk" nyakéba sózza p pom­oti fnrredeom el­­lepéU-So*^ TZ]sősorban a kom­­munjetépnak nevelt fiatalság lé zárit­ fel az embertelen rend­szer ellen.­ ..Gvőri Kálmán egri lakos kancellatort vilégncabhá, fep-ve­r,czovfis kor nerceit éltük és tőlük fep-vvert szerzzen. A He- kommunista rendőröket, hogy ves megyei rendőrség Győrit őrizetbe vette, s megindította ellene az eljárást." „A Vezér megv°i rendőri f­on­ct fegyverrejtegetés miatt őrizetbe vették P°ior Károly sámentelen géplakatost és Jurecska György székesfejér­­vári nn°tai kézbesítőt." „Sütő Gábor, fűket Lajos és Lévai Imre hajdúböszörményi lakosok le akarták fegyverez­ni a rendőrjárőrt. A rendőr­ség mindhármukat őrizetbe vette é­s megindította ellenök az eljárást." „Nemes Lajos segédmunkás, Szabó Béla vájártanuló, Hor­váth Ferenc villanyszerelő és Fitos Sándor segédmunkás Hámor községben ittas álla­potban fegyverrel megtámad­tak egy határtőrt. A Zala me­gyei rendőri szervek a táma­dókat őrizetbe vették. Ügyük­ben rögtönítélő bíróság ítélke­zik."* (Mindezekre halálbüntetés vár a statáriumrendelet alap­ján, jobb esetben életfogytig­lani börtön, kegyelemből. A megadott foglalkozásokból lát­ható, miféle társadalmi osztá­lyok tagjai támadnak elsősor­ban a „munkás-paraszt kor­mány" szerveire.) Vízválasztón K. Tollas Tibor A hegy gerincén ért el az alkony Közöttünk két nagy Óceán Vizeink Kelet és Nyugat Lejtőin keresnek utat Én állok az Idők falán. Nézem, mint Pompei pusztulását Az utolsó hű katona Partunkat mossa mindkét tenger Magyarnak igy marad az ember Ha nem tartozik sehova! ­■ - 7---•.•-••■. —---r- „DALAMF ATK­RT MAGYARSÁG" 1957. janu­ár 19. Kaj’Szv T 3 PS Fzflor József Miközben a kipróbált kommunista költők a rendszerrel szembeni pllopellás élén haladnak, sonban feltűntek azok az írók és költők is, akik évek óta hallgatásra voltak ítélve. ‘PmlifoffitV rn^-r P^T^rrj PT''-*'V^ tTl CJvÖrfrvÖt. Trrifííiljr'Hfloő ’-''T ■npfY'tro'hh Toftv tÖViTi rnírtf; ‘ nerv p]o_ íoTonTi of f oír T tn'nc¡ rrí nnxrnri­ po*v nf^n r*«j«s*7#»— —rí? á-4-^-ff VöTf prva ófvtrpTV pn f r*l * i ó ^ TToccj^Tr T.oíoc Tr ^ -'mMp pcsnnnrfamol^ 1Q49- Tynrj Ta^rfc'TiT>o Irpríilf; prr a p «sótcjíj. fj/» TvifrifTar) í»1V<-<T'0',F A V prctrn-j-T rn cs'7*»xrp cntR VovíiTF' ofof f «- tittTT- v*5-nonc;^o* . rnfvirT/arj T"noVi-xró? néUrfll a'7+ n cjtmlTr./a ? T-inví-é?aaV,í?n4-caf •fgf prr»T rt p crxrnTaf) {sr^n-ntfpfT^pf jvárf -r«t p Taoa'fO'HTCl ^*3 A TVTao'v pr ’Mo-jyj— ■rofTaori. P7 pc; ^ (^cílTn o*T­ arí, yv­­ran-íplon f Til ve^i;n^ pcr\T­ irrpvit. ficT'tí? p rvt p jyt VTiOfi jjcrrTon nan V +p ^ rpn c­­ 70vv»T-)pr| 'm7nr*pr» ve'T’pl­*" ]acmn "p* T/T^T',|-tí?Tr- p "JVTp frrrtjt* NJ prp— ypj- p-prMKs-rtns 26.-i számában me^elent ,,Bpte£ren‘* c­ím­ű rö­­vid versét: ,,(S. hát, nanacz nélkül menni forrébb az utofl melypek reménytelen vége olv közpl már. fectomtop bafvannvrdc bp. és komisz esztendő tc-bé»-et. miként szájn ntép a péc^tcn, b-Vfetok em- pepn^oq és sötét vilárr felé. JTetvnnnvolc :s megennvi nyitva mp-ad seb. gzép pmiéi^o murlpénnk. ba­pnek. szerelemnek, elleneg ytél ifm­sép, s mlpd-z, ami volt. pe­ v més aergjpl” lépgia, érv még c-V öröme. Olv ssigoriion megvont ez az ut mint a mértök volna s pinos pgj-ellen kilépő. Szivem, ne kápd, bonni nem kérdezek semmit, mért kérdion az, aki a válaszra nem kíváncéi.** Az Irodalmi Ú­jság augusztus 18-i számában megjelent ,/Bizodalom a szabadságban" című versének figyelemreméltó sorai: „Nemcsak a jámbor mégedés, de a bátor ellenállás is erénye lehet az embernek. Én azok közé tartozok, akik nem hátrafelé húzzák a kocsit, hanem előre törnek a lázadás zászlaját emelve magasba és félre nem érhetően kimondjék amit szivük szerint ki kell mondaniok." Ugyancsak közel egy évtizedes hallgatás után a hasonló­képpen a szocialistákhoz Fodor Józsefnek is először jelent meg verse. A Magyar Nemzet szeptember 1.-i számában megjelent „Szeptember" című versének belső hangulati közössége van. Petőfi nagy késői vallomásával, a „Szeptember végén“-nel. Egy szakasza: „Zug, dug a határ, galy gomolyog S éh­ szemmel még vén zöldet falok, S hol sávos rőt gyümölcsök rengenek, Nagy, lágy, kék ömleteg szilvaszemek, Nehéz körték levált harangja lett Kristály légméndben, mely hangot elejt, S vidám, piros alma-arc-gömb ragyog. Rög­, galy, s ős életek, ti boldogok! Lét, mely él, ha leszáll Csak tarka, könnyű bál! S fák, fák: száz mennyezet, Mit titkos kéz vezet Hol csengők csengenek — Mint a boldog beteg ! Lét fölött fényben áll S ministrál a halál." Az el nem hallgattat jelentős költők közül Illyés Gyulá­nak jelent meg a forradalom előtt „Kézfogások" sima vers­kötete, kétségtelenül legérettebb költői alkotása. Alaphangja kissé öreges, aranyzománcos melakólia, modern változata Arany János „eszikéi“-nek.

Next