Délamerikai Magyarság, 1957 (29. évfolyam, 3822-3871. szám)
1957-12-20 / 3870. szám
4. oldal Lőrinc pap írok, bozót, csere, erdőség, haraszt, ez ház, melyben kenyerét eszi, hónaljában az őszi köd gubbaszt, a téli szél vitorlának veszi; a felkelő nap sólyma csuklóján, halántékába a hold belenő, szájszéle csúf, lebiggyedt, szemfogán odvat kopácsolt a harkály idő, őrült szemfénye lett a pisztolya, s vad füttye, melyet téboly hallani, lábfürdője dombhátak lisztpora, s fagyott szekérnyomok szántalpai. Soká van ez, későn Mohács után, s hajlik már útja síri rög felé, vallóból karja kiugrott sután, szeme lágy, s fonnyadt, mint a döghalé; olykor már egy tanyára is belép, mézes lepényt csámcsogva fal, ha van szikkadt torkának nagy s örök hevét aludttejjel hűsíti hasztalan, kemencékhez formálja derekát, marasztalják, de ő nem nyughatik, és minden este új, s új dombra át hurkolja árnya hosszú húrjad. Rég volt nevét egyszer fecsegte el, feladta akkor a zabhegyezést, a dögszagú madárfa siheder, — de nem hitték el róla, hogy az ő. Azóta hallgat, mélyen, mint a sír, és hallgatódzik háznál, kert alatt, hogy Györgyről s róla szól-e még a hír, s ha szól, mélyen, huhogva felkacag, s ha nem vizek partjánál ácsorog, követ dobál tükrökbe és figyel, hogy visszatér-e hozzá s hányszoros a hullám, melyet ő indított el. Budán látták, a Várban. Ott maradt Szent György terén ,a kőben, lábnyoma. Az Úr testét ha felmutatja pap, azóta nem láthatja Zápolya. Tarpán őrült aggnő szólt rája így: "Kuckón ül, nézd, de árnya nagyra nő, vad kénszag rajta s homlokán a dics, vélvén Lőrinc, a Dózsa papja ö.” Sukoró mellett, hol nádon lakott, Zsombékon ülve, egy suttyó gyerek, vetett eléje három mondatot, beszédéből, mit régen elfeledt. . Ilyenkor érzi: nem halhat meg ő, nagyot nyújtózik, ha a földbe lép, talajvíz lesz, mindenhol felszökő, ha ásnak, felmutatja ujjhegyét, hód-fészek legyen agykérge, szelleme, hadjárat: minden partfolot kiváj; földvár, az ország kulcsa, ellene hadjáratot hiába kezd király; lesz hosszú, cingár karja iszalag, mely zöld csapdákat rejt az út alá, s két ujja közt a boka kázakad, mely őt e földből kiszakítaná. Láp mélyén burjánzó borbolya, iszapok vadkan hátán hever el, de kézről-kézre adja őt tóvá, had, tűzvész, ár, szél, pestis, viheder, bejárja az országot ellepi nem szab korlátot rá idő, se tér, gyújt, pörköl, ég, csak szikra kell neki, s magától terjed az, mi benne él; az Eszme, mely virágporként lebeg s az agy barázdák földjén újra nő, s a Szó, mit még anyjában, vérerek hallócsövein ért a csecsemő. vS végül midőn az égen átrezeg, a hajnalt jelző első zöld fonál, ' szíve kigyúl s megáll egy domb felett Cegléd papja, az öreg áldozár. Valójában már csak fosztó férc, lidérc, legendás vár, csalóka s elható, lidérc lesz az érc, a sziklabérc, örök legenda, nem haló való. Ők ketten nem láthatják egymást itt: alászá.11 ó -hamaz meg fellebeg, s helyére lépve, vándorútja, örökké rója, mint a fellegek. FALUDY GYÖRGY - Recske 1951. t. ÚGY LÉGY ENYÉM... Irta KOVÁCS P. Károly Tárd ki vágyrejtö mély kapud előttem és úgy légy enyém, mint rózsa, melyből árad illatfolyam s amelyre erdő dongó méhe fárad, adja magát a régvárt csókért részegültén Úgy légy enyém, mint tavasszal a hó az ifjú napnak karja közt nyugodva az ölelésben némán múlik el, megoldva teste csillogó szövetjét. Vagy miként a szóle tárja ki lényét agyam gondolaténak és böközlésü vágytól telítve súgja tovább lázas agyadba és fiírja szívedbe le óhaját e csókos szájnak. Úgy légy enyém, mint tiéd az álmod mint ereidben tiéd a skarlát piros vér, mint madáré a végnélküli tér. Úgy lény enyém, ahogy te kívánod... • — •. ■ •. . -,... . - . .. Film - Zene Irodalom r r *—■ 1957. December 24, Költők forradalma Az Occidental Press új könyve Az Occidental Press kiadái ló. Bóka László, Csanádi Inasában figyelemre méltó könyvre Dutka Ákos Eörsi István. ’ ’ ’ jelent meg. Címe: Költők for Faludy György, Hárs László.radalma, — antológia 1953, 1956. A rendkívül ízléses sz.Lenes felőlappal ellátott, könyv huszonnyolc magyar költőnek és írónak verseit és szövegtöredékeit tartalmazza. A ‘‘Költők forradalma” tükör, amely hűen tükrözi vissza a magyar forradalmat megelőző korszakot, amelyben az elesettségben először az írók emelték fel fejüket és kezdték meg a zsarnokság elleni küzdelmet. Az antológiában szereplő költők és írók a következők: Aczél Tamás Benjamin Lász Illyés Gyula, Jobbágy Károly, Kassák Lajos, Kuczka Péter Kónya Lajos, Méray Tibor, Simon István, Sinka István, Sipos Gyula, Tamási Lajos, Tollas Tibor, Zelk Zoltán, Déry Tibor, Háy Gyula, Kodály Zoltán, Németh László, Örkény István, Szabó Pál, Tamási Áron, Veress Péter. A kötet elé Csicsery-Rónay István írt hosszabb Itartulmányt A befejező részben többek között a következőket írja: U...A kommunista írók kb. a felét alkotják az antológiában szereplő 28 írónak —részben, mert nekik volt a legnagyobb szabadságuk a szólásra, részben, mert nekik volt a legtöbb jóvátennivalójuk, részben pedig, mert ők érezték legerősebben a csalódást és a megcsalatást. Ők a rendszer támaszainak számítottak, sokuk a rendszer neveltje. Legtöbbjüknek sötét volt a múltja. Aczél Sztálin-díjat kapott, Méray az amerikai baktérium-háborúról terjesztett hazugságokat, Benjámin —sok mással együtt — Sztálint és Rákosit istenítette, s talán csak Déry Tibor volt az, akit Révedék kezdettől fogva “deviáción,szónak” minősítettek.— Kónya Lajos művei s Benjámin "így vagyunk” című költeménye mutatja, milyen hosszú utat tettek meg e csoport legjobbjai, s tegyük hozzá, minden jelentős kommunista költőnk. Méltatlanok lennénk hitünkhöz, ha nem fogadnánk el bűnbánatukat. Ők azonban nemcsak múltjukat tagadták meg, miközben kockára tették szabadságukat, sőt életüket, nyíltan állást foglaltak a szabadság és igazság gondolata mellett is. Bár továbbra is kommunistáknak tekintették magukat, felfogásuk közelebb áll a demokráciához, mint a szovjetmintájú kommunizmushoz■” Valóban: ezek a költők akik hittek a kommunizmusban voltak annyira bátrak, hogy amikor kiábrándultak a torz ideológiából, ezt ki merték mondani a terror nyomasztó légkörében is. Történelmi tény, hogy a magyar forradalom a költők lázadásával kezdődött, a magyar forradalmat megelőző hónapokban, többször foglalkoztunk a szabadabb hangos magyar irodalommal s már akkor ismertettük a Csillag és az Irodalmi Újság néhány jellemző versét és novelláját. Az is kötudomású hogy a a forradalom idején is vezérszerepet vállaltak az írók. Ugyanakkor vállalták a legsúlyosabb felelősséget is. A szó elhangzik és az idő múlásával egyre kevesebben emlékeznek rá; a tettek elmosódnak a múltban, még egyetlen ember emlékezetében is; a betű azonban megmarad és bizonyítékként meglobogtatva sújtanak le írójukra a zsarnokok. A “Költők forradalma” című kötettel az Occidental Press jelentős művel gazdagította az emigrációt. A fegyházak balladái ( Folytatás az 1. oldalról ) lat. Lopni az időt a megírásra a mindezt hosszas konspirációkkal megszervezni. A ‘‘kéziratok” hozzám futottak be. Rendszerint toilette papíron. Ezekből kellett szalmazsákon kuporogva lehetőleg hibátlan szövegeket kihoznom. Zárkám ajtaja előtt figyelőről kellett gondoskodni, ki veszély esetén riaszt, így is nem egyszer semmisült meg gyakran több hónapi munka eredménye is. Az első kötet több mint három hónapig készült. A siker minden nehézségért kárpótolt Aiatalok lelkesedése a kötet nyomán keletkező érdeklődés újabb és újabb munkatársak szemérmes jelentkezése további munkára serkentett bennünket. Egymásután három vers-antológia jelent meg a börtön nyilvánossága előtt. Ezek a világirodalom hozzáférhető verseit tartalmazták, lehetőleg eredeti és magyar szöveggel, összesen 12 kötetünk jelent meg a szabadságharc kirobbanásáig, amikor is föltárultak a börtönkapuk. Ezek a kötetek közös szellemi életet alakítottak ki, igazodtak a ünnepeinkhez és irodalmi jubileumainkhoz nemcsak eredeti költeményeink nagy sorát, hanem szinte aktuális folyóiratként jelentkeztünk Szabó Dezső halálának tízéves évfordulóján, József Attila, Vörösmarty Mihály, Schiller és Keats évfordulóin. Megjelentünk Karácsonykor Husvétkor és Szent Istvánkor most már házi rajzolókkal s zeneszerzőink munkáival is, kiknek kottafejeit esténként kórusban fejtettük meg és zümmögtük ahogy tudtuk. Szabadságharcunk nagyszerű napjaiban Budapest utcáin, de Magyarország minden falujában épp úgy végbe ment egy csodálatos forradalom hőfokán az a mirákulum, amelyet mi a börtönben megéltünk: az osztálytalan nemzet az emberi szolidaritás minden megkínzatássunkon túl is a megbocsátás és a szeretet emberfölötti csodája. Amit mi rabok végigszenvedtünk ugyanazt szenvedte meg a terror fullasztó légkörében az egész ország. Mi a megnyílt börtönkapuk küszöbén éreztük meg, hogy az ország mindig egy volt velünk az ország is rab volt. Bécs, 1957. október 23. T .T. A “Délamerikai Magyarság” Könyvosztálya Új és régi kiadású magyar könyvek. Könyvritkaságok. Magyar műszaki s szépirodalmi könyvek. Antikvár könyvek. Magyar írók spanyolra fordított művei. IKKA-csomagok és IKKA dollár utalványok. Vámmentes használt ruhacsomagok és élelmiszer csomagok. SALK-SERUM küldése vámmentesen a leggyorsabban Orvosságok küldése repülővel. Pók-féle sósborszesz Forint kifizetés Magyarországra teljes garanciával. Lei-kifizetés és csomagküldés Romániába Uj magyar hanglemezek GIRSIK GÉZA LAVALLE 361. félemelet. — T. E. 31—2819 DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG KÖNYVOSZTÁLYA. Található: Hétfőtől péntekig 10—13 és 14—19 óráig. Szombaton 10—12 óráig. Kérjen árjegyzéket! ¡VIALYAK KÖNYVEK — MAGYAR FOLYÓIRATOK nagy választékban! Kérje árjegyzék útikét ! Könyvkereskedés: Lavadle 561 _____ _, földszint udvar. KARP/VI ¡Nyitrai 12 órától este 7 óráig f.e*tlizídi irmi Editoriul Karpai S. R. L. Casilla Corre» 2250. Bueno • Aires T. E. 32—»*s 1 4 OH. MEZEY SÁNDOR IRODÁJA Telefon: 76-52-H - Fogadás: ti.u. 3-6 között DiöJesití'tt O IRATOK BESZERZÉSE “-ÍRgryarorsaégTől A *»mórai államoté hói. Mag,yaroT»*f»sTi £h külföldi jos? ¿p \] lamiYaJj'é r%Ó£ok. T;i }¿:;r»ztsióí*ok, fordítások Magyar házassági humon~Tfk Nemetországh jóvátétel ügyek és kártérítésekI Buenin Vires - Erb -verría 1849. 111. C. tiAÉttÉHtt