Délamerikai Magyarság, 1959 (32. évfolyam, 3920-3970. szám)
1959-03-12 / 3928. szám
A Rabnemzetek Szervezetének küldöttsége Távolkeleten (Cikk a 3. oldalon) Hívják össze Berlinben az UNO közgyűlését! javasolja Salvador de Madariaga, aki szerint a berlini válság a nyugati politika passzivitásának következménye SALVADOR DE MADARIAGA “A berlini probléma” című cikkében megírja hogy a berlini válságot csak akkor lehet megoldani ha a nyugati hatalmiak határozottan és szilárdan állnak szemben a szovjet követelésekkel. Rámutat arra hogy a magyar forradalom idején mulasztást követett el az UNO azzal hogy nem hívták öszsze a világszervezet vezetői a közgyűlést Budapestre azokban a napokban amikor a forradalom már kivívta a győzelmet. — Az UNO közgyűlését most össze lehetne hívni Berlinben, sőt esetleg a szervezet székhelyét is át lehetne telepíteni Berlinbe — írja Salvador d© Madariaga. — Ilyenformán az UN fegyveres ereje felügyelne a Berlinbe vezető útvonalakra is. — Ez kemény dió lenne, a moszkvai diktátor nehezen tudná elharapni — írja a spanyol republikánus író — különben is úgy látszik, Kruschevnek romlanak a fogai .. MAGYARORSZÁGRÓL külön is megemlékezett cikkében Salvador de Madariaga. Keserűen állapítja meg , hogy Nyugat nem volt eléggé erélyes a magyar forradalom idején s úgy találja, hogy ennek következménye a mostani berlini válság. Ugyanakkor pontosan elemzi a helyzetet és úgy látja hogy Nyugat semmiképpen sem mondhat le a szabad választások rendezésének követeléséről a szovjet ellenőrzés alatt álló országrészeken, mert ezzel elárulná a keleteurópai rabnemzeteket. Minden nyugati javaslat alapja egyedül a szabad választások követelése lehet. A BERLINI VÁLSÁG megítélésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül a körülményt ami felidézte a krízist. Berlinben a helyzet tíz éven át változatlan volt, a válság most azért robbant ki, mert Kruschev úgy találta, hogy célszerű ha a hidegháború fókuszát ismét átteszi Európába. A válságot Kruschev idézte elő és számításai alapján megjelölte a döntés napját, május 27-ét is. Macmillan moszkvai utazása után annyival mutatkozott engedékenyebbnek hogy kijelentette: a döntés időpontját esetleg egy-két hónappal el lehet halasztani. Követeléseit azonban — amelyek egy szerződés egyoldalú felrúgása folytán álltak elő — továbbra is fenntartja. A SZOVJET FENYEGETÉS! kampány elsősorban a nyugatnémetek ellen irányul. Kruscher a következőket akarja a németekre bizonyítani: 1.) Hogy az amerikaiak angolok és franciák nem tudják megvédeni őket, a szovjet katonai nyomás ellen. 2.) Hogy Nyugatot kényszeríteni lehet arra hogy előretolt bázisairól visszavonuljon; Berlin után sor kerülhet Teheránra Ankarára és Quemoyra is . 3.) Hogy a NATO keretein belül zűrzavart tud okozni és a nyugati nagyhatalmak ellentétes álláspontot foglalhatnak el, tehát meg tudja bontani a nyugati egységet. 4.) Hogy kényszeríteni tudja Bonnt arra hogy kilöntárgyalásokat folytasson a Szovjetunióval KRUSCHEV FENYEGETÉSEIT különféle forrásokból felrepített hírekkel támogatja, amelyek szerint a Szovjetunió fölényben volna a rakétagyártás terén. Számít a nyugati népek békevágyára is, éppen ezért próbálja megzsarolni őket a háborúval. Kalkulációiba azonban elfelejtette beleszámítani, , hogy olyan horderejű követelésekről van szó, amelyeket Nyugat nem teljesíthet mert nyilvánvaló, hogy utána Moszkva még képtelenebb követelésekkel állana elő. Ezért nem fogadhatja el az orosz követeléseket sem Washington, sem London sem Páris, sem Bonn. A Világbéke jelenleg borotvaélre van állítva: egy hibás számítás, egy taktikai tévedés könynyen a harmadik világháborúhoz vezethet. MEGKOCKÁZTATJA-E Kruscher a háborút? A legismertebb nyugati hírmagyarázók azt írják hogy nem. Kruschev a blöff nagymestere akinek a fenyegetései rakétalövedékeknek számítanak az idegháborúban.Ezzel a “sokk-kezeléssel” akarja Kruschev elérni célját: — Középeurópa egy részének semlegesítését azzal a szándékkal , hogy így semlegesítse Nyugatnémetországot és ezzel előidézze az egész nyugati védelmi szisztéma összeomlását. Mindenképpen a keleteurópai status quo megerősítésére törekszik, mert újabb forradalmak kirobbanásától tart elsősorban Keletnémetországban. JOHN FOSTER DULLES, akit betegágyán radioaktív arannyal kezelnek, nyugtalanul figyeli a berlini helyzetet és ismételten felhívja munkatársai figyelmét a szovjet taktikára. A szovjet expanzionista politika Berlinnél csődöt mondott tíz éven keresztül nem tudtak előnye mulni Berlin körzetében egy tapodtat sem. Ezért határozta most el Kruscher a frontális támadást kihasználva Pester Dulles távollétét. MACMILLAN lépett elő — Pester Dulles akadályoztatása folytán — a nyugati külpolitika irányítójává. Bár moszkvai utazását általában kudarcnak ítétik meg — az utóbbi hetekben Macmillan nemzetközi tekintélye rendkívül megnövekedett. Az angol miniszterelnök tárgyal a nyugati vezető államférfiakkal és nyugati diplomáciai körökben remélik hogy megbeszélései eredményeképp"! Nyugat a megszabott időpontra készen áll minden eshetőségre, hogy visszaverje a szovjet jogtalan követeléseit. — Macmillan nem Chamberlain esernyőjével ment Moszkvába — és Nyugaton sem az esernyőkkel törődik hanem a nyugati egység megszilárdításával. KRUSCHEV LEIPZIGBBEN A szovjet diktátor a Békéről beszélt és a háborúval fenyegetőzött (Frente Coman) Kossuth címer egy pekingi lapban A Kínai Szovjet Baráti Társaság Pekingben meglel© nő hivatalos folyóirata a Diffúzba súlyos eltévelyedést követett el. Múlt és novemberi számában az első oldalon be akarta mutatni a “szocializmus táborát” és ezt szimbólikusan úgy oldotta meg hogy valamennyi kommunista és népidemokrata ország zászlóját színes csoportosításban közölte. A zászlók között ott volt a piros-fehér-zöld magyar lobogó is, közepén , a Kossuth címerrel, az 1956-os magyar szabadságharc jelképével Nem tudjuk hány kínai vette észre ezt a “devizációt”. Mindenesetre azonban észre vihette Révész Géza a magyarországi rendszer szovjet állampolgárságú “honvédelmi minisztere” aki egyik vezetője volt a szabadságharc ellen felvonultatott szovjet páncélos hadosztályoknak és aki nemrégiben “baráti látogatáson” Pekingben járt. Nem tudjuk azt sem mi- ilyen tüntetésben részesültek azok a szerkesztők akik így tüntettek folyóiratuk első oldalán a magyar szabadságharc mellett és a jeleniki Kádár-Révész-Münniich féle lakájtársaság ellen. Tény az, hogy a Druzda januári számához újra mellékelték a novemberi szím címoldalát a színes zászlókkal azzal a kéréssel, hogy mindenki legyen szíves cserélje át erre az új oldalra a novemberi szám téves címoldalát Részletesebben nem magyarázták meg, mi volt a hiba, de képzelhető, hogy a folyóirat olvasói és előfizetői — ha van olvasója a lapnak, érdeklődéssel hasonlították össze a címlap első és második kiadását. A gondos vizsgálat megállapíthatta hogy csak egy különbség van a két kiadás között, a második javított kiadásnál, a magyar piros-fehér-zöld zászlóról feltűnt a lázító Kossuth címer.