Délamerikai Magyarság, 1959 (32. évfolyam, 3920-3970. szám)
1959-01-01 / 3920. szám
8. oldal ! ÚJDONSÁG ILLAMADÁS. Repülőgéppel 3. oszt. Hajójegy árban ZILAHY SJENONfi Galería Pacifico FLORIDA 768 82 - 2366, 32 - 872 . O daniunkai M At*Y Alt $Al* lim de SiMt iPtUUUltiN DIARIO HUNGARO SEMANARIO . HETILAP Szerkesztő: FERCSEY JÁNOS A könyvosztály vezetője: Dr. GIRSIK GÉZA Irodai órák 10-1-ig és 2-7 óráig. Szombaton 10-12-ig Szerkesztőség és kiadóhivatal: LAVALLE 361. Bs. AIRES T. E. 31—2819 Postacím: “Délamerikai Magyarság” Casilla de Correo 1483 Buenos Aires Előfizetési árak: 1 hónapra $ 20.— 3 hónapra 60.— 6 hónapra 120.— 1 évre 240.— Uruguayban 1 hóra $ 1.70 Egész évre $ 20.— Európa - USA . CANADA Repülővel: 1 évre 500 argentin peso. Délamerikai államokba repülővel: 1 évre 400 argentin peso Legszebb karácsonyi ajándék a könyv! Gárdonyi halhatatlan regénye, az EGRI CSILLAGOK (két kötet) félvászon kötésben kapható a kiadóhivatalban, Girsik Gézánál Ara 120.peso. Állampolgársági ügyek NO ARGENTINO ÚTLEVÉL Dr. Anilda Alvarez — Dr. Pintér T. E. 76—4703 Rendelje meg a “D. Magyarság”-ot! “DÉL AMERIKAI MAGYARSÁG” Két év után írta: Havas Gábor a bécsi Szabad Magyar Munkás szerkesztője Két év múlt el azóta,hogy megzördültek az ágyúk Budapest utcáin és egy leigázott nép apraja-nagyja, diák, munkás, paraszt, katona kelt fel rabságából és leigázottságából egy idegen önkényuralom ellen, melynél gazabbat, kegyetlenebbet és kizsákmányolóbbat nem ismert a magyar nép fájdalmakban és elnyomásban, oly gazdag történelme. A forradalom tüzében rommá lett házsorok, leégett háztömbök helyén, még mindig ásványrengetegek merednek az égnek és a legtöbb helyen az öszszekaszabolt épülethomlokzatok és szétlőtt ablakrámák újjáfestve és kijavítva frissességükkel szinte zavarják a szomorú hangulatot. Mindenhol serényen folyik a munka, hogy az eltűnt épületek helyén támadt űröket parkosítsák és így a felületes szemlélő előtt eltüntessék a forradalom nyomait. Ez a felületesség és ez a csalóka hangsúly a külszínre jellemzi az egész országot. A csillogó kirakatok mögött az árucikkek széles választékban csábítják a főváros lakosságát. A forgalom azonban csekély, mert éppen a legkeresettebb cikkek nem kaphatók. Ezeket Pesten hiánycikkeknek nevezik. Tlyen hiánycikkek voltak a brüszsz°li világkiállításon büszkén mutogatott rádiók, televíziók, mosógépek, finom szövetek és nem utolsó sorban a nompás élelmiszeripari cikkek, melyek legfeljebb az orosz, de semmiesetre sem a magyar dolgozók igényei kiéépítésére gyártódtak. A béremelés átlagosan 20% -os volt, az áremelés 30-40%-os. A főváros utcáin kevés magánautót lehet látni, azok legtöbbje is vagy külföldi, vagy "szolgálati” kocsi. Rendkívül kevés a taxi, általános a panasz, hogy bérautót úgyszólván lehetetlen kanni. A magyar ipar régi betegsége, a nyersanyaghiány, a ma éppúgy fennáll, mint a forradalom előtt. A szénhiány, mely a magyar ipart 1957 elején még katasztrófával fenyegette, lényegesen javult, sőt a gyenge kalóriára szenekben túltermelés mutatkozott. Ezzel szemben lényegesen emelkedtek az önköltségek és a költségtényezők. A munkfegyelem nagy gondot okoz a Kádár-Münnich kettősnek. A magyar munkások kezéből kicsavarták a fegyvert. Demokratikusan megválasztott munkástanácsaikat elkergették, vagy börtönbe vetették és nem hagytak kezében más ellenállási lehetőséget, mint a passzív rezisztenciát. A magyar munkás ma csak anynyit dolgozik, amennyi elégséges ahhoz, hogy munkahelyét megtarthassa. Minden alkalmat kihasznál az abszentizmusra, a selejttel nem törődik. Egyetlen gondja az, hogy mi van a fizetési borítékban. Ez természetesen rányomja bélyegét a magyar ipar termelvényeinek úgy minőségére, mint mennyiségére. Két évvel a forradalom után Magyarország még távolról sem érte el azt a gazdasági szintet, amelyen a forradalmat megelőző időkben állott. Holott akkor is voltak “nehézségek”... — Egy átutazó, aki nemrégiben érkezett Bécsbe a magyar fővárosból, elmondta, hogy ismét teljes erővel dühöng a fekete kereskedelem, különösen nagy a kereslet mindennemű nyugati valuta, arany és drágakövek iránt, amelyek ára a feketepiacon csillagászati magasságot ér el. Az érem másik oldalát a legplasztikusabban az Ecserluti zsibvásár mutatja. — Soha annyi “magánkereskedő” nem hemzsegett ott, — mint manapság. A város külsőleg a normális életet mutatja, de a falak mögött sziszeg a fékentartott elkeseredés. Az élelmezési helyzet aránylag tűrhető. Húsban, gyümölcsben és főzelékfélékben van ugyan időnként hiány, de az árak a szabad piacon teljesen, rapszoidikusak. Az újonnan felállított államvédelmi Szervezet (az új ÁVO) talán még kíméletlenebb, mint hírhedt elődje volt. Ez érthető is, hiszen ma Magyarországon "mindenki gyanús aki él” és a csatlóshűséget csak túlbuzgósággal lehet bizonyítani. Úgyszólván napirenden vannak a leváltások az AVO-nál, de serényen folynak a tisztogatások más állami szerveknél is. A régi érdemek és erények elhalványulnak; a legfőbb kérdés most az, hogy az illetőnek ‘‘milyen volt a viszonya az ellenforradalomhoz.” Néha nehéz helyzetbe kerülnek a hatóságok, mert olyan káderek sorsa felett k°ll dönteniük, akik egyébként kitűnő munkaerők. Ez azonban gyenge érv az esetleges ‘‘ellenforradalmi” múlttal szemben Magában a pártban is állandó a félelem. Mindenki "patikamérlegen méri le” minden szavát, mielőtt bármily nyilatkozatot tenne. Mert sohasem lehet tudni... Az új államvédelmi szolgálat ügynökei — hivatalos nevén a Belügyminiszter Biztonsági Szolgálata — ugyanolyan egyenruhában, ugyanolyan metódusokkal dolgoznak, mint Rákosi komor emlékű uralma alatt. A börtönök és internálótáborok tömve vannak. A budapesti Gyűjtőfogház, amely kizárólag politikai foglyok részére van fenntartva, 3500 főnyi állandó létszámmal büszkélkedhetik. — Kistarcsán, Balatonkenesén és Tökölön további 20.000 szabadságharcos sínylődik a legszörnyűbb körülmények közt. A jól informált körök 60—65 ezerre teszik azok számát, akik az októberi események következtében letartóztatásban voltak, vagy vannak. — Nagy Imréék alávaló meggyilkolás óta nem olvashatunk a magyar lapokban beszámolókat perekről és ítéletekről. Ami távolról sem azt jelenti, hogy ilyen perek alá essenek. A különbség csak az, hogy azok most csendben, zárt ajtók mögött, de nem lankadó erővel játszódnak le Még min.d'g sok féle cég, sok szülő várja haza férjét, gyermekét a különböző deportálási helyekről. A látványos kivégzések most szünetelnek. De a kommunista rendszer véreremia nem csökkent. Kivégzések ma is vannak, de a kivégzettek valamennyien ‘‘közönséges bűnöző k”, ‘‘fosztogatók”. Bebizonyosodott, hogy a kirakaperek hatása egyenlő a semmivel, vagy a legfőbb esetben visszafelé sül el. Az ítéleteknek csak a megszervezett és beállított kórus örül, a magyar nép lehajtott fellel, ökölbe szorított kézzel megy haza az ilyen tárgyalásokból. Kádír János jövőjét illetőleg megoszlanak a ve’em-5- ny°k. A szovjet kormány jól tudja, hogy nem sok Kádárutáonódlás szaladgál Magyarországon és az ő szempontjukból igazán mindegy, hogy ki az, aki parancsaikat végrehajts. A nép széles rétegeiben azonban az a vélemény alakult ki, hogy Kádár kommunista múltját a Nagy Imre kormányban való puszta részvéttel is kompromittálta és ezt Moszkva csak addig nézi el, amig nem akad nála megbizhatóbb helytartó. A nemzetközi piacokon a legfőbb versenytárs maga a Szovjetunió. Azokat a cikkeket ajánlja a számára nélkülözhetetlen valuták ellenében, amelyeket Magyarországról “megvásárolt”. Ezzel az árral egyrészt nem lehet versenyezni, másrészt a szovjet kereskedelem nem is engedi, hogy Magyarország “zavarja köreit”. A század szégyene: a vasfüggöny ismét végighúzódik az egész osztrák-magyar határ mentén. Két méter magas drótsövények, köztük sűrű sorokban aknák, őrtornyok, gépfegyverállások, géppisztolyos AVO-sok, járőrök vérebekkel — ez a népi demokratikus koexisztencia megtestesítője. Egy-egy lövés a kíváncsiskodók felé, nem tartozik a ritkaságok közé. Nem csoda, hogy a menekülők árata megszűnt, csak nagyritkán sikerül egyegy mindenre elszánt szerencsétlennek átvergődnie ezen a halálos övezeten, sokszor aknától szétroncsolt vérző tagokkal... A helyzet a múlthoz viszonyítva, egyetlen vonalon enyhült. Ma már a múlton okulva nem kényszerítik a dolgozókat arra, hogy a pártba belépjenek. Azok, akik a magyar helyzettel ismerősek, egyöntetűen kijelentik azonban, hogy egy kétezer megfizetett vagy fanatikus kommunistán kívül — párttag vagy nem párttag — Magyarországon nincs kommunika. A nép ma éppen annyira egységes a rendszer gyűlöletében és a kommunizmus tagadásában, mint volt október 30- án, a győzelem napján. Az összetartó erő az országban ma ugyanaz, mint volt két évvel ezelőtt és ez: a kíméletlen, a hideg terror. Munkanélküliség Magyarországon nincs. Ellenkezőleg nagy a hiány technikusokban orvosokban, szakmunkásokban. Az ország érzi azt az űrt, melyet kétszázezer menekült hagyott maga után. Tegyenek Kádárék bármit, a magyar munkásságot és a magyar népet maguk mögé állítani többé nem tudják. A magyar nép, amelyelbukott ugyan a világtörténelem egyik legdicsőségesebb és legnemesebb harcában, amelyet valaha is egy nép a diktatúra ellen szabadságáért vívott és amely harcában senkitől segítséget nem kapott, — ez a magyar nép nem adja fel a reményt, hogy eljön az idő, amikor ismét saját kezébe veheti sorsát és elfoglalhatja helyét a szabad népek között a világban. 1959. január 1. Nagy Könyvvásár a D. Magyarság Boltjában Gárdonyi: Egri csillagok I.—II. egybekötve $ 120.— Szerb Antal: Magyar irodalom történet 190.— Szerb Antal: Világirodalom történet 350.— Hóman—Szekfü: Magyar történet I.—IV. 1960.— Vörösmarty: összes versei I.—I. 180.— Wass Albert: Az Antikrisztus és a pásztorok 90.— Baktai: Székelyek üzenik 20.— Titkok és talányok 30.— Vajda: Magyar feltalálók 150.— Barát Kata: Gyöngyharmat. Mesekönyv, 48.— Marctthy: Az ismeretlen Mindszenty 72.— Mikszáth: Akis Miklós 20.— GIRSIK: Magyar múltúak I.—II. Tört. mondák és elbeszélések 60.— Mitschener: Az Andaui híd kötve 68.— Georghiu: A huszonötödik óra kötve 65.— Lengyel Gizella: Szőnyi Magda katonái 25.— Magyar írók művei spanyol nyelven. Nyírő: Montañas Nevadas 60.— Márai: Los Celosos 70.- -Zilahy: El Desertor 60.• „ El alma se apaga 60.— „ Ciudad vagabunda 60.— „ Dos prisioneros 50.— „ Amor antepasado mio 50.— „ Vida serena 50.— „ Algo flota sobre agua 60.— Vaszary: Aventuras a orilla del Sena 60.— KRENMAYER FERENC feratoftltáji MMkértü harminc éve* *yek®rl»ttal Iroda: CORRIENTES 441 . T. E. 49—4031 Lakáa: SAN MARTIN 945. SikimaUt. T. E. 81—8839 MOKRÁKY-Csemegeüzlet Magyaros, füstört kolbász, friss felvágottak, füstölt és sós hering, szardínia, savanyúkáposzta, tehéntúró, darált mák, kemény mag, stb. stb. Lavalle 370 Buenos Aires T. E. 31—2573