Délamerikai Magyarság, 1959 (32. évfolyam, 3920-3970. szám)

1959-12-03 / 3606. szám (3966. szám)

8. oldal VÖRÖS DIPLOMATÁK ARCKÉPCSARNOKA Rubin Péter a Külügyminisztérium vérpiros ékköve — A “Délamerikai Magyarság” európai tudósítójától — Mi sem bizonyítja beszé­­desebben a magyar diplo­­mácia devalválódását, mint az a körülmény, hogy egy olyan 0,0 karátos “diploma­ta", mint Rubin Péter, aki egészséges viszonyok között gablonci üveggyöngyként se kerülhetett volna a külügy­­minisztériumba, ma a diplo­­máciai szolgálat vérpiros drá­gaköveként csillog a nemzet homlokán a “népidemokra­tikus külügyminisztérium­­nak“ nevezett talmi diadém­­ban. Bubin ugyanis évek óta a “külügyminisztérium szóvivője", állása demokra­tikus államban egyike a leg­fontosabbaknak, hogy miért, az nem szorul bővebb ma­­gyarázatra. Természetesen egy bolsevista gyarmaton ez a munka is egyszerű lecke,­felmondássá degradálódott, hiszen a magyar külpoliti­kát Moszkvában kotyvaszt­­ják, tehát magyarázni is orosz recept szerint kell,­­ mert csak az idegen főszaká­csok tudják, hogy mit és mi­­ért főztek be egy szatellit or­szág külpolitikájába. Rubin Péter alig volt 36 éves, amikor feldíszítették a “rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter” címé­­vel és privilégiumával. Ma is alig több negyvennél, de há­­ta már görnyedt és vörös ha­ja nagyrésze kihullott, ko­pasz, majdnem tarkóig érő homloka messziről világit,­­ mint egy sárga marhatok nyáron, amelybe a gyerekek szemet, orrot és szájat fúr­­tak s pislákoló gyertyát he­­lyeztek. Bolsevizált külügy­minisztériumunk szóvivőjé­ben is ilyen halványan pis­­lákol a marxizmus-leniniz­­mus bölcsessége. Beszéd és kötelező “diploma­ta mosoly" közben komiku­san elbiggyeszti a száját. — Nős. Középiskolás leánya feltűnő vörös hajával pontos mása atyjának. A család ele­gánsan lakik a Tinódy­ utca 2/a szám alatt. * A minisztérium tisztviselői egymás közt “rókának" csú­folják. Nem is annyira a haj színe miatt, hanem okos ravaszságáért. Intelligenciá­ra, óvatos tartózkodásra ed­­dig is szüksége volt, mert nem jó káder, csak 1945 után sodródott a Kommunis­ta Pártba. Eredetileg új­­sságíró volt, de nem a nagy vezércikkírók, politikai ri­porterek tömegéből, hanem a kis szaladj ide, szaladj oda fővárosi riporterek tömegé­­ből. Mióta fejébe vette, hogy diplomata lesz, sokat tanult, olvasott és informálódott. — Amit tud, az 1945 óta ra­­gadt reá. A párt megszám­lálhatatlan analfabétája kö­zött született intelligenciájá­val fölénybe tudott kereked­­ni.* Sikereinek alapja ügyes taktikája. Csak akkor lép fel és foglal állást valamely fontos kérdésben, ha az ép­pen eldőlt a küzdő csoportok egyikének javára, de akkor gyorsan és határozottan,­­ mielőtt a szélesebb közvéle­mény a fejlődésről még tu­­domást szerzett. Rubin Péter mindig a győztes oldalán ra­gyog. Ha rosszmájú lennék, azt állítanám, hogy carrieris­ta. — E­zzel nem mondanék újat, hiszen egy kommunis­­ta minisztériumban más nem is tud érvényesülni. Rubin az erő híve, így lo­gikusan mindig Moszkva lel­kes dicsérője, Sztálin és Rá­­kosi elragadtatott tisztelője Elvi felfogása azonban nem megingathatatlanul szigorú és következetes. Egy jó po­­zícióért és sok pénzért, haj­landó hajlékonnyá válni. Első fontosabb megbízatá­sa volt, amelyet a pártnak köszönhetett, hogy kinevez­­ték a Magyar Távirati Iroda belgrádi tudósí­tójának. In­nen furakodott be a külügy­­be. Elérte, hogy a párt kine­­veztette Belgrádba követségi titkárrá, majd követségi ta­­nácsossá Prágába, ahol ebben a minőségben négy eszten­­dőt töltött el. Akkoriban éppen régi ismerősünk Bar­­dóczki, a békési kubikos volt a magyar követ Csehszlová­kiában. Rubin nemzetünk e tót nagysága bizalmába férkő­­zött és az miniszterré tör­­tént kinevezése után beren­delte Rubint a külügybe és megbízta az I. Politikai Fő­­osztály vezetésével. Ekkor kapta a rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter előkelő címét és rangját.­­ Ezután következett Rubin karrierjének második fontos állomása. Megbízták a mi­­nisztérium Információs Fő­osztálya vezetésével, — ami annyit jelentett, hogy ettől kezdve ő kommentálja és interpretálja kifelé az u. n. “magyar külpolitikát". Ha valaha, úgy a forrada­­lom alatt óriási szerencséje volt, mert éppen külföldön járt fontos megbízatással. — Ennek következtében nem kellett színt vallania, ha­­nem sikerült lapítania, amíg a viharfelhők elvonultak elő­kelő hivatala felől. Akkor azonban hősként ugrott elő az élet- és karriermentő kö­­dös homálytól és elkezdte torkaszakadtából követelni a “bűnös forradalmárok" szi­­gorú megbüntetését. Miután a személyi tisztogatás semmi­féle veszéllyel, sőt elismerés­sel járt, megragadta Rubin Péter is a vasseprűt és el­kezdett a minisztérium ál­tal elérhető szobáiban taka­­rítani. Emlékét nem egy volt kollégája áldja, ha még élet­ben van. Jövője belátható időre biz­tosítottnak látszik. Mentora és védelmezője Boldóczky Já­nos moszkvai nagykövet, aki­vel magánéletében is szoros barátságban van. Kolosszális­ baklövéseket kellene elkövet­nie ahhoz, hogy karrierje de­rékbe törjék.­­ Erre pedig nincs kilátás, mert Rubin Péter kerüli a rizikót és­ a veszélyt, mint az ördög­­ a tömjénfüstöt. L. HUN. PESTI POSTA Az ifjúság kényszermunkája a kolhozokban (PEO) Az iskolai év elején a hazai kommunisták ren­deletileg is­ megerősítették a diákság üzemi, gyári munká­ját, vagyis, hogy a tanulók egy része tanulmányuk mel­­lett fizikai munkát is végez­­zen. Eddig rendben is van. Vártuk, hogy mi is lesz eb­ből, mert hogy a kommunis­táknak más céljuk is van “a munkanemesítő" rendelkezés­sel, az nem volt kétséges.­­ Most azután kibújt a szeg a zsákból. A kommunista ifjú­­sági szövetség főtitkára, Ko­mócsin elvtárs egy rádiónyi­latkozatában közölte, hogy a magyar ifjúságnak, tekintet nélkül, hogy kommunista vagy sem, a termelőszövetke­zetekben és az állami gazda­ságokban “kötelező szociali­ta munkát" kell végeznie.­­ Ez azt jelenti, hogy a döcögő termelőszövetkezeteket in­­gyen munkával kívánják gaz­daságossá tenni és pótolni a faluról menekülő ifjúságot. Komócsin elvtárs azt is be­jelentette, hogy mivel a ma­gyar forradalom­­ (vagy ahogy ők nevezik: ellenf­orv­­radalom) főtényezője a ma­gyar ifjúság volt, ezért az ifjúságot szellemileg is átne­velik és eddig 100.000 diák vett részt az átképző tanfo­így néz ki a magyar ifjú­­ság. Amíg a szabad világban az ifjúság szabadon tanul,’ hat és választhatja hivatá­sát, addig a mai kommunis­ta Magyarországon először az ideológiai tanfolyamokon gyúrják őket szabadidejük­’ ben s amikor már kellően’ tudják a lenini tételeket, —­i akkor elviszik őket ingyen mezőgazdasági munkafo­­lyamokon.* Csábító hirdetés? (FEC) A rendszer több új­ságban az alábbiakat hirde­­ti: Szilveszterezzen Moszkvá­ban! Négy napi moszkvai tartózkodás szilveszteri bál­’ lal 1916 forint.” — Majd egy másik cikkben megnyugtat­ják az utazni kívánókat, — hogy a négy napos tartózko­­dást a helyszínen meg lehet hosszabbítani. Csak ezt ne írták volna! Szeretetadományával segítsen otthoni hozzátartozóin! Magyarországra vámmentesen küldhet: IKEA­ CSomagot, dollárutalványt, gyógyszert légipostával. U.­ és használt ruhacsomagok küldése Európa bármely országába Magyar, spanyol, német, angol, és francia fordításokat vállalok. Hitelesítéseket elintézek. Horváth János LAVALLE 361. E. P 5- BUENOS AIRES - T. E. 33—8917 LAKÁS: T. E. 7010 - 4103 Fogadó órák: hétköznap 11—19-ig, szombat kivételével. „TALLERES JORGE" — Dl — JORGE V A *, « ESPECIALIDADES EN: PBENOS - AMOBTIGUADO­­BES - SUSPENSIONES - TBEN DELANTEBO Y ALINEACION Av. JUAN B. JUSTO 3650 T. E. 58—0369 “DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” 1959. december 3 Sporthíradó Magyarország—Olaszország 1:1 (0:0) Firenze, 60.000 néző. Vezette: Romer (Hollan­dia) Magyarország: Grosits — Mátrai Sipos Sárosi — Bund­zsák Kotász Sándor Göröcs Albert Tichy Fenyvesi. Olaszország: Buffon — Ci­stano Cer­vato Sarti — Emoli Colom­bo — Mora Bondperti Brig­­henti Lojacano Stacchini. A huszonötödik olasz—ma­gyar találkozó magyar tá­­madásokkal indult, az első 5 percben az olaszok szinte lé­legzethez sem jutottak. Ti­chy, majd Albert lövése ke­­rülte el a kaput, majd a 6. percben Göröcs 25 méteres lövését Buffon csak nagy üggyel bajjal tolta szögletre. Jellemző a magyar fölényre hogy még Sipos is kapura lőtt. Később az olaszok is fel­jöttek és Mora lövése a ka­pufán csattant, majd Gro­sits bizonyította be több esetben kivételes tudását. A 33. percben Sipos szerel egy olasz támadást, előread Göröcsnek, majd Albert és Sándor a labda útja és a jobbszélső csak hajszállal lő mellé. Ez volt az első fél­­idő legszebb támadása. A második félidő 3 percé­­ben Albert, Kotász adogatás után Tichy nagy gólt lő­­1:0 Két perc múlva Mátrai a 16- oson belül szereli az olasz balszélsőt és meglepetésre a játékvezető 11-est ítél.­­ A büntetőt Cervato biztosan helyezi a hálóba (1:1). EZ­­után is a magyar csapat ma­rad támadásban. A 22. perc­ben Göröcs szögletrúgását Bundzsák fejeli kapura és Cervato a kapu torkából vág­ja ki. Ismét szöglet, ebből Tichy fejel ugyanoda, Cer­vato ismét ment. A 30. percben Brighenti 3 m. lesről érvénytelen gólt lő. A 43 percben,meglepetés­re, a játékvezető lefújta a mérkőzést. A magyar csatársor e mér­kőzésen - a két összekötő kivételével - nem tudta meg­ismételni a németek elleni kitűnő játékát. A kemény, de sportszerűen küzdő olasz védelem nem ízlett nekik.­­ Most bizonyosodott be, hogy fiatal ötösfogatunk még nem érte el Puskásék játék­­tudását, még sok fejlődésre és főleg rutinra van szüksé­gük. A magyar csapat két leg­jobb embere Sipos és Tichy volt, de a hátsó alakzat tag­jai is átlagon felüli játékot nyújtottak. A “Gerő Kupát" így Cseh Szlovákia nyerte Magyaror­­szág előtt 1 ponttal. Magyarország B—Olaszország B 2:0 (1:0) Budapesten 35.000 néző magyar B válogatott, a tá. előtt Dunay és Monostory góljaival biztosan győzött a féliidő nagy részében 10 em­berrel játszó olaszok ellen. BIRKÓZÁS A magyar kötöttfogású, bir­kózóválogatott Budapesten 7:1 arányban győzött Olasz­ország ellen. B. J. NE UTAZZÉK mielőtt megérdeklődné COSULICH iroda tanácsát. Üzletvezető: Susana Z. Sebess Galéria Pacífico FLORIDA 753 32 - 2356, 32 - 3792 Délamerikai MACYAN­SAD DIARIO HUNGARO SEMANARIO . HETILAP Szerkesztő: FERCSEY JÁNOS A könyvosztály vezeti­je: Dr. GIRSIK GÉZA Irodai órák 10-1-ig és 2-7 óráig. Szombaton 10-12-ig Szerkesztőség és kiadóhivatal: LAVALLE 361. Bs. AIRES T. E. 31—2819 Postacím: “Délamerikai Magyarság" Casilla de Correo 1483 Buenos Aires Előfizetési árak: 1 hónapra 1­20.— 3 hónapra 60.— 6 hónapra 120.— 1 évre 240.— Külföldön előfizetési ár: 1 évre repülőpostán 12.— USA-dollár ­Centi

Next