Délamerikai Magyarság, 1959 (32. évfolyam, 3920-3970. szám)
1959-03-12 / 3928. szám
6. oldal Az ítéletet most végrehajtják... A fekete ajtó előtt. • Tömegkivégzések Bécsben a második világháború alatt. Egy fogházlelkész feljegyzései Írta: HANS RIEGER evangélikus lelkész Fordította: Dr. Dominits László (III. folytatás) Az ügyész minden egyesnek felolvasná az ítéletet és mindegyiknél hozzáfűzi: “Az ítélet jogérvényest az igazságügyminszter nem talált kegyelemre okot az ítéletet ma este 18 órakor végrehajtják.” S rövid szünet után felteszi a sablonos kérdést: “Az ítéletet megértette? ” Egy többhangú, kemény “igen” a dacos válasz a férfiak részéről akik önuralmukat újra visszanyerték. A bírák eltűnnek. A haláljelöltek felhagyják a feszült vigyázzban állást. Most következik szétosztásuk az egyes halálcellákban, amelyek közül egyesek elég tágasak mások pedig nagyon szőkék. “Erős napokon” egy-egy halálcellában 0—10 személyt zsúfolnak öszsze. A nők csak kettesével, vagy hármasával vannak. — Az 1942-es év első hónapjaiban amikor a kivégzések még nem futószallagon történtek reggel hat órakor voltak a kivégzések és az utolsó pillanatig egész éjjel a védencem mellett maradtam. * “Lelkész úr, ma szükségünk lesz szolgálataira”. Ez a rövid telefonon leadott mondat azt jelentette, hogy ma megint kivégzések lesznek. A délelőtt folyamán a halálraítéltek megírták búcsúleveiket. Ez alatt nem volt szabad őket zavarni. A fogházőröknek is el kellett végezniök hivatalos teendőiket. — 13 órától kezdve beállt végre az a nyugalom a cellákban ami szükséges volt a lelkigondozói tevékenység kifejtéséhez. Egy pillantás a kivégzendők névjegyzékébe elegendő volt annak megállapítására hogy a három ember, akiket hosszú hónapokon át tartó lelkigondozás révén különösen a szívembe zártam. Kleppel Hermann, Dr. Wyhnal József és Dr. Meyer segédlelkész szintén sorra kerültek. Amint a cellájukba lépek, Kleppel azonnal hozzám siet. Könnyek szöknek a szemébe. Kézfogása erős és biztos. De mielőtt még mondhatna valamit, közrefognak a többiek is. Dr. Wyhnal mint mindig, szerényen a háttérben marad. Először közösen intéztem hozzájuk bátorító és biztató szavakat. Majd Klepeil vont félre: — Lelkész úr néhány szót szeretnék önnel egyedül váltani. — Első godolatai a szülei voltak. — Mondja meg szüleimnek azzal a meggyőződéssel halok meg, hogy ők emberileg számítva, minden tőlük telhetőt elkövettek megmentésem érdekében. Ezt sokszorosan köszönöm nekik. Apám( tudón) semmilyen áldozatot nem sajnált, semmi sem volt neki terhére azért, hogy megmentsen. Higgye el nekem, lelkész úr inkább a szüleimét sajnálom mint magamat hogy ennyi fáradozásuknak nem volt semmi eredménye. Kérem, nyugtassa és vigasztalja meg szegény szüleimét; ők egészen kétségbe lesznek esve! — Nagyon szivesen megteszem azt amire kér kedves ! ) Hermann, — válaszoltam de — legyen mindezek dacára erős és bizakodó. Mindannyian sorra kerülünk egyszer s ki tudja mikor, mert hiszen lényegében mindannyian halálra vagyunk ítélve. — Igaza van lelkész úr , részünkre csak az a szomorú, hogy így közvetlenül a kapuzárás előtt kell sorra kerülnünk. — S fejének egy büszke mozdulatával amit többször volt alkalmam nála tapasztalni, folytatta: — Mi azonban, nem halunk meg hiába a mi életáldozatunk még meghozza gyümölcsét. Az úrasztali ünnepség után az utolsó óra mindinkább közeledett. A fiatalember nyugodtan és önuralommal nézett megváltozhatatlan sorsa elé. Nem esett kétségbe, hanem még bátrabb és elszántabb lett. Utolsó gondolatai a szülői házzal és azzal kapcsolatos emlékekkel foglalkoztak: — Ha fiatalon is kell meghalnom, hála szüleim szeretetének nagyon szép és boldog életem volt. A szenvedés csak letartóztatásom után lépett életünkbe. Kérem lelkész úr, mondja meg édesapámnak és édesanyámnak, hogy ők minden áldozatot meghoztak, hogy a gyermek- és ifjúkoromat olyan széppé és boldoggá varázsolják amilyen az valójában volt. Néhány perc múlva Klepell elindult utolsó útjára. — Mellettte lépdeltem a sötét és rosszul világított folyosón. A 73 zsoltár vigasztaló szavait imádkoztam neki menet közben: “Mégis mindig nálad maradok, mert Te engem jobbomnál fogva tartasz, Te vezetsz engem akaratod szerint és becsületben magadhoz veszel. Ha Téged bírhatlak akkor nem érdekel sem ég, sem föld. Ha testem el is pusztulna, Te Istenem mégis szivem vigasza és része vagy.” Közben a szomorúan hirhedt fekete vasajtó elé értünk. Ha ez megnyílik, akkor már csak néhány pillanat van hátra. S életének ebben az utolsó pillanataiban Klepell felém fordította arcát és kimondhatatlanul szomorú szemekkel tekintve rám a következőket mondta: — Lelkész úr kérem, menjjen inkább holnap szüleimhez hogy ma még jó éjszakájuk legyen és nyugodtan áthassanak Ekkor megnyílt az ajtó és villámgyorsan bezárult barátom mögött. Egy hang az ajtó mögül hangosan kérdezte: — Hogy hívják? — Klepell Hermann. Közvetlenül utána a bárd tompa ütése hallatszott. — “Hallani lehet, amint meghalnak” — mondta nekem 1942 november 9-én a bátor Svobodiák Alfréd amikor cellájában várta, hogy kövesse sorstársait és a bárd tompa zuhanása behallatszott cellájába, jelezve, hogy elérkeztek földi útjük utolsó állomásához. * Sokáig kisértett engem ez a borzalmas mondat. — Ma végleg leváltotta egy haldokló gyermek szüleiért tett kérésével: “... hogy ma még jó éjszakájuk legyen és nyugodtan alhassanak.” Köszönöm neked, Hermann, ezt a magatartást. Mert vele a megváltó bizonyosságot szolgáltattad, hogy egy emberélet végén nem mindig a kétségreesés s a félelem kell álljon, hogy a halál mellett, sőt felette a halált legyőző szeretet is állhat, amely az utosó pillanatban is szeretettelre gondol, akik visszamaradnak és az elvesztett boldogságuk fájdalmában sokkal nehezebb sorsuk van, mint azoknak, akiknek a végítélet napjáig egy jó éjszakájuk van és nyugodtan alhatnak... (Folytatjuk) Petőfi Sándor — Szibériában (Folytatás a 4. oldalról) megbízhatóbb emberének tartotta és kilétét a véletlen fedezte fel előttünk. A helyőrség parancsnokához ugyanis titkos rendelet érkezett a fogolytábor parancsnokától amely szerint a katonák kutatást végeztek a magyar hadifoglyok holmijai közt. A kutatás alkalmával az egyik hadifogoly ládájában nagy tömegű és idegen nyelven írt feljegyzéseket, verseket, valamint francia és angol szótárt és könyveket találtak. A katonai parancsnok ezeket lefoglalta, a hadifoglyot tőlünk átkísérték a katonai fogházba és megindult a vizsgálat. Ennek során derült ki, hogy a bénakezű, bicegő hadifogoly -munkafelügyelő — Petőfi Sándor. —Hogy a katonai hatóságok mit szándékoztak vele csinálni, nem tudom. — Ahogy apám elbeszélése alapján viszsza tudok emlékezni Petrovgrádra akarták kísértetni — azonban apám közbelépésére több hónapos fogház után, 1853 telén ismét visszakerült hozzánk. A kastélyban kapott lakást és egyik nap apám bejelentette a családnak, hogy — a családban továbbra is így hívtuk — Vengerov Petrovics Alexander Xénia nővérem és Bogomil bátyám francia és angol nyelvtanítója lesz. A politika örökös emigrációra ítélte Petőfi Sándort Családom tagjai nagyon megkedvelték a finom modorú, mindig komoly és elmerengő hangulatú költőt, aki — apám elbeszélése szerint — nagyon sokat beszélt Magyarországról és a Habsburg uralomról általában és állandóan érdeklődött hazája sorsa iránt esősorban apámnál és a házhoz járó barátoknál. Azonban apám mindig kitérő választ adott, sőt megkérte, hogy a ház barátainál ilyen irányban ne érdeklődjék amit Petőfi meg is ígért , és ezt az ígéretét be is tartotta. Apám azonban megígérte neki, hogy lépéseket fog tenni, hogy lehetővé tegye hazájába való visszatérését. — Apám tett is ilyen irányú lépéseket de eredmény nélkül. A végzetes elhatározás Egy dátumot, amit később hallottam — folytatta öreg barátom — jobban megjegyeztem, mint születésem napját 1853 május 27-ike volt. Két éves voltam akkor. Ezen a napon készült családom a Bajkál tó mellett fekvő Maroko helység közelében lévő birtokunkra — a szüleim nyári otthonába Már a kora reggeli órákban az egész ház talpán volt csak nővérem nem jelentkezett. Nővérem dajkája, aki közvetlenül az ő szobája mellett aludt, rémülten jelent meg atyám előtt s zokogva jelentette, hogy fiatal úrnője ágya üres. Senki nem tudta, hogy mikor tűnt el a kastélyból. Ugyanilyen titokzatos módon tűnt el Vengerov Petrovics is. 1853 augusztusában a turkesztáni határon elfogták a szökevényeket. Petőfi orosz felesége A szökevényeket erős katonai fedezet alatt Tomszkba, az ottanilegfelsőbb szibériai katonai bíróság székhelyére kísérték. Apám minden igyekezete, hogy legalább nővéremet mentse ki a katonai fogházból nem si- 1 gy került. A szökést megkísérlő magyar hadifoglyok és szerencsétlen nővérem is a legszigorúbb bánásmódban részesültek. A katonai szigor, a fogházi levegő az átélt izgalmak és szenvedések, testileg, lelkileg teljesen megtörték Xénia nővérem erejét, aki a tomszki katonai börtön rabkórházába került. — Itt, a katonai rabkórházban halt meg mint — Vengerov Petrovics Alexander felesége. Pár hétre a temetés után a katonai bíróság kimondotta az ítéletet Vengerov Petrovics é® négy társa felett. A vád ellenük szökés és katonai vagyon eltulajdonítása volt, mert a lovak amelyek apám tulajdonai voltak — katonai tulajdont képeztek. Az ítélet megdöbbentően súlyos volt: — életfogytiglani kényszermunka a voszlyekovói szénbányában. Apám minden igyekezete, hogy leánya férjét kimentse ebből a pokolból, nem sikerült. Pár év múlva tudtuk meg, hogy Petőfit oda érkezése után pár hétre társai temették el az ólombányában az egyik elhagyott tárna belsejébe, sokszáz méterre a föld alatt. A nehéz munka, az ólombánya gyilkos levegője rövid pár hét alatt végzett vele és megmentett© a további szenvedéstől. Lászlóffy Imre. Vámmentesen küldhet Magyarországra IKKA-csomagot, vagy dollár-utalványt. BIZTOS, GYORS, MEGBÍZHATÓ IKKA főmegbízott : BÁLINT BÉLÁNÉ KISS ANIKÓ Belgrano 456 p. 19 ■ T. E. 33-1841 - 33-8736 Orvosságok, valamint ruhacsomagok küldését vállalom Európa bármely országába CHAPA PINTURA DE AUTOMOVILES DOMBAY JENŐ M. PELLIZA 2913 (Alt- *'iafc« 3000) OLIVOS KRENMAYER FERENC Kistssktási MBkírtó harmincíves gyíkorlattal Iroda: CORRIENTES 441 . T. E. 49—4031 Lakáj: BAN MARTIN 943. likemaUt. T. E. 31—8839 “DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” 1959. MÁRCIUS 12. r-f MAGYAR KÖNYVEK — / r J MAGYAR FOLYÓIRATOK nagy választékban! .A* Kérje árjegyzékünket! /YV\ Könyvkereskedés: Lavalle 361 L______| földszint udvar. hWlXYl Nyitva: 12 órától este 7 óráig Levelezési cím: Editorial Kárpát S. R. L. Casilla Correo 2250 Buenos Aires T.E. 32-8394 Szeretetadományával segítsen otthoni hozzátartozóin! Magyarországra vámmentesen küldhet: IKEA-csomagot, dollárutalványt 5—15 százalékos engedménnyel, továbbá gyógyszert és ruhacsomagot Európa minden országába. Tekintse meg a LIBRERIA BUDAPEST könyveit Horváth János LAVALLE 361. E. P. 5- BUENOS AIRES . T. E. 32—8917 LAKÁS: T. E. 740 - 4103 Fogadó órák: hétköznap 11—19-ig, szombat kivételével.