Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-05-05 / 4033. szám

Mikor tárgyalja az ENSZ a magyar ügyet? (FEC) A jelek szerint,­­ amennyiben a Közgyűlés tár­gyalja a magyar kérdést, ez közvetlenül az ülésszak be­zárása előtt lesz. Huszonegy nemzet benyújtott a Közgyű­­lésnek egy határozati terve­zetet, miszerint Sir Leslie Munro reportját mérlegelve, sajnálattal megállapítják,­­ hogy úgy a szovjet kormány mint a “magyarországi rend­szer” nem veszi tekintetbe a Közgyűlés rájuk vonatkozó határozatait. m | CINZANO 1 O. DE CORREO 1483 T. E. 31 Retiro) 2819 A határozat tervezet nem tesz említést arról, hogy Sir Leslie Munro tovább folytat­ja-e vajon munkáját a ma­gyar ügyben.* A határozat­tervezet be­nyújtói Kanada, Kína, Co­lombia, Costa Rica, Ecuador Malaga, Franciaoszág, Guate­mala, Honduras, Luxemburg Hollandia, Új-Zéland, Nica­ragua, Panama, a Fülöp Szi­getek, Portugália, Spanyol­­ország, Anglia ,USA, Uru­guay és Venezuela delegátu­sai voltak. Az ENSZ-hez kiküldött magyar delegáció egyébként egyre nehezebb helyzetbe kerül mandátumának el nem ismerése miatt ,pedig nem­csak az ENSZ-hez kiküldött tagok, de a magyar külügy­minisztérium is mindent el­követ, hogy a magyar dele­gációt ismerjék el végre.­­ Ennek érdekében végigutaz­ták Délamerikát és a kül­ügyminisztériumokban ki­lincseltek elismerésük érde­kében. Az egyik délamerikai állam külügyminisztériumá­ban csak a titkári vonalig ju­tottak el ,ugyanakkor ami­kor az illető külügyminisz­ter a Magyar Bizottság két tagját fogadta. Különösen az afrikai delegátusokat ostro­molják, eddig nem sok ered­ménnyel.* A szovjet delegáció ez év­­ben erős tevékenységet fejt ki a magyar delegáció man­dátumának elismertetéséért A jelek arra mutatnak, hogy az ENSZ szabad világhoz tartozó tagjai továbbra is fenntartják álláspontjukat, miszerint a jelenlegi magyar vezetőket nem a magyar nép választotta, hanem szovjet fegyveres erő ültette hata­lomba, tehát a rendszer kül­dötteinek mandátumát nem lehet elismerni. Ez az álláspont győzött az ENSZ bécsi diplomata kon­ferenciáján, ahol a megbízó­levelek átvizsgálása során a magyar delegáció mandátu­mát nem fogadták el, el sem utasították, hanem függő helyzetben hagyták, ami megfelel az ENSZ közgyűlé­si gyakorlatának. * Az el nem fogadás mellett szavaztak: Ausztrália, El Sal­vador, a Fülöp-szigetek, Spa­nyolország és az USA, az el­fogadás mellett a Szovjet­ Unió sé az Egyesült Arab Köztársaság delegátusai. Ara: 10.— peso. 1961. május hó. 5. Hé la II*'• *kai m MAGYARSÁGm v‘ 1 XXXIV. évfolyam - 4033. szám - Péntek , Dirección y Administración: LA VALLE 361 — Bs. AIRES • * COÑAC OTfiRB DUPUV | Az argentin helyzet A feleletet erre magában a politikában kell keresni. A helyzet fokozott javulása Argentina gazdasági életé­ben, a katonai nyomás eny­hülése és nem utolsó sorban öt egymás után megnyert időközi választás lehetőséget adott Frondizi elnök részére hogy saját politikai súlyát növelje, autoritását, elnöki tekintélyét fokozza, a követ­kező választásokra tekintet­tel népszerűségét és párt­jának esélyeit növelje és ve­szélyes potenciális riváliso­kat már most félreállítson. Frandizi elnök külpoliti­kai síkon is emelte súlyát. Quadros brazil elnökkel,­­ majd Haedo uruguayi elnök­kel folytatott tanácskozásai sikert hoztak Frandizinak s az általa képviselt nyugati vonalvezetésű külpolitiká­nak, ami főleg a Quadrossal együtt kiadott kommüniké­ben volt feltűnő. Az események során tehát szemünk előtt bontakozik ki egy nagyképességű politikus­ból lett államférfi, akinek páratlan politikai érzéke, taktikai készsége, emberis­merete, brilliáns intellektuá­lis képességei és felkészült­sége Argentína történetében jelentős szerepet biztosíta­nak. Vannak, akik még ma is kételkednek Frondizi demok­ratikus őszinteségében és mindig azt várják, hogy mi­kor bukkan ki belőle a Qua­­dros-szerű megbízhatatlan, szovjetbarátság felé törekvő „harmadik utas”, holott en­nek pontosan az ellenkezője történik. Az egykori nagyon is baloldali intellektuel, a­kinek megválasztását sokan alapos és érthető aggodalom­mal figyelték a kommunis­ták és csatlósaik segítsége miatt, alapos evolúció után a nyugati életszemlélet és életstílus legszilárdabb vé­delmezőjeként lép fel a kom­munista törekvésekkel szem­beni. Elnöksége alatt Argen­tína pár év múlva ismét a gyors fejlődés és teljes pros­peritás útjára léphet. (S. L.) Az argentin belpolitikai helyzet az utóbbi hetekben jelentős változáson ment át. Az első vihart a hadsereg főparancsnokának, Toranzo Montero tábornoknak lemon­dása keltette. Toranzo Mon­tero távozását politikai kö­rök úgy értelmezték, mint­­en munkatársaira vonatkozó kontroll felengedését — a kontroll felengedésté, — a puccskísérletek lehetőségé­nek távolodását. Az esemé­nyekben nagy szerepe volt Fraga hadseregügyi minisz­ternek, míg a tengerészet és légierők miniszterei szolidá­risak maradtak Fraga tábor­nokkal. Villar hadügyminisz­ter passzív szereplője volt az eseményeknek, amelyeket úgy ítélnek meg, mint Fron­­dizi győzelmét a belpolitikai fronton. Toranzo Montero nyílt le­vele, majd Rojas admirális, volt ideiglenes alelnök nyílt állásfoglalása az elnök és körének politikája ellen, adott okot sajtópolémiákra, utcai tüntetésekre, sőt Rojas ellen ,enyhe fegyelmi lépésre is a tengerészetügyi minisz­ter részéről, amelyet azon­ban a miniszter napok múl­va visszavont. Még Toranzo Montero tá­vozásánál is nagyobb szenzá­ciónak számított Alvaro Al­­sogaray gazdasági miniszter távozása. Alsogaray neve egyet je­lentett az argentin gazdasági tervvel, amely két év­latt komoly eredményeket ért el főleg a pénz stabilizálása és a petróleum kitermelése ré­vén. Amikor Alsogaray el­vállalta szerepét mint gya­korlatilag az argentin gazda­sági élet diktátora — egy ideig a munkaügyi tárcát is vezette. Argentina arany és valuta taralék nem volt több 170 millió dollárnál, a peso értéke napról napra esett, a külföldi tőke tartóz­kodott a befektetésektől és az argentin tőke külföldre menekült. A külkereskedel­mi mérleg deficitje kataszt­rofális volt s annál súlyo­sabbnak csak az államháztar­tás csődje látszott. Amikor most Alsogaray - az elnök kérésére - távozott, Argentina arany- és valuta­­tartaléka elérte a 700 millió dollárt, a külföldi tőke eddig 600 millió dollárt fektetett be Argentínában, amelynek nemzetközi hitele megszilár­dult. A peso több mint egy éve tartja értékét. A külföld­re menekült argentin tőke visszatérőben van. Az állam­háztartás egyensúlyát az ál­lamosított vállalatok giganti­kus deficitje miatt helyre­hozni azonban a mai napig sem sikerült, míg a külke­reskedelmi mérleg deficitje állandóan csökkenőben van. Vannak természetesen még nagy hiányok. Alsogaray két év alatt nem tudott min­dent rendbetenni, így első­sorban az energia - villany­áram­­ hiánya, főleg nagy Buenos Airesben. Ugyanúgy a­­ közlekedés terén is na­gyok a bajok ,a kevés ren­delkezésre álló eszköz is ja­varészt elavult. Az olaj mel­lett a gáztermelés is óriási léptekkel fejlődött, a bányá­szat (szén, vas) és az acél­­termelés üteme ma még nem kielégítő. Alsogaray távozása az el­ső pillanatban megütközést és a dollár hirtelen megug­rását okozta, de utódjának, a 39 éves Dr. Alemannak ki­nevezése megnyugvást kel­tett. Dr. Alemann Alsogaray nyomában folytatja annak nyugati gazdasági politiká­ját. Fennmarad azonban a kérdés ,amit maga Alsoga­ray tett fel az újságíróknak. Ha utódja ugyanazt a politi­kát folytatja, miért kellett Alsogarayt kicserélni? * $ 19» OKTOSSt n MA6YÜR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG, ARGENTINA FEDERACION DE LOS COMBATIENTES HUNGAROS DE LA LIBERTAD Carilla do Corno 5700 Corroo Castre! SUEÑOS AlttS Safar Director del A V A V C B Criollo 318 Calumet Bldg., 10 H.E. 3rd. Ate., f e n.s.A. May «aftor alo: EL pueblo de Coba ae ha levantado en aran» contra el tirano. Loo ojo* del «nado están en la i naba que llevan a oabo loa patriota» cubanos. El triunfo dal Ejército da Liberación ee decisivo para al futuro de America Latina y tiene gran influencia en cuanto a la futuro del ánodo occidental, tinj que haoor todoa los «afuéraos posibles y sacrificios poaibles pro liberación de Cuba. Coso combatiente hóagaro de la libertad, quien ba luchado oontra al Ejérolto Rojo, en Budapest, en 1956, y quien ha conocí do lo# campos de con­centración soviéticas | doy todo al apoyo al nuehlo cubano, natarlol y moral. Si «a necesario, y los dirigentes competente»-están de acuerdo; pueden llamarme a las filas del Ejército de Liberación, para luchar por una causa juetm.Lucharé como he luchado en mi país, en 1956 contra los soviéticos. |Que nunca haya hombres asólavisadosI Estoy a la'dlspooisióa del consejo revolucionarlo cubano. Si me necesitan, hagan los tramites necesarios y envíenme pasaje hasta Miami. Mi presencia serla simbólica. Le saludaaalstosamentej — B. _ €¡e-r Francisco'Doftrobsi Combatiente húngaro de la libertad (PRO LIBERTATE! Aires. 17 de Abril da 1961. A Miami-ben megjelenő EL AVANCE, Jorge Zayas lapja közölte szabadságharcos levelét, amely hűen fejezi ki a magyar ifjúság facsimilében egy magyar érzéseit és gondolkodását

Next