Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-05-18 / 4035. szám

8.. oldal BUDAPESTI ÚJSÁG PESTI POSTA Magyar állampolgárok külföldi utazásai (FEC) A Központi Statisz­tikai Hivatal jelentése sze­rint a magyar állampolgá­rok külföldi utazásainak ala­kulása fejlődést mutat. Míg­­ 1951-ben csak 18.696 magyar állampolgár utazhatott kül­földre, addig 1956-ban 270.731 (ebben benne van az 1956- os forradalom alatt mene­kültek száma is), 1957-ben 148.253, 1958-ban 207.708,­­ 1959-ben 223.788 és 1960-ban 301.014 volt a külföldre uta­zó magyar állampolgárok száma. Bár a hivatalos statiszti­ka nem közli, hogy hányan utaztak nyugati és hányan kommunista országokba, mi­vel közli, hogy hol lépték át az utasok a határt, ebből megközelítőleg megállapítha­tó az arány: a 304.014 kül­földre utazó közül megkö­zelítően 240.000 kommunista államba utazott. Ezen kívül 33.401 külföldre utazó Auszt­riánál lépte át a határt és 36.714 a ferihegyi repülőté­ren keresztül ment külföldre Ellenben a magyar idegen­forgalom szaldója úgy Nyu­gat, mint a szovjet blokk fe­lé passzív.* A magyar állampolgárok külföldi utazását két ténye­ző gátolja: a devizahiány és a politikai ok. A Figyelő így ír róla: — A devizahiány a ma­gyar állampolgárok utazása­it korlátozó legfőbb gazdasá­gi tényező. Egyébb gazdasági körülmények, bizonyos cik­kek hiánya, árpolitikai kü­lönbségek, vámtételek — a­melyek a spekulációt és a csempészést teszik lehetővé, — ugyancsak akadályozzák ma meg a szocialista orszá­gok közötti forgalom telje­sen szabaddá válását... Az állambiztonság érdeke is azt követeli, hogy ellenséges po­litikai agitációt folytató sze­mélyek ne járkáljanak sza­badon ki és be határain­kon. MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍT Bátóti Zelekinek NYOMDÁJA Kereskedelmi és propaganda nyom­tatványok, könyvek, meghívók, szí­nes folyóiratok gyorsan és pontosan készülnek. CENTENERA 2266 Cap.­­ T. E. 922—5305 La Casa de la Miel EGYETLEN BUENOS AIRESBEN! Bmé. MITRE 1558 T. E. 37 - 6463 Méhméz és melasz Az ország minden vidékéről. ’’DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” 1961. május hó 18. Egy magyar utazó véleménye (FEC) Híreinkben a ma­gyarországi állapotokról leg­inkább menekültek, nyugati újságírók vagy kirándulók vagy rövid időre hazalátoga­tók véleményét szoktuk kö­zölni. Most olyan magyar vé­leményét közöljük, ki Ma­gyarországon él, dolgozik és — beosztásánál fogva — elég sokszor van módjában kül­földre járni. Arra a kérdés­re, hogy milyen a helyzet odahaza, munkatársunknak az alábbiakat mondotta, mi­ből természetesen kicsendül az, otthon élő ember opti­mizmusa. — A keleti tömb vörös tö­megében két egyéni színfolt van: Lengyelország és Ma­gyarország. A lengyelek büsz­kék arra, hogy ők külön uta­n járnak és féltve őrzik eddig kiharcolt engedményeiket. Magyarország igyekszik a lengyel példát követni és azt tartja egyedüli lehetőségnek a jelenlegi viszonyok között. A két nép tisztában van az­zal, hogy közös harcot foly­tat és mély rokonszenvvel fi­gyeli egymás sorsát. Magyar­országon magasabb az élet­­színvonal, az elnyomás azon­ban erősebb, mint a lengye­leknél.­­ A többi “demokráciá­val” nehéz összehasonlítani a magyar helyzetet, oly nagy a különbség. Bulgáriában és Romániában kétségbeejtő a nyomor. Amikor nemrégen Erdélyben jártam, ismerőse­im nem akarták elhinni,­­ hogy saját gépkocsimmal ér­keztem. Igaz, hogy a vasfüg­göny mögött Csehszlovákiá­ban legmagasabb az életszín­vonal, mégsem cserélnénk a csehekkel.* — A csehszlovák kommu­nista párt vezetői sokkal me­revebben követik a szovjet vonalat, mint a mieink. — Csehszlovákiában csak a rendszerhez hű elemek utaz­hatnak kapitalista országok­ba, nem úgy Lengyelország­ból és tőlünk. Egy prágai barátom csodálkozva hall­gatta, hogy rövidesen Ró­mába utazom szakmai ta­pasztalatszerzés céljából. — A magyar szabadság­­harc többet adott az ország­nak, mint egy százmilliós amerikai kölcsön. A rend­szer levonta az események tanúságait és nemcsak gaz­dasági síkon tett engedménye­ket, hanem az egyéni szabad­ságjogok terén is. * — Az emberek ma már nem a rendszer megdöntését várják, hanem abban bíznak hogy a szabadságszellem — függetlenül minden politikai irányzattól — lentről felfelé egyre gyorsabban fog ter­jedni.* — A szabadságharc követ­kezményeképpen valami be­felé élő nemzeti öntudat, — rejtett nacionalizmus van ki­alakulóban. Politikai beállí­tottságtól függetlenül min­denki igyekszik a saját mun­katerületén bebizonyítani,­­ hogy minket nem lehet sem eladni, sem megölni. Mi az elnyomás ellenére is tovább élünk. Az embereknek fátyo­los lesz a tekintetük, ha a Himnuszt hallják. Büszkék vagyunk magyarságunkra, — 1956 után nincs mit szégyel­­nünk. Mennél többet utaz­nak az emberek külföldre, annál nagyobb lesz az ön­megbecsülésük: rájönnek ar­ra hogy sem a Kelethez, sem a Nyugathoz nem tartozunk, hogy egyedül vagyunk két világ között. —­ 1955—56-ban a magyar írók készítették elő szellemi síkon a szabadságharcot; ők, ma sem adták el magukat, csak alkalmazkodtak a lehe­tőségekhez s ezen belül igye­keznek alkotásaikkal szolgál­ni a szabadság szellemét Budapest magyaráz (FEC) A budapesti rádió az alábbiakban magyarázta az ENSZ közgyűlésének azt a határozatát, amellyel a magyar delegáció mandátu­mát nem fogadták el, vagyis hogy nem ismerik el a ma­gyarországi kormány törvé­­­nyességét. “A mandátumvizsgáló bi­zottság az USA javaslatára az elmúlt évekhez hasonlóan most is azt javasolta, hogy a magyar küldöttség mandátu­mának kérdését tartsák füg­gőben. A magyar küldöttség részéről Lőrincz Tamás han­goztatta: a magyar küldött­ségnek meg lenne a joga hozzá, hogy e törvénytelen javaslat megváltoztatását kérje a közgyűléstől. Mivel azonban ez az egész törvény­telen eljárás hidegháborús maradvány, a javaslat meg­változtatására irányuló in­dítvány új idegháborús vita fellángolásával járna együtt Ezért a magyar küldöttség ezen a közgyűlésen nem kí­ván ezen jogával élni.” * Természetesen aki ismeri az ENSZ-közgyűlés többsé­gének felfogását, tudja, hogy a magyarországi delegáció bármennyire akart is volna “jogával élni”, az sikertelen vállalkozás lett volna, mi­vel a többség a magyar de­legáció javaslatát nem sza­vazta volna meg. Kommunista ünnepi a játékok szegedi Dóm előtt A magyar katolicizmus szentélye, a szegedi Fogadal­mi Dóm, művészi kulisszául szolgál a kommunistáknak ebben az évben is, hogy 150 ezer vendéget csalogassanak a szabadtéri játékokra a vá­rosba. A rendezést Budapest­ről a Magyar Sajtóházból irányítják, ahol Gellért Gá­bor, az Újságírószövetség fő­titkár-helyettese tartott tá­jékoztatót az előkészületek­ről. Szegeden az előkészülete­ket Tari János, a városi ta­nács VB elnökhelyettese irá­nyítja. Vajon a bolsevisták páratlan művészi tapintata milyen műsort tart legildo­­rr­osabbnak a kéttornyú fo­gadalmi templom előtti ün­nepélyes bemutatásra? Ter­mészetesen a moszkvai Álla­mi Akadémiai Nagyszínház balettjét és a “békeharcos" Paul Robeson néger kommu­nista énekest. Ezek lesznek ez idei ünnepi játékok fény­pontjai Szegeden! Újra bemutatják az idén Szegeden Madách Ember tra­gédiáját, Major Tamás ren­dezésében, aki Lucifert is alakítani fogja. Magyar zeneművek közül előbb a Hunyadi László­t, majd a Bánk bánt-t fogják előadni. Mindkettőt Mikó András rendezi. Dirigálni fog Vaszy Viktor. Hunyadi Lászlót Ilosvai Róbert ének­li, egy külföldön teljesen is­meretlen fiatalabb énekes, Gara Máriát, Ágai Karola, aki szintén nem képvisel nemzetközi klasszist. A töb­bi főszereplő és énkes közül említést érdemelnek: Takács Paula, Fodor János, Simán­­­dy József, Mátyás Mária — Kossuth-díjas énekesek, a budapesti Operaház tagjai. Lassan egy Kossuth-díj nél­kül már misét sem lehet mondani a szegedi Fogadal­— Európai tudósítónktól — mi Templomban. Hozzájuk számos szegedi, és gyengébb kvalitású budapesti művész csatlakozik, kiknek részletes felsorolása itt nem célszerű. Az egyszerűbb zenei igé­nyek kielégítésére szolgál a János vitéz felújítása. Némi aggodalomra ad okot, hogy a főrendezői minőségben egy Szinetár nevű kommunista újságíró fog körülötte bábás­kodni, akinek a hajdani Szín­házi Élet szerkesztőségében végzett jelentéktelen és te­hetségtelen nyüstölése az irodalomban 30 esztendő óta a legcsekélyebb nyomot sem hagyta maga után. A főszere­peket pedig Cs. Németh La­jos és Prácser Éva, a Zene­művészeti Főiskola hallgatói fogják alakítani. A szerep­­osztás telitalálata kétségkí­vül az, hogy a boszorkányt Gobbi Hildára osztották. A francia királykisasszonyt Né­meth Marika énekli, ki hosz­szú müncheni vendégszerep­lései alatt bizonyára megta­nulta, hogyan kell a “szo­cialista realizmus” szellemé­ben egy nyugati királykis­asszonyt alakítani. Mint Adám nem Paul Ro­beson, hanem Básti Lajos fog fellépni, aki úgy látszik tar­tós bérletet váltott a párt­központban erre a szerepre. Kossuth-díja ellenére nagy gondban van a jó Básti. Nin­csen Évája! Most keresik a hozzá méltó hősnőt és egy jó megoldás érdekében állítólag már hajlandó lenne egy ol­dalbordáját is kivétetni. Szeretnének nagyszámú külföldi vendéget is Szeged­re hozni az idén, főleg a szomszédos népköztársasá­gokból, mint Romániából és Csehszlovákiából. Részükre megfelelő kiegészítő műsort is összeállítanak, mert felte­hető, hogy sokukat inkább a halászlé és a jó kecskeméti homoki bor vonzza az alföl­di metropolisba és nem Ma­dách Imre, nem is szólva Paul Robesonról. Eddigi szá­mítás szerint egyszerre 3000 vendéget lehet elszállásolni Szegeden. A vendéglátó üzemeket bővel el fogják látni étel­itallal, hogy a külföldiek a magyar népi demokrácia jó­­hírét költsék. Az újszegedi partfürdőt korszerűsítik és legalább hetente egyszer friss vizet engednek az 50 méteres uszodába. Akit mindez nem elégít ki teljesen, az mehet a Fehér­tóra a vizimadarakat nézni. L. HUN. Hédi utasai Az alábbi cikket a buda­pesti Népszavából vettük át: A Bécsbe induló Ibusz­­autóbuszon középkorú férfi mellé kerültem. Bemutatko­zott, azután elmondotta,­­ hogy a kikapcsolódás kedvé­ért utazik. Megerőltető mun­kája van, jót tesz neki az a három és fél napos bécsi pi­henés. Tíz perccel megérkezésünk után elindult a városba és késő este jött a szállóba, ahol leroskadt a szálló halljának egyik karosszékébe. — Egy kicsit fárasztó volt — mondotta, de alig lehetett hallani a hangját a lihegés­­től. — Mit nézett meg? — kér­deztem. — Pesten kioktattak, hová menjek, persze csak a ne­gyedrészét jártam le, de az is sok volt. — Schönbrunn? Stephans Kirche? Kapucinusok temp­loma? Az új repülőtér? A Burg? Az Opera? A Stephanskirche mellett megtaláltam a golyósceru­zás Kovácsot. Vettem öt da­rabot. Valóban olcsóbb, mint máshol. Az új repülőtér kö­zelében nylon-harisnyát vá­sároltam. Legnagyobb élmé­nyem a Burg háta mögött levő öngyujtóbolt volt. — Négy revolveres öngyújtót vettem. Másnap Mödlingben meg­találta azt a boltot, amelyre Pesten figyelmeztették s ott két pakli miniatűr, bélyeg­nagyságú römikártyát vett. Azután elment a város má­sik végébe, mert ott ötven groschennel olcsóbb volt a narancs, mint a város szívé­ben. A harmadik napon orvos­ságért szaladgált. Volt vagy harminc gyógyszertárban, de ezt a spanyol gyógyszert már sehol sem tartották,­­ mert kitűnt, hogy gyenge minőségű. Az egyik patikus megszánta barátunkat és azt a tanácsot adta, hogy vegyen abból, a magyar gyártmányú gyógyszerből, amelyet ő ma­ga is használ. Holtfáradtan loholt tovább hogy megtalálja a Mariahil­­felstrassén azt a boltot, mely­ben másfél schillinggel ol­csóbb a nylon-damaszt­ab­­rosz, mint más üzletben. Amikor az autóbuszra száll­tünk, hogy visszautazzunk Budapestre, kitűnt: hiányzik egy utas, ő volt az! Már­­már indulni akartunk, ami­kor telefonáltak az Allge­­meine Krankenhausból, hogy behoztak egy magyart, aki az utcán a kimerültségtől összeesett. Injekciót kapott, magához tért és most már van annyi ereje, hogy taxin az autóbuszhoz menjen. Azt üzeni, hogy várják meg, húsz perc múlva ott lesz. De csak egy óra múlva ért oda. Kitűnt, hogy útközben talált egy bécsi üzletet, ahol előnyösen tudott manzsetta­­gombot vásárolni. Palásti László ► D­élji­merikai MAGYARSIM? HUNGAROS DI SUMHERItl DIARIO HUNGARO SEMANARIO . HETILAP Szerkesztő: FEKCSEY JANOS A könyvosztály vezetője: Dr. GIRSIK GÉZA irodai órák 10-1-ig és 2-7 óráig. Szombaton 10-12-ig Szerkesztőség és kiadóhivatal: LA VALLE 361. Bs. AIRES T. B. 31—2819 Postacím: ••Délamerikai Magyarság” Casilla de Correo 1483 Buenos Aires Ellőfizetési árak: 1 hónapra 30.— 3 hónapra 90.— 6 hónapra 180.— 1 évre 360.— Külföldön előfizetési ár: 15.— USA-dollár Európában 12.— USA-dollár Északamerikában 1 évre repü­lőpostán MEGJEL­ENT Maróthy: Prohászka II. kötet Ára kv. műbőrben 150.— bőrkötésben 180.­­ Kapható­ könyvosztályunkon.

Next