Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-06-08 / 4038. szám
Más operáció sikerült s bár a revolvergolyók Farkas István gyomrát és máját súrolták, a beteg túl van a veszélyen. A rendőrség a tüntetés környékén elfogott három fiatal fiút, két 17 éves argentin diákot és egy 21 éves magyar fiatalembert, Dobrocsi Ferencet. Dobrocsit az argentin hatóságok kihallgatták. Dobrocsi Ferenc 1957 februárjában érkezett Bécsből Argentínába. Még nem töltötte be 17.-ik évét, amikor Buenos Airesben magához fogadta egy argentin tengerészkapitány. Négy hónap múlva az argentin tengerészkapitány meghalt. Dobrocsi Ferenc dolgozott és közben iskolába járt. Dobrocsi Ferenc és a forradalom Az argentin sajtó többizben foglalkozott Dobrocsi Ferenccel. Ez a fiatal fiú a csepeli munkásiskolába járt s a forradalom alatt a Józsefvárosban harcolt. Az oroszok elfogták és deportálták a Szovjetunióba. Ungvár környékén sikerült megszöknie és később szabad osztrák területre jutott. Barátait elhurcolták Szibériába az oroszok s Dobrocsi Ferenc olthatatlan gyűlölettel küzdött ellenük; ő a Szabadságharcos Szövetség argentínai megbízottja. A szovjetellenes küzdelemben felvilágosítássalvett részt, argentin diáktársainak elmondta, hogy milyen brutalitással verték le az oroszok a magyar forradalmat s hogy ő a szemtanú arra, hogy magyar fiatalokat deportáltak a Szovjetunióba. Argentin diáktársai mondhatták neki, hogy tünetésre készülnek a magyar kommunista követség ellen . Dobrocsi Ferenc így kerülhetett a környékre, nem tudni, hogy a tüntetés ideje alatt, vagy később. Ki kell emelnünk azt a tényt, hogy Dobrocsi Ferencnek nem volt revolvere, tehát nem ő adta le a pisztolylövéseket és semmiképpen sem sebesíthette meg a követségi alkalmazottat. Az utóbbi időben többször megtámadták az utcán kommunista ügynökök s Dobrocsi Ferenc mindig ököllel védekezett. Dobrocsi Ferencet a támadás utáni napokban a rendőrségen hallgatták ki, majd a harmadik napon az argentin Végrehajtó Hatalom rendelkezésére bocsátották. O. DB CORREO 1483 Dirección y Administración: T. B. 31 Retiro) 8819 XXXIV. évfolyam - 4038. szám. - Csütörtök LA VALLE 361 — Bs. AIRES Támadás a követség ellen A buenosairesi lapokból értesültünk a magyar kommunista követség elleni támadásról és arról a sajnálatos eseményről, hogy ismeretlen tettesek pisztolylövésekkel súlyosan megsebesítettek egy embert. Az erőszakot, az agressziót mindig elítéltük és felfogásunk szerint semmiféle Az argentin sajtó hosszú cikkekben foglalkozik a buenosairesi magyar kommunista követség elleni támadással, amelynek során tüntető diákok Molotov-cocanlt dobtak a követség kapujára, bezúzták az épület egyik ablakát és szovjetellenes röpcédulákat osztogattak a környéken. A tüntetés közben a diákok közé hatolt egy öt tagból álló kis csoport s meglepetésszerűen pisztolylövéseket irányítottak a követség felé. Az ügyeletes rendőr, aki megpróbálta visszatartani a támadókat, a lövések elől egy vastag fa törzse mögé menekült. Ekkor a revolveres csoport lőni kezdte a követség épületének kapuját. Tíz pisztolygolyó fúródott a vastag tölgyfakapuba, két golyó súlyosan megsebesítette a kapu mögött meghúzódott Farkas István követségi tisztviselőt. Közben a rendőrőrszem értesítette a közeli rendőrőrszobát, ahonnan egy szakasz sietett a tragikus események színhelyére. A pisztolylövések dörrenése után a tüntetők riadtan szétszaladtak. A rendőrség elfogott három diákot. két argentint és egy magyart, akik a közelben tartózkodtak. Az argentin újságírók a támadás után be akartak menni a követség épületébe, de oda senkit sem engedtek be. Egyedül az illetékes rendőrőrszoba vezetője, Alberti A. Ruíz kapitány jutott be a követségre s személyesen kisérte be a Fernández-kórházba Farkas Istvánt, kinek a gyomra táján a testébe fúródott két golyó. Farkas István, aki 36 éves, súlyos állapotban érkezett a kórházba, ahonnan rövid idő múlva átszállították egy szanatóriumba. A június 1-i tüntetések Az argentin rendőrséget éppúgy, mint a követség alkalmazottjait meglepték a támadók, mert az előző nap délutánján sokkal nagyobb tömeg tüntetett a követség előtt. Akkor — a támadás előtti napon — a Movimiento Civil Anticomunista című ifjúsági antikommunista mozgalom tagjai a Santa Fé és a Canning nevű sugárutak sarkán gyülekeztek s felvonultak a követség épülete elé, amely az Avenida Santa Fé és a Coronel Díaz utca sarkán fekszik. A diákok a körülmény sem mentesít egy revolveres támadást. Míg a békés akciók, a nyugati államokban ismert piketelés-szerű tüntetések a magyar nép tragikus helyzetére hívják fel a népek figyelmét addig revolveres agressziók ellenünk fordíthatják a közvéleményt. A hatóságok széleskörű nyo mozást indítottak a lövöldözők kézrekerítése céljából. Szerencsére sikerült megállapítani, hogy a revolveres támadók nem lehettek magyarok. Valószínű, hogy szélsőséges elemek, vagy agent provokateurök zavaró akciójáról van szó. A támadást részletesen ismertetjük. Tíz revolvergolyó fúródott a követség kapujába kor rendezetten vonultak fel a követség előtt, a magyarországi szovjet csapatok viszszavonulását követelték s fa táblákat mutattak fel, amelyeknek feliratai megbélyegezték Kruschevet, a szovjet imperializmust s a latinamerikai szovjet infiltrációs törekvéseket. Ugyanazon a napon — tehát a magyar kommunista követség elleni támadás előtti délután — többszáz argentin diák vonult végig a belváros legforgalmasabb utcáin, tüntetve a Szovjetunió és a kommunista infiltráció ellen. A tüntető tömeg később rendben szétoszlott. Pisztolylövések és géppisztoly-sorozat Ilyen előzmények után senki sem számított arra, hogy másnap a diákok újabb akciót szerveznek a követség ellen. A támadás rajtaütésszerű volt. A támadók terveit elősegítette az a körülmény, hogy a környék az esti órákban sötétségbe borult. Buenos Airesben hetek óta javítják az elektromos központokat s időnkint egy-egy városnegyedben, néhány órára kikapcsolják a villanyáramot. A La Nación tudósítója, aki jelen volt a támadásnál, azt írta, hogy a pisztolylövések után valaki géppisztollyal is leadott egy sorozatot. Nem tudták megállapítani, hogy a géppisztolysorozatot valaki a támadók közül lőtte ki, vagy a követség valamelyik alkalmazottja tüzelt a támadókra. Negyedóra múlva a helyszínre érkezett Zalka András, az argentínai magyar kommunista követség vezetője. Rendkívül izgatottan beszélt az újságírókkal, de konkrét formában semmit sem mondott, csak bejelentette, hogy hivatalosan tiltakozik az argentin külügyminisztériumban a támadás ellen. A kommunista követ tiltakozása Valóban, a következő nap reggelén Zalka András a külügyminisztériumba ment, a Plaza San Martín-ra, ahol Centeno külügyi államtitkár fogadta. Zalka szóban tiltakozott a követség megtámadása ellen és védelmet kért. Centeno államtitkár biztosította Zalka Andrást arról, hogy az argentin kormány rendkívül sajnálatosnak tartja az eseményt, különösen azt a körülményt, hogy egy ember megsebesült. Nyomban intézkedett, hogy a kommunista követségek előtt ezentúl két rendőr álljon őrt éjjel-nappal, méghozzá gépfegyverrel, illetőleg géppisztollyal felszerelve. Az argentin sajtó közölte a UPI kommünikéjét, amely szerint a MTI jelentette, hogy Szarka Károly helyettes külügyminiszter Budapesten írásbeli tiltakozást adott át Carlos Echagne argentin követnek, a felelősök megbüntetését és a károk megtérítését követelve. Az argentínai ifjúság a szovjet infiltráció ellen Ugyanakkor jelentették, hogy Vasily Kuznetzov szovjet külügyminiszter helyettes Moszkvában tiltakozó jegyzéket nyújtott át az argentin ügyvivőnek, a buenosairesi szovjet nagykövetségi sajtóosztály megtámadása miatt. A jegyzék szerint öt héten belül három támadás célpontja volt a buenosairesi szovjet követség. Több argentin újságíróval beszéltünk arról, mi lehet annak az oka, hogy az utóbbi hetekben Argentínában valóban fokozódott az argentin diákság egyes rétegeinek szovjetellenes hangulata. — Ezek az újságírók általában abban látják az okot, hogy az utóbbi időben, a kubai eseményekkel kapcsolatban intenzívebb lett a szovjet— kommunista propaganda Argentinéban s így újra a latin amerikai szovjet infiltrációs tevékenységre terelődött a figyelem. Ennek ellensúlyozásaképpen tüntetett a fiatalság a buenosairesi szovjet és a magyar kommunista követség előtt. A tüntetéseket aztán felelőtlen elemek arra használták fel, hogy revolverlövésekkel zavarták meg a hangulatot. •* -----10. Farkas István túl van a veszélyen Két másik, konkrét körülmény is Moszkva és a budapesti bábkormány ellen fordította az argentin fiatalságot. A Kennedy-Kruscher találkozó előtt a nagy távirati irodák azt jelentették, hogy esetleg kivonják a szovjet csapatokat Magyarország területéről. Ez nem következett be. Viszont közeledett Nagy Imre meggyilkolásának újabb évfordulója. Érdeklődtünk a De Gusatis szanatóriumban Farkas István állapota felől. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az A bécsi tárgyalások június 4-én Bécsben, az osztrák fővárosban, pontosabban: a schönbrunni kastélyban megbeszélést folytatott John F. Kennedy, az USA elnöke, Nikita Kruschevvel. Az első fogadást az amerikai nagykövetségen rendezték, összesen tíz óra hosszat beszélt Kennedy Kruschevvel, tolmácsok segítségével; a tíz órás időtartamban szerepelt egy ebéd és egy vacsora is. A megbeszéléseken általában tíz amerikai és tíz szovjet diplomata vett részt, Kennedy és Kruschev mellett. A bécsi jelentések hangsúlyozzák, hogy ezúttal nem csúcskonferenciáról volt szó, mindössze tájékozódásról és bizonyos elvek leszögezéséről. A megbeszélések után kiadott közös hivatalos jelentésben Németország és Laos neve szerepelt; a hidegháborúnak erről a két fókuszáról beszélt Kennedy és Kruscher és érintettek más hidegháborús kérdéseket is. A sajtókommentárok szerint Kennedy elsősorban arra hívta fel Kruscher figyelmét, hogy ne vonjon le hibás következtetéseket abból a körülményből, hogy hidegháborús akcióit az utóbbi időben bizonyos toleranciával kezelte Washington. A jelenlegi feszült helyzetben egyetlen hibás számítás katasztrófához vezethet. Ezt mind Kennedy, mind Kruschev el akarja kerülni, az amerikai elnök viszont azt közölte Kruschevvel, hogy Washington a háború elkerülésének címén nem hajlandó eltűrni a világ minden táján megnyilvánuló szovjet szubverziót. Ismeretes, hogy a leszerelési konferencia teljesen holtpontra jutott. Kennedy néhány ezzel kapcsolatos alapelvet is Kruschev tudomására hozott. Az amerikai elnök ezúttal négyszemközt beszélt Kruschevvel, viszont előzőleg a francia fővárosban De Gaulle-al s a bécsi konferencia után Londonban Macmillannal folytatott tárgyalásokat. Kennedy pontosan tájékoztatta a bécsi találkozóról szövetségeseit.* Közvetlenül a bécsi találkozó után senki sem tudja megállapítani, hogy a következő hetekben fokozódik-e a hidegháborús tevékenység, vagy ellenkezőleg, enyhül a feszültség. Egy nyugati újságíró megemlítette, hogy Kennedy már korábban is találkozott J Kruschevvel, mégpedig szenátor korában, amikor Kruschev amerikai szenátorokkal beszélgetett. Akkor megkérdezték Kennedy véleményét Iruschevről. Kennedy azt mondta, hogy tévednek azok, akik azt állítják, hogy Kruschev ostoba ember és színházi jelenetek formájában játssza meg, hogy meggyőződése szerint a kommunizmus hatalmába keríti a világot. Az amerikai elnök akkor, szenátor korában, kijelentette, hogy az ő véleménye szerint Kruschev, aki egész életében a marxista dogmák szerint nevelkedett és élt, valóban azt hiszi, hogy a kommunizmusnak törvényszerűen meg kell hódítania a világot; a probléma tehát az, hogy meg kell magyarázni neki, hogy ez az elmélet hibás. Ha ezt megérti Kruscher, a feszültség enyhülni fog.