Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-07-13 / 4043. szám

1961. július hó 13. «IDÉZ: AMERIKAI MAGYARSÁG» ESTUDIO JURÍDICO SIMON-TELLO Dr. SIMON LÁSZLÓ és Dr. ANGEL TELLO Fogadó órák szombat kivételével minden hétköznapon délután 4—6 óráig. CANGALLO 1133 - Bs. As. - T. E. 35—8249 MOKRÁNY-Csemegeüzlet Magyaros füstölt kolbász, friss felvágottak, füstölt és sós­hering, szardínia, savanyúkáposzta, tehéntúró darált mák, köménymag,stb Nyitva 8-13 és 16-20 óráig. Szombaton 8-13 Lavalle 370 Buenos Aires T. E. 31—2573 3. oldal Távolkelet Berlin­­­je: QUEMOY Chu Hua tüzérszázados, a kínai Köztársasági Nemzetvé­delmi Minisztérium protokol osztályának képviselője reg­gel hétkor meglátogatott taj­pei szállásomon. Átvezetett a hotel halljába, ahol bemu­tatott a libanoni parlamenti küldöttségnek.­­ Előző este megkérdezte a protokol-osz­­tály, nem lenne-e kifogásom ha a számomra kirendelt re­pülőgép a libanoni delegá­ciót is átvinné Quemoyra. — Nem kétséges, hogy a liba­noniak hasonló telefonhívást kaptak. A diplomácia, diplo­mácia a föld minden sarkán. Most aztán megismertük egy­mást. Heten voltak. A kínai légierő kétmotoros gépe hét libanonit egy magyart s egy manilai újságírót vitt Que­moyra. Bombázás: páratlan napokon A repülőtérre hajtva, Hsu Fu-Tech, a mellém beosztott kínai vezető, kollégiumi ta­nár, azt mondta: — Ma nem lesz bombázás. Csak a páros napokon lőnek a vörösök! Nem mondott igazat, mert pont páratlan napokon lőnek a vörösök. A százados rös­­telkedve nézett rám, bocsá­­natkérően pislogott s bocsá­­ratkérésfélét is morgott. A hivatásos katona nem félhet, de még csak ideges sem le­het, ha az ellenség tüzérsége lő, valami ilyesféle állásfog­lalás volt a feszengésében. Fiatal volt, én elhittem ne­ki, hogy komolyan így is gondolkodott. A repülőtéren felsorakoz­tak: Lee, a légierő ezredese, a gép parancsnoka, Yin őr­­na­gy, a pilóta, egy százados navigátor és egy őrnagy rá­diós. Bemutatkoztunk egy­másnak, az alezredes helyem­re kisért, egy törzsőrmester hűsítőket szolgált fel s a gép felszállt. A Taiwan-szoros felett A szárnyakon és a vezér­­síkon a kék mezőben a kí­nai légierő jelvénye, a tizen­­k­­étágú kinai köztársasági fe­hér csillag ragyogott a fé­nyes napsugárban. — Sima utunk lesz — hangzott a rádióstiszt jelen­tése — nincs viharzóna előt­tünk. A gép délnek repült, — Taiwan nyugati partszegé­lyét, követve. Ahol a legrö­videbb a távolság Taiwan és Quemoy között, csak ott for­dult élesen nyugatnak, hogy átszelje a délkínai és kelet­­kínai tengereket összekötő Taiwani Szorost. A vízfelet­­ti út egyharmadánál a ritka felhőcsoportokból élesen le­felé tartott a gép. A Pesca­dores szigetvilága, apróbb— nagyobb halászszigetek, de kevés flórával, széles homok­sávokkal a partok mentén és sok halászbárkával.­­ Míg Quemoy és Matsu­s a hozzá­juk tartozó kis szigetcsopor­tok a kínai szárazföld köz­vetlen tartozékai, a Pescado­res szigetek Taiwan közvet­len földrajzi folytatását ké­pezik. Lelőtt gépek aránya: 30:1 A rádió ismét megszólalt. Az ellenség vadászrepülő te­vékenységének zónájába ér­­tünk, ezért biztonsági szem­pontból ereszkedett olyan mélyre a gép. Innen Que­­moy-ig 100-200 méter magas­ban repülünk a víz felett. Is­mét megnyugtatták az utaso­kat s a kijelentésben indo­kolt büszkeség volt, hogy a vörös­ nemzeti kínai polgár­háborúan Quemoy és Matsu­­ért folytatott permanens csa­tában 30:1 az arány a légi­csaták kimenetelében. — A vörösöknek eddig mindig 30 gépet kellett feláldozniok a légicsatákban, míg lelőttek egyetlen nemzeti repülőt. Kereken két órát repül­tünk Taipeitől Quemoyig. Q^Hua százados tudja a meseségét. Protokol-embe­­reknek szórakoztatni kell a vendégeket, hogy az minden tekintetben jó benyomások­kal távozzék a látogatás vé­gén. Mindent megtesz a szó­rakoztatásomra. Másfél éve nős és van egy párhónapos kisfia. Boldogan mosolyog. —• Nyolc bátyám és három nővérem van, mind élnek — mondja. Szeretettel beszél róluk. — Egy tucatnyian va­gyunk testvérek. Mi kínaiak szeretjük a családot. Akkor örülünk ,ha az egész rokon­ság együtt van. Ha a mi csa­ládunk összegyűl, fiammal együtt, öt élő generáció ta­lálkozik — mondja és ezzel dióhéjban megmagyarázza az ázsiai nagy problémát, a ki­nai nép robbanásszerű sza­porodását. Egy másik érdekes dologra is fényt derit. — Maga nagyon fiatal ah­hoz, hogy százados legyen — mondom neki. — Hány éves? — Harminc éves vagyok s már két éve százados va­gyok. 22 éves korukban lesznek mokospartba hangárokat v­ájtak. Betonfalak tartják a homokot. Nincsenek ugyan fedve, de ésszerű biztonsá­got nyújtanak a gépeknek s utasaiknak esetleges vörös tüzelés alatt is. Most engem kértek fel,­­ hogy elsőnek szálljak ki. A védőrendszer szárazföldi erő­inek parancsnoka, egy altá­bornagy fogadott. Egyszerű harcos ruhában volt. Csak a két fényes csillag a vál­lán különböztette meg a legénységtől. Kedvesen mo­solygott és üdvözölt. Kifej­tette, hogy a katonák harci szellemére jó hatást fog ten­ni, hogy magyar szabadság­­harcossal találkozhatnak. A védelem főszigete Que­moy, 18 kilométer hosszú és a legkeskenyebb ponton 3,5 kilométer széles. Az ellen­séges part három oldalról ve­szi körül. Északkeleten és északon a Fukien tartomány , nyugaton Amoy szigete, délnyugatról Chiang-Wei fél­sziget. Csakis délkelet felé, a Pescadores irányában van szabad víztérség Quemoy há­tában. De a szabad köztársa­sági terület Taiwan 150 ten­geri mérföld távolságra van a messzeségben. A nemzetiek védelmi rend­szere a Quemoy és Matsu térségben igen nagy vörös hadnagyok, ami rendben is van, de aztán olyan gyorsan lépnek elő, hogy 36 éves ko­rukra ezredesek lesznek. — így hallatlan sok törzs­tisztjük kell legyen — mon­dom. — Ma 10 millió lakosa van a Kínai Köztársaságnak. Mit csinálnak ilyen sok törzs­tiszttel? — Igaz, hogy gyorsan lé­pünk elő, de nemcsak elő­lépünk, hanem tanulunk is folyton. A törzstisztek egy nagy része magasabb tanfo­lyamokon akadémiákon és egyetemeken tanul. Mi nem Taiwannak, hanem a kinai birodalomnak képezünk mi­ túlerőt köt le. 3 vörös kinai hadtest 275.600 vörös katona 227 haditengerészeti egység, 268 hadirepülőgép és a már említett 776 tüzérségi eső őr­ködik a vörös kínai parto­kon. Ez önmagában is nagy tiszteletadás a nemzeti kínai hadsereg harci szellemének és erejének. Ha a vörös kí­nai kormány ilyen hallatlan túlerőt kénytelen itt tartani, akkor elismeri, hogy Que­moy nemcsak védőállás. A kínai nemzetiek ellen egy évtizedes kommunista kor­mányzás után hallatlan túl­erőt kellene állítani a vörös kormánynak, hogy reménye legyen a helytállásra. A kommunista partra­szállás mérlege A quemoyi harc az évti­zed során különféle formát öltött. Vörös partraszállás­sal kezdődött 1949 október 1-én. 40.000 vörös katona és 70 parti löveg vett részt a támadásban. A partraszállás sikerült és a vörösök hídfőt alkottak Quemoy szigetén. 24 órás kemény harc után a vörösök 7000 foglyot hátra­hagyva kiürítették a hídfőál­lásukat. Azóta nem kísérel­tek meg újabb partraszál­lást. A harc kemény volt. Quemoy védelmében eddig 3 nemzeti tábornok vesztet­te életét, nőségben és számban megfe­lelő vezetőket — mondja és ezzel először mondta ki ne­kem a százados azt, amit annyiszor hallottam később a kínai köztársaság katonái nem védőállásnak, hanem a szabadság kiterjesztése ké­szenléti helyének tartják Quemoyt, Matsut és a többi partmenti szigeterődöt. Egy homokdomb az első, amit Quemoyból megpillan­tunk. Ez a szabad világ vég­ső állomása ma a csendes- óceáni térségben. A keskeny vízsáv túlsó partján hegy­csúcs emelkedik. Azon van­nak tüzelőállásban a vörös tüzérek elsővonalbeli löve­­gei és aknavetői. 1742 előké­szített vörös kínai tüzérségi állást derítettek eddig fel a nemzetiek. 776 vörös tüzér­ségi cső mérhetetlen erejű tüzérségi támadást indíthat a sziget ellen. — Nincs a szigetnek egy tenyérnyi foltja — mondja a százados — melyre a vörö­sök ne tudnának tüzérségi tömegtüzet zúdítani. A fő harcmód ma a tüzér­ségi párbaj. A kilőtt gráná­tok számaránya átlag 5 vö­rös, 1 nemzeti. Az évtizedes tüzérségi párbaj, légiharcok és más harci cselekmények során 400 nemzeti katona vesztette életét. A veszteség kezdetben nagyobb volt, de aztán fokozatosan csökken, ma gyakorlatilag nincs vesz­teségük a nemzetieknek,­­ mert a védelmi rendszer ki­építése befejezést nyert. A sziget közepén emelke­dő sziklatömböt a jelen idők legmodernebb erődjévé épí­tették ki. Végig jártam ka­zamatáit, melyekben kényel­mes, tiszta, jól szellőzött em­beri szállások és kényelmes parancsnoki irodák, léghűté­ses tömött élelmiszerraktá­rak, zsúfolásig telt hatalmas lőszer- és hadianyagraktá­rak sorakoznak öt emeleten egymás felett. Bölcsen ter­vezett, leleményes mérnöki munkával kivitelezett szik­la, vas, drót aknák és tűz­­fegyverrendszer ez, amelyet — mint mondtam — tűzzel elpusztítani nem lehet. Ezt az erődöt csak partraszállás­sal lehetne elfoglalni. Mi­lyen erő és milyen veszteség­gel lehetne úrrá ezen a szi­geten, azt az anyagon kívül a kölcsönös harci morál dön­tené el- Nem helytelen e té­ren a vadászrepülő csaták­ra emlékeztetni. A nemzeti­ek a 30:1 lelövési arányt egy­részt a Sida-viadar amerikai légelhárító rakétának kö­szönhetik. Nagymértékben számításba jön azonban a lé­giharcban a repülők harci­­morálja. A 30:1 arány a nem­zetiek harci moráljának fö­lényét igazolja. Távolkeleti Gibraltár és Málta Tájékoztatóink és a nemze­ti kormány ismertető füze­tei kimutatják, hogy a Que­moy és Matsu szigetrendszer nemcsak a Taiwan tenger­­szoros, a Kínai Köztársaság, hanem a szabad világ védel­­me szempontjából is életbe­vágóan fontos. Mindkét kér­désre, hogy meg lehet-e és meg kell-e védeni e sziget­rendszert, minden nemzeti kínai vezető határozott igen­nel válaszol. Gibraltár és Málta szerepe teljesen ana­lóg volt Quemoy és Matsu mai szerepével. A jelenlegi ■ védelmi vonalnak igen sok előnye volt. Quemoy és Matsu vonala Taiwan védelmének elenged­hetetlenül szükséges mélysé­get ad. E szigetekről közvet­lenül meg lehet figyelni a vörösök mozgását, amit a szi­getek feladása esetén csak­­ épülő felderítéssel lehetne megoldani. A szigetvilág er­dőrendszere lehetetlenné te­szi a vörösök számára, hogy e térségben lévő, nekik elő­nyös és Taiwanhoz legköze­lebb eső kikötőket Taiwan inváziójára használják. * Ezek a katonai okoskodá­sok elfogadhatók, elvethe­­tők, cáfolhatók és védhetők. Ha a vörös kínai kormány elhatározná, hogy elfoglalja a szigeteket, nagy vesztesé­gekkel bár, de el tudná fog­lalni őket. Éppen úgy elfog­lalhatók ezek a szigetek,­­ mint ahogy Berlint is el tud­ná a szovjet foglalni, mielőtt a NATO-haderő felmentő csapatai elérnék Berlin ha­tárait. Számos olyan pontja van a világnak, ahol akár a kommunista kolonialista hatalmak, akár a szabad vi­lág erői el tudnának foglal­ni területeket. Az sem lehet kétséges senki előtt, hogy Kubát, Albániát a szabad vi­lág, Iránt a Szovjetunió na­gyobb megerőltetés nélkül el tudná foglalni, hacsak a stratégiai körülményeket te­kintjük. Terület elfoglalása, feladása és általában a há­ború azonban nem katonai, hanem elsősorban politikai kérdés. Quemoy és Matsu jelentősége Quemoy és Matsu jelentő­sége is nem katonai, hanem politikai kérdés elsősorban. Ma a nagy küzdelem a szov­jet világrend és a szabadság között elsősorban pszicholó­giai fronton folyik. A szi­getrendszer jelentősége is elsősorban pszichológiai,­­ mint ez a jelentősége Ber­linnek is. Berlinnel és Ber­lin nélkül fennmaradna a német Szövetségi Köztársa­ság Quemoy-al és Matsuval vagy nélkülük fennmaradna még a Kínai Köztársaság Taiwanon és a Pescadores szigetcsoporton. Kérdés azon­ban, hogy a szovjet erőszak előtt való behódolás Ber­linben, vagy az állandó vö­­rös-kínai fenyegetés elől va­ló visszavonulás a Quemoy­­térségben milyen további ki­hatással lenne a világ sorsá­ra.• Berlin védelme az elkövet­kező féléven belül s mind­addig, amíg a német kérdés a német nép nemzeti önren­delkezésének tiszteletben tar­tásával meg nem oldható, Európában kulcskérdése an­nak, hogy vajon a szabad­ság, vagy bolsevizmus lesz-e úrrá a világon. Teljesen azo­nos mértékben Quemoy és Matsu szigetrendszerének magatartása vagy feladása a szabadság sorsának elhatáro­zó kérdése lesz mindaddig, amíg a kínai nép nemzeti önrendelkezése vissza nem áll, amire e hatalmas­­ kul­­túrnépnek éppen olyan joga van, mint bármely más nép­nek, nagynak és kicsinynek — éljen bár a vasfüggöny túlsó, vagy innenső oldalán. írta: KIRÁLY BÉLA Király Béla tábornok, aki a forradalom alatt a fegyveres erők főparancsnoka volt, Távolkelet­re utazott. Taiwanra Nagy Imre és Maléter Pál kivégzésének évfordulóján érkezett. Király Bé­la Távolkeleten hívja fel a közvélemény figyel­mét Magyarországra. Ezt a cikket a kontinentá­lis Kína közelében lévő Quemoy-szigetéről küldte lapunknak. 17 millió dollárnyi gránát Eisenhower ellen Mint egy jól képzett idegen helyre gördül a gép. A hő­vezető mondja el, hogy 1958 augusztusában 831.952 tüzér­ségi gránátot lőttek a vörö­sök a szigetre, a múlt év­ben pedig, amikor Eisenho­wer elnök meglátogatta Tai­want, június 17-én és 19-én 174.754 lövést adtak le a szigetre. Gyorsan papírt veszek elő és számolok. Kereken 1D0 dollárt lehet venni egy tüzér­ségi löveg átlag előállítási költségének. — Ezek szerint 17.475.400 dollárjába került a vörös kínai kormánynak Eisenhower elnök üdvözlése. A vörös kínaiak tehát fejedelmi üdvözlésben része­sítették az USA elnökét, — olyanban, amire nincs példa a diplomácia történetében. örülök, amikor hallom,­­ hogy emberéletben nem oko­zott semmi kárt ez a hallat­lan erejű tüzérségi támadás Ezzel szemben a szigetek vezénylő tábornoka elrendel­te a gránátszilánkok össze­gyűjtését Megállapították, hogy körülbelül fele-fele részben orosz és vörös kínai gyártmányú volt ez az acél­tömeg. Jó acél volt, tehát kaptak piacot rá. Eladták. Sok mil­lió kinai dollár gyűlt így ősz­sze,­­ ebből tartanak fenn Quemoyban egy csinos ka­tonai üdülőtelepet és ebből támogatnak Quemoyban rok­kant frontharcosokat. Tetszik a kinai parancs­nok leleményessége. Erőt, vi­talitást, jó szellemet sejttet. Ahogy közeledtünk a leszál­ló betonsávhoz, három drót akadály­övet pillantottam meg a part és sziklás hegyi­csúcs között, mely uralja a szigetet és a vörös parto­­ka­t. Az első akadályöv a vízben van. Innen, fentről látszik, hogy rendben, jó állapotban tartják. Ez a kis jel is arra mutat, hogy fe­gyelem és magas harci szel­lem uralkodik a szigeteken Ez volt az állandóan vissza­térő benyomásom később is. Soha nem láttam ilyen fe­gyelmezett, jól felszerelt, jól öltözött “hadtápzónát”, mint ami az első vonalak mögött itt látható. Quemoy védőrendszere A betonsávról azonnal óvó *

Next