Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-08-23 / 4049. szám

8. oldal BUDAPESTI ÚJSÁG Nkrumah budapesti látogatása (FEC) Nkrumah elnököt államfőnek kijáró tisztelettel fogadták Budapesten. Repü­lőgépét vadászrepülők kísér­ték a határtól a ferihegyi re­pülőtérig, mely zászlódíszben pompázott. Dobi István, Kál­lai Gyula, Kiss Károly és Rónai Sándor fogadták az el­nököt a párt és kormány elő­kelőségeinek népes küldöttsé­ge élén, a kivezényelt buda­pesti dolgozók éljenzése kö­zepette. Minden szokásos fo­gadás, díszebéd stb. várta az államfőt. Látogatásai során Nkru­­mahnak mindent megmutat­tak Magyarországon, ami jó és szép és ami feledtethette vele ,hogy egy megszállt és gyarmati sorban élő ország­ban járt. Nkrumah nem lát­hatta a szovjet ellenőröket, még kevésbé a szovjet meg­szálló csapatokat. Oroszok­kal csak a diplomáciai tes­tületek fogadásain találko­zott, így nem csoda, hogy egyik pohárköszöntőjében Ghana volt védnökét, Ang­liát “tipikus imperialista ha­talom”-nak bélyegezte, mire Nagybritannia magyarorszá­gi követe, Cheetham azonnal felkelt és tüntetőleg elhagy­ta a termet. A háromnapos látogatás so­rán államközi tárgyalások­ra is sor került. A közösen kiadott nyilatkozatban Ghá­na és Magyarország támogat­ja a Szovjetunió “általános és teljes lefegyverzésre” irá­nyuló javaslatát, a német bé­keszerződés megkötését, va­lamint Nyugat-Berlin státu­sának “megoldását.” ”D£L AMERIKAI MAGYARSÁG” 1961. augusztus 23. Romlik az osztrák-magyar viszony (FEC) Az osztrák határon át menekülésre vállalkozó magyarok véres tragédiáit az osztrák sajtó minden eset­ben kimerítően ismerteti. A magyar kommunista kor­mányt ez a széleskörű pub­licitás, valamint a Vasfüg­göny állandó emlegetése rendkívül bosszantja, mert a nyugati világnak állandóan emlékezetébe idézi, hogy Ma­gyarország egy nagy börtön Ezért időnként dühös sajtó­támadásokat indít Ausztria kormánya ellen a semleges­ség megsértésével vádolva őket. Több jegyzékváltásra is sor került a két kormány között, melyben a kommu­nista módszer szerint — az Határátlépési kísérlet — 1 évi börtön (FEC) A Zalai Hírlap jú­nius 28-i száma közölte, hogy egy komlói lakost a határtól két kilométerre két határőr szökés közben elfogott. Til­tott határátlépés kísérletéért 1 évi börtönre ítélték. Utazási láz Budapesten (FEC) Budapesti hírek szerint valóságos utazási láz tört ki a budapestiek köré­ben. Aki csak teheti, útlevél kérelemmel fordul az IBUSZ v vállal­aton keresztül a bel­­ügyminisz­tériumhoz. Az úti cél túlnyomólag Bécs, vagy Ausztria, osztrákokat vádolták határ­sértéssel. A Népszabadság öt egy­másutáni cikkben “leleplez­te” Dr. Höttl ausztriai Bad Aussee-ben fenntartott “ma­gániskoláját”, ahol “ameri­­kai megbízásból’ a magyar­­országi és romániai “náci kémszervezetet” építi 1953. óta, az osztrák kormány tud­tával és beleegyezésével. Még nagyobb lett a ma­gyar kormány felháborodá­sa, amikor az osztrák kor­mány július elején nyilvá­nosságra hozta, hogy hosz­­szabb idő óta korszerű erő­­dítményrendszert épített ki a magyar határ mentén. A Magyar Nemzet július 11-i száma szerint, mivel a Ma­gyarországra látogató oszt­rák turisták láthatják a “szocialista építés sikereit”, ez rendkívül aggasztja az osztrák “burzsoá” köröket, a­kik “a szocializmus szelle­mét akarják távoltartani az erődítményekkel”... — “Az osztrák határon létesített be­tonfüggöny nem az osztrák semlegesség, hanem a nyu­gatnémet revansista, milita­rista politika védővonala.­ Ezzel szemben az igazság az, hogy az­ osztrák kormány függetlensége érdekében mindent elkövet, hogy a ha­tárt is semlegesítse és sem­mi ürügyet se adjon a kom­munistáknak támadásokra legutóbb is ezért került sor tárgyalásokra Bécsben, ahol Sebes István bécsi magyar követ vezetésével magyar kormányküldöttség és Paul Heininger osztrák rendkívü­li követ, az osztrák külügy­minisztérium nemzetközi jo­gi osztályának vezetőjével az élén, osztrák kormánykül­döttség július eleje óta ha­tárügyi tárgyalásokat foly­tatott az osztrák fővárosban A tárgyalásokról, amelyek július 27-ére értek véget, közös közleményt adtak ki a közös államhatár láthatóvá tételére és az ezzel összefüg­gő kérdések szabályozására vonatkozó technikai jellegű szerződésről, melyet a két kormány elé terjesztenek jó­váhagyásra Az egyezményről a két küldöttség ez év őszén to­vábbi megbeszéléseket fog folytatni. PESTI LEVÉL Meghalt Tildy Zoltán Budapesten 72 éves korá­ban elhunyt Tildy Zoltán, — akinek neve a magyar törté­nelem egyik legválságosabb korszakával fonódott össze. Református papként egyik alapító tagja volt a Függet­len Kisgazda Pártnak.­­ A második világháború utáni első választáson a párt több­séget kapott és kormányt alakított. Tildy 1945—46-ban minisz­terelnök, majd 1946 és 1948 között köztársasági elnök lett. A Rákosi-kor üldözte­tései Tildyt és környezetét sem kímélték. Tildy Zoltán háziőrizetbe került. — Csak 1956 októberében mentkez­­hetett újból a politika po­rondján. Nagy Im­e kormá­nyának államminisztere volt Ezért később a kommunisták bebörtönözték.­­ Három év múltán amnesztiával szaba­dult. Vas Zoltán az író (FEC) A volt Rákosi éra kommunista vezető gárda egyetlen tagja, ki az utóbbi években némi népszerűségre tett szert: Vas Zoltán, párt­­nyugdíjas, saját magát író­nak nevezi, felvételét kérte az írószövetségbe is, ahová fel is vették. Vas rendsze­resen látogatja azokat a he­lyeket, ahol írók találkoznak Politikáról nem hajlandó be­szélni. Mindig választékosan öltözködik és gyakran látni “osztályidegenek” (Kallós János, a Pesti Tőzsde volt szerkesztője, Széchényi Zsig­mond az afrikavadász) társa­ságában a Vörösmarty (volt Gerbaud) cukrászda terra­­szán. Jelenleg politikamentes szerelmi regényt ír, és szor­galmasan megjelenik az író­szövetség megmozdulásain. 10 családi ház eladó 2 — 3 HÁLÓSZOBÁVAL Florencio Varela, Burzaco — Vasúttól, colectivótól néhány lépésre. Előleg 10 - 15 ezer pesó. Havi részletek 1.200 - 2.200-ig FIZETHETŐ 30 ÉV ALATT! Tel: 35 — 5907 Kubaiak Magyarországon A kubai szakszervezet há­romtagú küldöttsége, a fel­tűnően csinos Waldina Res­taño és Ureina Pusol asz­­szonyok, valamint a marco­na lövészárok hős, Maximo Pérez, nemrégiben kezdte meg magyarországi tanul­­mányútját. Természetesen nem érkeztek üres kézzel a dunai protektorátusba, ha­nem mint harcos népi mili­­cistákhoz illik, “honfitársa­ik forró üdvözletét és szere­­tetét hozták magukkal”. De kik azok a szakszer­vezeti kiválasztottak, aki­ket egy hosszú európai ta­nulmányút kitüntetése ért? Alighanem a similis simile gaudet római közmondás ér­vényesült kiválasztásuknál. Wladina Restaño egy kubai hölgyeknél meglehetősen szo­katlan jelenség, szőke. Fér­jét a felszabadító háborúban elvesztett, de ő “azóta sem szűnt meg harcolni”. Hu­szonegyéves leányával e­­gyütt aktív népi milicista, 20 éves fia pedig a Nagy Fi­dél kistestőre. Szóval egy harcoló család ,amely gép­pisztollyal alszik és géppisz­tollyal ébred... Ureiia Pu­sol tipikus kubai jelenség, fekete, messzire világító égő fekete szemekkel. Mindez és az a körülmény, hogy egy havannai áruház elárusító­­nője még nem predesztinál­ták volna a szép európai utazásra. A kiküldetést Urei­na is fegyverrel a kezében harcolta ki, mint a fegyve­res milícia tagja... Két ilyen érdekes és kétségkívül figyelemre méltó MP-dáma mellett az egyetlen férfi, a 42 éves, castro-szakállas Ma­ximo Pérez szinte eljelen­­téktelenedik, jóllehet “e­­gyenest a lövészárokból” ugrott a repülőgépbe. * Restaño asszony egyéb­ként kitűnő ismerője Ma­gyarországnak és a kommu­nista rendszernek, mert már járt ott, sőt Moszkvában is megfordult már. Egy hiva­talos magyar híradás szerint ő “arról álmodik”, hogy a fia majd a Szovjetunióban tanul tovább, ha végérvé­nyesen győznek”. Ez megle­pő beismerés. Hát az eddigi kubai győzelmet a castrois­­ták nem tekintik még vég­­legenek? A kubai vendégeket elvit­ték a Bodajkajtori Állami Gazdaságba, amely a kollek­tív mezőgazda­ság kiáll­ási csarnoka. Németh József igazgató-elvtárs szépen fel­mondta a gazdaság megala­kulásának történetét, fejlő­dését, eredményeit és jelen­legi munkáját. * A kubai szakszervezet ki­küldöttei versenyt csodál­­koztak ,mert ugyancsak a hi­vatalos magyar híradás sze­rint “nekik még nagyon új és érdekes, amit láttak. Ne­kik egyáltalában nem termé­szetes, mint a magyar kom­munistáknak, hogy a pusztán nyolc osztályos iskola és ren­delő van, minden házban rá­dió s 17 távolbalátó készülék működik. Sőt a dolgozók húsz százaléka saját motorke­rékpárján közlekedik. “Elis­merő helyeslés” fogadta azt a felvilágosítást is, hogy a minta- állami gazdaságnak 2.000 kötetes marxista-leninis­ta könyvtára van, nem is be­szélve az iskolai, erősen párt­­szagú diákkönyvtárral, a bol­sevista propagandát árasztó munkás klubszobáról, a pár­tos színházi bemutatókról és a készek­ heti propaganda filmelőadásra Ilyen szellemi gondoskodás mellett igazán nehéz lelkileg s politikailag meginogni, mikor a párt a dol­gozó kezét se éjjel se nap­pal nem engedi el, hanem “gondokodó szeretettel” veze­ti. Hogy hová?... Egy bol­sevista robotállam örök üd­vösségébe. * Waldina Restaño beismerte, hogy Kubán még sok az írás­tudatlan. Sebaj, a Fidel most azt javasolta ,hogy az iskolák­ban néhány hónapra függesz­szék fel a tanítást és minden tanító s más írástudó embe­rek is menjenek el a hegyek­be, tanítsák meg a szegénye­ket legalább a betűvetés és az olvasás tudományára”. Leg­főbb ideje, mert egyébként mit sem tudnak kezdeni a ha­jórakományszámra Prágából és Moszkvából küldött írott propagandával. A szép, szőke elvtársnő meg van róla győ­ződve, saját állítása szerint, hogy megnyerik a kulturális csatát. Persze a vendégek szemügy­re vették az egész gazdasá­got. Első útjuk az éppen ma esővel elárasztott hatalmas paprika táblához vezetett, a­­hol a kubaiak megjegyez­ték, náluk is ismerik és ter­mesztik a paprikát és még a nyelvet-torkot maró cse­­reszny­epaprikát is­­eszik a ró caballerók. Megtanulták, honnan kell meríteni a friss erőt a nyugati kapitalizmus és imperializmus elleni harc­hoz. Megtekintették a villany­pásztorral őrzött csordát is. Az egyetlen élő pásztor egy fa alatt hevert és olvasott. Bevallása szerint unalmá­ban fanyalodott a pártiroda­lomra, mert naphosszat nincs semmi tennivalója, a­­mint az egy kommunista ál­lamban általános. Bizony meg­­kell­­tanulnunk végre rostokoló, rohanó nyugati robotosoknak, hogy egy kom­munista államban újabban a mezőgazdasági munkások aratás idején a fák alatt he­­verésznek és olvasgatnak, muzsikát hallgatnak, a ne­héz munka dandárját helyet­tük elvégzi a modern gép. * Nem illik, hogy egy kom­munista kételkedjék a bol­sevista propagandában, még ha kubai milicista is az il­lető. Maximo Pérez elsétált az éppen olasz búzát arató négy hatalmas kombájnhoz és közelebbről is szemügyre vette azokat munka közben. Kötelező tapasztalatgyűjtés okából fel is kapaszkodott egyikre és Tölgyesi Lajos kombájnos mellett néhány­­száz métert utazott. A rendezők figyelme foly­tán útba ejtettek egy nagy paradicsomtáblát, ahol ven­dégek és házigazdák megtiz óraiztak a friss, piros para­dicsomból. Se vége, se hosz­­sza nem volt a kubaiak cso­dálkozásának, többek közt szívből megcsodálták az érő barackfákat és meggyfákat. Talán nem ismerték a megy­gyet és kajszin barackot Kubában? A jó magyaros ebéd után senkinek sem volt kedve ki­méritő sétát tenni a határ­ba. Tele kendővel, álmosan, unatkozva az új iskolát szem­lélték meg a kubaiak. A tanterem táblájára a mindig oly ötletes Wladina elvtárs­nő rövid üzenetet írt kré­tával — spanyol nyelven, amiből a kis iskolások meg­értik, hogy “három kubai né­pi milicista jó tanulást kí­ván nekik”. A biztonság oká­ért végül azért magyarul is odafirkantották a szöveget, attól tartva­, hogy Akadhat­­ olyan tanyai gyerek is, aki nem érti tökéltesen a ku­bai tájszólást.­ A program altatóan hosz­­szú és érdekfeszítő volt. Ez­után következett a gazdaság orvosi rendelőjének, a min­kásszállásnak, a gépesített tehenészetnek megtekinté­se. A gépi tejfejés bemuta­tása a legjobb gagnek szá­mított. Ilyet nyugaton még aligha látott valaki! És vé­gül a korésiát egy autóra­kodó munkás lakásának megtekintése képezte. Ta­kács Jánosné bemutatta a lakás “minden zugát”, végül a család büszkeségét, a dun­ai kislányát. Mindebből Kuba és Cast­ro küldöttei “új erőt merí­tettek harcukhoz”. A boda­­kajtok­ pusztán döbbentek rá istenigazában, hogy “ki­­zsákmányolók nélkül is le­het gazdaságot, kultúrát, az embereknek boldogságot te­remteni”. A búcsú persze “hosszú, kedves és megható”­­volt. Vajon mitől hatódhat­tak meg a kubaiak? A vil­lanypásztortól, a gépi tehén fejéstől, vagy a mértékte­len kommunista propaganda­tól, amely Prágáig utaztab­­ban nyomta a gyomrukat? Hun László m­erikai MAGYARSÁG HUNGAROS DE SUDAMERICA DIARIO HUNGARO SEMANARIO - HETILAP Szerkesztő: FERCSEY JÁNOS A könyvosztály vezetője: Dr GIRSIK GÉZA Iroda 1 órán: 10-1-ig és 2­7 óráig Szombaton zárva. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Lavalle 361 - Bs. Aires. T. E. 31 . 2819 Póstacim: “Délamerikai Magyarság” Casilla de Correo 1483 Buenos Aires Előfizetési árak: 1 hónapra 30.— 3 hónapra 90.— 6 hónapra 180.— 1 évre 360.— Külföldön előfizetési ár: 15.— USA-dollár Európában 12.— USA-dollár Északamerikában 1 évre repülőpostán Délamerikai MAGYARSÁG Uruguayban A Délamerikai Magyarság Uruguayban megrendel­hető és előfizethető: az Uruguayi Magyar Otthon címen: NAGY BARNA Uruguayi Magyar Otthon Avenida Garibaldi 2631 Előfizetés 1 évre: 40 peso félévre: 20 peso, negyed­évre 10 peso. Megjelent a FAKUTYA legújabb száma

Next