Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-11-16 / 4060. szám
,1961. november hó 16. "DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG* Grosz József kalocsai érsek temetése Október 6 án temették el Kalocsán a katolikus püspöki kar és a maradék egyház más vezető személyiségeinek jelenlétében, megaletó papi jegentettek Grosz József kalocsai érseket. A gyászmisét Kovács Sándor szombathelyi püspök mondotta. Gyászbeszédet tartott dr. Hamvas Endre csanádi püspök, méltatva az elhunyt egyházfő érdemeit. A kommunista hatóságok nyomására ki kellett emelnie, hogy az elhúnyt érsek a “béke áldozatos munkája” volt, “állandóan ápolja az állam és a katolikus egyház közötti jóviszonyt ’ és minden alkalmat megragadott arra, hogy “a katolikus papságot és a híveket a béke melletti kiállásra s a haza szeretetére buzdítsa.” A rendszer impertinenciájának legékesebb bizonyítéka, hogy a gyászszertartáson felvonult Hit Károly, az állami Egyházügyi Hivatalnak nevezett vanást likvidáló szervezet elnöke is a hivatal több ateista munkatársának kíséretében. Olt színészkedésének célja volt bizonyítani, hogy a bolsevista vezetés mennyire megbecsüli a papokat. Az összegyűlt püspöki kar még aznap megválasztotta Grosz érsek utodat, Hr. Hamvas Endre csanádi püspöki, aki ettől fogva a püspöki karban elnökölni fog. A kalocsai főegyházmegye kaptalanja pedig Hr. Várkonyi Imrét, az Actio Católica országos igazgatóját egyhangúlag megválasztotta Kaptalani helynökké. Kruschev és a Rab Nemzetek Hete Kruschev legutóbbi beszédében a párt és a mozgalom egységének hangoztatása közben maga is érezte, hogy mégis csak kell valamit mondania a keleteurópai népek ellenállásáról is. A magyarországi szabadságharcot ismét mint ellenforradalmi lázadást emlegette, amelyet “a magyar reakciót a külső imperialista erők támogatásával szervezett.” Ugyancsak az ellenség próbálkozott Kelet,Berlinben és Keletnémetországban 1953 ban. Mindezeket Kruscher viszontagságoknak és megrázkódtatásoknak mondotta, amelyek azonban nem rendítették meg a szocialista világot és fenyegetőleg kijelentette, hogy a jövőben sem engedik meg, hogy bármilyen országot is kiszakítsanak a ‘‘szocialista rendszer, hól”, azaz a szovjet gyarmatbirodalomból. Mennyire nyugtalanítja Kruschevet a keleteurópai népek kérdésének felvetése, elárulta azzal, hogy újra dühös kirohanást intézett az Amerikában megrenedezett ‘‘Rab Nemzetek Hete” ellen. — . ■ ■ ■ i .i ■ ■ ■ ■ * (TML) A nemzetközi feszültség növekedésével melyet Kruscher Berlinnel kapcsolatos agresszív politikája váltott ki, Kádárék gondjai is növekszenek Magyarországon. Ennek oka a nép hangulata. — Magyarországon ugyanis mindenki a háború kitéresével számol, mivel az az általános nézet alakult ki, hogy Kruscher mindenképpen haporul akar kiroppantani. Az ezzel kapcsolatos érvelés a következő: isrejük tudatában a szovjet vezérek felülbecsülik a lehetőségeiket. Valamháboruval kalkulálnak és arra számítanak hogy a Nyugat egy meglepetésszerű atomtámadás esetén azonnal kapitulálni fog. Ebben az esetben a Szovjetunió ISyugateuropát lerohanná és a Szovjet Gyarmatbirodalomba könnyű szerrel bekebelezhetne. Ez egyben azt jelentené, hogy a Szovjetunió Nyugateuropa ember- és ipari potenciáljával megerősödve, hosszú évekre megőrizhetné fölényét Kínával szemben is. Az áru, amit ezen a vásáron venni lehet, a világuralom, ami még azt az árat is megérné Mv Moszkva számára, hogy fél Oroszország elpusztulna egy háború esetén. Ezt az általános nézetet különbözőképpen kommentálják Magyarországon. — A lakosság nagy része azon az anapomon van, hogy Krutscher — mint egykor Hiller — felbecsuti saját erejét és ugyanakkor lebecsüli a Nyugat Vedemi elszántságát. — Magyarország lakosságának oroszlánrésze ezért elveti a hivatalos kommunista tézist hogy a Nyugat az első atombombák levonása után békéért fog könyörögni és ezért nem hisznek a villámháború lehetőségében. Ha azonban a háború nem dől el az első napokban Moszkva javára, úgy a magyarok véleménye szerint a szovjetunió nem nyerheti ezt teve meg. * Hosszú háború esetén az idő ugyanis a tengeri hatalmak javára fog dolgozni. Ez viszont kmonoozo lehetőségeket fog nyújtani a Vasbuggány mögötti leigazolt gyarmati somnán élő népek számára, hogy végre lerázhassák magukról a gyeiOH szovjet igát. Ezzel kapcsolatosan a hangulat érthetően vegyes magyar országon. Az emberek egyrészt lennek a hábort kitöréseim es ennek borzalmas kihatásaitól. Másrészt viszont ettől várják nemzeti felszabadulásukat. Budapesti kommunista körökben komolyan számolnak azzal , hogy háború eseten a magyarság az 1996-ban szerzett szomorú tapasztalatok ellenere sem fog passzíven viselkedni es nagy kmencsen a vidéken komoly enfallanassal kell a rendszernek számolnia. Tisztában vannak Budapesten azzal is, hogy Magyarország talán az egyetlen keleteuropai gyarmata aszovjetuniónak, ahoi a Bonn-ellenes uszítás nem talárt meg emo íyiekre es anoi ezzel a propagandával éppen ellenkezőjét érték el annak, amit akartak. A népnek a rendszerrel szemben érzett ellenszenves beanitottsága komoly gondot jelent ma Aavarnak. A tudás elején Moszkvába rendett magyar kormányküldöttség összetetele is erre van. Biszku belügyminiszter Marosán György helyettes miniszterelnök (az üzemi őrség egyik megalapítója), valamint a hírhedt sztálinista Apró arról tárgyaltak a szovjet biztonsági szakértőkkel, hogy háború esetén milyen rendszabályokkal lehessen Magyarországon egy újabb felkelés kitörését megakadályozni és mi legyen az a magatartás, melyet a magyarországi szovjet helytartóknak a berlini helyzettel kapcsolatosan kiváltott krízis idején a belső biztonság fenntartása szempontjából tanúsítaniuk kell. A kapott utasítások értelmében a Kádár-rendszer jelenleg tartózkodik a nemzetközi helyzet dramatizálásától, hogy ezzel a lakosság nyugalmát megőrizzék. Ugyanakkor azonban különböző katonai rendszabályokat léptettek életbe, melyek célja a kommunisták erejének kidomborítása és a lakosság megfélemlítése. Ugyanakkor kifelé a keleti tömb egységét igyekeznek ezzel kihangsúlyozni. A Magyarországot megszállva tartó négy szovjet hadosztály állandó mozgásban van. Folytonos csapatátcsoportosításokkal igyekeznek a megszálló erők létszámát nagyobbnak feltüntetni a valónál és egyben a falvakban is megjelentetni a szovjet katonákat, hogy az elkeseredett parasztság eszébe juttassák, hogy ime Kádárék nincsenek magukra hagyva. A forradalom után átszervezett magyar néphadsereg is részt vesz ezekben a gyakorlatokban jóllehet megbízhatósága több mint kétes. Ezenkívül folyamatos behívások vannak az országban és többek között elrendelték a 18 és 35 éves férfiak orvosi átvizsgálását is. Ezzel kapcsolatban különböző hírek keltek szárnyra és attól félnek, hogy háború esetén a férfi lakosság egészséges részét a Szovjetunióba fogják kényszermunkára deportálni, mivel fegyvert nem mernek a kezükbe adni. Mindezek a rendszabályok szorosan beletartoznak Kruscher tetőfokig feszített idegháborújába, mellyel a Nyugatot előre megalassulnarra kényszeríteni. Ez a kardcsörtetés azonban más irányban is kihatott Magyarországon. Felébresztette a lakosságot eddigi apátiájából, melybe 1956 után esett. Az eseményekben a hajnalhasadás első sugarait vélik látni az emberek és ezért növekedő reménnyel néznek a fejlemények irányába. Moszkva budapesti csatlósai talán első ízben érzik magukat 1956 óta bizonytalannak. Erre vall az is, hogy több helyi pártnagyság több megértéssel viselkedik az egyesek iránt. Ezzel igyekszenek megvásárolni a jövőre vonatkozólag a nép jóindulatát. Kádár János gondjai a berlini helyzettel kapcsolatban TRAS SO AÑOS OE INTENSA ACTIVIDAD. SIAM OI TÉLLA ES HOY UNA DE LAS ORGANIZACIONES INDUSTRIALES MAS IMPORTANTES OE AMERICA LATINA. CONSTITUIDA POR \4 FABRICAS Y 16.000 PERSONAS QUE PRODUCEN BIENES ESENCIALES PARA LA ECONOMIA DEL PAIS Y EL BIENESTAR DE LA POBLACION, \» 3. oldal .......—■;