Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-03-02 / 4025. szám
CINZANO *3» m O. DE CORREO 1483 T. E. 31 Retiro) 2819MAGI ARSAG XXXIV. évfolyam - 4025. szám - Csütörtök Dirección y Administración: LA VALLE 361 — Bs. AIRES A „mártír" Lumumba és a budapesti rádió (FEO A budapesti rádió február 13-i és folyamatos adásai, követve a szovjet propaganda vonalat, elégtételt, sőt megtorlást követelnek Lumumba haláláért. A szabad világ megdöbbenése Lumumba halála felett érthető mert az emberi jogok tiszteletben tartása mindenkire kötelező, mely szerint senkit sem lehet megfelelő tárgyalás és ítétet nélkül megbüntetni. Viszont a szovjet és a vasfüggöny mögötti kommunista pártok tiltakozásának és fenyegetésének semmi erkölcsi alapja nincs; ők nemcsak nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, de agresszíven és folyamatosan megszegik. Nagy Imrét, Maléter Pált és kb. 25000 magyar szabadságharcost kellő tárgyalás nélkül ítéltek halálra és végeztek ki. — A Szovjetunióba deportált fiatalok közül alig tértek viszsza. Bibó István és társai ma is még börtönben vannak. — Mindszenty hercegprímás személyes szabadságának, — sőt életének veszélyeztetése nélkül nem tudja elhagyni az amerikai követséget. Mindezeket a szovjet kormány és a magyarországi kommunista párt szemrebbenés nélkül hajtotta s hajtja végre. Viszont a szabad világ is tanulhatna valamit a szovjet taktikából. Nagy Imre, Maléter Pál és a sok szabadságharcos halálakor sem a Biztonsági Tanács, sem az ENSZ közgyűlése nem tartottak rendkívüli ülést. COÑAC OTARD DUPUY Mit várhatunk Kennedyről ? John Kennedyről, a 43 éves elnökről viszonylag keveset tud a világ. Milliomos családból származik, de a szakszervezetek segítségével győzött; katolikus, de a Harvard-egyetem baloldali-liberális szellemét képviseli; évei számát tekintve fiatal, de intézkedéseiben érett, belpolitikai céljai Roosevelt terveire emlékeztetnek, külpolitikai elképzelései azonban az egyértelmű amerikai fölény dinamikus helyreállítására irányulnak; az USA új elnöke sokféle látszólag ellentmondó irányzatot egyesít magában. Kormányzásával a világpolitikának merőben új szakasza kezdődik.Eisenhower jószándékú, de főként Dulles halála óta deffenzív diplomáciáját cselekvő külpolitika váltja fel. A változás első jelei érezhetőek. Helyzetkép vázlatosan Az USA ereje csorbítatlan de az új elnöknek sok nehéz kérdéssel kell megbirkóznia. Ha listát készítenénk a különböző problémákról, talán a következő eredményre jutnánk: Belpolitikai téren: az állami betegbiztosítás megvalósítása, az iskolarendszer korszerűsítése, a négerek egyenjogúságának kivívása, az alacsonyabb bérek emelése, a farmerek termelési többletének elhelyezése, az alapanyag kutatás állami támogatása. Külpolitikai kérdések: az állandó szovjet agresszió, a kommunista Kína helyzete, az ellenőrzött leszerelés, az elmérgesedett helyzet Berlinben, Kongóban és Laosban, Algírban, Kubában, és Vietnamban, a rakéta-kutatás fellendítése, a semleges államok állásfoglalása, a diplomácia általános reformja stb. Eszközök és célok Ami a külpolitikát illeti: az új elnök fokozni akarja Amerika gazdasági és katonai erejét és megújítani az amerikai diplomáciát. A diplomácia reformját Kennedy azzal kezdte, hogy megerősítette tisztségében Allan Dullest, az amerikai titkosszolgálat vezetőjét és Edgar Hoovert az FBI élén. Csúcstalálkozók helyett visszatér a hagyományos titkos diplomácia fokozott foglalkoztatásához. A korszerű eszközök oly elképzelést szolgálnak majd, amely lényegesen különbözik a republikánus kormány elgondolásától. Az eddigi jelekből úgy rémlik, Kennedy három területnek kíván különös figyelmet szentelni, — ezek: a szovjet—kínai viszony, a volt gyarmati s általában a semleges államok helyzete, Németország és főleg Berlin. Kennedy külpolitikájának középpontjában a volt gyarmati országok sorsa áll. Az új elnök szerint a világ sorsa az afrikai és ázsiai államokban és Latin-Amerikában dől el, ezért gigantikus méretű gazdasági és kulturális segélyprogramot kíván megvalósítani s legjobb diplomatáit ezekre a területekre küldi. Az új elnök Algir ésszerű függetlenségének hive. Németországot illetően az új elnök az eddiginél dinamikusabban akarja folytatni Eisenhower és Dulles határozott politikáját. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hírmagyarázója úgy tudja hogy Kennedy, első amerikai elnökként, esetleg látogatást tesz Nyugat-Berlinben. Az eddigi nyilatkozatokból az következik, hogy Amerika semmilyen körülmények között sem fogja feladni Berlin szabadságát s tovább erősíti majd az Északatlanti Szerződés katonai erejét. Von Brentano volt az első külföldi külügyminiszter, akit fogadott. Új lehetőségek az elnyomott népek előtt ! Az amerikai külpolitika megújulása Közép- és Kelet Euróában is új helyzetet teremthet. Mind Nixon, mind Kennedy hangsúlyozták, hogy “a leigázott kelet európai népek kérdését meg kell oldani.” Valószínű hogy az új amerikai kormány intenzívebb kapcsolatokat keres majd egyes keleteurópai kormányzatokkal, hogy közvetlenül is hozzájáruljon a helyzet fokozódó liberalizálásához, a szabad gondolat terjedéséhez. Kennedy, aki asemleges államoknak és a semlegességi irányzatoknak oly nagy fontosságot tulajdonít, alighanem baráti viszonyt teremt Jugoszláviával és megerősíti az amerikai—lengyel kapcsolatokat. Az amerikai diplomácia erőfeszítései a jövőben arra irányulhatnak, hogy a Szovjet Unió vonja ki csapatait Magyarországról, hogy Belgrád után Varsó, Prága és Budapest is katonailag semlegessé váljék és hogy ekként reális utat találjon a közép-európai helyzet evolúciójára. A módosított Rapacki-terv, amely hasonló célokat követ, ismét tárgyalásra kerülhet. Ha Ázsiában és Afrikában a semleges államok a szabadság életformáját választják, ha Németország egyesítése az Atlanti Szerződés gyengítése nélkül megvalósulhat, ebben az esetben az elnyomott közép- és keleteurópai államokban megszűnhet a szovjet diktatúra. A szovjet hódoltság vége természetesen nem jelenti még egyúttal a szabadság megvalósulását, de megkönynyítheti a életet, erősítheti a függetlenségi törekvéseket s kedvezhet bizonyos semlegesség kialakításának. Nyugateurópa és Amerika katonai szövetsége Kennedy elnök hivatalbalépésének külpolitikai “mézeshetei” lassan végetérnek és a világ — s benne elsősorban Moszkva — rájön, hogy az új amerikai kormánynak korántsem az a célja, hogy a világkommunizmus útját a jövőben egyengesse... Kennedy ugyan igyekszik rátérni a “nyugodt diplomácia” útjára s ez látszólag a kommunistákkal való normális kapcsolatot jelenti, másfelöl azonban nagyon is nyugtalan sietséggel fegyverkezik. S emiatt a kommunisták azok, akik nem tudnak sokáig a “nyugodt diplomácia” útján haladni. Kennedy többször is ráirányította a figyelmet a NATO jelentőségére, legutóbb pedig külön bizottságot is felállított az USA NATO-kapcsolatainak átdolgozására. A bizottságot Dean Acheson volt külügyminiszter, az amerikai demokrata párt első számú külpolitikai szaktekintélye vezeti. Két politika A Fehér Házhoz közelálló kommentátorok egyike ezzel kapcsolatban azt írta, hogy Kennedy külpolitikája két vonalat követ :1. Tovább vezeti az amerikai diplomáciát az adott helyzetben IRusie vezetésével és az “alkudozók”, Stevenson, stb közreműködésével). 2. Kidolgozza az új NATO-politikát (Acheson vezetésével) hogy adott pillanatban az egész diplomácia erre a vonalra álljon át. John Foster Dulles megjósolta, hogy az USA egy idő után kénytelen lesz lazítani ENSZ-kapcsolatain és szűkebb körben keresni érdekei védelmét. Erre készül fel — a jelek szerint — a kettős Kennedy-politika Acheson vonala. Az USA ma még védi az ENSZ-t, de az ENSZ előbbutóbb egyszerűen használhatatlan lesz :kis terrorista csoportok intrika-arénája, semmi egyéb. Ezzel számol Washington — a távolabbi tervekben. Kicsoda Acheson? Dean Acheson politikai arculata nem ismerhető ki könnyen. Az utóbbi években Acheson minden megnyilatkozása józan és bátor, sőt kifejezetten antikommunista volt (ő volt a koreai háború amerikai külügyminisztere is.) Alább egy 1959-ben megjelent és híressé vált tanulmányát ismertetjük, — a cikk a Saturday Evening Post-ban jelent meg akkor, amikor Moszkva határidőt tűzött ki a nyugatiaknak Berlin elhagyására. A téma tehát időszerű a német kérdés és a NATO problémája szempontjából s az amerikai külpolitika állhatatossága, — erkölcsi ereje szempontjából is. Spártai akarat Acheson megállapította cikkében hogy a Szovjetunió berlini terveit sem tárgyalással, sem légihíddal többé keresztülhúzni nem lehet, atomháborúba pedig nyilván nem akar bocsátkozni a szabad világ. Egyedül egy politika egyensúlyozhatja az oroszok berlini próbálkozását, ha a Nyugat spártai akarattal a helyén marad és él berlini jogaival; ha kell, nukleáris fegyverrel vág magának utat Nyugatnémetország és Berlin között. Ennek az elhatározásnak legfőbb bázisa pedig a NATO, tehát a nyugateurópai— amerikai katonai szövetség ereje legyen — hangoztatta Acheson. Ismeretes, hogy az USA nem ült fel a szovjet ultimátumnak, elszántan várta a berlini határidő elérkeztét s végül szovjet részről nem is történt semmi. Az események igazolták Achesont s azokat ,akik az állhatatos politika szószólói voltak. A Szovjetunió politikai vereséget szenvedett Berlinnél, de nyilván újból megpróbálja még a szabad világ elszántságát megtörni — Berlinnél is, máshol is. ) Párisban újra Cziffra-láz tört ki és nagyobb, szenvedélyesebb mint bármikor. A Societé des Concerts du Conservatoire kíséretében tartott hangversenye előtt majd minden lap rászabadította a riportereket és fényképészeket. Pedig Parison kívül nemrégibenvásárolt villájában lakik. Még a komoly Figaro Littéraire is öthasábos fényképes cikkben hódolt a nagy magyar virtuóznak. Legutóbbi koncertje után Clarendon, a legszigorúbb párisi zenekritikus azt írta, hogy meg tudja érteni a legendát, amely Cziffra Györgyöt dicsfénynyel övezi, a fanatizmust is, amellyel minden hangversenyen ostromolják a kapukat. Cziffra a maga nemében valóban egyetlen a világon. Marc Pincherle, egy másik nagytekintélyű kritikus azt írja, hogy egy félszázad óta senkinek nem sikerült olyan gyorsan és olyan mértékben meghódítani Páris zenebarátait, mint Czifferrel e egyiknek. A France Soir idézi, hogy amikor apja, aki cimbalmos volt, munkaképtelen lett, az ötéves György frakkban, cilinderben állt a cirkuszi közönség elé és minden áriát, amelyet innen is, onnan is javasoltak, nyomban elzongorázott. Egyik riporter kinyomozta, hogy 18 éves korában nősült. A másik, hogy mielőtt a forradalom idején sikerült Beesőn jutnia, már előbb is megpróbált kijutni, de a hazárt letartóztatták. Jonaigta: Legutóbbi hangversenyén Liszt Dante Macabreját és Csajkovszkij Concertoját játszotta orkeszter kíséretévé". A közönség őrjöngött. A zenekritikusok egymásra licitáltak a dicséretben, pedig amint írják, Liszt egyik legkevésbé szerencsés művét adta elő. De olyan életet lehelt bele, ahogy még senkinek se sikerült. Cziffra György négy év alatt példátlan zenei karriert futott be Párisban, özönlenek hozzá a külföldi ajánlatok is.