Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-05-25 / 4036. szám

191. május 25. ÉS AMERIKAI MAGYARSÁG­» Mi lesz a magyar (FEC) Az Egyesült Nem­zetek közgyűlésének elmúlt, tizenötödik ülésszakán, — bár napirendre tűzték a ma­gyar ügyet — a kubai és a kongói ügyek miatt nem ke­rült tárgyalásra. Szakértők véleménye szerint a magyar ügy tárgyalását célszerűbb volt elhalasztani, mint a nagy sürgősségben pár perc alatt megvitatni és jelenték­telen határozatot megszavaz­ni. Minden jel arra mutat,­­ hogy az elkövetkezendő ti­zenhatodik ülésszakon, me­lyet szeptember 19-én nyit­nak meg, a magyar ügy ked­vezőbb körülmények között kerül tárgyalásra és a hozan­dó határozat méltó lesz a magyar forradalomhoz, írgy tárgyalásával? ! Egyre több azoknak az ENSZ-delegátusoknak a szá­ma, akik úgy vélik, hogy itt az ideje, hogy a szovjetko­­lonializmus megszüntetése ügyében az ENSZ közgyűlé­se határozottabb lépéseket te­gyen. Megjegyezzük még, hogy Sir Leslie Munro továbbra is a magyar ügy előadója ma­radt és hírek szerint a meg­nyíló ülésszakra a magyar­­országi helyzetről újabb je­lentést készít. A közeljövőben Sir Leslie aktívabb közéleti tevékenysé­get fog kifejteni, mivel a Genfben székelő Nemzetkö­zi Jogászszövetség főtitkára, Jean-Flavien Lalive megvá­lik tisztségétől és helyére Sir Leslie Munro kerül. Magyarok Kanadában A Torontóban megjelenő Magyar Élet című lap adato­kat közöl Nagy Iván statisz­tikus tanulmányából, aki az 1931 évi kanadai népszámlá­lás magyar vonatkozású adat­­­tait dolgozta fel. Az 1956-os menekültek­­statisztikai ada­tai többé-kevésbé ismerete­sek, a régebbiek sok vonat­kozásban fényt derítenek a mostani letelepülés hátteré­re, családi vonatkozásaira. Nagy Iván megemlíti hogy 1903—1919 között 1.390.525 magyar vándorolt ki szülőha­zájából. Kanadában 14 ezer magyar telepedett le. A be­vándorlók nagy többsége Saskatchewan tartományban állapodott meg, egy-egy ki­sebb töredéke Ontarioban és Albertéban. 1921—1931 között több mint 28 ezer magyar érke­zett Kanadába. Kb. 12 ezer volt közülük földmunkás, 1 4500 kisgyermek és 5000 as­­szony. Kanada lakóinak szá­ma akkor még csak 10 mil­lió volt Az 1931 évi népszámlálás 40.528 kanadairól állapította meg, hogy magyar szárma­zású. Ekkor már Ontarioban voltak a legtöbben (13.700), azután Saskatchewanban 13 ezer, Albertéban 5500 és Que­becben 4000.* Dr. Sántha Pál 1946-ban Winnipegben újabb statiszti­kai tanulmányt tett közzé. A tudós plébános az 1941. évi népszámlálás adatait dolgoz­ta fel. Ebben az időben a magyar bevándorlók sorrend­ben a tizenharmadik helyen állottak Kanadában s m®g­­előzték a többi középeurópai országokat. 1941-ben 54.500 magyarból csaknem 23 ezer volt kana­dai születésű. A második ge­nerációs magyarok fele sas­­katchewani. A magyar utá­­npótlás arcképcsarnoka Szepesi C­­usztáv, a “Csibuk” Senki sem tudja, miko­r és hol kapta a “Csibuk” b­ece­­nevet. Eredeti neve sem Sze­pesi, hanem Sezdunka. J Sze­­dunka Gusztáv. Mindös­­sze 20 éves s a Borsodi Bány­ász NB II-es csapatától kerül­t a Tatabányai Bányászhoz.­­ (Hiába, a bányászcsapatok a játékosok cserélésénél is ö­sz­szetartanak.) Szakértők szerint a jöv­ő egyik legnagyobb fedezet - ígérete. Jelenleg ugyan az jobbösszekötő posztján tűnt fel, de rendes körülmények között jobbfedezetet játszik. Mégpedig nem is akárhogyan — kitűnően. Csibuk középtermetű játé­kos és legnagyobb erőssége abban rejlik, hogy piócaként t­apad ellenfelére, mozdulni sem engedi. Fedezeteink leg­nagyobb része Bozsikot te­kinti mintaképének, aki tud­valevően támadójátékos, a­ védekező feladatokat sem­mibe sem veszi. Csibuk azonban kivétele­sen nem Bozsik játék­­felfo­gását követi. Inkább Za­kariá­sét. Szimplán ,feltűnés nél­kül játszik, nem törekszik lát­ványos megoldásokra, egyet­len célja van, hogy ellenfe­lét leszerelje és aztán hasz­nálható labdákkal saját csa­tárait hozza helyzetbe. — Szívesebben lát el védő fel­adatokat, mint támadót. A Tatabánya sok mérkőzésén veszélyes ellenfelekre kel­lett vigyáznia. Csibuk tehet­ségét dicséri, hogy olyan játékosokat is semlegesíteni tudott, mint Tichy, Göröcs, vagy Albert. Egyetlen hibája van: túl­ságosan komolyan veszi a rá bízott feladatot és testi ere­jét a megengedettnél na­gyobb mértékben használja ki. Lakat Károly, a Tatabá­nya edzője állandóan attól retteg, hogy Szepesi a kiál­lítás sorsára jut. Mindazonáltal a szakértők megegyeznek abban, hogy Csibuk kivételes képességű játékos és a jövő egyik leg­nagyobb ígérete. Valószínű, hogy a következő szezonban Tatabányáról Budapestre köl­tözik. Egyesek szerint az új­pestben, mások szerint a Va­sas fedezetsorában kapna he­lyet. Akárhogy is lesz, egy bi­­z­onyos: Szepesi Csibakkal c­­ak nyerhet a most kiala­kulóban lévő magyar labda­­rú­góválogatott. (Magyar Hírlap) Dr. Kaupy­­Zsuzsanna ügyvéd Montevideo 127 .ü­. em. A. - T. E. 40—4174 Fogad munkanapokon 10-12 és 17-19 óráig. TOLLAS TIBOR szabadságharcos költő latinam­erikai útjának célja: Tízmillió aláírást Magyarország szabadságáért! Tollas Tibor argentínai lá­togatása a mai napig a teljes siker jegyében zajlott le. Érkezéséről az argentin sajtó és rádió meleg hangon számolt be. Még érkezésének estéjén a Canal 7 negyedórás televíziós adásban szólaltatta meg a kommunista börtö­nök költőjét.­­ Külön szint­ adott a bemutatkozásnak az a tény, hogy a tolmács sze­repét egy szép fiatal ma­gyar lány, a költő unokahú­­ga, Keleméry Erzsébet látta el kitűnően. Pénteken délután a Plaza Hotelben sajtókonferenciát adott Tollas Tibor a nagy­sajtó reprezentánsai előtt, majd este 7 órakor a bue­­nosairesi egyetem újságírói fakultásának zsúfolásig meg­telt termében tartott konfe­renciát, amelyen Máthé Er­nő dr. tolmácsolt. Szombaton déli fél kettő­kor a Canal 9 televízió-állo­más közvetített hosszú, 45 perces beszélgetést a ma­gyar szabadságharcos költő­vel, aki ezúttal is elnyerte a nagyközönség rokonszenvét s eredményesen terelte a fi­gyelmet a magyar ügyre. Este a Magyar Házban az ünnepi ülésre összegyüleke­zett Mindszenty Akadémia elnöke, Dr. Kövesligethy­ Radó adta át a jelenvoltak meleg tapsai mellett a dísz­­tagságot Tollas Tibornak, akit Hohenlohe Károly Egon ugyancsak üdvözölt. Vasárnap délelőtt Platano­­son tett látogatást a magyar költő, ahol Bodolai Margit főnöknő vezetésével fogad­ták a magyar apácák, a diá­kok és Domonkos páter ve­zetésével a kiscserkészek.­­ Délután Juhász Páter veze­tésével a Zrínyi ifjúsági iro­dalmi kör ünnepelte Tollas Tibort, akit ugyanezen a na­pon a fiatal argentin költők is meghívták Jorge Vilella, a La Nación munkatársának vezetésével baráti beszélge­tésre, amelyen szóba került az irodalmi élmények, mun­kák kicserélésének, a kölcsö­nös fordításoknak problémá­ja. Caggiano bíborosnál és Frandizi elnöknél tett láto­gatásáról lapunk külön he­lyén számolunk be. A keddi program főbb pontjai Dr. Jorge Eduardo Coll-nál, az ACA elnökénél, Pedro Eugenio Aramburu tá­bornok, volt köztársasági el­nöknél, az argentin irodalmi társaságnál, a SADE-nél tett tisztelgő látogatások képez­ték, amelynek mindegyike egy-egy újabb láncszeme volt annak a sikersorozat­nak, amelyet Tollas Tibor útja jelent a magyar ügy szempontjából Argentíná­ban. A további programpontok közül kiemelkedik a május 26-án, pénteken a Sarmien­to 1272 szám alatti Casa de la Emplenda nagytermében rendezendő argentin irodal­mi est, 18 órai kezdettel, ami­kor a bevezetőt Dr. Jorge Eduardo Coll, a záróbeszé­det pedig Jorge Luis Borges író tartják. A magyar kolónia részére május 27-én, szombaton es­te fél 8 órakor a Callao 542. sz. alatti El Salvador Cole­gio nagytermében tart Tol­las Tibor irodalmi estet és beszámolót. Vázolni fogja a költő latinamerikai körútját melynek célja a magyar ügy szolgálata, a magyar szabad­ságért való harc. Tízmillió aláírást gyűjt Latinameriká­ban Tollas Tibor az Egye­sült Nemzetekhez beadandó alábbi memorandum alá: “Alulírottak felemeljük szavunkat a jelenleg hall­gatásra ítélt magyar nép ne­vében és követeljük: 1. A népek önrendelkezési jogát érvényesítsék Ma­gyarország ügyében. 2. Vonják vissza az idegen csapatokat Magyarország területéről. 3. Rendezzenek szabad vá­lasztásokat Magyarorszá­gon, nemzetközi szervek ellenőrzése mellett.” Argentin részről a memo­randum első két aláírója Caggiano bíboros és Antonio Rocca, Buenos Aires püspö­ke.* Tollas Tibor nagysikerű argentínai útjának előkészí­tése Keleméry Tamás ér­deme. Tollas Tibor Plátanoson Tollas Tibor látogatást tett vasárnap a Plátanosi Inté­zetben. A gyerekek kitörő lelkesedéssel fogadták s vet­ték körül. Néhány versét ad­ta elő. A kisemberek szemé­ből kisarjadt a könny. A költőre is nagy hatással volt a máterek munkája és többizben kifejezte elragad­tatását. Többek között azt mondta: — Lélek van ebben az in­tézetben, ez az, ami úgy meg­kap engem. A legnagyobbat csinálják, a legfontosabbat: ott mentik a magyarságot, ahol még egyedül lehet men­teni: a gyermekekben. Búcsút intve az intézetnek és a bentlakóknak, így fe­jezte ki magát: — Sohasem felejtem el Plátanost, eddigi utamnak ez a legszebb élménye és leg­szebb emlékként viszem ma­gammal. Maradjunk kapcso­latban és tartsuk egymás­ban a lelket és ezt a kis Ma­gyarországot. A gyerekekhez intézett be­szédében mondotta: — Nem vagytok ismeret­lenek előttem, már Európá­ban hallottam Platanosról, emigrációnk egyik legszebb eredményéről és legszebb ígéretéről. TOLLAS TIBOR szabadságharcos költő Néger nacionalisták Amerikában Tragikus fehér fajtánknak nem kell négergyűlöletért a Kongóba utazni, megkaphat­ja azt helyben, a gyönyörű Los Angelesben is és még ezenfelül minden néger kö­zösségben South Broadway­­tól Harlemig. Néger templomokban és gyülekezőtermekben, par­kokban, sőt a nyílt utcán is folyik a négerlázítás a ke­resztény és fehér társadalom ellen széles ez országban,­­ ahol mindent szabad. 1956. óta, csekély öt esztendő le­forgása alatt egy formális kultusz alakult ki a fehér ke­resztény ember gyűlöletes uralmának megdöntésére, ki­irtására, szent háború előké­szítésére. 1956-ban 6 néger kezdte el a mozgalmat Black Muslim Brotherhood néven, ma mint­egy 250.000 követője van a fanatizmusnak az USA-ban. Egy volt rabszolgából lett baptista prédikátor 64 éves fia, Elijah Poole, új nevén "Muhammad apostol” áll az élén ennek a mozgalomnak, aki 18 szobás chicagói főha­diszállásáról­­szervezi éjjel­­nappal 28 “temploma” s gyü­lekezőhelyein működő prédi­kátorügynökeivel faj-, val­lás és államellenes üzelmeit. Az összejöveteleken csakis néger vehet részt. Tantételü­ket egy dogma képezi:­ — Gyűlöld a fehér embert. A vak gyűlölet buzgalmá­nak városunk szivében van a központja: ott áll az 5606 S. Broadwayon Muhammad apostol temploma, ahol rend­szeres ezertagú gyűléseken kérdés és felelet formájában hintik a négerek a gyilkos konkolyt. — Mi a szent Biblia? — kérdezi prédikátoruk. —­ A Biblia méreg, rab­szolga képező hazugság! — dörgi ezer torok a választ. — Ki az ördög? — A fehér ember az! — válaszolja a néger kongregá­ció. Egy néger lapszerkesztő tömören összefoglalja a moz­galmat: — A muhammadisták sem­miféle közösséget nem akar­nak a fehér társadalommal. Számukra a fehér ember tí­pusa a leggyűlöletesebb va­lami. Ha a fehér társadalom máról-holnapra minden isko­lát, kórházat, vendéglőt,­­ parkot, golfpályát és állást megnyitna a néger közösség­nek, a muhammadisták még akkor is csak azt mondhat­nák a fehéreknek, hogy men­jenek a fenébe. Ha pedig a fentieket valamiképpen meg­kapnák, azon nyomban kizár­nák azokból a fehéreket. Los Angeles rendőrfőnöke William H. Parker szerint Elijah Muhammadnak csak egyetlen fejbiccentésébe ke­rülne és megindulna a leg­kegyetlenebb fajgyilkossá­­gok sorozata az USA terüle­tén. Szinte hihetetlen, hogy ez a gyűlöletmozgalom itt kezdődött Los Angelesben, ahol a fehér társadalom a legtoleránsabb a színes pol­gárokkal szemben Ameriká­ban. Los Angelesben kezdődött 6 évvel ezelőtt 6 néger köve­tővel, ma 3200 fantikus, min­denre elszánt híve van. Mu­hammad gyűlöletmozgalmá­­nak Los Angelesben, akiket “tanítóik” arra tanítanak, hogy ne érezzék magukat hű­nek Amerikához, ne legye­nek katonák, ha az USA há­borúba kerül és hogy szün­telenül gondoljanak arra, — hogy a fehér ember nem egyéb a néger számára, — mint egy kétlábú csörgő­kígyó. Wesley Brazier, ismert los angelesi négervezér mondja: — Nem szabad ezt a moz­galmat lemosolyogni. Emlé­kezzünk csak, mennyire ki­nevettük Hitler szobafestőt annak idején, amikor szóno­kolni kezdett... — Ki nevet rajta ma? (Californiai Magyarság) Dr. ESTEBAN F. HAWLENA Abogado y Escribano — argentino y europeo También asuntos Internacionales y Financieros RODRIGUEZ PENA 382. 1er. piso “C” - Buenos Aires Pedir Hora. T. E. 40—2297 S. oldal

Next