Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-06-15 / 4039. szám

1901. június hó­li ”DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” EGYESÜL Avellancdai Magyar Egyesület Eivadavia 1388 T. E. 20—4492 Buenos Airesi Magyar Egyesület Av. B. Saenz Peña 1158 San Isidro­­ T. E. 743—3852 A BAME-ban június 17-én nagyszabású, sajátkészítésű disznótoros vacsora Reggelig tánc. Happy Boys zenekar. Június 25.-én vasárnap Varga-Kupa kuglimérkőzés a többi magyar egyesületek részvételével.­­ Egésznapos program: délelőtt falatozás a kerthelyiségben felállított debreceni "Lacikonyhán”, majd ebéd, délután zene,­­ tánc, 6 óra után filmvetítés: Benedek Ház. Senki ne mu­lassza el a napot velünk el­tölteni. Július 8-án Sportbál. Klub-büffés házaspárt ke­resünk, írásbeli ajánlatot a klub vezetőségének személye­sen lehet minden vasárnap délután a BAME-ban benyúj­tani. Roque S. Peña 1156 sz. alatt San Isidron. Dock Sudi Magyar Egyesület J M. Núñez 1360 Minden kedden és pénte­ken este 8-10-ig lehet tagsá­gi díjat fizetni. Magyar Segélyegylet Bolivar 314 Olivosi Magyar Kultur­­Egyesület Juncal 4250 Június 10-én nagy Sport- Bál. A Happy Boys zenekar játszik. Valentin Alsinai Magyar Dalkör Viamonte 2635 A Valentin Alsinai Magyar Dalkör minden péntek este 8 órai kezdettel dalórát tart Ecsedy Sándor karnagy ve­zetésével. Minden dalost szívesen lát a Vezetőség. Villa Angélas Magyar Egyesület Oral. Obligado 159 , Chaco Wildei Magyar Egyesület Cake Victor Hugo - Wilde Minden szerdán este 8—10 óráig dalórát tartunk, Ecse­dy Sándor karnagy vezetésé­vel. Uj dalosokat szívesen lá­tünk. Vezetőség: E T E I N K taños — T. E. 201—0052. Istentiszteleti rend: CAPITAL: Minden vasár­nap szentmisét és szentbe­szédet tartanak a ferences atyák 11 órai kezdettel a Szent Rókus kápolnában — (Alsina y Defensa'). A szent­mise mindig magyar népéne­kekkel van kísérve. V. DOMINICO: Minden vasárnap szentmise és szent­beszédet tartanak a ferences atyák 11 órai kezdettel a ferences apácák templomi-kor* VALENTIN ALLINAN: Min­den vasárnap szentmise és szentbeszéd 10 órai kezdet­tel a Jézus Szive templom­ban (Viamonte y Rivadavia) REFORMÁTUS Keresztyén Egyház Lelkész: Nagy Balázs Dezső Lakás: Ramón Prerre 1739 Belgrano R. Capital. T. E. 73—1904. Minden vasárnap délelőtt 11 órakor istentisztelet temp­lomunkban (C. Ramón Frei­re 1739 Cap.) Bibliáéra minden kedden 19 órakor. Június 17-én este fél 6 óra­kor az Ifjúsági Egyesület “Török Estet” rendez szerge­­tetvendégséggel egybekötve. Péter Géza fog törökországi élményeiről beszámolni. Jöjj el, hívj másokat is. Magyar Evangélikus Gyülekezet Congregación LA CRUZ DE CRISTO IELU — T. E. 73—1848­ Lelkész: Ocsenás József Templom és lelkészlakás: Amenabar 1749, Belgrano . Istentisztelet minden va­sárnap 11 órakor. A vasár­napi iskola 10 órakor. Hivatalos órák keddtől péntekig 9—12 óráig. (Lelkész­ szolgálatok spanyol nyelven is igényelhetők.) Minden hétfőn 19 órakor énekkari próba. Magyar Baptista Egyházközség Lelkész: MOLNÁR ANTAL Templom és lelkészlakás: Av. Caseros 656 - Capital T. E. 23—0209 Minden vasárnap délután fél 4 órai kezdettel vasárna­pi iskolát tartunk. 4 óra 15 perckor evangelizáló isten­tiszteleteink kezdődnek. A szerda estéken pos­tosan 7 órai kezdettel bibliaórát tar­tunk.­­ is ! EGYHÁZAINK Magyar Katolikus Missziós Lelkészség Lelkészek: Virág Venánc OPM és Szath­máry Román OPM Alsina y Defensa, Capital. T. E. 33— Callao 542, Capital. T. E. 45—1297 és 3629 — Domon­kos László SVD, Colegio Plo Az atom­korszak (A Tarantel Press és a Frente Común karikatúrája) HALLOTTUK hogy Dobrocsi Ferenc, akit a magyar követség elleni támadás után letartóztat­tak, még mindig vizsgála­ti fogságban van, bár be­bizonyosodott, hogy a pisz­tolyos támadásban nem vett részt. Dobrocsit, mint ismeretes, negyedórával a tüntetés után tartóztatták le, mert a Santa Fé sarkán kiáltozni kezdte: — Le az oroszokkal, vonuljanak ki a szovjet csapatok Magyar­országról! hogy a buenosairesi lapok hosszú cikkekben közölték a szabad magyar diákszö­vetség levelét, melyben til­takozik a FUA demokrácia r­genes manőverei ellen. — Mint ismeretes, a FUA, az argentin diákszövetség kap­csolatba lépett a­­ prágai székhellyel működő nem­zetközi kommunista diák­­szervezettel. hogy a Vanguardia című li­­­­mai képeslap, amelynek ar­gentinai munkatársa la­punk szerkesztője, első ol­dalon, színes nyomással közölte Tollas Tibor fény­képét, hogy Dr. Girsik Géza, lapunk kiadóhivatali igazgatója­ hétfőn, szerdán és pénte­ken 2-től 5 óráig fogadja barátait, ismerőseit, üzlet­feleit szerkesztőségünkben, hogy a buenosairesi viszo­nyokra jellemző történetet mesélt egyik barátunk. A kerámia-dísztárgyak pia­cán visszaesés mutatkozik, mivel sok japán áru érke­zett Argentinába, viszont hihetetlen mértékben fel­lendült a gyertyatartók el­adása. Gyertyatartóban ma Buenos Airesben nagy a kereslet, az áramkorláto­zás miatt, hogy kedves ünneplésben volt része Nagy Balázs De­zső református lelkipásztor­nak és kedves feleségének, június 11-én, vasárnap dél­ben a gyülekezet tagjai és a lelkészcsalád barátai vi­rágokkal és szívbéli jókí­vánságokkal halmozták el a lelkipásztort és feleségét házasságuk 20 éves évfor­dulója, továbbá a lelkipász­tor lelkészi vizsgájának 25 éves, vallástanári vizsgájá­nak 20 éves és lelkésszé szentelésének 20 éves év­fordulója alkalmából, hogy Nagy Balázs Dezső és felesége Chacoba missziós útra indulnak és Villa An­gélán június 25-én fognak istentiszteletet tartani, hogy június 17-én este fél 6 órakor a Református Ott­honban az Ifjúsági Egyesü­let rendezésében Török Est lesz, melyen Péter Gé­za fog beszámolni törökor­szági élményeiről. Utána szeretetvendégség lesz, mely alkalomra az ifjúság sze­retettel hív minden érdek­lődőt. A kommunista párttagság: bűntett Az USA törvényhozása még 1950-ben kimondta, hogy az amerikai kommunista párt bomlasztó szervezet, mely a törvényes kormány erősza­kos megdöntésére tör. Ilyen szervezethez tartozni az 1940 évi Smith-törvény szerint bűntett. A törvényhozás el­rendelte a teljes párttagság nyilvántartásba vételét és a pénzgazdálkodás ellenőrzését de a döntés különféle jogi manőverezések miatt 10 éven át nem lépett hatályba. Most a legfelső bíróság hatályba léptette. Kinédi Jlanta­ Sebesztsén énekét hallgatom (Dolgozat a Plátanosi Intézet egyik nyári tanfolyamáról) szomorúan megint elfordí­tom, ha közvetlen mellettem hangzik el egy “jaj"-szó, ülök az út szélén egy kö­vön. Előttem elvánszorog egy dicsőséges nemzet ma­radványa; rongyosan, görbé­re korbácsolt hátát koldus­botjára nehezítve. Leszáll az est. Szemem is már belefáradt a bámulásba. Átadom magam a zörejnek, sóhajtások világának. Hirtelen valami különleges — számomra már egész is­meretlen hang csapja meg fülemet. Eleinte nem értem. Felemelem fejemet. Messze, ott a határon fényt látok. — Szinte vakit Az ének is nö­vekszik ... Most már kezdem érteni. Hihetetlen vonzó ere­je van. Lábam életre kel. — Rohanni kezdek, irány a tűz, a fény, a szeretet lángja! — Amint közeledek, mit látok ottan? Egy csonka kezű lan­tost, aki apró tüze mellett pengeti lantját, énekelve hoz­zá, míg hallgatói, néhány fá­radt végvári vitéz (mert vi­tézek ők mindannyian!) sze­me rajta nyugszik. Érzem, hogy én is ide tar­tozom, már kezdem is látni feladatomat. Itt egy félkezű öreg lantos szeretete 10 katonát vigasz­tal, buzdít, harcra tüzesít. Holnap és holnapután már máshol lesz és újabb, meg újabb 10 vitéz hallgatja éne­két és viszi tovább üzenetét: tartsunk össze magyarok! Él­jünk, haljunk hazánkért! Tehetetlen maradhatok-e én ebben az élet-halál küz­delemben, én ép kezű-lábú magyar? — Nem, nem és mégegyszer kiáltom: nem! Oh! Tinódi Lantos, mit tud­tál te végrehajtani pusztán hazafiúi szerető szíveddel! — Csonka karodat se tekintet­ted akadálynak, a nagy tá­volság se számított. Te tud­tad célodat, és az Isten rá­mutatott eszközeidre. Oh Istenem! engedd, hogy én is megtaláljam a lanto­mat, itt­ az emigráció végvá­rában és tudjam felhangoz­tatni legszebb énekünket. “Hazádnak rendületlenül Légy híve óh magyar” “És ne gondold, hogy kihalnak Sújtott népek hirtelen, Amig össze­zeng a dalnok S a nemzeti érzelem” (Arany: Kozmopolita költészet) Zordak az idők Amerre sze­mem ellát, pusztulást, szür­ke, kiégett várfalakat lát. Az ég alja is olyan mint a pa­rázs: benne izzik egy egész nemzedék. Fülem már megszokta a jajgatást A sóhajtásokat már alig veszem észre Talán csak akkor emelem fel fejemet és. 1­1 i ZENEI NAPLÓ CARMEN Nyolcvanöt évvel a bemu­tatója után nehéz lenne újat mondani Bizet Carmenéről fontoskodás nélkül. De any­­nyit állapítsunk meg róla, hogy csak a Marseillais-el adott a francia zeneirodalom olyan közkincset a világnak, mint George Bizet a Car­men melódiáiban; nincs több olyan muzsika, mint ez a két tő, melyet annyian ismernek, dédelgetnek és dalolnak, a­mely milliókban annyira él és izgat és lüktet és mámorit, mintha a természet sűrítette volna bele testekbe és lel­­kekbe egyaránt, miként az izmot és a vért, a szenve­délyt s a könnyet. Mindkettő örök gyönyörűsége lesz az embereknek, mint a virágok és a csillagok. Carmen a legtöbbször ját­szott dalmű a világ vala­mennyi operaházában. Elő­adásának még­sem alakult ki egységes stílusa. Valamennyi közt az a leglényegesebb el­térés ,hogy milyen élesen, vagy kirívóan hangsúlyozzák ____________„amnil­rt Vind­oWs tetta kórusok tetszettek s a sok támadás ellenére azon a véleményen vagyunk, hogy az előadás franciaságát ket­ten reprezentálták. — Jean Fournet, a karmester, aki a Bizet muzsikájának azon mó­d­on adta vissza eredeti tisz­taságát és értelmét, mivel, egy ötvös valamely föld alól ki­ásott arany kösöntyűnek ad­ja meg tisztogatásával régi formáját és fényét. Carmen sokat kifogásolt megszemélyesítője, Jeanne Rhodes, a párisi nagy­opera tagja, nem a megszokott fran­cia lány, nem vad volt, ha­nem ravasz, nem ördögfióka, hanem szerencsétlen asszony Gyönyörű és nagy kultúrá­jú hangja — amely főképen a mélységében hangzott ki­fogástalanul, — néhol gyen­gének hatott, de — azt hisz­­szük — ennek a Colón mé­rete volt az oka. Ennek a két művésznek köszönhettük, — hogy Carmen előadása ment maradt minden trivialitástól. Richard Martell — Don José — nagyobb színésznek bizo­nyult, mint énekesnek. Vic­drámailag is kitűnő opera spanyol jellegét, s mentül spanyolabbnak jellemzik, an­nál inkább eltérnek a mű szellemétől — és a francia hagyománytól. Carmen — ze­néjének számos ibér motívu­ma ellenére — tősgyökeres francia opera, sőt a franciák­nak nemzeti operájuk, szín­helye spanyol ugyan — s ezt a színpadon rendszerint mat­­ricaszerűen külsőségekkel hangsúlyozzák — de a szel­leme, szavakban és ötletek­ben, jellemekben és drámai­­ságban, muzsikája elbűvölő kedvességben és művészi fe­gyelmezettségében félreis­merhetetlenül a francia gé­niusz sugárzása, mely a gi­gászit játékosan teremti s az erőbe szépséget és könnyed­séget tud lehelni. A Teatro Colón Carmen­­előadását gyökeresen franciá­nak szánták. Ezt a szándékot azonban éppen a Párisból nagy reményekkel ide telepí­tett rendező hiúsította meg, aki — megítélésünk szerint — a színpadot ötletek he­lyett tévedésekkel rakta te­le. Nem tudjuk megfejteni, hogy Sevillában (!) mit ke­restek a házak előtt a há­romszorosra méretezett egyiptomi oszlopkolosszusok, lépcsőzetes terraszok, az ut­cák felé indokolatlanul emelt hidak, avagy az ősi Sierrák­­ban a hegyekbe és erdőkbe épített gyönyörű lépcsők, a­melyeken a szereplőknek előbb fel, aztán le kellet sé­­tálniok, hogy a színpad ele­jére érhessenek, ahová min­den lépcsőmászás nélkül is simán bejöhettek volna. — Nem értettük, mért kellett a tömegeknek a színpad hom­lokterében és a szóló-éneke­seknek a színpad fenékrészé­ben énekelniök — amikor hangjuk amúgy is nehezen birkózott a Colón páratlanul nagy nézőterével? Nekünk az előadásban leg­inkább a Tullio Boni betani­tor de Narke igen­ jó Zuñi­­ga volt, míg Mirta Garbari­­ni sikerét Micaela szerepé­ben túlzottnak találtuk, noha a fiatal énekesnő tehetsége és énektudása kétségtelen. (M. S.) LEVELE VAN Varga Istvánná szül. Csupor Máriának, fontos ügyben Sze­mélyesen átveheti a kiadóhi­vatalban. Gomblyukba való zománc nemzetiszínű jelvény kapha­tó a kiadóhivatalban. $ 20.— 7. oldal Magyar Színjátszó Társaság bemutatja: 1961. július hó 8-án, szombaton este 20 órakor a Salon de Actos színházteremben (Charcas 1155) BÓKAY JÁNOS Hazudj nekem című vígjátékát 3 felvonásban. SZEMÉLYEK: Kató .................................. Gerendás Vera Sári .................................... Seress Irén Piroska ............................ Manyák Enikő Zsófi ................................ Gyányi Magda Tibor .............................. Hajmássy Miklós György ............................ Váry Zoltán Guszti .............................. Bátori János Vilmos bácsi .................. Tóth Ferenc Józsi .................................... Kovács Pál Béldy Pál .......................... Gavajda Péter Történik Budapesten, a negyvenes években Bonyhay Tibor építész lakásán. Rendező: Hajmássy Miklós Jegyek elővételben a “Budapest’-cégnél, Lavalle 361. félemelet és a Centro Húngaro bárjában. Kérjük a közönséget, hogy jegyeit mindenki idejében váltsa meg. "

Next