Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-06-29 / 4041. szám

1961. június hó 29. DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” — FERCSEY JÁNOS helyszíni riportja — Venezuelai problémák 1961-ben — A demokrácia általá­ban megfelelő keretet bizto­sít a gazdasági prosperitás­nak. Venezuelában is foko­zódnia kell a prosperitásnak a demokrácia légkörében. Ez a mondat visszhangzik ma Caracasban Arturo As­­tar Pieri szenátor mondta ki először, egy televíziómű­­sorban, amikor Venezuela problémáiról beszélgetett a caracasi sajtó mun­katársai­­val. Venezuelában ugyanis a Perez Jimenez nevéhez fűződő diktatúra bukása óta a gazdasági prosperitás két­ Seghival Hanyatlott. A boli­­vart, amelynek értéke a dol­lárh­oz viszonyítva 3.30 volt, a világ egyik legerősebb va­lutái közé számították — ma viszont 4.63 bolivar felel meg egy dollár értékének. A ca­­racasi nagyméretű házépíté­sek­, urbanizációk, az útépí­tések félbeszakadtak és a külföldi tőke, amely azelőtt ömlött Venezuelába, ma Ca­­racasból és Maracaiboból más országokba szivárog. M­­i ennek a jelenségnek az oka? 1948-tól 58-ig Ve­nezuelában világviszonylat­ban is jelentős volt a pros­peritás, az utóbbi években viszont a kereseti lehetősé­gek csökkentek. Venezuelá­ban rossz üzlet volna a de­mokrácia? Erre a kérdésre felelt. Artura Ustar Pietri szenátor. VENEZUELA GAZDASÁGI GÉPEZETÉNEK BÁZISA: AZ OLAJ Dr. Rómulo Betancourt el­nök több mint tíz év előtt már világosan látta, hogy a venezuelai gazdasági gépezet bázisa az olaj. A Venezuela petróleumban a világ egyik leggazdagabb országa. Be­tancourt kidolgozott egy gaz­dasági rendszert, amelynek alapja az olaj kitermelése volt, az olajeladásból szár­mazó jövedelmet pedig fő­ként a mezőgazdaság meg­erősítésre akarta fordíta­ni. Mielőtt azonban tervét végrehajthatta volna, Pérez Jiménez tábornok ragadta magához a hatalmat s a dik­tatúra idején Dr. Rómulo Bl­­ancourt a venezuelai de­mokratikus pártok vezetői­vel együtt száműzetésbe kényszerült. Pérez Jiménez viszont gazdaságilag ked­vező helyzetben volt, mert az eladott olajért mesebeli összegeket kapott. Az ország belterületéről és a mezőgaz­daságról ugyan megfeledke­zett, de a nyereség nagy ré­­szét Caracas kiépítésébe fek­tette. Tízemeletes hatalmas háztömböket építettek, mo­dern úthálózattal vették kö­rül Caracast, ultramodern urbanizációkat létesítettek s az El Silencio városrészben Caracas belvárosában felhő­karcolókat is építettek. VILÁGVÁROS, ŐSERDŐ, INDIÁNOK, KALANDO­ROK Most viszont Betancourt nemcsak Caracasra gondol, hanem egész Venezuelára s elsősorban a mezőgazdaság­ra. Ez volt programja a vá­lasztások előtt s ezért vesz­tett Caracasban, viszont ez­ért győzött nagy többséggel belterületen a venezuelai vá­lasztásokon. A feladat azon­ban rendkívül nehéz. Cara­cas másfélmilliós, modern város. Venezuela területén vannak még felderítetlen ős­erdők, hatalmas területeket nem tudtak még a civilizá­cióhoz kapcsolni. Az ország hat és félmillió lakosa tíz­szer akkora területen él, mint Magyarország. Alig 20 évvel ezelőtt véletlenül fe­dezte fel egy amerikai repü­lő Venezuelában a világ leg­nagyobb vízesését, amely húszszor olyan magas, mint a Niagara. A Sabana Gran­den kalandorok még gyé­mántot keresnek és találnak s az őserdőkben élnek olyan ismeretlen indián törzsek, a­melyeket csak helikopteren tud néha meglátogatni egy­­egy misszionárius. Dr. Rómulo Betancourt pártja, az Acción Democrá­tica nem egységes. A párton belül, amely közel"­áll az an­gol munkáspárthoz és a nyu­­gateurópai szociáldemokra­ta pártokhoz, több frakció alakult s így ereje csökkent. Viszont a hadsereg teljes mértékben támogatja Dr. Be­tancourt kormányát és po­litikáját. ÜGYNÖKÖK A SZUBVER­­ZIÓ SZOLGÁLATÁBAN Szélsőséges ügynö­kök min­den eszközézel igyekeznek megzavarni a venezuelai lég­kört. Néhány hét­ óta,_ a Ve­nezuelai biztonsági szolgá­lat Oscar Tamayo Suarezt, a Guardia Nacional volt fő­nökét keresi, aki a diktatú­ra idején tette hírhedtté ne­vét, majd Dominikan a köz­társaságba menekült s on­nan nemrégen visszatért Ca­­racasba. A biztonsági szer­vek információi szerint Ta­mayo Suarez t arcát plaszti­kai műtéttel megváltoztatta s így ismeretlenül szervezi az összeesküvők hálózatát. Ugyanakkor Fidel Castro ügynökei is szubverzív te­vékenységet folytatnak.­­ Egyizben megtámadták a Venezuelában letelepedett kubai hazafiak székházát is. MEGSZAKÍTJÁK KUBÁ­VAL A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOT Kétségtelen, hogy a han­gulat Venezuelában feszült A különféle diktatúrák ügy­nökei meg akarják törni a Betancourt-kormányzat alap­zatát, hogy az adott pilla­natban akcióba lépjenek. A Betancourt és a venezuelai haderő azonban résen áll­nak s a venezuelai nép el­utasítja az erőszakot. Castro ügynökei Fidel Castrot vala­mi latinamerikai Robin Ho­­od-nak próbálják feltüntetni de Venezuela népe már jól ismeri a Castro-rezsimet. A napokban ötezer aláírással jelent meg Caracas legna­gyobb lapjában, az El Uni­­versal-ban egy felhívás, a­melyben venezuelai polgá­rok, köztük sok munkás és diák, fejezik ki szolidaritá­sukat a Castro ellen küzdő kubai hazafiakkal. A caracasi lapok első ol­dalon közöltek cikkeket ar­ról, hogy Venezuelának meg kell szakítania a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, az­ért, mert Castro nem enged szabad elvonulást annak a 163 kubai állampolgárnak, akik La Habana venezuelai követségén kerestek mene­déket. A sok menekült prob­lémákat okoz a követségnek amely nincs felkészülve el­helyezési, egészségügyi szem­pontból ilyen sok ember el­látására. A venezuelai sajtó követeli a diplomáciai vi­szony megszakítását és em­lékeztet arra, hogy Domini­kan a Köztársasággal már megszakították a kapcsolatot azért, mert Trujillo annak­idején nem engedett szabad elvonulást 13 hazafinak. CARACAS: MODERN VILÁGVÁROS Caracas egyébként most is Délamerika egyik legmoder­nebb nagyvárosa. Néhány negyedben olyan sok a szí­nes fényreklám, mint New Yorkban. Az utakon a leg­újabb amerikai autómodele­­ket lehet látni. Venezuelá­ban majdnem annyi autó van üzemben, mint a Szovjetunió­ban; húszszor annyi kocsija van, mint Magyarországnak. A kereseti lehetőségek dél­amerikai viszonylatban ma is egyedülállóak; havi 5—6 száz dollárt ma is általában megkeresnek azok, akik sza­bad pályán helyezkedtek el. (Folytatás a 6. oldalon) Így élnek a magyarok Chiacaban A venéz politikai és társa­dalmi világban a caracasi magyarok közül a legismer­tebb kétségkívül Wohl Imre az El Universal című libe­­rális-konzervatív lap, a Ka­­raib-zóna legtekintélyesebb újságjának igazgatója. Wohl a caracasi Rotary Clubnak is egyik vezetője. Harmincöt éve él Venezuelában. Min­dig, minden magyaron segí­tett és magyar ügyben min­dig felemelte szavát. Venezuelában ma mintegy hétezer magyar él. Legtöb­ben Caracasban telepedtek le, de néhányan Maracaibo­­ban, Valenciában, Ciudad Bo­livarban is laknak. Két év előtt, amikor Caracasban jártunk, felsoroltunk több mint hatvan magyar karri­ert, venezuelai magyarokat, akik a gazdasági életben ér­tek el sikereket. Most néz­zünk körül újra Caracasban a magyarok között. * A Sabana Granden van az Ilaco, Délamerika második legnagyobb magyar könyvke­reskedése; — a legnagyobb délamerikai könyvesbolt Bró­dy Sándoré Sao Pauloban. A venezuelai magyarok lap­ját Bozanich István adja ki és szerkeszti; hetilapként je­lenik meg a Caribi Újság. A caracasi Magyar Házat renoválták, modernizáltak, gyakran rendeznek itt ünne­­pélyeket, előadásokat, bálo­kat. Több izben szerepelt itt Vaszary Piroska, aki férjé­vel, Dr. Bodócsy Endrével évek óta Caracasban élt, de néhány hét előtt átköltözött a kanadai Torontóba, gyer­mekeihez.* Nagy sikere van a vene­zuelai magyar Gyöngyösből!­rátának, amelynek előadá­sait sok venéz megnézi. — Többször felléptek a cara­casi televízióban és a Club Paraisoban is. A venezuelai Gyöngyösbokrétát Dr. Csa­­nálosi Alfonz, Gyenes Lajos Dömötör Ede és Csik Teofil­­né alapították meg. — Több más venezuelai magyar, pél­dául Kay Lajos, Gyömbér József, Csiszár Imre, Ben­­csár István, Dr. Kertész Ti­vadar és mások segítették eddig is a Gyöngyösbokré­tát. A Sabana Granden a Ku­­ruc-vendéglőt bezárták, de magyar konyha van a Pap­rikában és a Pipa-vendéglő­­ben, valamint Nyáryéknál. Dr. Merényi Dezső klini­kai tanársegéd orvosi inté­zete közismert egész Cara­casban. Dr. Balassa Kálmán volt budapesti klinikai ta­nársegéd, szülész és nőgyó­gyász, Dr. Gavallér Béla nő­gyógyász ismert orvosok. Van Caracasban magyar nyomda, magyar vegytisztító magyar szállítmányozási vál­lalat, magyar utazási iroda és magyar festéküzlet is. A magyar divatáruház is nép­szerű. Működik Caracasban négy magyar divatszalon is. * A venezuelai magyarok megismerték a világot; nem csak azért mondjuk ezt,­­ mert megismertek egy má­sik kontinenst, hanem azért is, mert közülük legtöbben gyakran utaztak a világ min­den tájára. A venezuelai ke­reseti lehetőségekhez vi­szonyítva nem drága az uta­zás; évenkint, vagy kétéven­­kint sok caracasi magyar megengedhette magának,­­ hogy az USA-ba, vagy Nyu­­gateurópába repüljön. Akad­tak köztük olyanok is, akik körülrepülték Latin-Ameri­­kát, vagy átrepültek Auszt­ráliába. Volt köztük olyan is, akinek nagyon megtet­szett egy-egy város, vagy sziget s most ott akar lete­lepedni; egyik ismerősünk például valószínűleg végleg Barbadosban marad, annyi­ra megtetszett neki ez a tró­pikus sziget. A legfiatalabb venezuelai magyar Gyárfás Géza és Benkő Katalin kisfia, három hónappal ezelőtt született Caracasban. Az általános gazdasági helyzet következtében a magyarok jövedelme is csök­kent az utóbbi években,­­ mintegy harminc százalék­kal. De azért Délameriká­­ban még mindig Venezuelá­ban lehet a legtöbb pénzt keresni. TOLLAS TIBORHOZ Irta: Ábel Pineyro­­­Fordította: Mikszáth Antal Montevideoban TOLLAS TIBOR látogatása után megalakult az “Ifjúsági Bizottság Magyar­­ország támogatására”. A mozgalom elnöke Ábel Pineyro, neves uruguayi költő, az alábbi vers szerzője. • * * Nem fontos az, hogy ép a kéz vagy csonka. Fontos a szó, mely tovaszáll s marad. Nem fontos a cellafal és a puska,­­ — köve, ólma múló halál . Fontos az út, a szárny, a láthatár. Fontos a költő, ki felhők között járt s a kévék alatt görnyedt vállu ember s kit emel, messze visz a szél, a tenger. Fontos az, amitől szökik a bánat mert munka ég, az est reggelre készül s a költő kaptárába gyűjti mézül holnapra azt, ami ma keserű emlék. Nem fontos az, hogy ép a kéz vagy csonka. Fontos a költő, kit kisért a vér emléke s életét is versbe szedte üzenetül rábízva a szelekre. Fontos az ember, ki földünkre jött a szárnyszegettek, a rabok nevében. Fontos, hogy a vetés kalászba érik, kereszteket s halált vállalva szórt magok vetése. A szeretet hantján a szabadság vetése mégis érik. Ott fontos az, hogy ép a kéz vagy csonka, ahol haldoklik az élet, ahol kihúnynak a hangok, ahol a testét elhagyta a lélek, a test gépként mozog s a háborúból csak pusztulás maradt mig az élet harcosai örök feledés mélyén porlanak. Ám nem fontos, hogy ép a kéz vagy csonka ahol a szó még új reményt fakaszt, hisz a magvető aratásra készül s a költő kaptárába gyűjti mézül holnapra azt, mi ma keserű emlék. Montevideo, 1961. május 29. Wménám*■ MtfMÉ vUi Fűtési módszer Kémény nélkül. ORBIS-PORTATIL ♦ Azonnal szántunk. Gyors szerelés. Kényelmes havi részlet.^ :TEL 77-8825 H’O­RL­Y BEHRMANN nál Belgrano: Cabildo 651 ■■■■■■■■If 5. oldal

Next