Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)
1961-08-23 / 4049. szám
2. oldal Apróhirdetések Építési - kőműves - beton-és átalakítási munkákat vállal Szalay és Jeszenszky — Vitrey Olaguer y Felni 3123 T. E. 73—6517. Munkanapokon este fél 6-tól Balgránon. Fordításokat, technikait is perfektül, angol, német, spanyol magyar nyelven elvállal Háden László, gyermekbénulás következtében otthoni munkára kényszerült nős, 2 gyerekes családapa. Ajánlatokat a Kárpát kiadóba kérünk. Lakás Don Torquato. Csinos, intelligens 45 éves úrhölgy keresi ismeretségét magyar úrnak, házasság céljából. Választ Lánchíd jeligére a kiadóhivatalba kér. Buenos Airesben vagy környékén különálló, fürdőszobás bútorozott szobát keresek októbertől. Leveleket az alábbi címre kérek: — Dr. Molnos, calle Alzaibar 1315. Montevide, (Uruguay). Kívánságra cserelakást adhatok a fürdőszezonra. (49) Lakást keresek. Zona norte, lehetőleg földszint. — 1 ambiente. T. E. 31—2819. Eladó quinta Moron környékén 36000 négyzetméter, modern balet, villany, víz, gyümölcsös fák stb. 42,1586. Spanyol és angol órát ad joghallgató. T. E. 70—3264. Magyar fiatalember szobát keres bútorral, vagy bútor nélkül. T. E. 31—4636. — szombat és vasárnap kivételével. CARLOS. Külön bejáratú bútorozott szobához lakótársat keresek. España 3575. Olivos. Felügyel gyermekre, délutáni vagy esti órákon. J. B. Viamonte 903, 5—15 óráig. Modista, alta costura. Cervano 2150. ler. piso H. — T. E. 72—9495. Épületlakatos segédet, — vagy nyugdíjast keresünk, 3 de Febrero 3737. K. Kis. (51) ÚTLEVÉL és ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ügyek gyors elintézését vállalja magyar ember. Cím a kiadóhivatalban megtudható. Sok új és használt könyv érkezett könyvosztályunkra Jókai, Herczeg, Kemény Zs., Jósika, Mikszáth olcsó és oldal. Ara 350 peso. Kaphodisz kiadásban. Tízmillió aláírás Magyarország szabadságáért Már nemcsak a mi ügyünk, a világ ügye, hogy szabadságharcunk eszmei tartalma, döntő történelmi tanulsága el ne sikkadjon! Tízmillió magyar szervezetlen csodálatos forradalmát most az 5 éves évforduló előestéjén tízmillió szabad polgár valóságos bekapcsolásával szeretnénk újra nemcsak emlékeztetőül és tanulságul, de Kelet felé figyelmeztetőül is a világ elé tárni. Amikor egyes nagyhatalmak politikusai csak propaganda eszköznek tekintik forradalmunkat, mi erkölcsi tényezőként ott szeretnénk azt elsősorban felmutatni, ahol a népek önálló független állami életbe lépnek és ahol ez a szabaddáváló lét van a legnagyobb veszélyben a keleti imperializmus egyre növő árnyékában. Itt a történ nelmi pillanat, hogy a Magyar Példa több legyen mint alkalmasint előszedett, hidegháborús fegyver. A magyar szabadságharc 5 éves évfordulóján az elnémított tízmillió magyar helyett, a szabad világ tízmillió polgárának morális támogatását kérjük, nem politikai, nem anyagi segítséget — csak a mellénkállást, az emberi szolidaritás tanúságát, tízmillió polgár aláírását azon három pontra, mely a nemzetnek 5 év előtti alapkövetelése volt és amelyet az UNO is határozatba foglalt: 1. A magyar nép (akár csak a kolonializmusból felszabadult népek) kapja meg önrendelkezési jogát. 2. A szovjet csapatok hagyják el Magyarországot. 3. Tartsanak szabad választásokat nemzetközi ellenőrzés mellett és mi biztosítjuk függetlenségünkkel semlegességünket is Közép-Európa e viharzónájában. E progam szabadságharcunk minden pártpolitika felett álló minden külföldi hatalmi érdektől független, tiszta, hátsó gondolat nélküli igénye, lényegében azonos az emberi jogok alapvető igényével. Mi a tízmillió aláírás gyűjtési módja? Szinte minden a gyakorlatban alakult ki sokféle helyi változatban. A cél: Az Egyesült Nemzetek magyar ügyik előadójának, Sir Leslie Munrónak titkárságához juttatni októberben az 5. évforduló előtt, amikor is a magyar kérdés ismét napirendre kerül. Ez az aláírás tömeg, ha csak egy része is valósul meg, a legmonumentálisabb nyomaték és erkölcsi erő, amely eddig UNO előtti ügyet kívülről támogatott. Eddig több mint 50 délamerikai nagy lap tette magáévá az ügyet a humanitásra, erkölcsi szolidaritásra hivatkozva hasábos cikkekben szólítván fel olvasóikat aláírásra, sőt sokan vállalják az aláírt ívek begyűjtését és országos központba, ahonnan majd ősszel Sir Leslie Munróhoz postázzák. De a sajtón kívül közismert írók, tekintélyes költők önkéntesen jelentették be csatlakozásukat az akcióhoz. Voltak egyetemek, ahol a Castro-pártiak vagy maguk a kommunista diákok sem térhettek ki az egyetemes emberi jogok e minimális követelménye elől. A rádión és televízión keresztül több millió délamerikai értesült az akcióról, s a nép valamennyi rétegét elérhettem. Amikor ennyi hitet találunk az idegeneknél ne mondjuk azt, hogy Nyugat megfeledkezett- rólunk. Mi magunk sirán feledkeztünk el a magyar ügyről. Zutshi hindu barátunk, aki tavaly októberben 600 km-es szabadságzarándoklatot indított és az idén még nagyobb keretek közt szervezi meg Münchentől Bécsen át a jelképes “Andaui híd”-ig, igen keményen ezeket mondotta: "Ha valaki csak azért jött ki, hogy magának jobb életet biztosítson és elfeledkezik az otthoniakról, közönséges szökevény, maradt volna otthon, hogy segítse népének passzív ellenállását.” Itt van íme egy lehetőség, amely lavinaszerűen indult meg Délamerikában és második lépcsőként a többi földrészeken, hogy tovább haladhasson elsősorban rajtunk múlik. Tegyünk félre minden előítéletet, ez nem egy személynek vagy egy lapnak az akciója, már átvették külföldi barátaink Nem egy személyért, vagy egyesekért indul, de az egyetemes magyarságért. Kérünk minden magyar testvérérünket, szervezetet és sajtóorgánumot, a maguk olvasói körében vigyék tovább a mozgalmat ,mert csak együttesen tudjuk eredményesen befejezni. Ha csak egy millió is gyűlnék össze októberig az is óriási. Itt mindenkinek lehetősége nyílik megmutatni, hogy “nemcsak szavakkal”, de tettekkel mire képes. Városonként, vagy ahol lehetőség adódik, országonkint egy központi címet kell megadni a sajtónak, külföldi szervezetnek, hogy oda gyűljön össze október első hetéig minden aláírás, melyeket majd onnan kell tovább küldeni az UNO-ba. Csak arra kérjük olvasóinkat, hogy mint Montevideoban a diákszervezetek a katolikusoktól a Castropártiakig ebben a kérdésben képesek voltak együtt dolgozni, tegyenek most félre mindent, ami talán elválaszt bennünket. E három pontban, aki egyetért segítsen, szükség van minden segítségre. A sors nem azért adta meg számunkra a szabadságot, hogy itt kint feloldódjunk, s viaszként formáljon a könyezet, hanem, hogy mi formáljuk az útkereső világot. Nem születhettünk szebb korban, mint a mai időben, amikor a fél világ rabszolgatartóival szemben mi tovább küzdöttünk nemzetünk szabadságáért, úgy, hogy egyúttal a szabad emberiség szellemi katonái is vagyunk. Tollas Tibor ESTUDIO JURIDICO SIMON-TELLO Dr. SIMON LÁSZLÓ és Dr. ANGEL TELLO Fogadó órák szombat kivételével minden hétköznapon délután 4—6 óráig. ^ANGALLO 1133 - Bs. As. - T. E. 35—8249 Dr. ESTEBAN F. HAWLENA Abogado y Fscribano — argentino y europeo También asuntos Internacionales y Financieros RODRIGUEZ PEÑA 382. ler. piso “C” - Buenos Aires Pedir Hora. T. E. 40—2207 ’’DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” 1961. augusztus 23 E DITORIAL UN PELIGROSO CORCHO PARA BERLIN La gran crisis del mundo comunista se evidenciaba como todos saben por esa rajadura del “Telón de Acero” que era Berlini Por bilí, un inmenso chorro humano (que llegó a ser de tres mil personas por día) se volcaba a Berlín Occidental Iludiendo e¡n el desprestigio, no sólo a la Alemania comunista sino a todo el implaiüalismo totalitario de la Unión Soviética. * Había que taponar ese hueco formado por unas cuatrocientos cuadras por el que los alemanes, huyendo del terror comunista, se colaban al mundo de la libertad. La orden no tardó en llegar a manos del gobierno títere de la Alemania roja. Fue expedida por los dirigctótes del Pacto de Varsovia, es decir por los sumisos integrantes del imperio soviéti co que, como el perrito de la conocida propaganda, escuchan en el fonógrafo la voz del amo. “Tomen medidas para impedir el éxodo”, dijo escuetamente la orden del Kremlin. En veinticuatro horas la policía del Berlín comunista puso tanques, tro pas y alambradas de púa en esas aveiíidas, calilos y calléjones por donde, junto con la gente, se les iba el prestigio. La, reacción no se hizo esperar. Hubo manifestaciorls en los dos sectores de la gran ciudad contra la arbitraria medida que contraría todos los pac tos firmados caiftre Occidentte y la Unión Soviética. Y con las manifestaciones viniéronlas grescas, las furiosas peleas, la acostumbrada represión con garrotes, mangueras y gases. Todavía no usaron los cañones de los tanques, pero si las cosas se ponen feas los utiliza ráii sin duda alguna como ya lo hicieran en las jornadas de insurrección y terror en el mis mo Berlín comunista, eto 1953, V como lo hicieron durante la Revolución Húngara de 1956. Y los comunists de allá — y dambién les de acá — dirán que eso está muy bien, que "hay que reprimir el terror fascista” y a “los agentes del imperialismo” y repetirán como loros las pavadas y mentiras de costumbre; lo que no impedirá que cuando acá se quiere reprimirlos a ellos, por totalitarios y agentes del imperialismo rojo, pongan el grito en el cielo hablando de li-‘. bertad de pretosa, gremial y par,| iidaria, como si ellos, alguna f vez y en alguno de los países que aplastan, hubiesen permitido que exista algún partido, alguna prensa y algún sindicato que no sean los comunistas completamente sometidos a sus respectivos estados totalitarios.m Pero esta prepotente medida da taponar con tanques y alam bre la rotura berlinesa del Te lón de Acero traerá disturbios de incalculable repercusión. Pa saban tres mil personas diarias por esa frontera rumbo a la libertad. Ayer, domingo trece de agosto, sólo pudieron colarse 25. Esto provocará el resentimiento de los que no quieren vivir bajo el terror comunista. El resentimiento traerá más manifestaciones. Y las manifes taciones traerán la represión, la lucha y la sangre. El señor Kruschev debqría comprender que el horno no está para bollos. Y si no lo comprende él, deberían comprenderlo los militares da alta graduación de la Unión Soviética, que son — en última instancia— los que t tienen la sartén por el mango, : y destituirlo. “Porque Occider. ' te —como dijo el Prefcidenie Kennedy— no quiere la gue- Itra, pero a peleado antes”. Esa ¡frase, sabiamente suspendida i allí, quire decir que podemos I vernos obligados a volver a I pelear. Dr. BALOGH KOVÁCS JUDIT gyermekorvos Rendel: kedden és csütörtökön délután 15—18-ig. OLIVOS, Av. Malon 2468 Dr. Korompai Imre szüléss és nőgyógyász v. egyetemi tanár Rendel hétfőn, szerdán, pénteken 17—19 óráig és megbeszélés szerint Tronador 1770 T. E. 52—3544 Dr. KESSERI ISTVÁN belgyógyász Rendel: hétfőn 16—20, szerdán és pénteken 18-20 óráig. J. E. URIBURU 1033 T. E. 82—5846 és 83—6852 Dr. Bakos Károly belgyógyász a Hospital Fernandez orvosa. A német betegsegélyző orvosa. Pte. Uriburu 288, Boccar. T. E. 743—3995 Rendel: kedd, csütörtök, szombat, 14—16 óráig Dr. BÖIGEN BME. MITRE ISOL T. E. 45—2428 A Hospital Alvear orvosa. Vérbajok, bőrbetegségek. Tüdőbajok. Szívbaj. Női betegségek. X.sugarak. — Rendel: d. e. 10.től este 20 óráig. — Vasárnap - ünnepnapokon 1 M 2 közt Dr. WEISZ ANDRÁS fogorvos Rendel: hétfőn szerdán pénteken 15-20 óra között. BERNAL OESTE, Dardo Rocha 1913, FCNGR MEGJELENT a Délamerikai Magyar Hírlap 1961 évi évkönyve 410 oldalon, sok szép elbeszéléssel. Ára 120. peso Kapható a D. Magyarság könyvosztályán MAGYAR VERSEK Áts Klára eladásában, lemezsorozatban szerkesztőségünkben kapható. I Peret Mía ",fiúm Tulajdonos: ÉLIÁS JÁNOS Florida 556, I. em. 103 — Buenos Aires T. E. 31—4014 Lakás: 791—815* Nemes prémek, nemesített báránybundák, irhabundák, campera-bélések és gallérok stb. . Bundák készítését és alakítását mérték . után vállalom. "TALLERES JORGE" DE JORGE VASS Especialidades en: Amortiguadores Suspensiones - Tren delantero y Alineación Av. JUAN B. JUSTO 3650 T. E. 58—0369