Délamerikai Magyarság, 1961 (34. évfolyam, 4019-4065. szám)

1961-08-23 / 4049. szám

2. oldal Apróhirdetések Építési - kőműves - b­eton-és átalakítási munkákat vál­lal Szalay és Jeszenszky — Vitrey Olaguer y Felni 3123 T. E. 73—6517. Munkanapo­kon este fél 6-tól Balgrá­­no­n. Fordításokat, technikait is perfektül, angol, német, spa­nyol magyar nyelven elvál­lal Háden László, gyermek­bénulás következtében ott­honi munkára kényszerült nős, 2 gyerekes családapa. Ajánlatokat a Kárpát kiadó­ba kérünk. Lakás Don Tor­­quato. Csinos, intelligens 45 éves úrhölgy keresi ismeretségét magyar úrnak, házasság cél­jából. Választ Lánchíd jeligé­re a kiadóhivatalba kér. Buenos Airesben vagy kör­nyékén különálló, fürdőszo­bás bútorozott szobát kere­sek októbertől. Leveleket az alábbi címre kérek: — Dr. Molnos, calle Alzaibar 1315. Montevide, (Uruguay). Kí­vánságra cserelakást adha­tok a fürdőszezonra. (49) Lakást keresek. Zona nor­­te, lehetőleg földszint. — 1 ambiente. T. E. 31—2819. Eladó quinta Moron kör­nyékén 36000 négyzet­méter, modern b­alet, villany, víz, gyümölcsös fák stb. 42,1586. Spanyol és angol órát ad joghallgató. T. E. 70—3264. Magyar fiatalember szo­bát keres bútorral, vagy bú­­tor nélkül. T. E. 31—4636. — szombat és vasárnap kivéte­lével. CARLOS. Külön bejáratú bútorozott szobához lakótársat keresek. España 3575. Olivos. Felügyel gyermekre, dél­utáni vagy esti órákon. J. B. Viamonte 903, 5—15 óráig. Modista, alta costura. Ce­rvano 2150. ler. piso H. — T. E. 72—9495. Épületlakatos segédet, — vagy nyugdíjast keresünk, 3 de Febrero 3737. K. Kis. (51) ÚTLEVÉL és ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ügyek gyors elintézését vállalja magyar ember. Cím a kiadóhivatalban megtudható. Sok új és használt könyv érkezett könyvosztályunkra Jókai, Herczeg, Kemény Zs., Jósika, Mikszáth olcsó és oldal. Ara 350 peso. Kapho­­disz kiadásban. Tízmillió aláírás Magyarország szabadságáért Már nemcsak a mi ügyünk, a világ ügye, hogy szabad­ságharcunk eszmei tartal­ma, döntő történelmi tanul­sága el ne sikkadjon! Tízmil­lió magyar szervezetlen cso­dálatos forradalmát most az 5 éves évforduló előestéjén tízmillió szabad polgár való­ságos bekapcsolásával sze­retnénk újra nemcsak emlé­keztetőül és tanulságul, de Kelet felé figyelmeztetőül is a világ elé tárni. Amikor egyes nagyhatalmak politi­kusai csak propaganda esz­köznek tekintik forradalmun­kat, mi erkölcsi tényezőként ott szeretnénk azt elsősor­ban felmutatni, ahol a né­pek önálló független állami életbe lépnek és ahol ez a szabaddáváló lét van a leg­nagyobb veszélyben a kele­ti imperializmus egyre nö­­­­vő árnyékában. Itt a történ­­ nelmi pillanat, hogy a Ma­gyar Példa több legyen mint alkalmasint előszedett, hi­degháborús fegyver. A magyar szabadságharc 5 éves évfordulóján az el­némított tízmillió magyar helyett, a szabad világ tíz­millió polgárának morális támogatását kérjük, nem po­litikai, nem anyagi segítsé­get — csak a mellénkállást, az emberi szolidaritás tanú­ságát, tízmillió polgár aláírá­sát azon három pontra, mely a nemzetnek 5 év előtti a­­lapkövetelése volt és ame­lyet az UNO is határozatba foglalt: 1. A magyar nép (akár csak a kolonializmusból fel­szabadult népek) kapja meg önrendelkezési jogát. 2. A szovjet csapatok hagy­ják el Magyarországot. 3. Tartsanak szabad válasz­tásokat nemzetközi ellenőr­zés mellett és mi biztosítjuk függet­lenségünkkel semlegessé­günket is Közép-Európa e vihar­zónájában. E progam szabadsághar­cunk minden pártpolitika felett álló minden külföldi hatalmi érdektől független, tiszta, hátsó gondolat nélküli igénye, lényegében azonos az emberi jogok alapvető igényével. Mi a tízmillió aláírás gyűj­tési módja? Szinte minden a gyakorlatban alakult ki sokféle helyi változatban. A cél: Az Egyesült Nemzetek magyar ügyik előadójának, Sir Leslie Munrónak titkár­ságához juttatni októberben az 5. évforduló előtt, amikor is a magyar kérdés ismét napirendre kerül. Ez az alá­írás tömeg, ha csak egy ré­sze is valósul meg, a legmo­­numentálisabb nyomaték és erkölcsi erő, amely eddig UNO előtti ügyet kívülről támogatott. Eddig több mint 50 déla­merikai nagy lap tette ma­gáévá az ügyet a humanitás­ra, erkölcsi szolidaritásra hivatkozva hasábos cikkek­ben szólítván fel olvasóikat aláírásra, sőt sokan vállalják az aláírt ívek begyűjtését és országos központba, ahon­nan majd ősszel Sir Leslie Munróhoz postázzák. De a sajtón kívül közis­mert írók, tekintélyes köl­tők önkéntesen jelentették be csatlakozásukat az akció­hoz. Voltak egyetemek, a­­hol a Castro-pártiak vagy maguk a kommunista diá­kok sem térhettek ki az e­­gyetemes emberi jogok e mi­nimális követelménye elől. A rádión és televízión ke­resztül több millió délame­rikai értesült az akcióról, s a nép valamennyi rétegét elérhettem. Amikor ennyi hitet talá­lunk az idegeneknél ne mondjuk azt, hogy Nyugat megfeledkezett- rólunk. Mi magunk si­rán feledkeztünk el a mag­yar ügyről. Zutshi hindu barátunk, aki tavaly októberben 600 km-es sza­badságzarándoklatot indított és az idén még nagyobb ke­retek közt szervezi meg Münchentől Bécsen át a jel­képes “Andaui híd”-ig, igen keményen ezeket mondotta: "Ha valaki csak azért jött ki, hogy magának jobb éle­tet biztosítson és elfeledke­zik az otthoniakról, közön­séges szökevény, maradt vol­na otthon, hogy segítse né­pének passzív ellenállását.” Itt van íme egy lehetőség, amely lavinaszerűen indult meg Délamerikában és má­sodik lépcsőként a többi földrészeken, hogy tovább haladhasson elsősorban raj­tunk múlik. Tegyünk félre minden előítéletet, ez nem egy személynek vagy egy lapnak az akciója, már át­vették külföldi barátaink Nem egy személyért, vagy egyesekért indul, de az egye­temes magyarságért. Ké­rünk minden magyar testvé­rérünket, szervezetet és saj­tóorgánumot, a maguk olva­sói körében vigyék tovább a mozgalmat ,mert csak­­ együttesen tudjuk eredmé­­n­yesen befejezni. Ha csak egy millió is gyűlnék össze októberig az is óriási. Itt mindenkinek lehetősége nyí­lik megmutatni, hogy “nem­csak szavakkal”, de tettek­kel mire képes. Városon­ként, vagy ahol lehetőség a­­dódik, országonkint egy köz­ponti címet kell megadni a sajtónak, külföldi szervezet­nek, hogy oda gyűljön össze október első hetéig minden aláírás, melyeket majd on­nan kell tovább küldeni az UNO-ba. Csak arra kérjük olvasóinkat, hogy mint Mon­tevideoban a diákszerveze­tek a katolikusoktól a Cas­­tropártiakig ebben a kérdés­ben képesek voltak együtt dolgozni, tegyenek most fél­re mindent, ami talán elvá­laszt bennünket. E három pontban, aki egyetért segít­sen, szükség van minden se­gítségre. A sors nem azért adta meg számunkra a szabadsá­got, hogy itt kint feloldód­junk, s viaszként formáljon a kö­nyezet, hanem, hogy mi formáljuk az útkereső vi­lágot. Nem születhettünk szebb korban, mint a mai időben, amikor a fél világ rabszolgatartóival szemben mi tovább küzdöttünk nem­zetünk szabadságáért, úgy, hogy egyúttal a szabad em­beriség szellemi katonái is vagyunk. Tollas Tibor ESTUDIO JURIDICO SIMON-TELLO Dr. SIMON LÁSZLÓ és Dr. ANGEL TELLO Fogadó órák szombat kivételével minden hétköznapon délután 4—6 óráig. ^ANGALLO 1133 - Bs. As. - T. E. 35—8249 Dr. ESTEBAN F. HAWLENA Abogado y Fscribano — argentino y europeo También asuntos Internacionales y Financieros RODRIGUEZ PEÑA 382. ler. piso “C” - Buenos Aires Pedir Hora. T. E. 40—2207 ’’DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG” 1961. augusztus 23 E DITORIAL UN PELIGROSO CORCHO PARA BERLIN La gran crisis del mundo co­munista se evidenciaba como todos saben por esa rajadura del “Telón de Acero” que era Berlini Por bilí, un inmenso chorro humano (que llegó a ser de tres mil personas por día) se volcaba a Berlín Oc­cidental Iludiendo e¡n el des­prestigio, no sólo a la Alema­nia comunista sino a todo el implaiüalismo totalitario de la Unión Soviética. * Había que taponar ese hueco formado por unas cuatrocien­tos cuadras por el que los ale­manes, huyendo del terror co­munista, se colaban al mundo de la libertad. La orden no tardó en llegar a manos del gobierno títere de la Alema­nia roja. Fue expedida por los dirigctótes del Pacto de Varso­­via, es decir por los sumisos integrantes del imperio soviéti co que, como el perrito de la conocida propaganda, escuchan en el fonógrafo la voz del amo. “Tomen medidas para impedir el éxodo”, dijo escuetamente la orden del Kremlin. En veinti­cuatro horas la policía del Ber­lín comunista puso tanques, tro pas y alambradas de púa en esas aveiíidas, calilos y callé­­jones por donde, junto con la gente, se les iba el prestigio. La, reacción no se hizo espe­rar. Hubo manifestaciorls en los dos sectores de la gran ciu­dad contra la arbitraria medi­da que contraría todos los pac tos firmados caiftre Occidentte y la Unión Soviética. Y con las manifestaciones viniéronlas grescas, las furiosas peleas, la acostumbrada represión con garrotes, mangueras y gases. Todavía no usaron los cañones de los tanques, pero si las co­sas se ponen feas los utiliza ráii sin duda alguna como ya lo hicieran en las jornadas de insurrección y terror en el mis mo Berlín comunista, eto 1953, V como lo hicieron durante la Revolución Húngara de 1956. Y los comunists de allá — y dambién les de acá — dirán que eso está muy bien, que "hay que reprimir el terror fascista” y a “los agentes del imperialismo” y repetirán co­mo loros las pavadas y men­tiras de costumbre; lo que no impedirá que cuando acá se quiere reprimirlos a ellos, por totalitarios y agentes del im­perialismo rojo, pongan el gri­to en el cielo hablando de li-‘. bertad de pretosa, gremial y par,| iidaria, como si ellos, alguna f vez y en alguno de los países que aplastan, hubiesen permi­tido que exista algún partido, alguna prensa y algún sindi­cato que no sean los comunis­tas completamente sometidos a sus respectivos estados totali­tarios.m Pero esta prepotente medida da taponar con tanques y alam bre la rotura berlinesa del Te lón de Acero traerá disturbios de incalculable repercusión. Pa saban tres mil personas diarias por esa frontera rumbo a la libertad. Ayer, domingo trece de agosto, sólo pudieron colar­se 25. Esto provocará el resen­timiento de los que no quieren vivir bajo el terror comunista. El resentimiento traerá más manifestaciones. Y las manifes taciones traerán la represión, la lucha y la sangre. El señor Kruschev debqría comprender que el horno no está para bo­llos. Y si no lo comprende él, deberían comprenderlo los mi­litares da alta graduación de la Unión Soviética, que son — en última instancia— los que t tienen la sartén por el mango, : y destituirlo. “Porque Occider. ' te —como dijo el Prefcidenie Kennedy— no quiere la gue- Itra, pero a peleado antes”. Esa ¡frase, sabiamente suspendida i allí, quire decir que podemos I vernos obligados a volver a I pelear. Dr. BALOGH KOVÁCS JUDIT gyermekorvos Rendel: kedden és csütör­tökön délután 15—18-ig. OLIVOS, Av. Malon 2468 Dr. Korompai Imre szüléss és nőgyógyász v. egyetemi tanár Rendel hétfőn, szerdán, pénteken 17—19 óráig és megbeszélés szerint Tronador 1770 T. E. 52—3544­­ Dr. KESSERI­ ISTVÁN belgyógyász Rendel: hétfőn 16—20, szerdán és pénteken 18-20 óráig. J. E. URIBURU 1033 T. E. 82—5846 és 83—6852 Dr. Bakos Károly belgyógyász­­ a Hospital Fernandez orvosa. A né­­met betegsegélyző orvosa. Pte. Uriburu 288, Boccar. T. E. 743—3995 Rendel: kedd, csütörtök, szombat, 14—16 óráig Dr. BÖIGEN BME. MITRE ISOL T. E. 45—2428 A Hospital Alvear orvosa. Vérbajok, bőrbetegségek. Tüdőbajok. Szívbaj. Női betegségek. X.sugarak. — Rendel: d. e. 10.től este 20 óráig. — Vasárnap - ünnepnapokon 1­ M 2 közt Dr. WEISZ ANDRÁS fogorvos Rendel: hétfőn szerdán­­ pénteken 15-20 óra között. BERNAL OESTE, Dardo Rocha 1913, FCNGR MEGJELENT a Délamerikai Magyar Hírlap 1961 évi évkönyve 410 oldalon, sok szép el­beszéléssel. Ára 120.­ peso Kapható a D. Magyarság könyvosztályán MAGYAR VERSEK Áts Klára ela­dásában, lemezsorozatban szerkesztőségünkben kapható. I Peret Mía ",fi­úm Tulajdonos: ÉLIÁS JÁNOS Florida 556, I. em. 103 — Buenos Aires T. E. 31—4014 Lakás: 791—815* Nemes prémek, nemesített báránybundák, irhabundák, campera-bélések és gallérok stb. . Bundák készítését és alakítását mérték . után vállalom. "TALLERES JORGE" DE JORGE VASS Especialidades en: Amortiguadores Suspensiones - Tren delantero y Alineación Av. JUAN B. JUSTO 3650 T. E. 58—0369

Next