Délamerikai Magyarság, 1962 (35. évfolyam, 4066-4113. szám)
1962-08-23 / 4096. szám
1962. augusztus hó 23. DÉLAMERIKAI MAGYARSÁG Lengyel József különös novellája az „Uj hés"-ban ri ' ■ I KONKOLY KALMAN (München) RIPORTJA: iintlillt llllliiliinini ii imiiMiimiiiiiimiiMiiii mi mim....mi..... ...................... belső zsebébe, a szivarzsebbe, ahol évtizedekig, mig lenn a motozásnál el nem kobozták, szeretett “Watermanját” tartotta. Az ütéseket alig érezte. De leszállni az asztalról nem tudott a maga lábán. A fiatalember becsengette az őrt, az nyúlt a hóna alá. — Engem fáraszt, magának is csak árt — mondta a fiatalember kimerülten. — Gondolkozzék, kérem, a legközelebbi találkozásig.” A kihallgatás többször megismétlődött, végül a professzor eltűnt. A novella befejezése: “Adrian professzor történetét a XX. kongresszus folytatta. Most kaptam értesítést, hogy az M-1 egyetem fizikai intézete, ünnepélyesen felvette Adrian professzor nevét.” * A Új írás magyarázó cikket mellékel a novellához. Szükségét érezték, hogy a párttagokkal szemben fedezzék a “Mérges öregúr” szerzőjét és a szerkesztőséget. (FEO Lengyel József kommunista író több, mint egy évtizedet töltött szovjet börtönökben és szibériai haláltáborokban. Csak az utolsó években térhetett haza, és csak 12 éve jelennek meg Magyarországon tehetséges írásai, melyek majdnem mindig nyítta, vagy többé-kevésbé leplezetten, szovjetoroszországi élményeivel kapcsolatoosak. Az Új írás, irodalmi folyóirat júniusi számában jelent meg egy novellája, “Kicsi mérges öregúr” (Nekeresdi György feljegyzései), mely már igen nagy feltűnést keltett. A hosszú novella egy világhírű fizikusról szól s nyilvánvaló, hogy a szerző felhasznált mozzanatokat báró Eötvös Lóránt, a legnagyobb magyar fizikus egyéniségéből és magánéletéből, akiről éppen a kommunisták nevezték el a budapesti tudományegyetemet. A novella hőse, a világhírű fizika professzor, egyedül a tudománynak él, politikáról a leghalványabb fogalma sincs és nem is érdekli. Egy este rendőrök jönnek érte és elviszik. Hiába tiltakozik, hogy nyilván félreértésről van szó, hiszen semmi kapcsolata nincs a külvilággal. Börtönbe hurcolják, egy cellába kerül, ahol huszan-harmincan zsúfolódnak össze a legembertelenebb körülmények között. Meg kell jegyezni, hogy az olvasó hosszú ideig úgy képzeli, hogy a szokásos “náci” börtönről van szó, csak fokozatosan eszmél arra, hogy a történet szovjet börtönben játszódik, mert minden nemzeti hely és név megjelölés hiányzik. Az emberek lelkileg is mélységesen megnyomorodnak ilyen körülmények között. Lelkileg különösképpen az teszi őket tönkre, hogy egyetlen sincs az áldozatok között, aki tudná, hogy voltaképpen miért is került ide. Állandóan napirenden vannak az elkeseredett civódások és mégis megőriznek annyi emberséget, hogy ha egy társukat meggyötörték, összeverve hozzák vissza a közös cellába, akkor átengednek neki egy teljes ágyat, amelyen máskor tizen kuporognak és a többi a földön ülve tölti az éjszakát. Naponként hozzák a megkínzottakat és viszik az embereket ismeretlen helyekre, úgy, hogy mintegy kéthetenként a foglyok kicserélődnek. Részletek a novellából: “Múltak a napok. S múltak az éjjelek, melyeket talán majd a “Szent Bertalan 1001 éjszakája” címen könyvel el a történelem — mellesleg szólva hibásan. Mert itt nem két felekezet egyike volt az üldözött, nem is valami párt, hanem mindenféle ember, bűnös és büntelen. Olyan is, aki soha semmiben semétkezett, olyan is, aki pár nap előtt még maga cipelte az ártatlanokat. De a vétek nélküliek nem ártatlanságuk miatt kerültek ide és a bűnösök bűneikért. Sok minden volt érthetetlen akkor...” A foglyok beszélgetéseiből: “Egy fiatal mérnök a “Queen Mary”-ről, a világ legnagyobb hajójáról, melyen pár hónap előtt Ame- rikába utazott, adott pontos leírást. — Ez az amerikai utazás most a vád — tette hozzá — pedig én nem ké-rődzködtem- küldtek. És megvizsgáltak, hogy megbízható vagyok-e. És mégis, most... keserű mosolyra húzódott a szája. " Egy fogolynak sikerült egy tűt összeeszkábálni. "Ragyogó — mondta elismerés- sel a professzor — azelőtt is műszereket konstruált? — Ahogy vesszük, én kors- truáltam ebben az ország- ban az első tankot. Miért kerültek ide? _ Nézze ott azt az em-: bert a sarokban. Ott háni. — mutatott a mérnök a cél-: la sötét sarkába. — Az ott,| akinek szemei úgy be van-; nak dagadva. Szívbaj, a-| mennyre én meg tudora ál-; lapítani. Régi párttag. És ő; se érti. Mellesleg: a szoba-| gazda figyeli, mert egyszer| már öngyilkossági kisére-; tet követett el. — És ez el-;jjen kinek van kifogása? —| }A börtönszabályzatnak. * F Diabólikus irónia: “Igen, de miért van az egész? Az egész? — Ez az a professzor, amit én sem ér-| tek. Kérdeztem politikus: embereket, régi párbago- kát, azt is aki a múltkor, még itt volt. Vagy bevall-; ják, hogy ők sem értik, | vagy hallgatnak. De aki hallgat, az se azért hallgat.. mert érti. Csak óvatos. Egyedül a matróz mondta teg-| nap, hogy “értesíteni kelle- ne Sztálin elvtársat, mert, ami itt történik, az merél.y-; let a kommunizmus ellen.’ | Néhány nap múlva a pro fesszort kihallgatásra vi- szik. Egy fiatalember val| latja, majd elébe tesz egy| üres papírlapot azzal, hogy írja le ellenforradalmi kémkedéseit és terrorista tevé- kenységét. S mikor a pro-| fesszor azt hajtogatja, hogy| nincs semmi innivalója, el| kezdi verni a fejét egy acél-| vonalzó élével. Majd lefek- teti az íróasztalra: “Az öregúr lassan felkec-| mergett az íróasztalra, lefe-| küdt, úgy ahogy elképzelte,| hogy ilyenkor hogyan kell| feküdni és kezeivel beta-| karta szemeit. — Tudsz ír-| ni? — Adrián így hasonfek-: ve megrázta a fejét. Meg- suhant a rugalmas vonalzó, és lesújtott, ekkor már az íésével. — Fogsz írni? — su-* hant másodszor. Tudsz ír- ni? harmadszor. — Fogsz ír- ni? Tudsz írni? Fogsz írni; Tudsz írni? — Az öregúr: könnyei elapadtak. Most már erős volt. Tudta, hogy nem fogja önmagátrágalmazni, nem fog másokat rágalmaz-; ni. Már nem is kellett te-; nyerővel a szemét szoríta-; ni. — És ekkor, fektében, az Íróasztalon, miközben az ütések hol a hátát, hol a nyakszirtjét édték, közvet- ■ tlenül a feje mellett megpillantott egy öblös hamutartót. Félig és negyedig elszívott cigaretták voltak belegyömöszölve. És míg a borbélyszagú, ideges, most hamuszürke fiatalember a vonalzóval ütötte, az izgalomtól piros öregember óvatosan megmozdította a kezét. Aztán, mintha egész életében ezzel foglalkozott volna, kicsente a hamutálcából az összes cigarettacsutkákat. Lassan visszahúzta teli markát és belenyomkodta a csutkákat kabátja Szászország fővárosának, az Erba-part Drezdának taán a sors szánta azt a szeepet, hogy itt koronként vajmi rendkívüli nevezetesség akadjon. A 18. század elején it váltak valóra az európai barokk építőművészet legfőbb csodái, hogy kétszáz évvel később, a híres februári bombatámadások során mindez örökké eltűnjön aöld színéről. A világhábo■úban Drezda azzal a máik szomorú nevezetességével is híressé lett, hogy nemcsak csodálatos műemlékei — hatszázezer lakosából háromszázezer, azaz minden második polgár elpusztult a égitámadások során. A vasfüggöny mögé kényzerített Drezdának újabban nemcsak akadt egy nem s világraszóló, de mindenesetre korszerű érdekessége, amely a maga nemében páratlanul áll. A város közeében fekvő lauchhammeri szoborgyárba kéthetenként titokzatos tehervonatszerelvények érkeznek, a vasfüggönyön belüli kommunistaság valamennyi országából- a nagyüzem iparvágányain, a gyár területén éjszakánként teljes titokban folyik kirakodás. A szállítmányok hétpecsétes titok alatt űzött raktárhelyiségekbe kerülnek s ott várnak további sorsukra. A raktárok őrlői tudják csak, mit bíztak ájuk: itt gyűjtik össze a világ négy égtája felől a lelöntött Sztatin-szobrokat, így, a Kreml központi paancsára Lanchhammerba egymásra dobálva összekeültek, tanulságos képét adák a letűnt kor kommunista toborfaragói fantáziadúsantáziátlanságának. Mert a tinosan egysiku témát: — Sztálin megörökítését tényleg tarka ötletességgel dolítozták fel. Van itt szobra a vörös diktátornak, amely harcos hadí írként ábrázolja, mozdula-tában elsérő lendülettel,ásutt békés tanítómester, íajusza alatt atyai mosolyyal, vagy távolba néző poli-tikai lángész, magába mélye-jlő filozófus, ellenállhatat-lan erejű hódító, a római imperátorok pózában, eset- ■eg a köréje öntött gyerek-jád és asszonysereg jóságos körülrajongottja. Egyben valamennyi szobor azonos.) talomra hányva várják,) hogy beteljesedjék közös őrsük. A párt parancsára vala-) mennyit be kell olvasztani.) Az így nyert nyersanyagot azonban csak szigorúan megszabott előírások szerint szaad felhasználni. Moszkvá-ól ellenőrzött gyári bizott-ság adja ki az utasítást, mi történjék a beolvasztott bronztömegekkel. ) A szállító országok nyersanyaggazdálkodásának semmi gyakorlati haszna nem származik belőle. A bronzot ugyanis csak újabb szobrok készítésére szabad felhasználni, tehát afféle háborús zárolt nyersanyag. v * Elsősorban Lecin-szobrokat öntenek az egykori Sztálinokból. Lényegesen egyszerűbb formában, mint ahogyan az eredeti készült. Itt most nincs nagydobra vert szoborpályázat, fejedelmi díjazással. Erről szó sem lehet. Két Lenin-sablonja van a gyárnak. Az egyiken Lenin ismert micisapkájában szónoki emelvényen áll és széles mozdulattal teszi — ha lehet — még meggyőzőbbé mondanivalóját. A másik éppen elmélyült állapotában ábrázolja, amint kifejezéstelen tekintettel maga elé mered és jellegzetes mozdulatával hüvelykujjját mellénye kivágásába illeszti. Az előírások értelmében minden beszállított Szállnszoborért egy ilyen Lenin jár. Azaz: egy az egyhez. Az államosított gyár itt vágja zsebre első busás hasznát Három Sztálinból ugyan átlagosan öt Lenin telik ki, kettő Tehát ingyen van. A másik hatalmas kereseti lehetőség a gyár monopolhelyzetéből ered: átöntés csak itt lehetséges, tehát mindent ide kell szállítani, ha a szobrot felállító közület valamiképpen hasznosítani akarja az annak idején csillagászati összegekbe került ledőlt bálványt. A harmadik: a számlát aranyrubelben állítják ki, tehát fittyet hánynak a népidemokrata nemzeti bankok úgynevezett hivatalos árfolyamainak. Azért a megrendelőt is is“...A mérges, bogaras öregúr, a pártonkívüli nagy fizikus Adrián professzor emberi helytállása és embertelen megveretése a cinikus fiatal vizsgálóbíró által, az egész hajmeresztő kihallgatás, cellabeli zsibvásár és a cellabeli beszélgetések, mindez a párttól idegen, mindez a párt ellenére történik. A cellában sok a régi, sokat tapasztalt kommunista. Vajon ők hogy látják mindezt, kérdi Andrian profeszszor. Talán még kevésbbé értik, mint a többiek, hangjetik bizonyos jogok. Például valasz.nat, mahui inkább, micisapkás, vagy pedig gonaol Kono Lenint. Azután, ami a gyaurjaiban nagyon fontosnak bizonyult, bár alapjában veve erdek-telennek tunik. Beterjeszteti a szobor talapzatára kerülő felirat pontos szöveget, hogy ez mennyire romos, az akkor lett nyilvanvalova, amikor a pesti kormany peldaul csak olyan uj szobor növetelere volt hajlando, melyen ez az egyetlen szó aa mai NKN. hiynyan okunak a ledöntött pesti Szian-szobor keserves tapasztalatain, a bolgárok sokkal könnyelműbbek; ők hivalkodo módon ezt a feliratot rendelték: LENIN, a BOlVUViUlNlEMUS atyja”. My ivan nem gondoltak arra, hogy bizonyos idő múlva talán kiderül a Kremlben, mennyire nem Lenin volt a kommunizmus atyja. Akkor aztán megint küldhetik az emlékművet beolvasztásra Drezda mellé, Lanchhammerbe. _Az új rendeléseknél ezek az általánosan kötelező szabályok. Kivételt csak a lengyelek esetében tettek, akik miden vonatkozásban relatív szabadságot élveznek a vasfüggönyön belül. Nekik megengedték, hogy a régi Sztálin-szobrok nyersanyagából ne Lenint, hanem a lengyel nemzeti hősök szobrát rendeljék. Ez természetesen jelentős költségtöbblettel jár, de a varsói szoborfelelősök szerint megéri a pénzt, mert itt időtálló befektetésről van szó. Alig képzelhető olyan változata a kommunista visszaható történelemalakításnak, hogy ma elismert lengyel szabadsághősöket népellenségnek nyilvánítsanak. Ez különben is az ország belügye s a Kreml tudvalévően lelkes előharcosa az ország belügyeibe való be nem avatkozásnak!A lauchhameri titkos szállítmányok legújabb eseménye, hogy a napokban végre megérkezett a várva várt budapesti Sztálin-szobor. Nem tudni, miért késett ilyen sokába történelmi nevezetességű emlékmű, amely a szabadságharcban nem fennállása, hanem ledöntése révén tett szert örök nevezetességre. Érkezésekor a sauchhammeri szakértők alaposan átvizsgálták az emlékművet, amely azokban a darabokban érkezett, ahogyan Pesten 1956 október végén feldarabolták. Külön az ember nagyságú fej, a csizmák stb. A szakértők csalódottan állapították meg, hogy a szobrot csak “felületre” öntötték — belül üres, míg a többi népi demokráciákban csak tömör Sztálin szobrok készültek ... Mik a válasz, mert valam törvényszerűséget keresnek benne és nem találják meg valóban, mindazok, akik a szocialista rendszerben kerestek erre törvényszerű választ, hiába keresték. Itt a szocializmus törvényeitől idegen jelenség véres torz módon tört be a szocializmus életébe.” * Ámde lesz-e olyan magyar olvasó, aki nem az AVH börtöneire és módszereire gondol a novella olvasása közben? A falai loimnista wkrimtóiái pesti hírek Budapesti ingatlan-árak (FEC) Sokan, akik Budapesten laknak, vagy oda szeretnének költözni, öröklakást építtetnek. Az ilyen öröklakások építkezésénél 40.000 forintot készpénzen előre le kell fizetni, a körülbelül fennmaradó 40—60 ezer forintot PTB kölcsönnel lehet fedezni. Az ilyen kölcsön törlesztési ideje 20 év. — Kétszobás kis ház összkomforttal, de központi fűtés nélkül körülbelül 160.000 forint. A kétszobás öröklakások építése ennél jóval kevesebb, 80—120 ezer forint között mozog. De mindkét megoldásnál külön költség a fűtés megoldása. Viszont például a Rózsadombon beköltözhető három szoba, összkomfortos villa - 300.000 forint, Újpesten magánház, két szoba, konyha, vízvezeték az udvaron: 120.000 forint. 200 éves az esztergomi belvárosi főplébániatemplom (FEC) A barokk templomi épület, amely 200 évvel ezelőtt épült egy régebbi, elpusztult templom helyén, — Oratsek Ignác pesti építész alkotása. A szószéket Bebok Károly híres óbudai szobrász faragta, a szentély freskóját pedig Raindl Márton festette, ugyancsak a XVIII. században. Az oltárkép jelenkorbeli és Vaszary János alkotása. Az évforduló alkalmával ünnepélyes búcsút rendezett az egyházközség, valamint egyházművészeti kiállítást. A gazdag főplébániai könyvtárban 17.—18. századbeli könyvek és okmányok vannak. Ugyancsak innen indult magas ívelésű papi pályájára Prohászka Ottokár. Az Új Ember hosszú méltatást közöl az ünnepségek műsoráról és a templom, valamint a plébánia történetéről. ÍGY VICCEL BUDAPEST Kohn bácsi beiratkozott a könyvelői tanfolyamra, de a vizsgán elvágták. Panaszkodik Grünnnek: — Képzeld, elvágtak politikai gazdaságtanból, mert nem tudtam mi a különbség a kapitalista és a szocalista gazdálkodás között. Felel rá Grün: — Hát csak ez a bajod? A Schwarcz az tudta, meg is mondta, s mindjárt öt évet kapott érte.• Mi a különbség a századeleji és a mostani építészet között? Amaz újbarokk volt, — a mostani pedig új barokk. A tanító az iskolában kérdi: — Ki tudna mondani egy bővített mondatot? Móricka jelentkezik: — Az Isten egy krumplihegy tetején ül és nevet. — Hányszor mondtam neked Móricka, — förmed rá a tanitó — hogy nincs Isten. 5. oldal