Delejtű, 1858 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1858-10-05 / 14. szám

forgatta, midőn magasztalásaival elhalmozá ezen szintoly ere­deti mint epochalis tudományos jelenséget. Canus. Heti szemle. — Mint halljuk, azon szerződés, mely szerint a déli ál­lamvaspálya Bécstől Triesztig, a tiroli állampályával egye­temben az ausztriai kormány részéről eladatik, s a pénzügyi minisztériumban végleg megköttetett. Báró Bruck pénzügy­­miniszter úr hatalmas pénzügyi operatiót vitt végbe. A vá­sárló pénzhatalmak a horvátországi,­­már t. i. azon részében Magyarországnak, melyet Horvátországnak nevezünk, s mely pálya Sziszeket és Zágrábot a trieszti csatornába fogja ra­gadni a fiumei kikötő helyett) karántai és keleti pályavona­lakat is átveszik végrehajtási kötelezettséggel. De egyelőre természetesen arról gondoskodnak, hogy Budapest a kedvenc Trieszttel legyen összekötve. Részleteket majd csak akkor mondhatunk, ha az illető szerződés nyilvánossá tétetik. P. N. — F. hó 5-kén Rotschuh János szárcsai lakos, — a Te­­mes folyón magát átvitetni akarván lovai megijedtek, s a kompból kiugrottak; szekerét a benne üllő asszonyai és en­nek leányával a vízbe rántották — minek következtében mindnyájan örökre eltűntek. — Meg nem foghatjuk, hogy a Pesti Napló miért kel ki annyiszor német szomszédaink ellen, és félre ismeri ir­ántunk­ jó akaratját. Pedig tudnia kellene, hogy a­mit ezek állíta­nak a Gründlichkeit szárnyai alatt van, és szentség­töréshez hasonló, más véleményen lenni. A nevezett lap sept. 17-ki számában olyas­valamit is olvastunk, mintha szomszédjainkat oltott lábú, horpadt mellű és lapos fejű népeknek nevezte volna. Uram bocsá ! hogy lehet ezt mondani, midőn a né­met történészet éppen ellenkezőleg rólunk állítja, hogy csúf nép vagyunk? A lipcsei nagy képes naptár 1856. évről, mely Német- és Magyarhonban annyira el van terjedve Hl. Valentinian római császár koráról szólván azt írja, hogy ha­lálának esztendejében egy addig a történetben ismeretlen nép lépett föl, a legkegyetlenebb és rablásra legvágyóbb mely akár előbb akár utóbb támadt, és csak a legújabb korban veszté önálló­ságának utolsó maradványát. „Itt azon nép értetik mely előbb hun, aztán ungar, végtére magyarnak neveztetett.“ Csak At­tila volt képes őket egy ideig közös cselekvésre egyesíteni. Az író ezen nép kegyetlenségéről mindenfélét mond, de ez nem vonatkozik célunkra. Mi a P. Naplót akarjuk azon meg-­­ győződésre hozni, hogy szomszédjaink sokkal szebb legények mint mi, mert ők azt írják rólunk: „külsejükre a majmokhoz hasonlók, és oly szemtelenek mint azok, a miért is az as­-­­­szonyi nem, leginkább szenvedett általuk.“ Ez német könyv­ben meg van írva, tehát a Grü­ndlichkeitot annál kevésbé szabad kétségbe venni, miután e könyv a miveltség terjesz-­­ tésével bennünket különösen boldogítani akar. — A nyelvek száma, melyek az ismert világrészeken beszéltetnek, 8064. Ebből Európára esik 587, Ázsiára 896, Afrikára 276 és Amerikára 1264. (Hát a többi 5041 nyelvet hol beszélik? Szerk.) A föld lakói ezer különbféle vallást követnek. A férfiak száma az asszonyokéval meglehetősen hasonló, 1­4 a fjszülöttek közöl 7 éves életkora előtt hal el, fele 17 éves kora előtt. Ezer egyénre egy százéves esik. Mintegy száz egyén közt 6 hatvan évest lehet találni; 500 közt egy nyolcvanast. A földet egy milliárd ember lakja; minden évben meghal 333,333,333; minden nap 91,334; min­den órában 3780; minden percben 60, és minden másod­percben 1. E halálozásokat felülmúlja az új­szülöttek száma. A házas emberek tovább élnek mint a nem házasok. A nők könnyebben érik el az 50 évet mint a férfiak, de ezen élet­koron túl kevesebb kilátásuk van hosszú életkorra mint a fér­fiaknak.­­ Az újvidéki „Szerbski Dnevnik“ melléklapja, a „Szed­­micza“, 32-ik számában egy nevezetes irodalmi újdonságra figyelmeztet. Ez egy orosz „Magyar nyelvtan“ (Vengerskaja grammatika), összehasonlítva a csuvasz és cseremisz nyelvek­kel. A nyelvtan írója Desko András címzetes tanácsos s az nyomatott a tengerészeti nyomdában Sz. Pétervárott, 1856-ban. Ajánlva van Constantin Nikolajevics császári nagy hercegnek. Két kőnyomat is van mellette: egy magyar főur és pór nem­zeti öltözetben. Az előszó szövege orosz és magyar. Az egész mű­s-rét XXXIX. és 308 lap. — Petőfi Sándor újabb költeményei jelentek meg. Emich Gusztáv ezeket díszes kiadásban adta ki, s ez által iro­dalmunk egyik legélénkebb igényének megfelelt. Együtt fog­juk tehát leírni ezen, nemzetünk legmélyebb lelkéből eredő, legszentebb érzelmeinket viszhangoztató dalokat, melyek mindegyike a legdrágább hagyományok közzé tartozik. Szinte látjuk, mily gyorsan fog elfogyni felkent dalnokunk ezen gyűjteménye! Ezen költeményekre már mintegy 7 esztendő­vel azelőtt történtek előfizetések; tudjuk hogy Emich Gusztáv nem annak oka, hogy előbb meg nem jelenhettek, de felteszük hogy tudni fogja, kik íratták be magukat akkor az előfizetők sorába. — Kis-Jócsán egy német paraszt igen ügyesen gyógyítja a csonttöréseket. Tapasztalása és szakismerete e tekintetben a vidéken oly köztudomású, hogy őt gyakran több állomásnyi, sőt egy két napi járás távolságára hozatják a segélyére szo­rultak, és nem ritkán történt hogy orvosok által ferdén be­illesztett karokat, roszul gyógyított csonttöréseket és hasonló bajokat legjobb sikerrel megorvosolt. A mondottakról jót áll­hatunk. — Lapunk 12-dik számában hírt hoztunk egy vasúti sze­rencsétlenségről a Báziás-Verseci vonalán, melyet egy utazó — ki a történteknél jelen volt, — előadása szerint közlünk. Mind­a mellett ama közlést módosítanunk kell, mert az állan­dalmi vasút­társaság által eszközlött vizsgálatok a történteket sokban másként állítják élénkbe. Ezen vizsgálatok szerint nem igaz hogy a mozdony katlana elpattant volna, és hogy ezen baj következtében a mozdonyvezető, vagy bárki más a szolgálati személy vagy utasok közül megsérült vagy eltévedt volna; hogy továbbá a távirati sodrony megromlott és ennél fogva a távirati közlekedés megakadt volna. A tényállás ab­ban áll, hogy egy ruganyos ászokvasnak a vontató gépben eltörése miatt Fejértemplom mellett a menet megakadt és miután egy kavics szállító vonatnak éppen közel lévő moz­donya a menetet tovább nem mozditható, az akadály csak akkor szüntetett meg midőn egy Moravicáról rendelt tartalék mozdony a helyszínére megjött. Az ez által okozott, és ál­talunk is említett elkésésen kívül, a kérdéses baj következtében más módon senki sem károsodott meg. — Hi­rmon­dó cím alatt Sleckenastnál magyar néplap fog megjelenni, 14 naponkint egyszer. Ára egész évre 1 (mondd egy) forint lesz. Ez ugyan csak olcsó. — A Srbski Dnevnik, Újvidéken megjelenő szerb hírlap, kiadása, miután a szerb fejedelemségben és az innenső tarto­mányokban is a béke felforgatásán törekszik, két megelőzött intés nem használván, három holnapra betiltatott.­­ A magyar biztositó társaság terjedéséről még csak egy évi fenállása után igen örvendetes adatokat olvasunk. Ezen társaság 13 főügynökségek és 896 ügynökségek által képvi­selve van. A temesvári főügynökség alatt vagyon 83 ügy­nök, és pedig Temesmegyében 43, Krassóban 8, Torontáliján 31, a németbánsági ezredben 1. Azonkívül van még Toron­­tálban 14 ügynök mely a szegedi, s 2 mely az aradi főügy­nökség alá tartozik, és Temesben még 7 ügynök mely Arad­hoz tartozik. Ide még nincsenek számítva a főügynökségek Fiuméban, Bécsben, Prágában, Lembergben és Triestben, melyek a magyar társaságot képviselik. A magyar biztosító társaságnál eddigelé több mint 50000 tétel biztosítva van, közte egész községek (Szalonta, Nyíregyház) egyetemlegesen. 116

Next