Delejtű, 1858 (1. évfolyam, 1-26. szám)

1858-10-19 / 16. szám

Megjelenik a lap Temesvá­ron minden kedden. Előfizetési díj akár helyben, akár postai szétküldéssel. Egész évre . . • • 6 ft. pp. Fél évre......................3 ft. pp. A helybeli előfizetők a lap ház­­hozhordásáért rendelést tehetnek a lap kiadó hivatalában. Szerkesztői iroda: belváros, bécsi utca 69. szám, első emelet.DELEJTU. A tudomány, anyagi érdekek és szépirodalom közlönye. Kedd, October 19. 1858. 16. szám. Első évi folyam. Előfizethetni helyben a szer­kesztőségnél, vagy a helybeli könyv­­kereskedésekben ; vidéken min­den cs. kir. postahivatalnál a szer­kesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. Hirdetések minden közhasználat­ban lévő nyelven fölvétetnek. A beiktatásért minden három hasábos egyes sorért 4­0. krajcárnyi dij szá­­mitatik. Kiadó hivatal: belváros, el­nöki utca 62. szám Heil Adolf könyvvonalazó intézetében. Kirisy Pál. (Folytatás.) A vár ostroma ugyan soká tartott, s folytatása is jelentékeny veszteséggel járt, de a vár elfoglalása sokkal nagyobb horderővel birt, s igy a nyeremény a kiállott fáradalmat és szenvedéseket dúsan jutalmazd. A két ellenséges fél között ez évben béke is köttetett, de mint tudjuk csak köttetett, azonban meg nem tar­tatott. 1469-ben Mátyás a rendek által Olmücken király­­lyá kiáltatott, s Brünnben meg is koronáztatott, innen Vratislavba ment, s a hódolatot is elfogadta. Podiebrad most Victorin fiát nevezte ki utódának, s a csatasikra azt állitá a magyarok ellen. Azonban szerencsétlenül, az ifjú vezér ugyanis a mieink által elfogatott, s Budára vitetett. Most hat év folyt le; Mátyás, a pápa, a császár, s Podiebrad közt különféle ügyek merültek fel és alá a tettek színpadán, s ez évek után ismét csak 1477—ik évben találkozunk Kinisyvel, ki Mátyás akaratának min­denben mint villámnak hajolt meg. Mátyás és a császár ismét síkra szálltak, tehát folyt ismét a háború, miért? miként azt a király maga is bevalló, legjobban csak ők ketten tudák. * Ama sze­rencsés csatákban, melyeket Mátyás 1477-ben vívott, mint paracsnok Kinisy is egy válogatott lovascsapatnak állott élén. Mátyás *17,000 harcost szólitott fegyverre, s Győr alól kiindulván, Ausztriát zápor gyanánt lepé el. Hamburgot Trautmansdorfot s Berchtoldot csak­hamar elfoglalván lovasait Bruck alá és a Lajta mentére meneszti, hogy Ujhelytől Bécsig pusztítsanak, maga pe­dig Bécs alá sietett. Frigyes a birodalmi fővárost már ekkor elhagyd, s kevesed magával elsőbb Krems, utóbb Linzbe menekült. Mátyás hadait nagyon is szétosztván, maga is lehetlennek látó az említett helyek bevételét. A hidakat azonban s a bejáratokat elállja, az elsajátí­tott helyeken őrcsapatokat állít, hogy a benlevőket az ostrom folytonos félelmével rettentse. Maga erre felső Ausztriának indul, s Pray szerint 70. várat ejt birto­kába. Csak Linz szolgált még menhelyül a császárnak. Kinisyt Krems alatt találjuk. Némely történészek szerint Krems és Stein meghódoltak dúló fegyverének, mások a dolgot e rendben terjesztik elő. Pálnak csekély ereje lévén, nem messze terjesz­­kedhetek; meggátolni sehogysem birá, hogy Zwetlers részéről a megszállottaknak eleséget ne juttassanak. Síinisy tehát hadi cselhez folyamodott volna, s Linte Bernard állítása szerint a helybeli zárda apátjához ira­tot bocsát, melyben öt arra iparkodik bírni , hogy es­küdjék hűséget királyának embereivel; mintha e lépésre eleség hiánya kényszerítené. Kinisy remélte, hogy e lépéssel a város hódolata könyebben kieszközölhető. Az irat igy hangzott volna: Kinisy Pál és Zelényi János stb. vezérek intünk, hogy ezeket megkapván, minden a zárdához tartozó híveitekkel egyetemben hoz­zánk siessetek hódolatot tenni, ellenkező esetben ben­neteket súlyos módokkal kényszeritendünk, stb. stb. Az apát a császár hive lévén, sem ettől elállani, sem az ellenséget megbántani nem akarván, a válasz­­s.­dl jó ideig hallgatott. Kinisy beleunván a várako­zásba, keményebb hangon üzen az apátnak, sőt tűzzel és vassal fenyegetőzik, ha előtte meg nem jelennek. Mig ezek igy történnek, a dolog más fordulatot nyer. 15 napra t. i. a vezérek tudta nélkül fegyver­nyugvás létesittetik, s midőn a föladást Kirisy legjob­ban sürgeti, megérkeznek Mátyástól a követek, kik az ostrom felhagyását megparancsolják. A fegvernyug­­vást béke követé, melyet a pápa, Beatrix, s a velen­ceiek eszközlének, tartván t. i. attól, hogy ha a ke­resztény fejedelmek egymás közt folyvást háborúskod­nak, a keresztény határokat Mahomed annál könnyebben dulhalandja. Megköttetvén a béke Mátyás Pozsonba sietett, Kirisy is, kinek neve hiketlen csekély ereje dacára is, a kremsieket oly soká tartó rettegésben, jól kifáradt csapataival együtt hazájába sietett. Frigyes, noha súlyosan nyomták őt a békepontok, mégis szívesen irta azokat alá ; részint mert veszedel­mes hadjárataiba Mátyásnak beleunt, részint mert bel­­forrongások is késztetők arra. Mátyás egy oldalon most már pihenésnek adhatta volna magát, de mint előrelátó férfiú inkább latra ve­­­­tette a bekövetkezhető esetlegességeket, szinthogy a kínálkozó békeperceknek mohón hajolt volna meg, mint­ha belátta volna, hogy erejét a belviszonyok miatt fel­forgácsolván, a kancsal szemmel néző ozmán által igen könnyen megtámadtathatik. Erejét fel sőt hogy kormos ellenének kellő

Next