Déli Hirlap, 1928. január-március (4. évfolyam, 3-75. szám)

1928-02-16 / 37. szám

1928 február 16 _________ ___ "­­ A nagy szerencse, a nagy örökség hire eljutott Róza volt férjének füléhez is és a fáma szerint a sze­rencsés fordulat után most meg­mozdul az elvált férj is Bánja egy kicsit az esetet és közele­dést keres a volt feleséghez. — Mert mégis csak jobb kettesben, mint egyedül, nem is nősült azóta és mindig gondolt arra, hogy kár volt szétválni. Eddig tart a legújabb gyárvárosi szenzáció, a legújabb dollárörökség­ről szóló hír. Lehet, hogy igaz és Lam­mel Róza valóban megveheti Szobo­­vich házát, üzletét, lehet, hogy nem­ igaz és akkor legalább volt életében egy gyönyörű szép álom. Grósz Dezső: Dollár­milliomos lett egy gyárvárosi szegény sza­­kácsnő, aki átlitőlag két ésf­él mil­lió dollárt örökölt Temesvár, február 15 I Úgy lehetne kezdeni ezt a riportot, hogy a szegények Istene félszemével letekintett Temesvárra, nézése odave­­tődött a Gyárvárosra és annak egyik szürke házában meglátott egy szegény szakácsnőt. Megsajnálta az elvált as­­­szonyt, aki már n­égy éve embersége­sen, a saját szerény keresményéből tartja el magát és az Isten jót akart cselekedni, mert finom selyempapir­ból szőtt viznyomásos amerikai dollá­rok formájában örömet kívánt szerez­ni ennek a szegény teremtésnek. Szo­­b­o­v­i­c­h József gyárvárosi üveg­áru és porcellán nagykereskedőnél áll szolgálatban már évek óta Ham­­m­e­l Róza. A család csak Rózánál nevezi. Megbízható hű­ szolga. Róza néhány hét előtt pecsétes levelet ka­pott Amerikából. Nagyot ámult Nekem jött levél Amerikából; Pensylvániából tette meg az irás a hosszú utat Temesvárig. Róza resz­kető kézzel bontja ki a levelet A levél pár soros, nem sok az irás, de annál többet mondó. Egy Ame­rikában élő imerőse értesíti Rózát, hogy évtizedekkel ezelőtt Ameri­kába szakadt nagynénje kétés fél millió dollárt hagyott rá örökség­képpen Ez állott, a levélben. Két és fél millió dollár. Ez a szám nagyon magas egy szegény teremtés számára. Azt hitte, hogy tréfa, hogy a sors kegyetlen gúnyt űz belőle. Azután deviza és va­­lutaátszámításokkal megmagyaráz­ták Rózának, hogy az örökség renge­teg millió lej. Szobovich József, Róza főnöke tréfásan ajánlatot is tett neki: Na, Róza, most megveheti a há­zamat, az üzelet és ha szépen kér, még a lakást is eladom. Róza azóta a levéllel feküdt és av­val kelt, várt újabb értesítést, de az egyelőre elmaradt. Az emberek iri­gyek és az irigység mindig rossz­akarata Jöttek Rózához a rokonok, mert hallottak a levélről és a családi tanácskozás a végén kisütötte, hogy a két és fél millió valószínű­leg csak két és félezer dollár. A levél azonban kétséget kizáróan két és fél millió dollárról beszél. És amióta Lammel Róza a szerencsés hírt megkapta, azóta majdnem búsko­­mor lett. Hátha nem igaz, hátha még­sem annyi az örökség és akkor miért volt a nagy öröm. A dollárok egészen felőrlik Róza idegeit. A levél megér­kezése óta már majdnem egy hónap telt el. Lammel Róza azóta várja az újabb értesítéseket Amerikából, de még nem jött semmi. A rokonság egy­­része talán titokban már perre is ké­szülődik, valószínűleg maguknak vin­dikálják a nagy vagyont, amely lehet hogy van, de valószínűleg nem annyi Ebben a bizonytalanságban él Ró­za, akit tegnap meglátogattunk és aki olyan zárkózott, mint egy diplomata és asszonyi szokása ellenére inkább ezernyi kint szenved, de nem beszél különösen az örökségről nem. Most újabb fordulat állott be Róza dől Iára­ körül. Említettük, hogy Lammel Róza négy éve elvált asszony Kifutó-fiu azonnali belépésre felvétetil KALLA-halkonzó Eötvös-utca 21rv9y­ar i 13951 ___________ ÜT,1 W­ WyBMMBWBBBB^rlWWWWgí A fogoly halála miatt a temesvári ügyészség felinváci­ eljárás megfzac­ítását k­éri egy orvos ellen Temesvár, február 15. A temesvári hadbíróság fogházában mint azt megírtuk , megbetege­dett Szász András, a bihar megyei Szilágy községből való földműves, aki egy havi fogházbüntetését töltötte ki a fogházban. A fogdaorvos, amikor Szász beteget jelentett, annak rendje és módja szerint a beteget beutalta a temesvári közkórházba. A kórházban azonban Selegianu György dr. orvos nem vette fel Szászt azon a cí­men, hogy az elmebeteg. Másnapra W­e­i­s­z Feodor dr. városi tiszti fő­orvoshelyettes megvizsgálta Szászt és megállapította, hogy nem elmebeteg hanem tüdőgyulladása van. Az orvosi segítség időközben már elkésett, mert Szász meghalt. Az esetről jelentést tettek Seciureanu temesvári ve­zetőügyésznek, aki­ elrendelte a holt­test felboncolását. A boncolási jegyző­könyvet beterjesztették a temesvári ügyészségnek és abból kiderült, hogy Szász András tüdőgyulladás követ­keztében halt meg. Ebben az ügyben most újabb fordulat történt, Seciurea­nu vezető ügyész ugyanis Selegianu György dr. kórházi orvost mulasztás­sal vádolja és egyben kéri az eljárás megindítását. A vádindítvány fölött a temesvári törvényszék legközelebb dönt. Csalt és hamisított a budapesti gabonakereskedő, aki több prágai­ bankot ravasz mód­on becsapott Budapest, február 14. W­e­i­s­z­­ Andor gabonakereskedő 1924-ben egy budapesti több ezer darab huszonötös nyomdában címletű Cseh Cukoripar részvénytársasági részvényt nyomatott. Ezeket a hami­sítványokat Prágába vitte, ott három­ezer darabot hamis bélyegzővel és aláírással ellátott, aztán így elkészí­tett részvényeket négy prágai bank­nál helyezte el és azokra lombardköl­­csönöket vett föl. A pénzből nagy lá­bon élt. A hamisítást Budapesten fe­dezték fel, mire a magyar hatóságok körözést adtak ki ellene. Ennek alap­ján a prágai hatóságok elfogták és egy csomó pénzen kívül magyar és ju­goszláv útlevelet találtak nála. Cseh­szlovákia Weisz Sándort kiadta a ma­gyar hatóságoknak. Pere tegnap kez­dődött a budapesti törvényszék előtt. Az ügyészség Weisz Sándort hamisí­tással és csalással vádolta, aki a bűn­cselekményeket beismerte. Az okozott kár nagy része megtérült és csak a Cseszka Bankot érte kétszázötvenezer­­cseh korona kár. A bíróság Weisz Sándort 2 évi és 6 hónapi fegyházra ítélte. A büntetésből egy évet és hat hónapot kitöltöttnek vettek. Két suszterinas elrontotta a javításra kapott cipőt, a mester leszidta őket, mire elszöktek Temesvár, február 15. V­arkovcsik Ferenc erzsébetvá­rosi cipészmester feljelentést tett a rendőrségen, hogy két inasa nyomta­lanul eltűnt. A két inas a tizenöt éves Baumann József és az egy eszten­dővel fiatalabb Mailinger Márton. Baumann rakoncátlan, eleven, szájas fiú, aki nem nagy barátja a munkának. Mailinger ellenben csendes, szorgalmas fiú. Szombaton délután Varkovcsik a városba ment pénzt inkasszálni és egy pár javításra hozott cipőt odaadott a két fiúnak, hogy azt visszatértéig­ csi­nálják meg. A fiúk munkához fogtak, azonban közben az a baj történt, hogy a cipőt teljesen elrontották. Mikor a mester visszatért a műhelybe­ és látta, hogy az inasok milyen kárt okoztak neki, mindkettőjüket leszidta. Nemso­kára bekövetkezett az üzlet zárásának ideje és a mester a két inassal együtt elment a József­ tér 12. szám alatt levő lakására. Varkovcsik felesége elkészí­tette a vacsorát és a két fiú is csend­ben elfogyasztotta a maga adagját. Va­­csora után a két inas a maga kamrá­jába vonult. Valamivel később a mes­terim behívta őket, de mikor nem ka­pott választ, utánuk ment. Nagy cso­dálkozására azonban azok nem voltak a kamrájukban, azonkívül észrevette, hogy az a láda, melyben holmijukat tartották, szintén üres. Az inasok meg­takarított pénzüket egy dobozban tar­tották, melynek tartalma ugyancsak hiányzott. Másnap Varkovcsik, aki azt hitte, hogy a két inas hazaszökött Te Megfiatalítja arcát, ha őszülő haját „Amerikai hajfesték**­kel eredeti szinűivé változtatja. Nem piszklt! Nem kopik le! — Ára utasítással 60 lei. Mindenütt kapható Fölerakat: CSÁSZÁR-patika, T.­Mureș, Timișoarân Gea-Krayer, Belváros, Kertész-gyógytár, Józsefváros. 3‘ oldal mosságra, telefonált a temessági csen­­dőrségnek, ahonnan azonban megjött a válasz, hogy a két fiú nem jött haza. Eltűnésüket bejelentették a csendőr­­ségnek is, amely megindította utánuk a nyomozást. A m­alák­oci korcsolyázott egy kis­fiú Temesvár, február 15. Tragikus szerencsétlenség áldozata lett egy alig tizenhárom éves fiúcska. A románszentmihályi eörendőrség teg­nap jelentette, hogy a jégen korcsolyá­zott Pascal Ádám tizenhárom éves fiú és véletlenségből egy kútba esett, ahonnan már csak holtan húzták ki. A csendőrség jelentése előadta azt is, hogy a fiú egy olyan helyen korcsolyá­zott, ahol a befagyott vízréteg mellett kút terült el. A kútnak azonban nem volt kávája és mélyedése egyenlő volt a föld színével. A fiú ezt nem vette észre, a jégen elcsúszott és beesett a kútba. Mire észrevették a szerencsét­lenséget, már nem lehetett rajta segí­teni. A temesvári ügyészség megadta a temetési engedélyt, a kút tulajdonosa ellen pedig gondatlanságból okozott emeberölés címén vádat emel. A vád azon az alapon nyugszik, hogy a gaz­dának a kutat kávával kellett volna körülvenni és így a szerencsétlenség elkerülhető lett volna. A tragédia sze­rencsétlen áldozatát ma délután teme­tik Románszentmihályon. Kétszer avanzsált egy napon az öngyilkos igazgató Bukarest, február 15, A törvényszék már napok óta foly­tatja a Monitorul Oficial adminisztrá­ciója körül hónapok előtt kiderült nagyarányú sikkasztási bűnügy tár­gyalását. Falcoianu, a hivata­los lap volt vezérigazgatója az első­rendű vádlott, akinek páratlan vakme­rőségei szélhámossága ötven millió lej­nél nagyobb kárt okozott az államnak. Mint ismeretes, a sikkasztás kiderítése után T­o­m­e­s­c­u, a Monitorul Ofi­cial egyik igazgatója, öngyilkos lett, mert ő volt az, akinek segítségével Falcoianinak a milliókat sikerült bű­nös után megszerezni. Tegnap a buka­resti törvényszék a tanúk kihallgatá­sát folytatta. Általános figyelmet és érdeklődést váltott ki a tragikus végű Tömesen igazgató feleségének a kihall­gatása, aki azt bizonyította, hogy fér­je azért adott kölcsönöket Falcoianu vezérigazgatónak, mert az megígérte neki, hogy képviselőnek választatja meg és utóbb még miniszter is lesz belőle. Tömésen ezért minden áron pénzt szerzett a mindenható vezérigaz­gatónak, aki őt az egyik napon dél­előtt aligazgatónak nevezte ki, ugyan­aznap délután pedig már adminisz­tratív igazgatónak léptette elő. Az öz­vegy szerint öngyilkos férje a bűnös üzelmekben ártatlan volt. Corpul Portăreilor Tribunalului Timișoara No. 1071/1927. Publicații șc licitație. Subsemnatul portărel aduc la cu­noștința publică, că în urma decesu­lui cu No. G. 5706/1927 al judecăto­riei urbană Timișoara, în favorul lui dr. Béla Kovács și dr. Ștefan Micha­­lovitz avocați din Timișoara pentru suma de 2750 lei capital, interese de 12% dela 28 Ianuarie 1926 și pt. spese în 2164 lei 50 b. deja stabilite și cele ce se vor mai stabili, se fixează termen pentru efectuarea licitațiunei pe ziua de 23 Februarie 1928, ora 12V2 în Timișoara IV, Str. Mocioni No. 35/b pe când și unde se vor vinde prin licitație obiectele secvestrate și anume: mobile de casa prețuite in 9300 lei. 38C Timișoara, la 28 Ianuarie 1928 C. Herescu portărel,

Next