Déli Hirlap, 1929. október-december (5. évfolyam, 224-297. szám)

1929-12-08 / 281. szám

2. oldal A csillár helyére felakasztotta ma­gát egy tönkrement gyáros Budapest, december 7. (Tudósítónk telefonjelentése,) K­u* l­ner Henrik egykor tekintélyes újpesti bútorgyáros tegnap borzalmas körülmények között vetett véget éle­tének. A nyomasztó gazdasági viszo­nyok ezen legújabb áldozata valami­kor háromszoros háztulajdonos volt, most pedig halála előtt két napon keresztül egy falatot nem evett, mert nem volt miből. Kuliner Henrik, mint Újpest képviselőtestületének tagja, még néhány év előtt a közéletben is igen tekintélyes szerepet játszott. A sors üldözte ember annyira tönkre­ment, hogy hónapok óta lakbérét sem tudta kifizetni és ezért az egy­kor dúsgazdag többszörös háziurat nem régen háztulajdonosa kilakoltatta. Ez a gazdasági leromlás Kulinert arra az elhatározásra bírta, hogy véget vet életének. Fiát néhány nap előtt vidéki rokonaihoz küldötte, hogy az öngyil­kosság elkövetésénél egyedül lehes­sen. Az elkeseredett ember tegnap este a hálószobában leszerelte a me­­nyezetről a csillárt és annak helyére a kiálló kampóra felakasztotta magát. Reggel a takarítónő beküldte fiát, hogy Kuliner cipőjét hozza ki, de a kisgyermek a szoba közepén lógó holttest láttára a borzalomtól elájult. Kuliner az utóbbi időben annyira el­szegényedett, hogy lakásán egyetlen fillért, vagy egy darab kenyeret sem találtak. Ivory-keményporcellán A legcsodásabb újdonság. Wúmi/ Asztali, Tea, Desszert, Gyümölcs, Kávé készletek, ízléses és előkelő hatást keltő. ROSENTHAL- porcellán-lerakat Lloyd-sor 3. sz. A trianoni békeszerződés is szóba került egy erdélyi gyár perében Bukarest, december 7. A legfelső semmitőszéket rendkívül érdekes per foglalkoztatta tegnap, amely pernek az előzményei a világ­háborúra nyúlnak vissza. Jogi szem­pontból az ügy közvetlenül a trianoni békeszerződést is érinti. A dicsőszent­­mártoni Nitrogén robbanóanyagok gyára még a világháború előtt szerző­dést kötött a volt osztrák-magyar had­ügyminisztériummal és termelését tel­jes egészében lekötötte a hadügymi­nisztériumnak. A világháború kitöré­se után ezt a szerződést közös megegye­zéssel úgy módosították, hogy a gyár napi termelőképességének makszimá­­lis teljesítményét produkálja és amennyiben ennek a feltételnek bár­milyen okból nem tenne eleget, úgy a közös hadügyminisztériumnak alkal­ma nyílik a Nitrogén-gyárat saját üzemébe átvenni. A háború alatt ez­zel a megállapodással nem volt baj és a Nitrogén-gyár a vállalt kötelezett­ségeket teljesítette. A szerződés módo­sítása során a volt hadügyminiszté­rium kikötötte, a makszimális teljesít­ményt a bekövetkezendő békeállapot­ban is el kell érnie a gyárnak. Ilyen körülmények között követke­zett be a békekötés. A román hadügy­minisztérium erre a trianoni békeszer­ződés 191. szakaszára való hivatkozás­sal, mint a volt közös hadügyminisz­térium jogutódja, felszólította a gyá­rat, hogy szerződése értelmében napi termelőképességét a makszimumra fo­kozza a kötött szerződés értelmében.­­A Nitrogén­gyár vezetősége azonban nem vett tudomást a hadügyminisztérium felszólításáról, termelőképességét nem fokozta a makszimumra, sőt gyártmá­nyait a magánkereskedelem részére is forgalomba hozta. Erre a hadügymi­nisztérium ugyancsak a régi szerző­désre való hivatkozással felszólította a gyárvezetőséget, hogy adja át az üzemet. A gyárigazgat­óság ezt a felszó­lítást nem teljesítette. A hadügymi­nisztérium a régi szerződésre való hi­vatkozással a iránt pert indított gyár birtokbavétele a bukaresti tör­vényszéknél és a hadügyminisztérium a pert elveszítette. A hadügyminiszté­rium az ítéletet a legfelső semmi­tő­székhez felebbezte meg, amely tegnap tárgyalta az ügyet. A minisztériumot Rosenthal ügyvéd, a minden­kori kormányok kiváló jogtanácsosa képviselte. Rosenthal a trianoni béke­­szerződésre és a Young-féle reparációs tervre való, hivatkozással és tekintet­tel arra, hogy a Nitrogén­gyár rész­vénytöbbsége magyarok kéz­ében van, kérte a gyárnak a hadügyminisztéri­um részére való kisajátítását. Ezzel szemben a gyár képviselője kifejtette, hogy a trianoni békeszerződés 191. sza­kasza, amely az utódállamok jogáról intézkedik, kifejezetten megállapítja, hogy csak azok a tárgyak, ingóságok oszthatók a szóbanforgó csoportba, amelyek a volt magyar állam tulajdo­nát képezték. Ennélfogva a román had­ügyminisztérium nem követelheti a régi szerződés teljesítését, de nem le­het az ügybe a reparációs kérdést és a Young-tervet is bevonni, mert a dicső­­ szentmártoni Nitrogén-gyár részvény­többsége román állampolgárok kezé­ben van. A semmitőszék a jövő héten dönt ebben az érdekes perben. Zsombolya község autonómiáját a megyei választmány megnyirbálta Temesvár, dec. 7. A temesvári ítélőtábla mint köz­­igazgatási bíróság több zsombolyai községi tisztviselőnek panaszával fog­lalkozott, amely közvetlenül azt a kér­dést van hivatott tisztázni, vajjon a községek rendelkeznek-e autonómiá­val. Zsombolya község nagytanácsa ugyanis 19­29. évi költségvetésében több tételt szavazott meg és a költség­­vetést jóváhagyás végett felterjesz­tette Temes megye állandó választmá­nyához. A temesi állandó választmány a költségvetésből törölte Szabados István községi aljegyző huszonnégy­ezer lei­éti általányát, W­i­l­d­t Péter aljegyző hatezer lejes általányát, Z­a­­barné Andor állandó választmányi tagsági illetményét, ezenkívül törölte T­i­e­t­z József községi pénztáros és Csorba József adóvégrehajtó lak­bérilletményét is azon a jogcímen, hogy saját házuk van. Erre az érde­keltek panaszt adtak be a temesvári Ítélőtáblához és kifejtették, hogy a községi nagytanács nem köteles res­pektálni a megyei állandó választ­mány költségvetési törléseit, mert az csak tanácsadói, de nem rendelkezési hatáskörrel rendelkezik. Az ügyet A­x­e­n­t­i­e táblabíró elnöklete mel­lett működő táblai tanács tárgyalta. A panaszosok nevében B­o­t­t­e­r ügyvéd megbízottja kifejtette, hogy a megyei állandó választmány ezeknek a tételeknek a törlésével jogtalan ha­táskört vállalt és megsértette Zsom­bolya község autonómiáját, amely a jelenleg érvényben levő közigazgatási törvény szerint fennáll. Moldovan Romulusz dr. a község képviselője vi­szont azt bizonyította, hogy a pana­szosok a megyét támadják meg, mert a községi nagytanács nem tehetett a mást, mint hogy felettes fórumának, megyei állandó választmánynak döntését elismerte. Hosszas vita után­ a tábla úgy döntött, hogy a jövő héte­n hirdeti ki határozatát, amely elvi je­lentőségű lesz, mert megállapítja, vál­jon autonóm testület-e a község, vagy sem. Budapesten SSSSfU1 Telefon aut. 895—82 Bőrruházati üzlet Raktáron és mérték utáni férfi-, női-, gyermek IfTCC f^Vl TF A Kamermayer Károly­ u. 1. é­> sport bőrruhák, kabátok M­­OO VJ X Vllj/V Központi városház épülete 1929. december 8 ElkáNés Gerö SZŰCSÖK BUDAPEST Váczi­ u. 22, Andrássy­ út 21 Legmegbízhatóbb bevásárlási forrás 30 év óta. Olcsó árak. Szegény ember nem tudja bizonyítani, hogy szegény ember Temesvár, december 7. Tóth János szegény napszámos­ember Ötvösd temesmegyei községben. Más esztendőkben is csak szüköcskén tudott a feleségével és a két gyermeké­vel munkája után megélni, ebben az évben pedig­ szinte csuda, hogy az va­lahogyan is lehetséges volt. A nehéz gazdasági viszonyok miatt támadt pénzhiány arra késztette még a tehet­ségesebb gazdákat is, hogy lemondja­nak — bármennyire is szükségük lett volna erre — idegen munkáserő igény­­bevételéről, mert nem volt rá pénzük, hogy napszámot fizessenek. Tóth Já­nost a megcsappant kereseten kívül sújtotta az is, hogy a felesége súlyos beteg lett és a temesvári kórházba kel­lett szállítani. Még nem gyógyult ugyan fel teljesen, de azért a kór­há­­zat mégis odahagyta, mert otthon nem volt, aki a kis családinak főzzön-mos­­son. Azonban most a kórház ezerhat­­száz lejt követelt Tóth Jánoson. Hon­nan fizesse ezt? Miből? Elment a köz­ségházára, hogy szegénységi bizonyít­ványt kérjen és ezzel kieszközölje kórházi költség elengedését. A község­házán B­o­d­ó János bíró, aki elisme­ri, hogy Tóth Jánosnak nagy szegény­ségén kívül egyebe sincsen, hajlandó is volt a bizonyítványt kiadni. Nem úgy azonban a jegyző, aki számonkér­­te Tóth Jánostól, hogy miért nem fi­zetett adót és kijelentette, hogy addig nincsen szegénységi bizonyítvány, amig nem fizet adót. Hiszen ha Tóth János olyan módban volna, hogy adó­ját kifizethetné, akkor nem kérne sze­génységi bizonyitványt. Bejött a kór­házba és itt kérte felesége kezelési dí­jainak elengedését. A kórházban me­­gint csak azt mondták, hogy hozzon szegénységi bizonyitványt. 24 heti vagy 6 havi hitel! Női kabátok, férfi és fiúruhák, télikabátok, bőrkabátok POLLÁK SAMUEL, Timisoara IV., Fröbl­ U. 44. Fiók: IL, Fő­ u. 25. W Kiszolgálás mérték után is.

Next