Déli Hírlap, 1930. szeptember (6. évfolyam, 199-222. szám)

1930-09-28 / 221. szám

1930 szeptember 28 . Tizenkét sikkasztó bánsági vasutast egyszers mindenkorra elcsaptak a vasút szolgálatából Az aradi Vadászkürt-szálló ét­termében 1925 elején estéről estére nagy mulatozások voltak. Egy fia­talember, akinek kíséretében egy nő volt, esténként nyolcszáz­ezer lejes számlákat csinált, néha azon­ban ennél is jóval többet költött. Az aradi sziguranca egyik detek­­tívjének feltűnt ez a költekezés és érdeklődni kezdett a fiatalember iránt. Megtudta, hogy a neve Nyári Ferenc, foglalkozására nézve vasúti tisztviselő, aki a te­mesvári kerületi igazgatóságtól van Aradra szolgálattételre kiren­delve. Gyanús volt, hogy a kisfize­tésű hivatalnok ilyen nagy össze­geket költ és a detektív Nyárit kérdőre vonta. Az eleinte hebegett, de aztán kijelentette, hogy hajlan­dó mindent elmondani. A rendőr­ségen bevallotta, hogy tizenhárom vasúti tisztviselő már több mint egy esztendő óta hamis bérlajstro­mok segítségével több mint egy millió lejel károsította meg az ál­lamot. A temesvári, aradi, karán­­sebesi, oravicai és boksáni vasúti sűtőházakban olyan munkásokat szerepeltettek a bérlistákban, akik egyáltalán nem dolgoznak, de még többször megcselekedték azt, hogy egyes kifizetett bérlajstromokat, miután azok már mindenütt ke­resztül voltak vezetve, elloptak az irattárból és újból fölvették az azokban elszámolt összegeket. A rendőrség erre letartóztatta az egész társaságot. A rendőri nyomozással páhuzamosan a vasút is indított házi vizsgála­tot, amely kiderítette, hogy az elsikkasztott összeg milliókra rúg. Az ügy az aradi törvényszék elé került, amely 1928 július 10-én hir­dette ki az ítéletet. Nyári Ferencet két évi, Szentiványi Elemért két és fél évi, Konstantinovics Milánt­­ és Bihor Péter másfél-másfél évi,­­ Denhof Józsefet és Juhász Lajost egyenkint egy évi és egy havi, Mi­­novszky István és Zindler József oravicai és Smulten Pál orsovai fütőházi tisztviselőket egy-egy évi,­­ Jova Miklós és Antila Demeter boksáni fütőházi tisztviselőket egyenként nyolc havi és tizenöt­napi, Tarjáni Bélát pedig három havi elzárásra és az állam­szolgá­latból mindenkorra való kitiltásra ítélték. Miutescu Demeter orsovai fütőházi tisztviselőt pedig bizonyí­tékok hiányában fölmentették. Az ügy az elítéltek felebbezése folytán a temesvári Ítélőtábla elé került, amely a tárgyalást 1930 október 20-ra tűzte ki. A temesvári kerületi vasútigaz­­gatóság fegyelmi bírósága ezen a héten három napon keresztül fog­lalkozott Nyári Ferenc és tizenkét társának ügyével, hogy a szolgá­lati szabályzat értelmében — füg­getlenül a büntető eljárástól — ügyükben döntsön. A fegyelmi bíróság tárgyalá­sára mind a tizenhárman meg voltak idézve, azonban az első napon mindössze öten jelentek meg, a többi tárgyalási napo­kon pedig egyikük sem jelent-­­­kezett. Wl!] | A fegyelmi bíróság az évek óta gyűjtött bizonyítékok, valamint a vádlottak vallomásai alapján le­folytatta a fegyelmi tárgyalást és tegnap este hozta meg ítéletét. Az ítélet alapján — amely a vasúti szabályzat értelmében megfeleb­bezhetetlen és így végleges — Miu­tescu Demetert rendelkezési állo­mányba helyezték, a többi tizenkét tisztviselőt pedig a vasút szolgála­tából összes szerzett jogaik elvesz­tése mellett elbocsátásra ítélték. Az államvasutak cifra vircsaftja: Drága gépeket vásároltak kisműhelyek részére és rozsda marja az új felszerelést Az államvasutak nagy deficitjé­nek legfőbb oka — mint azt tegnap is megírtuk — az, hogy a vasút pénzeivel sokszor pazarlóan, meg­gondolatlanul bánnak. Ennek a la­za gazdálkodásnak érdekes példája mutatkozik most Lugoson is. Lugo­son másfél év előtt teherkocsik ja­­vulá­sára úgy­nevezet­t kisműhelyt­ építettek és azt több milliós költ­séggel rendezték be. Vásároltak különböző drága gépeket, amelyek­kel a műhely meg is kezdte műkö­dését. Ugyanakkor a temesvári vas­úti igazgatósá­g területén Karánse­­besen, Verciorován és Oravicán is berendeztek ilyen műhelyeket. Ezeknek lett volna hivatása azt a munkát végezni, amelyet eddig ma­gán javító műhelyeknek adtak ki. A kisműhelyek azonban nem telje­sítették a hozzájuk fűzött várako­zásokat és a lugosit és verciorovait már be is szüntették és nemsokára megszűnnek működni a karánsebe­­si és oravicai kisműhelyek is. Lu­goson a milliókat érő gépek egy esztendő óta olajozatlanul, rozsdá­sodva hevernek. Ugyanakkor azon­ban megtörtént az, hogy más vas­úti műhelyeknek szükségük volt hasonló gépekre és a fejetlenség jellemzése, hogy ezeket a gépeket nem Lugosról hozatták át, hanem újabb milliós befektetéssekkel úja­­f­kát vásároltak. A szép gazdálko­dásnak Lugoson még egy másik esete is van. A vasúti állomásnak és környékének villamos világító árammal való ellátására két év előtt beszereztek egy Diesel-motort és a megfelelő berendezést is. Ezt azzal a céllal tették, hogy a világí­­tóáram terén spórolhassanak. Ez a berendezés azonban ott hever az egyik raktárban és rozsdásodik. A lugosi állomás részére az áramot tovább is a városi villanytelep szolgáltatja. A vasútnak ez a vilá­gítás évi csekély háromszázezer fejébe kerül. Az ilyen cifra takaré­koskodásnak még számos esetét le­hetne fölsorolni és akkor kiderül­ne, hogy milyen nagy megtakarí­tásokat lehetne a vasútnál elérni, ha észszerűen gazdálkodnának. Fiatal urileány szomorú züllése az élet lejtőjén a gondtalan jómódtól a rendőrségi fogdáig Ázott, kopott verébhez hasonlí­tott, ahogyan ott ült a rendőrség fogdájában. Fiatal leány, mindösz­­sze tizennyolc éves és az élet már kegyetlenül megviselte, megtörte. Vannak életek, amelyek hirtelen kisiklanak, szakadékba zuhannak, hogy onnan soha többé ki ne kerül­hessenek. Ilyen volt a sorsa I. Antónia­­alvinci úrileánynak, aki fokról-fokra sü­lyedt és végül is a rendőrség fogdájában kötött ki. Az út még hosszú és a lejtőn való megállás igen nehéz. Két év előtt még kacagó, gond­talan leány volt. Zongorázni ta­nult, festett, szép szőnyegeket hím­zett, franciául tanult, egyszóval a gond nélkül élő leányok nevelését kapta. Édesapja katonatiszt volt, aki csak a családjának élt és érte dolgozott. A sorsuk két év előtt egyik teljes napon fordult rosszra, amikor az apa meghalt és tüdő­­gyulladást kapott. A tüdőgyulladásból tüdővész lett és hamarosan minden vagyo­nukat a szörnyű kór ellen való küzdelemben felemésztették, de hiába, mert a beteg őrnagy rö­videsen meghalt. A dráma fejezetei most már gyor­san peregnek tovább. Antónia édesanyja beteg, törődött asszony, aki szívbajos és nem tudott gyer­mekének kenyeret, megélhetést szerezni. Ismerősök tanácsára a fiatal szép leány Aradra megy, hogy ott álláshoz jusson. Állást nem kapott. A nagyváros fertője lassan megemésztette. Rossz társaságba került. Elcsábí­tották. Mulatóba került, ahol tán­colt. Később felmondtak neki és ekkor Antónia az utcára került. Barátnője tanácsára Temesvárra jött. Itt megismerkedett egy fér­fiúval, aki megszerette a leányt és lakást bérelt a számára. Már-már úgy látszott, hogy szegény Antónia viharos élete biztosabb révbe jut, amikor ismét beleszólt a sors és tó. Legnagyobb és legolcsóbb beszerzési forrás női konfekcióban. Valamennyi őszi-, téli- és szőrmekabátok, úgyszintén a legújabb Crepe de Chine- és szövetruhák megérkeztek SZLOMANEK FÜLÖP és Tsa.KTr/Jht'its.“ — Női- és gyermekkonfektióáruház. — 3. oldal B Mindenki, aki váratlanul gazdag szeretne lenni, rendeljen még ma magyar osztálysorsjegyet 84.000 sorsjegy, 42.000 nyeremény! Minden második sorsjegy nyer! Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 R. = cca15 millió L. Jutalom és nyeremények: 300.000*— pengő­u cca 9 millió le* 200.000*- „ , 6 millió „ 100*000 — „ 1 , 3 millió ff 30.000*— ,,­­ „1,500.000 f, 40.000*- ,, =„'*,2oo.ooo„ •tb., »tb., összesen kb. 8 millió pengő , cca 246 millió lej készpénz. A húzások október 17-én kezdődnek. A sorsjegyek hivatalos ára: Egész: Fél: Negyed: 24 pengő 12 pengő 6 pengő Az összes rendeléseket pontosan és figyelmesen elintézi: Deres László bank- és váltóüzlet, a magyar osztálysorsjáték főárusítója. Budapest VII., Erzsébet­ körút 34. FIGYELEM! Legcélszerűbb, ha mindenki levélben rendel és a pénzt nemzetközi postautalványon, vagy bank útján küldi be­­ vább dobta. Erkölcsrendészeti raz­zia során ugyanis figyelmesek let­tek a lányra és a rendőrségre akar­ták szállítani. A barátja tiltakozott ez ellen és mialatt a rendőrség em­bereivel vitatkozott, a szerencsét­len leány elkeseredésében a mellék­­helyiségbe futott, ahol felakasz­totta magát. A kötélről még ideje­korán levágták és miután sikerült az életét megmenteni, kórházba szállították. A talán önhibáján kí­vül elzüllött leány azonban rosszul érzi magát a kórházi környezetben és az elmúlt éjjel két lepedőből kö­telet font magának, majd az első emeletről megszökött. Temesvárról menekülni akart és mindenáron Al­­vincre kívánt utazni. Pénze azon­­ban nem volt és ezért céltalanul kóborolt a városban, amikor a józsefvárosi rendőr­ség emberei felismerték és is­mét lefogták. Az éjszakát a józsefvárosi rend­őrség fogdájában töltötte, ahonnan a központba szállították és ismét visszaviszik a kórházba. Azt mond­ják, hogy az egész elmúlt éjszakát a fogdában ébren töltötte és sírt. Siratta elsodort életét . . . kiló, ebédlők, uriszobák stb. but®r«k olcsón és kedvelő részletfizetések mellett kaphatók Kü­tty REZSŐ bútorgyáros Tenesvir 111., Dózsa­ utca 4.

Next