Déli Hirlap, 1940. április-június (16. évfolyam, 74-144. szám)
1940-05-06 / 101. szám
r' acOCrfl?' . / _ XVI. évf. 101. sz. ro / ARA Ufl 7 HÉfTFÖ, mo. május 6. A bánsági magyarság napilapja, mely a kora reg- Szerkessziísáe áa MadAhivatal* A Timis-Torontal-i törvényszék Időszaki lapok nyüjeli órákban jelenik meg a vasárnapokat és nivántartásában történt bejegyzés száma: 83 (Dos. nepeket követő napok kivételével TIM I ȘOARA No. 934/1938.) Telefon: 28—10. Dr. VUCHETICH ENDRE , R .. .. . Dr. VARNAY ELEMÉR vezetésével. ’ “"vV- felelős szerkesztő. M hI erísüik i kilőni Mben Uj légi támpontokat épitenek a németek Norvégiában az ország északi részének megtámadása végett A nádor hírszolgollali ügynökség jelentései Berliniből jelentik: A Német Távirati Iroda a következőkben ismerteti a norvégiai helyzetet: Az angolok gyors menekülése és Andalsnesből való távozása következtében Dél- és Közép-Norvégiában nyugalom van. Az angolok gyors menekülése, amelyet Chamberlain behajózásnak nevezett és amelyet ,,sikerrel" hajtottak végre, mély benyomást keltett a norvégok körében, akik felismerték a helyzetet és megadták magukat, így a dél és középnorvégiai norvég hadosztályok, amelyeket április elején a menekülő norvég kormány mozgósított, beszüntették a harcot és megadták magukat. Leszerelésük rendszeresen folyik. Csak néhány távolabbi részekre jutott norvég csapatok, amelyek nem ismerik az utóbbi események fejleményeit, még igyekszenek ellenállnni. Általában a Steinkjertől északra lévő körzetben nyugalom van. Narvik környékén az angol csapatok erősebb tevékenységet fejtenek ki, hogy ezáltal megjavítsák a Norvégiából történt menekülésük által keltett rossz benyomást. A hadműveleteket, amelyeket nagy részben norvég csapatok hajtanak végre, a német biztosító osztagok mindenütt meghiúsítják. Angol hadihajók tüzérségi tűzzel igyekeztek támogatni a szárazföldi csapatokat. Az ellenséges búvárhajóknak nem sikerült megszakítanuk a német csapat- és hadianyag-szállítást. A német tengeri erők két ellenséges tengeralattjárót elsüllyesztettek, Az utolsó állomás A három hét óta tartó norvég harcok lezárultak. Hogy miyen eredménnyel, ez iránt nincs további kétség. Chamberlain legutóbb tartott beszédében nyíltan és egyenesen megmondotta, hogy a németek előnyomulását Norvégia déli részében nem sikerült feltartóztatni, így az angol expedíciós haderők kiürítették ezt a terepet. A vállalkozás tehát nem sikerült, éppen olyan kevéssé valósította meg a hozzá fűzött reménységeket, mint annak idején az elmúlt világháborúban a Churchill által kezdeményezett gallipolii expedíció. Ezt az expedíciót annak idején a szövetséges flotta áttörési kísérletének kudarca után hajtották végre. Előbb Alexandriában központosították a keleti különítményt, majd átszállították Mudrosba, Demnos görög szigetre, miközben néhány hajó Tenedos szigete előtt őrizte a Dadanellák bejáratát. Ebben az expedíciós hadseregben hatvanháromezer angol és egy tizenhatezer főből álló francia katonai csoport foglalt helyet. A rengeteg ember elszállítására száznyolc hajóra volt szükség, amelyből hat élelmiszerhajó és négy kórházhajó volt. A Galüpoü közelében történt partraszállításhoz az összes hajókat koncentrálni kellett. Mindezekből láthatjuk, hogy egy expedíciós hadtest előkészülete igen nagy nehézségekkel járt már abban az időben is. Bizonyos tervek voltak szükségesek, a csapatok, a lőszer, a hadműveletek színtere éghajlatának megfelelő ruházat összegyűjtése, valamint az intendantúra, trón és egészségügyi szolgálat elhelyezésére a kikötők közelében, ahol a csapatok partraszállottak. A norvégiai háborúban még elmondhatatlanul nehezebb volt az expedíciós hadsereg szerepe. Szüntelen védekezniük kellett a légi támadások ellen, amelyek irtózatos erővel érvényesültek úgy a szállítás, mint a partraszállás, valamint a szárazföldön folytatott harcok minden mozzanatában. A modern háború eme legfélelmetesebb fegyverével szemben minden törekvés hiábavalónak bizonyult, így Középnorvégiából is visszavonulni kényszerült az angol hadsereg. A németek győzedelme kétségtelen. Joggal tehetjük fel a kérdést tehát ezek után, hogy vajjon lesznek-e még harcok Norvégiában? Különösen most, amikor már minden kikötőben, amelyek rendelkezésre állanak, sietve behajózzák az angol és francia katonákat. Erre vonatkozólag egy homályos felvilágosítás ad további találgatásokra alkalmat. Eme nyilatkozat szerint az Andalsnesnél behálózott csapatokat „másutt" fogják felhasználni. De hol van ez a másutt? Csakis Norvégia legészakibb részében lehet, amely vasérc kapuja. Narvikban rakják hajóra a drága a ércet. De van ezen az északi vidéken más is. Svédország felső csücskében, Bolidarban, van a világ leggazdagabb arzén lelőhelye. Északnorvégiában található viszont a pyrit, amely a vegyi iparban és lőszergyártásban nélkülözhetetlen. Mindezt innen szerzi be Németország, ezek az anyagok sémára a háború folytatásához nélkülözhetetlenül szükségesek. Ezekért az anyagokért folyik tulajdonképpen az egész északi háború. A szövetségeseknek létérdekük, hogy ezt az összeköttetést bármilyen áldozatokkal is elvágják. Előnyükre szolgál, hogy messzi Észak felé már nem vezetnek vasutak, így valószínű, hoszv Narvik birtokáért még kétségbesett harcok fognak folyni. De ez azután az északi háború utolsó állomása és igen kétséges, hogy szerencsésebb természeti adottságok között is sikerülni fog-e a német haderők dinamikus erejű előnyomulását feltartóztatni. A hadműveletek vágtató üteme erre vonatkozóban is hamarosan meg fogja adni a választ, hogy áll.e, vagy bukik ez az utolsó erőd s vele együtt a szövetségesek egész norvégiai háborúja. Nagy hadizsákmány került német kézre Berlinből jelentik: A német véderő főparancsnoksága szombaton a következő hadijelentést adta ki: Narviktól északra a német előőrsök visszaverték az ellenséges előőrsöket. Narvikban a helyzet változatlan. Azok a német kötelékek, amelyek Trondhjemből észak felé indultak, csak norvég csapatokkal találkoztak útjukban, miután a szövetséges csapatok sürgősen eltávoztak Nansosból és környékéről. A norvég csapatok trondhjemi parancsnoksága napiparancsot adott ki, amelyben keserűséggel állapítja meg, hogy a nyugati hatalmak csapataikat Nansosból visszavonták anélkül, hogy erről a norvégoket értesítették volna, akik így súlyos helyzetbe kerültek, miután oldalról és hátulról is megtámadhatják őket. A norvégok itt fegyverszünetet kértek. A norvég területek békés megszervezése tovább folyik. Irukant szombaton reggel harc nélkül adták át a norvégok. Andelsaas vidékén 127 tisztet és 2500 közkatonát fogtak el, a hadi zsákmányt pedig egyelőre még nem lehet felbecsülni. A német légi haderő folytatta a felderítő tevékenységét egész Norvégia fölött, valamint az Északi-tenger mentén és Narviktól északra egy ellenséges hajót bombatalálattal megrongáltak. Pénteken Nansostól nyugatra egy angol hadihajót süllyesztettek el a német repülőgépek bombái. Péntekről szombatra virradó éjszaka angol repülőgépek támadtak meg az Északi-tengeren egy német őrhajót, de minden eredmény nélkül, sőt az ellenséges repülőgépek közül kettőt lelőttünk. A nyugati hadszíntéren nem történt említésre méltó esemény. A német jelentés szerint rendezetlen volt az angolok visszavonulása Berlinből jelentik. A Német Távirati Iroda jelenti: Chamberlain csütörtökön megkísérelte Beszédével azt a benyomást kelteni, hogy a szövetséges csapatok norvégiai patraszállásának nem volt más célja, mint késleltetni a német előnyomulást. A német politikai és katonai körökben emlékeztetnek azokra a nyilatkozatokra, amelyeket 15 nappal ezelőtt londoni és párisi mértékadó helyeken adtak ki és amelyek teljesen ellentétben állottak az angol miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatával. Akkor arról volt szó, hogy a nansosi és andalsnesi partraszállással messzemenő célokat követnek, mert ezek voltak az első lépések a németek kiűzésére Norvégiából. Április 21-én az egyik angol lap katonai szerkesztője azt írta, hogy Trondhjem városának északról és dél felől való körülzárásával egyidejűleg az angol csapatok Andalsnesből délkeleti irányban nyomultak előre, azzal a feladattal, hogy Oslot visszafoglalják. Az angolok veresége igen nagy, ha összehasonlítjuk a jelenlegi helyzetet az akkori célokkal. Német mértékadó helyen megállapítják azt is, hogy Chamberlainnek az a kijelentése, amely szerint az angolok rendben vonulnak vissza, nem felel meg a valóságnak. Ez a visszavonulás nem volt rendezett, sőt biztosított sem, mert a német csapatok egészen az andalsnesi kikötőig üldözték az angolokat. Ha az angol propaganda azt állította, hogy a németek gyors előnyomulása katonai szempontból elítélendő, akkor csak azt lehet az angoloktól kérdezni, hogy menekülésük hozott-e más eredményt, mint azt, hogy életüket megmentsék*