Déli Hirlap, 1943. október-december (19. évfolyam, 227-301. szám)
1943-11-07 / 258. szám
Vasárnap, 1943 november 7 2 _____________________DévHaláp Szófiai képeslap Szófia. Szófia nevezetes ősmúltra tekinthet vissza: már a rómaiak idejében jelentős város állott a helyén, mai «orainak kezén pedig a 800-as évek első tizedétől kezdve van, amikor a bolgár honalapító, Khrum kán elfoglalta. Ötven évvel ezelőtt Szófia, a derék bolgár nép fővárosa, egyszerű vidéki kisváros volt. Akkoriban még török uralom volt. A törökök alatt görbe utcák, rosszul kövezett gödrös utak, szűk terek, félig beomlott kutak, jellemezték a várost. Amikor aztán Bulgária felszabadult, megkezdhette saját nemzeti és kulturális életét, amely legelőször a nyugati műveltség és életformák felvételéhez vezetett. Szófia ugyancsak meglepi azt az idegent, aki először tartózkodik e kellemes városban. Széles sugárutak futnak a messzibe, villamosok és gépkocsik tömege bonyolítja le az alaposan felduzzadt forgalmat s a széles járdákon mindenfelé nagy zajlás van. Választékosan öltözött hölgyek, urak, katonatisztek, egyenruhás diákok tömege jár-kel a korszerű paloták tövében s a különféle üzletek tarka árucikkei nagyban hozzájárulnak az utcák színes képénak kialakításához. Szófia egészségesen fejlődő, korszerű nagyváros, amelyben a nyugati városkultúra minden kelléke felsorakozik; földrajzi helyzeténél fogva azonban számtalan olyan sajátsága van, ami csak itt található s ez egyedülálló képet ad a városnak. Ez a Kelet közelsége, amely igen sok vonatkozásban rányomta bélyegét erre a városra. A Kelet az élet ütemében, hangosságában, az emberek érintkezésében, szokásaiban, öltözködésében, az árak minőségében, az ételek ízében, a virágok élénk színében és sok más apróságban — ami az első pillanatban talán észre sem vehető — jut kifejezésre. A mai Bulgária fővárosa olyan korszerű város, hogy akármelyik európai ország is méltán nevezné a sajátjának. Útvonalai rendezettek, gondosan tisztán tartottak. Terei — művészei becsű szoborművekkel — ízlésesek, szépek. Nyilvános kertjei vén fákkal, ezenfelül a bolgár virágkertészet ritkaságaival diszlenek. Megragadóan szépek a bolgár főváros bazilikái, a bizánci stílusu, soktornyos, sokkupolás ortodox templomok. Belsejükben az aranynak, a selyemnek, a bársonynak, az ötvösmunkáiknak, a márványnak, a színes üvegeknek olyan óriási mennyiségét halmozták fel díszítésére , hogy a színes látvány zűrzavara valósággal megzavarja a szemet. Felséges a bazilikák közül a Szveta Nedelja, amelyet 1925-ben merénylők részben felrobbantottak, de a templom az újjáépítés után ma talán még szebb, mint a merénylet előtt volt. Az oroszok ajándéka, a királyi palota mögött az Alexander Nyevszki-székesegyház viszont kecses, filigrán kiképzésével hat. Olyan ez a kis templom, mint egy remekbe készült ötvösmunka, amely arányainak finomságát, lágyságát emeli ki. A templom bejárati homlokzatát és a kupolát hatalmas aranylemezek borítják, amelyek a napsütésben kápráztató ragyogásban csillognak. Gyönyörű a szent színodús bolgár stílusú palotája is, dúsan megrakva remek fafaragásokkal. A királyi palota a város középpontjában, hatalmas park közepén áll. Egyszerű, sárga, emeletes ház a nemrég elhuny Borisz cár otthona, amelybe teljes erővel hallatszik be a főváros lüktető életritmusa. De a bolgár cárt alattvalóinak ez az életformája nem igen zavarta, ami természetes is olyan uralkodónál, aki népével olyan közvetlen és szoros kapcsolatot tartott fenn. Borisz cár nem csupán a királyoknak kijáró tiszteletet élvezte, hanem népe szívének mélyéből fakadó, őszinte szeretetét is. Szófia főüzőre a Mária-Lujza-út, egy többkilométeres, ragyogó, széles, fényes sugárút- Itt zajlik le a keleti élet legforgalmasabb lüktetése, itt vezet az út a nagyforgalmú pályaudvarhoz, innen indulnak a vidékre vezető fontosabb útvonalak és villamosjáratok és itt vannak :A város leglátogatottabb bár külsőre nézve egyszerű kávéházai és egyébb szórakozóhelyei is. Itt áll az a szép török mecset is, amely az egykori török uralom idejéből teljes épségében megmaradt, itt állnak a legjelentősebb bankpaloták, az előkelőbb szállodák, nagyobb üzletek és egyéb fontos intézmények épületei. Itt igazi ízelítőt kapunk a Kelet lelkéből: szép, korszerű sugárúton sok-sok boltocska nyílik az utcára: a kis ügyvédi „irodák”, nem nagyobbak a szomszédos boltoknál, amelyekben borbély, zöldséges, trafikos, cipész vagy más viszi az üzletét. Vannak még más sugárutak is Szófiában amelynek uj és korszerű része ibren tetszetősek. Ezeknek számos pontján nagy építkezések folynak: utcarendezést, városfejlesztést hajtanak végre, régi kövezeteket tüntetnek el, ódon háztömböket bontanak le. Helyükbe megépítik a korszerű főváros legszebb részeit, mint korszerű főváros legszebb részeit. Szófia gyors fejlődéséhez hasonló Bulgáriában a többi város előretörése is. Minden nagyobb város rohamosan átalakul, korszerűsödik, építkezik. Elsősorban a Fekete-tenger királynéját, Várnát említhetjük, amely pár év alatt Kelet-Európa legnagyobb és legszebb tengeri fürdőjévé fejlődött és komoly versenytársa lett az olasz vagy francia tengeri fürdőiknek. P. H. B. A kairói török—angolszász megbeszélésekkel kapcsolatban a szokottnál is nagyobb érdeklődés irányul Törökország felé. A törökök eddig ritka diplomáciai művészettel fáradoztak sikeresen azon, hogy megőrizzék semlegességüket. A mai körülmények között természetesen egyre nagyobb figyelem fordul azok felé a férfiak felé, akik az ország ügyeit intézik. Törökország sorsát, legalább is úgy látja a külvilág, három ember tartja kezében. Az egyik Izmet Inönü államelnök, aki 1884 szeptemberében született a kisázsiai Izmirben. Inönü, vagy ahogy a török névnyitás előtt hívták. Musztafa Izmot pasa, katonai pályára lépett és már 22 éves korában vezérkari százados volt. Korán belesodródott a politikába is, mert rész vett 1908-ban az ifjútörök forradalmi megmozdulásban, amely, mint ismeretes, Abdul Hamid szultán trónfosztásához vezetett. Háborús évek jöttek ezután és Izrael pasa vezető katonai pozíciókban harcolta ezeket végig. Amikor a háborúk, köztük a mult világháború véget értek, Izrael pasa Kemal pasa mellett egyik legjelentékenyebb vezére lett annak a nemzeti mozgalomnak, mely Kis- Ázsiából indult ki és amely úgyszólván újjáteremtette Törökországot. Az ankarai nemzetgyűlés megválasztotta a török vezérkar főnökének és ő szervezte meg az új török hadsereget,amely 1921 -22-ben tönkreverte a görögöket. A lausannei béketárgyaláson már mint diplomata tűnik fel Izmet pasa, aki a családi nevek behozatalakor egyik győzelme emlékére az Inönü nevet vette fel, miután előzőleg odahaza külügyminiszterré választották. Kétségkívül az ő szívósságának és ügyességének köszönhetők azok az eredmények, amiket Törökország ezen a konferencián elért 1922 november 7-én írta alá a békeszerződést és amikor hazatért, miniszterelnökké választották. Két év múlva ugyan átadta helyét Fehti Okyarnak, de amikor az a következő évben a kurd felkelés következtében megbukott, újra Inönü kapta kezébe az ország gyeplőit. 1930-ban egyszer formailag lemondott, de még lemondása napján újból kormányelnöki megbízást kapott Kemal Atatürk államelnöktől. Inönü erre újjáalakította kormányát és tovább vitte az ország ügyeit.Később újból külügyminiszter lett és mint ilyen vonult vissza kis időre a politikától 1937-ben. E hét év alatt, 1930— 37-ig sok minden történt Törökország életében, amely a múlt világháború után főleg Moszkvára támaszkodott, létrejött a Balkán-paktum, rendeződött az Olaszországgal való viszony, tető alá hozták a saadabadi megnemtámadási szerződést, megkötötték a török—eszyiptomi barátsági szerződést, jött Montreux, amikor is Törökország visszakapta katonai felségjogait a Dardanellák felett. Mindezek közül sokat tevékenykedett Izmet Inönü. 1938 november 10-én meghalt Kemal Atatürk, Törökország megnyitója és a nagy nemzetgyűlés Inönüt választotta meg utódjának, így c Törökország második államelnöke Tisztségét különben már kétszer meghosszabbították egyhangú választássá 4—4 évre, még pedig 1939 április 3 án és 1943 március 8-án. A másik vezető egyéniség Törökországban Szaracso £lu miniszterelnök akinek neve, akárcsak az elnöké európaszarte ismert, Sükrü Szaracsogu most 55 éves és ugyancsak Izmirbe való, mint Inönü. Kiatancorában az izmiri líceum matematikai tanára volt, majd kiment Belgiumba, meg Svájcba, hogy tovább képezze magát. Genoen közgazdasági egyetemet végzett és cikkeket irt az ottani lapokban hazájáról. Amikor 1921-ben Kemal pasa kibontotta zászlaját, hazatért és csatlakozott az anatóliai szabadságharchoz. A török függetlenségi harc győzelmes befejezése után egy ideig mint újságíró kereste meg kenyerét, de emellett gazdálkodott is, majd megválasztották képviselőnek. 1924-ben közoktatásügyi, egy évvel később pedig Inönü kormányában pénzügyminiszter lett. 1937-ben igazságügyminiszter a Celal Bavar-kormányban, amikor pedig két év múlva dr. Refik Saydam alakít kormányt, Szaracsoglura bízzák a külügyi tárca vezetését. A rendkívül tehetséges államférfi, aki úgyszólván valamennyi minisztersége alatt alkotott valami maradandót, legeredményesebb tevékenységét a (örök külüyminisztérium élén fejtettek. Az a külügyminisztersége iUdLt kapta vissza Törökország az alexanüretlei szandzsákot, ő kötötte meg a török—francia támogatási szerződést, majd a kiéővízett török—angol segélynyújtási egyezményt. 1939-ben Moszkvába utazott Szaracsovra, hogy hasonló egyezményt kössön a Szovjetunióval. 23 napig tárgyalt Moszkvában, de a Kreml akkor Németországgal lépett garancia-szerződésre és Szaracsoglu dolgavégezelenül volt kénytelen visszatérni Ankarába. Két év múlva azonban újra megindulnak a tárgyalások és ekkor létrejön a kölcsönös semlegességi egyezmény Törökország és Szovjet-Oroszország között. 1941-ben megköti és aláírja Szaracsoglu és Papen a német—török barátsági szerződést. Egy évvel később meghalt Saydam miniszterelnök és münii Kbracsoglut bízta meg a many alakitással így hat egy év óta olyan miniszterelnöke ült Törökországnak, aki úgyszólván valamennyi fontosabb miniszteri tárcát vezette már. Az csak természetes, hogy amikor Szaracsugin a török kormány élére került, a maga helyére legkivevc és legjobb munkatársát ültette a külügyminiszteri székbe, Numan Menemencsoglu addigi külügyminiszteri vezértitkár személyében. Az új török külügyminiszter, aki most 51 éves, Dausanneban jogászkodott és aztán diplomáciai szolgálatba állott. 1914-ben mint harmadik követségi titkár Bécsbe került. Aztán Athénban és Bernben teljesített szolgálatot. Egy ideig a budapesti török követség első titkára is volt, majd hosszabb időt töltött azután Bejrútban mint főkonzul 1928-ban visszahívták a külügyminisztériumba belső szolgálattételre, ahol ez első ügyosztály vezetésével bízták meg igazgatói ranggal. 1933-ban nagyköveti rangot kapott és ő lett a külügyminisztériumi vezértitkárrá vezetei Ebben a minőségben ő készítette elő a legfontosabb szerződéseket és munkássága révén annyira megnyerte akkori főnöke, Szaracsoglu elismerését és barátságát, hogy amikor az felcserélte a külügyminiszterséget a miniszterelnökséggel, mindenki tudta Törökországban hogy az uj külügyminiszter csak az eddigi kügyi vezértitkár, Numan Menemencsoglu lehet. így is történt és egy év óta ez a triász irányitja Törökország hajóját a mostani bizoonytalan vizeken TÖRTÉNELMI IDŐK SODRÁBAN Inönü, Saracsoglu, Menemencsoglu a semleges Törökország kormánykerekénél A hadvezérből lett államfő, a szerkesztőségi asztaltól miniszterelnöki tisztségig emelkedett volt tanár és a Svájcban tanult jogász, a most Kairóban tárgyaló külügyminiszter őrzi Kemal Atatürk örökséget I fecske Móricz Zsigmond:ILLANGÓ Kapható még Mikszáth Kálmán: A KÉT KOLDUSDIÁK A könyvek megszerezhetők az alábbi helyeken: Arad: „Universala” (Hegedűs Lajos) könyvkereskedés. Arad-Nagyenyed: Bethlen szövetkezet. Brasov-Brassó: Elekesnél, valamint a Bajér-féle könyvüzletben. Lugni-Lugos: Husvéth és Hoffer-nél. Timisoara-Temesvár: a Misso”-könyves boltban. Tarnaveni-Dcsőszentmárton: Rotter Károlynál. Petrosani-Petrozsény: Szabó István üzletében. Sighișoara-Segesvár: Dénes Gyula kereskedésében. Sannicolau Mare-Nagyszentmiklós; a Hangya-boltban. A könyvek ára kötetenként 190 lej. L ob