Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
Egy nagy költő születésnapján 70 éve született Miskolcon Szabó Lőrinc Az utóbbi évek nagy évfordulóinak árnyékában szerényen húzódnak meg városunk szülötteinek, működésük korszakai jeles alkotóinak évfordulói. Tavaly az irodalomtörténeti vándorgyűlés hívta fel figyelmünket a 200 éve született Dayka Gáborra, idén előadói estek, irodalmi műsorok, folyóiratok emlékezései figyelmeztetnek a XX. század egyik legnagyobb költője, Szabó Lőrinc születésének hetvenedik évfordulójára. A változatos utat bejárt, élete végén Kossuth-díjjal elismert költő a századdal együtt született városunkban, 1900. március 31-én. Érdemeinek méltatása, pályája, ellentmondásainak elemzése, a kései számvetésekben végül kiteljesedő klasszikus egyensúly felidézése helyett megemlékezésül egy prózai feladatot kell megoldanunk. Hol is született, hol lakott városunkban a költő családja és a gyermek Szabó Lőrinc? Szülőházát, a hajdani Új Világ utca 23-at a helyrajzi térképek alapján megnyugtatóan tisztázta rangos történészünk, Marjalaki Kiss Lajos, azonosítva a mai Vörösmarty utca 49. számú házzal. Az ő megállapítását azóta két emlékezés egybevágása is erősítette. Szabó Lőrinc Miskolcon élt bátyja, a Tücsökzenében is szereplő Zoltán a családi emlékezés alapján említette, hogy az akkor még a város szélén le házban nem laktak sokáig, apjukat, aki mozdonyon dolgozott, pihenésében zavarta a ház másik felében levő kocsma zaja. Kordos László, a városi könyvtár ny. igazgatója pedig a ház láttán visszaemlékezett gyermekkorára, amikor ebben a házban valóban — később rosszhírű, obszcén gúnynéven ismert — kocsmaház volt. Szabó Zoltán megjegyzése szerint az akkori népszámláláskor már a Margit utca 6. alatt laktak. Ezt igazolja a református egyházi adóív is, mely jelenleg a sárospataki egyházi levéltárban található. Eszerint az 1901— —2-es év során Szabó Lőrinc v.-fékező a Margit utca 6. alatt lakott, ahonnan az 1901-es év bejegyzése szerint „ismeretlen helyre költözött”. Innen kerültek először Balassagyarmatra, majd 1905-ben ismét Miskolcon találjuk a már mozdonyvezetővé előléptetett idősebb Szabó Lőrincet és családját. Ekkor a Bethlen Gábor utca 16. alatt laktak, egészen addig, amíg 1908-ban meg nem találjuk az ismételt bejegyzést : „Balassagyarmatra lett áthelyezve”. Elemi iskoláját ezek szerint Miskolcon kezdte Szabó Lőrinc, valószínűleg a Zöldfa utcai református elemi iskolában, melynek 1905 óta Zoltán bátyja is tanulója volt. Szabó Zoltán feljegyzése szerint 1907 decemberében Lőrinc már Balassagyarmaton járt iskolába, és akkor laktak abban a Templom utca 10. számú házban, amely utcát már évek óta Szabó Lőrincrül nevezték el. Felmerül a kérdés: miután egy évtizede már tisztázódott Szabó Lőrinc szülőházának azonossága, miért nem jelöli ezt a házat emléktábla, és miért nem kapott utcát éppen szülővárosában korunk ellentmondásai ellenére is egyik legkiemelkedőbb költője? Úgy látszik, továbbra is megválaszolatlan kérdésként hangzik a Tücsökzene fájdalmas feljajdulása: ... Szülővárosom, Sose lesz szemed kóbor fiadon? KABDEBÓ LORÁNT az irodalomtudományok kandidátusa énnk Kiss Attila rajza Magyar program Oberhausenben Április 12—18. között immár tizenhatodszor rendezik meg a nyugat-németországi Oberhausenben a rövidfilmek nemzetközi fesztiválját. Mint ismeretes, nekünk, magyaroknak ez a nyugatnémet munkásváros gyakran hozott szerencsét, hiszen legértékesebb kisfilmjeinket e városban jutalmazták kiemelkedő díjakkal. A miskolci nemzeti filmfesztivál és az oberhauseni nemzetközi filmverseny értékítélet szempontjából kapcsolatban áll egymással, hiszen az ott díjat nyert filmek Miskolcon újabb pálmákkal gyarapodtak, s ennek fordítottja is előfordult; a miskolci győztes alkotások az oberhauseni nemzetközi zsűri előtt is hasonlóan vizsgáztak. Az idén jelentős nemzeti programmal jelentkezik hazánk. A hét napig tartó filmverseny során 15-én, szerdán este mutatják be a magyar filmeket. Versenybe kerül Kovásznay György Gloria mundi című animációs filmje, Vas Judit Módszerek című alkotása, amely éppen a 10. miskolci filmfesztiválon a népszerű tudományos filmek kategória díját szerezte meg. Bemutatják Oberhausenben Huszárik Zoltán Amerigo Tot című portréfilmjét, Vajda Béla A mozi című rajzfilmjét és Negrelly Andrea Mi és Én című vizsgafilmjét. (Az utóbbi kisjátékfilmmel kapcsolatosan örömmel jegyezzük ide, hogy alkotója a Színház- és Filmművészeti Főiskola elsőéves hallgatója. A főiskola történetében egyedülálló, hogy egy elsőéves növendék vizsgamunkája nemzetközi filmfesztiválon vegyen részt.) A magyar program egyik érdekes rajzfilmje lesz Jankovics Marcell Hídavatás című alkotása, Lakatos Vince Magány című dokumentumfilmje, Huszárik Zoltán Capriccio című lírai groteszkje, Csányi Miklós dokumentumfilmje, amely a kazincbarcikai különös „hagyományokkal” a tv képernyőjén ismertette meg a nézőközönséget. A magyar programot Vajda Béla A tojás című kollázsfilmje zárja. Az oberhauseni filmfesztiválon meghívottként részt vesz Csányi Miklós, Vas Judit, Lakatos Vince és Vajda Béla rendező, valamint Herskó Anna operatőr-rendező. (párkány) Meglepetés: a krakowiak Irány Gdansk FŐPRÓBÁN A VASASOKNÁL Ha a gdanski közönségnek is annyira tetszik ez a kedves gorál népdal, mint nekünk a Vasas Művészegyüttes próbáján, ekkor bizonyára sikeres lesz a Bartók Béla Művelődési Központ lengyelországi vendégszereplése. A lengyel népdal persze csak afféle ráadás, a vendég ajándéka, amit igazán megérdemelnek majd a híres hajógyár dolgozói, akikre őszi vendégszereplésük óta a miskolciak is szívesen emlékeznek. Az első előadásig már csak néhány nap van hátra, no meg, az a több mint ezer kilométer, amit a vasas együttes tagjainak meg kell tenniük, hogy lengyel barátaikkal találkozhassanak. Hogy hány levél előzte meg ezt a találkozást? Nagyon nehéz lenne összeszámolni. Kétségtelen azonban, hogy az ősz és a tél a lengyelországi felkészülés jegyében telt el. Tíz pár táncos, két énekes, nyolctagú zenekar és néhány kísérő, összesen 38 tagú művészeti delegáció utazik március 31- én délben a történelmi nevezetességű lengyel városba, hogy tíz napon át szószólója legyen a magyar népi művészetnek, táncnak, muzsikának. A kétórás műsorban, amelynek tegnap este utolsó főpróbáját láttuk, az együttes repertoárjának csak egy részét tudja bemutatni. De így is színpadot kaphat néhány olyan híres kompozíció, mint a Széki muzsika, a Karikázó, a Verbunk, a Menyecskék, a Bihari táncok, egy cigány, és egy üveges tánc, no és természetesen a Borsodi szvit, amelyet külön kértek a gdanskiak, akik miskolci szereplésük alkalmával már megismerhették ezt a táncot. Az együttes, amely az elmúlt években már jó néhányszor volt külföldön, és sikert aratott szovjet, francia, lengyel és csehszlovák városokban, nem drukkol különösebben a tíznapos út előtt Legfeljebb egy dolog miatt izgulnak a táncosok: ez a krakowiák. A magyar szakembereknek nagyon tetszik a Manninger György koreográfus által betanított lengyel párostánc, de vajon hogyan fogadják majd Gdanskban és abban a néhány lengyel városban, ahová a Bartók Béla Művelődési Ház együttese ellátogat útja során? Reméljük, a kitűnő technikájú együttes jól „beszél” majd a tánc nemzetközi nyelvén. És ezt várjuk a Moczó Géza vezette zenekartól is, mely nemcsak a táncosok kíséretét látja el, hanem néhány önálló műsorszámmal is fellép. A főpróbán az is kiderült, hogy a műsor két szólistáján kívül valamennyi táncos is igen jól énekel. Miért van szükség erre? Mert a gdanski hajógyár indulóját az egész együttes énekli majd a bemutatkozáson. (gyarmati) Művésztelep a Mátrában (Egri tudósítónktól.) 1334-ben emelte városi rangra a Gungus nevű települést Róbert Károly rendelete. A „Mátra kapuja” — Gyöngyös, nemzedékeken átnyúló és századokat magába foglaló múltja során azóta külső képében, a szó mai modern értelmében is várossá fejlődött. Reprezentálja ezt dinamikusan fejlődő ipara éppen úgy, mint mozgalmas, pezsgő kulturális élete. években, amikor szüreti napokat nem rendeznek. Idekapcsolnák a hagyományos zenei heteket is. Határozat született arra, hogy alkotóközösséget hoznak létre a több mint 600 éves város történetének megírására. A monográfia felölelné a Gyöngyösre vonatkozó első írásos emlék, s a mai szocialista építőmunka napjai közötti korszakokat. Érdekes elképzelés megvalósítására is vállakoznak a gyöngyösiek: Mátrafüreden olyan művésztelepet alakítanak ki, amely nemcsak hazai, de külföldi alkotóművészeket fogadhat majd. Rendszeresen megrendeznék itt a vendégül látott alkotók, a mátrai pihenés során született művek kiállítását, lehetővé téve a tárlatokon szereplő képek, szobrok megvásárlását is. Legnagyobb gond egyelőre az 1971-es „Gyöngyösi szüret”. Tanulva az eddigi tapasztalatokból — a felkészülésre kell legalább egy év —, már most megalakították a rendező bizottságot, legyen elég idő a tervek összeállításához, a meghívások szétküldésére, a részvevők tanácskozásainak biztosítására, a széles körű és elengedhetetlen propagandamunka elvégzésére. Az országos kisugárzású rendezvénysorozatra külföldi érdeklődőket is várnak. PATAKY DEZSŐ A kétévenként sorra kerülő „Gyöngyösi szüret” rendezvényei mellett a város népművelési tanácsa most újabb tervekkel, a „Mátrai nyár” kulturális programjának összeállításával, megrendezésével foglalkozik. Az új kulturális esemény rendszeresen, s ugyancsak kétévenként zajlana azokban az Bernard Shaw kérdőíve Egy este Shaw-nak az inasa kérdőívet adott át, amelyen egy újságíró által feltett kérdések álltak. Shaw kelletlenül nézett a papírlapra, majd így szólt az inashoz: — Ma fontosabb dolgom van, kérem, töltse ki helyettem! Az íven csupa ártatlan kérdés szerepelt és az inas nehézség nélkül meg tudott felelni rájuk. „Mikor kel fel? Mit csinál azután? Mikor megy sétálni? Mivel foglalkozik délelőtt?.. Az inas be is írta a válaszokat. Végeredményben helyesen válaszolt, de Shaw mégis elcsodálkozott, amikor néhány nap múlva az újságban a következőket olvasta magáról: „Reggel 6-kor kelek. Majd kitisztítom a szakácsnő cipőjét. Séta helyett a piacra megyek vásárolni. Délelőtt cipőt tisztítok...” ERKÖLCSTELEN MAGATARTÁS MIATT LETARTÓZTATTÁK Letartóztatták, majd óvadék ellenében szabadon bocsátották a neves amerikai „Peter, Paul and Mary” énekegyüttes egyik tagját, a 32 éves Peter Yarrowot, aki egy 14 éves lánnyal szemben erkölcstelen magatartást tanúsított. Ilyen bűncselekményért 10 éves börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. CSAVARGÓ GYEREKEK A milánói pályaudvaron egy 11 és egy 12 éves kisfiút talált az olasz rendőrség. Kölnből szöktek el, mivel a húsvéti ünnepeket Olaszországban akarták tölteni. 640 kilométert jegy és igazolvány nélkül tettek meg. A rendőrség harmadik társukat keresi, akiről úgy hiszik, hogy délebbre jutott. A „HÁROMUJJÚ COPPOLA” A római rendőrség őrizetbe vette a „háromujjú Coppolát”, az olasz alvilág ismert figuráját. A 71 éves „veterán” maffiavezért már többször bíróság elé állították. Személye körül olyan hírek is keringtek, hogy a hírhedt „Lucky”, Luciano gengsztervezér utódjának választották. SZEXUÁLIS SZABADSÁG A házasság előtti szexuális kapcsolatok következtében Angliában a törvényes művi beavatkozás 17 százaléka 19 éven aluli volt. A 6499 fiatal lány közül 862-en még a 16. évet sem töltötték be. MOSSA A HOLLÓ A FIÁT „Nagypénteken mossa a holló a fiát” — tartja a régi szólásmondás. Ez a madár költi ki legkorábban — rendszerint húsvét táján, feltéve, ha ez az ünnep kora tavaszra esik — a tojásait. Az erdészek felfedezték a hazánkban ma már ritkaságszámba menő fekete holló első fiókáit a zempléni hegyekben. KIDOBÁLTÁK ÉS MEGGYÚJTOTTÁK A KÖNYVEKET Rawalpindiben pakisztáni diákok egy csoportja behatolt a város angol könyvtárába, mintegy 100 könyvet kidobáltak és meggyújtottak, majd betörték az épület ablakait. A diákok a londoni Times-ban megjelent, a mohamedánokkal foglalkozó cikk miatt tiltakoztak. KILENGÉS NÉLKÜL Az Adriai-tenger északi partvidékén fekvő jugoszláviai Koper kikötő munkásai reggel beszüntették a munkát és ülést tartottak a város főterén. Az 500 részvevő kilengés nélkül hallgatta végig a szónokokat, akik a bérek emelését és jobb munkafeltételeket követeltek. HULIGÁNOK TÁMADÁSA Egy amerikai cionista szervezethez tartozó huligánok provokációs támadást intéztek a New Yorkban megrendezett „Szovjetunió 1970” szovjet fotókiállítás ellen. Fényképeket rongáltak meg és cionista jelszavakat festettek a falakra. A kiállítás látogatói felháborodásukat fejezték ki a huligánakció miatt.