Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-26 / 121. szám

Animációs és népszerű haztom­ényos filmek Fesztiválmérleg II. Tavaly — erre még jól emlékszünk — az animációs filmek törtek az élre. A nagydíj és több kategória-elismerés törvé­nyesítette a Pannónia Filmstúdió világszerte elismert törek­véseit. Az animációs művészek gazdag tartalommal s még gaz­dagabb kifejező­tárral léptek színre. Már a hatvanas évek kö­zepén bővült a megjelenítés mikéntje; a rajz és báb mellett mindinkább megjelentek a festészeti animációk, majd később az eszközök számos variációja. De mindez semmit sem ért volna, ha a magyar társadalom (vagy a nagyvilág) konfliktu­sai nem „keresik” meg az eszközöket. Így a mesétől a bölcse­leten át az iróniáig, széles skálán „szólaltak” meg eszmék, villantak elő jellemek. A stúdió néhány fiatal művésze az ur­­banizálódás népművészet-pusztító ellensúlyaként a magyar kultúra legősibb forrásait kereste fel, s ezekből merítve mond­ta el gondolatait a honi és a külhoni világ dolgairól. Az idén, a XI. miskolci filmfesztiválon az animációs filmek korábbi színvonaluk­nak megfelelően versenyez­tek. A jól bevált és hatásos tematikán és technikán kívül repertoárjuk is bővült. Foky Ottó Én, az egér... című díjnyertes alkotásában egy olyan gondolatot láttunk fel­csillanni, amelyikkel eddig még nem találkoztunk a stú­dió termésében. Foky Ottó egy szürke (színes filmről van szó), élő egér „bőrébe bújik bele”, s bizonyos em­beri sorsokat közvetít az egér mindennapos kenyérküzdel­­mének bemutatása által, mi­közben a kis apró egér körül hatalmas sonkák, vége sincs kolbászok és a „jóléti társa­dalom” képviselője, a gazda­­asszony ingerkedik. Filozófia, irónia, s mindennapi dolgain­kat pellengérre állító fricska — körülbelül erre az eszmei láncra fűzhető fel Vajda Béla Közhelykék című három epi­zódból ál­ló filmje, melyek közül különösképpen a lét és nemlét problematikáját vizs­gált) A tojás és a frkwművé­­:a wfi sznobizmust leleplező A mozi a leghatásosabb. Volt a versenyprogramnak egy 40 másodperces időtartam»« film­je, Jankovics Marcell Glória m­undija; pufók angyalkák trónolnak templomi fest­­ményfelh­őUcöm, nengzetesen saől a temploma orgona, s* majd egy csúfondáros poén­ként a kas angyalkókat atom­bomba-felhő tetején látjuk „országohn”. Szoboselay Pé­ter Sós lötty című, konszern cental­iökk­el elkészített film­je az emberi kapcsolatokat megrontó fullánkos, intrikáló magatartást hozza nézőközel­be. A népszerű tudományos filmek az idei fesztiválon ko­rábban kivívott rangjuk alatt szerepeltek. Sok „statikus” téma volt jelen (önmagában érdekes, építészetileg és fes­­tészetileg gazdag templomok és templomrészletek felfede­zése), hiányoztak az izgalmas, természettudományos témák, korunk technikai vívmányai­nak nézőközelbe hozása. Az idén sem pszichológiai, sem szociálpszichológiai filmek nem versenyeztek. A szürke átlagból kiemelkedett Kollá­­nyi Ágoston Virág és sze­­kerce című filmje, és György István Andrej Rubljov című alkotása (mindketten temp­lomi képzőművészetet dol­goztak fel). Érdekesnek ha­tott Tiefbrunner László Ca­­tadur 1928. című filmje, amelyik a magyar bauxitbe­ton felfedezéséről és „pálya­futásáról” adott hiteles ké­pet. Takács Gábor két filmje, a Világfák — életfák és a „Hogy alkothasson az ember” (az utóbbi csak félig-meddig népszerű tudományos film) erőtlen volt, miként Dévényi László Lóverseny a múzeum­ban című alkotásából sem sugárzott a rendezőre koráb­ban oly jellemző, felfedező szenvedély. Egy mondat Vi­téz Gábor „Jönnek rendjei a csodáknak” című filmjéről: a csaknem kétórás mű az 1918—1919-es eseményeket dolgozza fel; sajnálhatjuk, hogy a rendkívül eredeti do­kumentumokkal operáló film terjedelme miatt nem vál­totta ki azt a hatást, amit az alkotók reméltek tőle. PÁRKÁNY LÁSZLÓ 68 m € 942 ezer példányban „Legyen az olvasás mindennapi örömünk” „Legyen az idei könyvhét a jó irodalom ünnepe, találkozza­nak az írók olvasóikkal — méginkább jó lenne, ha az olvasók elsősorban a művekkel találkoznának a könyvesboltokban, a könyvtárakban s otthon, négyszemközt az alkotásokkal... azért dolgozunk, hogy az olvasás mindennapi örömünk le­gyen” — írja Darvas József, az Írószövetség elnöke az Ünnepi Könyvhét kiadványait ismertető kis füzet bevezetőjében. A könyvkiadók hatvan­nyolc művet jelentetnek meg, összesen 942 ezer példányban. Idézek néhány adatot a fent említett ismertetőből: „Könyvkiadásunk 1938-hoz képest évente több mint két­szeresére, példányszámban pedig az ötszörösére emelke­dett. A közművelődési könyv­tárak olvasóinak száma meg­haladja a 2 millió 200 ezret, a kölcsönzött kötetek száma pe­dig az évi 52 milliót. A könyv­kereskedelem forgalma az utolsó 10 évben 112%-kal nőtt. Vannak kevésbé biztató átlageredmények is: a felnőtt lakosságnak csak egyharmada olvas rendszeresen, a másik harmada elvétve, a harmadik egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe.” írók, költők Miskolcon Az egész ország olvasóvá nevelésének fontos állomása a május 30. és június 7. között sorra kerülő Ünnepi Könyv­hét. Miskolc könyvtárai nyolc kiemelkedő eseményt rendez­nek a könyvhéten. Május 30- án, szombaton este 7 órakor Nagy László Kossuth-díjas költőt látja vendégül a Mis­kolci Galéria. A verseket Be­rek Kati mondja el, a művek közötti eligazodást Czine Mi­hály irodalomtörténészt beve­zetője segíti, Gábos Ilona hárfaművésznő játéka pedig a versek gazdag hangulatisá­­gát növeli. A Galéria előcsar­nokában kiállítás nyílik a könyvhét új kiadványaiból. Bárány Tamás József Attila­­díjas író a 2. sz. Szakközép­iskola diákjaival találkozik kedden, Kertész Erzsébet író­nő pedig a Nagyváthy utcai általános iskola gyermek­­könyvtárában beszélget a diákokkal. Szerda este 7 óra­kor Ajtony Árpád, Berényi Géza, Mózsi Ferenc pálya­kezdő írókat mutatja be dr. Kabdebó Lóránt a Művész­klubban. Június 5-én, pénte­ken este 7 órakor a Rónai Sándor Művelődési Központ klubjában Benjámin László Kossuth-díjas és Csanádi Imre József Attila-díjas költő ünnepi estjére kerül sor. Be­vezetőt Fekete Sándor iroda­lomtörténész mond, a verse­ket Jancsó Adrienne szólal­tatja meg. Miskolcra látogat a könyvhét idején Fekete Gyula József Attila-díjas író, akit június 6-án, szombaton délután a Kaffka Margit fiók­­könyvtárban, este pedig az Ady Endre Művelődési Ház­ban várnak az olvasók. A „kánoni kopárság” ellen Ez a néhány nap sok ezer emberben fogja méginkább elmélyíteni a klasszikusok szeretetét és sok ezer ember­rel érteti meg és fogadtatja el Nagy László — és minden mai magyar költő, író — igaz­ságát . ..........Mi vagyunk a tűz, mi vagyunk a vér, a tej, meg a méz, Kozmikus küldetés ősatyák kőtáblái ellen, Békesség vagyunk, az újrateremtés indulata, a képzetet kivirágzása kánoni kopárság ellen .. (mohai) Tanácskozik a Magyar Írók Szövetségének közgyűlése Tegnap, a Magyar Írók Szövetségének közgyűlésén Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke beveze­tőjében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 25 év legter­mékenyebb időszakát min­denképpen a legutóbbi tizen­négy esztendő jelenti, annak a politikának az alapján, me­lyet ez idő alatt folytatott a Magyar Szocialista Munkás­párt. A társadalmi érdekelt­ségű­ elkötelezettségű iroda­lomról szólva Darvas József az effajta irodalomnak bizo­nyos háttérbe szorulására, elhalványulására hívta fel a figyelmet. Értékes azonban az írói szociográfia és min­denképpen ígéretes az Író­szövetség által kezdeménye­zett „Magyarország felfedezé­se” sorozat. De az irodalom­ból eléggé hiányzik a két alapvető osztály, a munkás­ság és a parasztság világa. A szónok arra hívta fel a figyel­met, hogy az íróknak látá­sukkal, szemléletükkel, érzés. és gondolatvilágukkal jobban kell kötődniök a mai való­sághoz. Darvas József beve­zetője után Dobozy Imre szá­molt be az Írószövetség leg­utóbbi közgyűlése óta végzett munkáról, majd a következő évek feladatait taglalta. A két beszámoló feletti vitában több író­­ kifejtette véleményét. A közgyűlés ma folytatja mun­káját. Egy látogatáshoz Mint ismeretes, dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke a múlt héten városunkba látogatott és a tudománypolitika aktuális kérdéseiről tartott előadást, foly­tatott konzultációt. Szeretettel és tisztelettel fogadták őt az egyetemen, a megyei tanácson — látogatása nyomán gaz­dagabbak lettünk tudásban és információkban a tudományok területén. Tetszett az Akadémia elnökének ez a — meglehet — fáradságos vállalkozása, az Akadémia, ,a tudomány ügyének magas szintű és személyes propagálása. Ha egy tudós külföldi kongresszusra utazik, vagy egy tudo­mányos rendezvényre hazánkba érkezik, annak mindig hangot adunk. Ideje, hogy legalább ilyen fontosnak tartsuk vezető tudósaink hazai utazásait is, amikor a tudomány és a gya­korlat összekapcsolásáért, a tudomány társadalmi szerepének növeléséért személyesen fáradoznak. A mondás, hogy senki sem próféta, a saját hazájában, elavult, s a magyar tudósok arra vállalkoztak, hogy az ország jövőjének kialakításában közvetlenül részt vesznek. Igyekeznünk kell, hogy ennek tár­sadalmi rangját, a vállalkozás „sajtóját” megadjuk, megte­remtsük. A tudós megérdemli, nekünk, a kutatások eredmé­nyeit élvezőknek pedig csak hasznunkra válik. SZ. E. Miskolci zenei esték 1970 Májustól szeptemberig hat hangversenyt hallhatnak az ér­deklődők az avasi templomban. A program érdekessége az egységes tematika; a barokk zene legnagyobb mestereinek (Bach, Händel, és Vivaldi) művei szólalnak meg. A Collegium Musicum so­rozat első koncertjére tegnap este került sor: két Vivaldi­­mű és Händel B-dúr orgona­versenye hangzott el. Talán jobb lett volna ezúttal a ke­vésbé jelentős Händel-ver­­senyművet mellőzni, és he­lyette egy Vivaldi-koncertet játszani. A kiváló Lehotka Gábor elismert, magas szín­vonalú művészetét nagyobb feladatok megoldásában hall­juk szívesebben. Kovács Dénes csatlakozott az újabban egyre népsze­rűbbé váló gyakorlathoz, nemcsak szólót játszott, ha­nem vezényelt is. A Négy Évszakot hallottuk már tőle a színházban is, lemezéről is ismerjük. Ahhoz azonban, hogy ez az előadás méltó le­gyen az előadó híréhez, nem volt elég Kovács Dénes mű­­ismerete, stílusbiztonsága, szépen szóló hegedűhangja. A „karmester” nélküli zene­kar alapfeltétele a sok próbát jelentő összeszokottság, egy­más gondolatainak, érzéseinek ismerete. Csak tökéletes együttmuzsikálás, mely alap­vető figyelemmel, koncentrá­cióval párosul, nélkülözheti az irányító, összetartó, vezető erőt. Emellett a jó akusztika sem nyújt kárpótlást a kevés férőhellyel rendelkező karza­tért, ahol bizony szoronganak a zenészek. A négy hegedű­­verseny előadásában, bár sok részletszépséget találtunk (különösen a lassú tételek­ben), ez a fajta megoldás in­kább kurióziumot jelent. Vivaldi Magnificatját már hallottuk az elmúlt hangver­senyévadban a Nemzeti Szín­házban. Szép, jól hangzó mu­zsika, kár, hogy rövid téte­lei csak hangulatokat villan­tanak föl. Reményi János ve­zetésével a Miskolci Kamara­­zenekar, az énekes szólisták (Fejér Zsuzsa, Erase Margit, Prévoz János), valamint a Miskolci Kamarakórus ap­róbb hiányosságaival együtt is hiteles, hivatott interpre­tációt nyújtott. BARZA PÉTER NEM EMELNEK VÁDAT A kasseli városi hatóságok nem voltak hajlandók vádat emelni az ellen a három neo­náci ellen, akik a Brandt— Stoph találkozó idején a Schloss-hotel előtt letépték az NDK nemzeti lobogóját. NAPRAFORGÓ Sophia Loren és férje, Carlo Ponti Moszkvába érkezett, hogy részt vegyen a Napra­forgó című szovjet—olasz koprodukciós film bemutató­ján. Sophia Loren a film egyik főszerepét alakítja. A NYOLCADIK OLDALON A Zsemin Zsipao száma, a nyolcadik oldalon, legalul egymondatos hírben közölte, hogy Pekingbe érkezett Jugo­szlávia új nagykövete, Bodan Orescsanin. 12 év után elő­ször képviseli nagykövet Ju­goszláviát Pekingben. A két ország közötti viszony nor­malizálódik. A BABONÁSOK KEDVÉRE A FIFA hozzájárult, hogy azok a labdarúgók, akik a 13-as rajtszámot kapják, de babonások és nem akarják viselni, választhatnak: vagy szám­­ nélkül szerepelnek, vagy a 23-ast viselhetik. FELBORULT Tirolban egy autóbusz fel­borult az Ehrwald és Griesen közti országútszakaszon. A baleset következtében 19 an­gol turista megsebesült. FELROBBANTOTTÁK Ismeretlen személyek fel­robbantották azt a vezetéket, amely a franciaországi eviani ásványvizet továbbítja a for­rástól a palackozó állomásig. A töltőállomás 2000 munkást foglalkoztat és a világon a legnagyobb mennyiségű ás­ványvizet palackozza. LOPOTT A BANKÁR FIA Frankfurtban a rendőrség átadta az államügyészségnek a 27 éves George Drummon­dot, egy gazdag skót fiát, aki­nél 100 000 dollár értékű lo­pott csekket találtak. TOJÁSOKKAL DOBÁLTÁK MEG Svéd tüntetők tojásokkal dobálták meg Jerome Holland stockholmi amerikai nagykö­vet kocsiját, amikor látoga­tást tett egy közép-svédor­szági kis faluban. A rendőr­ség tíz tüntetőt őrizetbe vett. ELNÉPTELENEDETT Szolnok megyében újabb tanyai iskolákat zártak be. Karcag határában az apavári és a bikási általános iskolák, Mezőtúr külterületén az alsó­­vízközi, az ötölesi és a cser­­gettyűi iskolák szűntek meg, illetve szűnnek meg. Bezárá­suk oka az elnéptelenedés. A község belterületére költöztek a lakók VISSZATÉRTEK OTTHONUKBA Május 14-én ételmérgezés történt a Baranya megyei Szilágy-pusztán. A húsüzem­ben készült száraz, füstölt kolbászból fogyasztottak. A megbetegedést salmonella okozta. A kórházból vala­mennyien — 18 felnőtt és két gyermek — visszatértek ott­honukba

Next