Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

„Generációs probléma” Arisztotelész Nikomachoszi etikájában elmarasztalja a fiatalokat, mert udvariatlanok, nem adják át helyüket az idősebbeknek, nem köszönnek stb. Több mint 2000 éves pas­­­szusról van szó. Izgalmas vállalkozás lenne — ha akadna kutató, aki vál­lalja — megírni az ún. generációs probléma világtörténetét. Az az érzésem, hogy a rendszerezett történelmi tapasztalatok nagy vonalakban alátámasztanák a mai társadalmak szer­kezeti vizsgálatából levont következtetéseinket. Nálunk egy időben — enyhén szólva — nem volt divat generációs problémáról beszélni. Ez a téma is az ideológiai tabuk sorába tartozott. A rossz beidegződések makacs to­vábbélésének tudható be, hogy még ma is sokan berzenked­nek, ha a kérdést így fogalmazzuk meg nekik, s azonnal begyújtják ideológiai „fékező rakétájukat”. A generációs problémával szembeni idegenkedésben azon­ban — s ezt el kell ismerni — jó adag igazság van. Az ifjú­ság ugyanis nem életkora és egyéb biológiai adottságai szerint rétegződik (és alkot maga is jól elkülöníthető réteget), hanem­ társadalmi helyzetének összetevői szerint. Ez a sajátos társadalmi helyzet minden generációs prob­léma forrásvidéke. A fiatalság maga is eszerint különíthető el jól meghatározott rétegekre (munkásifjúság, diákság, pa­rasztfiatalság). Azok­ az életkori sajátosságok, amelyek a fiatalság magatartását, a különböző élethelyzetekben való viselkedését, reagálási módját, felfogását jellemzik — leg­feljebb színezik a társadalmi alapállást. Arról nem beszélve, hogy ezek az ún. életkori sajátosságok végső soron maguk is társadalmi f­ogantatásúak: a „fiatalos” mentalitás nagyrészt szerzett (eltanult) tulajdonságok, képességek összessége. A „generációs probléma” minden olyan társadalomban ki­élezetten jelentkezik, ahol az osztályharc maga is éles formá­kat ölt. Nem kevesebbről (és nem többről) van szó, mint hogy a „generációs harc” ennek az osztályok közötti küzdelemnek egyik vetülete. A fiatalság nem „örökletes gyűlöletből” fordul szembe az apák társadalmával, hanem mert — hátrányos vagy felemás társadalmi helyzetéből következően — fogéko­nyabb az új eszmék és megoldások iránt, mint az „idősek” nemzedéke. Hogy ez a fogékonyság veszélyt is jelenthet, arra intő példa minden jobboldali vagy társadalomellenes ifjúsági mozgalom. De arra is, amire Lenin figyelmeztetett, hogy „a fiatalság fogja eldönteni a harc kimenetelét". TUBA IMRE Kertész Erzsébet r­r­rt iróno Miskolcon Az ünnepi könyvhét ren­dezvénysorozatainak kereté­ben a miskolci gyerekek Ker­tész Erzsébet írónőt látják vendégül, aki ma két helyen találkozik fiatal olvasóival. Délután fél háromkor a Nagyváthy utcai általános is­kolába megy, és az iskola gyermekkönyvtárában ismer­kedik az ifjúsággal. Délután öt órakor pedig Hejőcsabára látogat, ahol a Gárdonyi Gé­za Művelődési Házban szin­tén gyermekolvasókkal be­szélget. Ugyancsak ma este hét óra­kor Ajtony Árpád, Beremé­­nyi Géza és Mózsi Ferenc pá­lyakezdő írók estje lesz a Mű­vészklubban. A fiatal írókat dr. Kabdebó Lóránt iroda­lomtörténész mutatja be a miskolci közönségnek. Csütörtökön temetik Fábry Zoltánt A vasárnap hosszú szenve­dés után elhunyt Fábry Zol­tán érdemes művészt, a szlo­vákiai magyar irodalom leg­nagyobb alakját csütörtökön helyezik örök nyugalomra Stószon. A temetési szertar­tás délután három órakor kezdődik. KÖNYVESPOLC „S két szó között a hallgatás... A Magvető Könyvkiadó „újdonsága” az elmúlt hetekben az üzletekbe és könyvespolcokra került S két szó között a hallgatás című kétkötetes antológia. Azért írom idézőjelbe az újdonságot, mert legfeljebb a kiadvány bővített mivolta új. A magyar mártír írók antológiájának első kiadása 1947- ben Bóka László szerkesztésében jelent meg, hogy alig két évvel a második világháború befejezése után emléket állít­son, figyelmeztessen, gyászoljon, és soha többe­t kiáltson. A könyv címe idézet Nagy Zoltán A fogoly című versé­ből, aki minden háborúelle­nes, a kor iszonyatát érző, kétségbeesésével, magányá­val egyre jobban egyedül maradó ember gondolatát­­ mondja el: „Idegen néptörzs foglya vagyok én, Szigetén itt a búnak, szigetén a kétségbe­esésnek”. Az antológia címe ékesszó­lóan beszél a korról. Életről, szépről, küzdelemről, fenye­gető veszélyről szólt az iro­dalom, a tudomány a háború előtt, és a megszakadt gazdag gondolatiság 1945 után újra megszólal. De közben volt a hallgatás. A szó fegyverzajba, terrorba, félelembe, bujdo­­sásba, gázkamrákba fulladt. Az antológiában szereplő csaknem másfélszáz költő, író, tudós, újságíró kora, szü­letési dátuma különböző. Gondolataik más-más úton jártak. Ahol megegyeztek egymással, az a tiltakozás az embertelenség ellen, eszméik, elveik végsőkig kitartó válla­lása, és azonos haláluk is: mártírhalál! Keresztury Dezső, az új ki­adás elé írt előszó szerzője és az antológia egyik szer­kesztője így emlékezik vis­­­sza:­ „Iszonyatos dolgokat láttunk; a szörnyűségek kö­zepette azonban ez volt — ha lehet ebben még különbséget tenni — a legvisszataszítóbb: a kor fenevadjai egymás után fojtották meg tanítómestere­inket és énekesmadarainkat”. Az 1942—43—44-es eszten­dők áldozatai évekkel koráb­ban jelezték a veszélyt, kér­tek, figyelmeztettek, látnok­ként jósoltak, társadalmi ös­­­szefogást sürgettek, hiába. Most már huszonöt éve már­tírok mindannyian, ha a már­tír szót úgy értelmezzük: ár­tatlanul ölték meg őket, s va­lamennyi „ember maradt ak­kor is, ha férgek sorsára szánták”. Az új kiadás szorosan kap­csolódik a Magyar mártírok első kiadásához. Kortársak, irodalmárok rajzolják meg kegyelettel rövid életrajz ke­retében a portrét, egy-egy vers, prózarészlet villantja fel a félbemaradt életművet. Ebből áll a két vaskos kötet, meg a jószándékból: „Tiszte­legnünk kell előttük, meg kell őriznünk emlékezetüket, 95 s biztosítanunk kell azt, hogy példájuk és művük élő része maradjon a magyar ember­ségnek és műveltségnek”. (mókái) Szobrot kap a pataki diák Közeledik a negyedik öt­éves terv kezdetének ideje, ezért elkészült az 1975-ig igé­nyelt sárospataki képzőművé­szeti alkotások jegyzéke. E­­szerint az iskolakert szép szo­borsétányára kerül Kövy Sán­dornak, a múlt század elejei jogtudósnak, Kossuth híres tanárának és Szemere Ber­talannak, az iskola nagy di­ákjának a szobra. A gimná­zium udvarán állítják fel a pataki diák szimbolikus szob­rát, a vár előtti téren pedig I. Rákóczi György fejedelem, a vár egykori ura, a kollé­gium pártfogója, felvirágoz­­tatója kap emlékszobrot. A gyönyörű, kétemeletes új pártház a Tanácsköztársaság eszméit idéző emlékművel gazdagodik. A várkertbe há­rom különböző témájú, az új általános iskola elé egy név­adó szobrot terveznek. Ezenkívül a rendezésre kerülő vasútállomás előtti térre és az új létesítmények­kel gazdagodó termálfürdőbe szökőkutat, az új művelődési házba, a szakmunkásképző iskolába és az új diákotthon­ba domborműveket, mozaik­kerámiákat terveznek. Holnaptól vetítik Bye, Bye, Barbara! a címe annak a színes francia bűnügyi filmnek, amely holnaptól kezdve látható mindkét miskolci be­mutató moziban. A film címét a benne elhangzó azonos című daltól kapta, és szolgál mindazzal az izgalommal, amelyet egy bűnügyi történettől a néző joggal elvárhat. Adva van egy bűnszövetkezet, élén egy feleséggyilkos és a későbbiek folya­mán önmagát is elpusztító gátlástalan bandavezérrel; egy ártatlan fiatal lány, ki a veszélyes társaság karmai közé kerül és egy fiatal párizsi sportújságíró, Jerome, aki a lány iránti szerelme által indíttatva kiszabadítja Paulát, és a rendőrség kezére adja a bűnbandát. A színpompás, könnyed, látványos, izgalmas film szép felvételeket és jó színészi alakításokat is nyújt, tehát mindenképpen szórakoztatónak ígérkezik. Ahol nem lesz vakáció A gyermekkönyvtárban nincs csöndes délelőtt. Az általános iskolások közül sokan itt kezdik a napot. Jobb helyet, hasz­nosabb időtöltést nehezen lehetne elképzelni. Persze, ne gondolja senki, hogy afféle kis könyvmolyok jönnek össze. Aki ide először belép, még nem feltétlenül olvasó. A játékok (biliárd, dianéző stb.) csábító ereje kezdetben sokkal na­gyobb, mint a könyveké. És melyik gyermek nem szereti a mesét? Az olvasóvá nevelés, a könyvtár szeretete minden bi­zonnyal a mesével és a játék­kal kezdődik. A gyermek­­könyvtár dolgozói pedig sze­retnek játszani és tudnak me­sélni. Ezért néznek be ide a gyerekek tanítás előtt és taní­tás után. Mire néhány hóna­pos tagsággal dicsekedhetnek, a könyvtáros és a szülő öröm­mel tapasztalhatja, hogy a korábban sokszor csak buz­dító szóra olvasó gyermeknek már mindennapi társa a könyv. A nyár gyümölcsei A gyermekkönyvtárban nem lesz nyári szünet. Sőt, csak a tanév végével kezdődik igazán a szezon! Igaz, a kö­telező olvasmányok ilyenkor ritkábban kerülnek le a polc­ról, de nem is ez a legfonto­sabb. A fontos az, hogy a gyerekek jól és hasznosan szórakozva töltsék a vakációt. A gyermekkönyvtár, az Úttö­­rőház és a Rónai Sándor Me­gyei Művelődési Központ szakemberei közösen készül­nek erre a nyárra. Kirándu­lások, akadályversenyek vár­ják a gyermekeket és nem marad el a strandolás sem. Közben persze nagyon sok mindent fel lehet fedezni la­kóhelyünk, tájunk szépségei­ből. El lehet zarándokolni az irodalmi emlékhelyekre; egy­szóval nyáron is lehet ta­nulni, csak éppen senki sem érzi a tanítási órák feszítő iz­galmát. Jól néznénk ki — mondják a gyerekek —, ha még a könyvtárban is feleltetnének bennünket!... De hisz felel­nek ők maguktól is, és men­­nyi mindent kérdeznek! Bi­zony, nem egyszer előfordul, hogy a könyvtáros „nem tud­ja a választ”. Ilyenkor a tu­dós könyvekhez kell fordulni. A gyerekek észre sem vették, hogy az elmúlt hónapok fo­lyamán (akik évek óta jár­nak a könyvtárba, azokról nem is beszélünk), hogy meg­tanulták a katalógus kezelé­sét, milyen biztonsággal nyúl­nak a különböző szaklexiko­nok, verseskötetek után. Hobby és kísérlet Most éppen egy kis kiállí­tás díszlik a könyvespolcok között. A hobby-klub össze­gyűjtött anyagát láthatjuk. Nem a naptár­kártyák, bé­lyegek és más tárgyak lát­ványa a megragadó, hanem elrendezésük, rendszerezésük, amely alapja a könyvtári munkának. Amíg a pedagógusok pi­hennek, a könyvtár dolgozói már az új tanév sikeréért munkálkodnak. Ilyenkor ké­szülnek a tanítási anyaghoz kapcsolódó ajánló bibliográ­fiák, az olvasóvá nevelés módszertani útmutatói. Az 1600—1800 kis könyvtári ta­gon kívül a következő tanév­ben a gyermekkönyvtár a 10. sz. Általános Iskola napközi otthonát is patronálja. Vajon milyenekké válnak a hátrá­nyos helyzetű gyermekek, ha az egész tanév folyamán „könyvközelben” nevelik őket? Több ez, mint izgalmas kísérlet. Mint ahogy a gyer­mekkönyvtári foglalkozás is olyan játék, amelyet nagyon komolyan kell vennünk. (gyarmati) Milyenek a japán kertek? Hogy milyenek a japán kertek, az valószínűleg kide­rül abból a színes filmből, amelyet egy másik mű kísé­retében (Két hét Japánban) június 5-én vetítenek a TIT Kazinczy Ferenc klubjában. A program érdekessége, hogy a két nemrégen elké­szült filmet a japán császár­ság nagykövetsége bocsátot­ta a klub rendelkezésére. Miután filmszínházaink igen ritkán vetítenek japán dokumentum-, illetve isme­retterjesztő filmeket, nagy ér­deklődés várható a filmest­tel kapcsolatban. LEÉGETT A JUHHODÁLY Kigyulladt és leégett a hé­­regi Szabad Föld Termelő­szövetkezet 40x8 méteres juh­­hodálya, s a benne tárolt 100 mázsa nitrogénműtrágya is elégett. Az anyagi kár körül­belül 100 000 forint. VÁLSÁG Állandóan csökken a film­színházak száma az NSZK-­ ban. A múlt évben 321 mozi zárt be. A filmgyártás válsá­gának oka, hogy az NSZK- ban a bűnügyi és szexuális témájú, alacsony színvonalú filmek vannak többségben. MEGBÉNULTAK Sztrájkba léptek a török főváros mérnökei és techni­kusai. Megbénultak az anka­rai állami hivatalok és válla­latok. A sztrájkolók a mun­kafeltételek megjavítását és béremelést követeltek. GAZTETT A Paom­ Penh-i puccsista kormány elkobozta azt a gyógyszerküldeményt, ame­lyet több segélyszervezet kül­dött a dél-vietnami partizá­noknak. A népi erőknek kért küldeményt a puccsista kor­mány lefoglalta. A gaztett miatt Gunnar Myrdal pro­fesszor felszólította a svéd kormányt, hogy az ügyben tiltakozzék a Lon Nol-kor­­mánynál. ELLOPTÁK A RAKOMÁNYT Saragat olasz köztársasági elnök leányának nyári villá­jából hárommillió értékű hol­mit elloptak. Ernestina San­­tacatterina asszony egy teher­autó-rakomány berendezéssel érkezett a nyaralóba. S amíg a közeli vendéglőben meg­ebédelt, a lerakott rakományt a tolvajok mind egy szálig elvitték. Ami elmozdítható volt, nem maradt a villában. ELADÓ HITLER SZÜLŐHÁZA Eladásra kínálják Hitler Salzburg közelében levő, egy­emeletes szülőházát. Eddig egyetlen vásárló sem jelen­tette be igényét. ÉHÍNSÉG — JÁRVÁNY Szárazság, éhínség, járvány pusztít Északkelet-Brazíliá­­ban. Már a hadsereget is be­vetették, hogy élelmiszert juttassanak el az éhező és lá­zongó parasztoknak. TOJÁSSAL DOBÁLTAK Tojással dobálták meg Wil­son brit miniszterelnököt, amikor részt vett a London egyik külvárosában rendezett választógyűlésen. A minisz­terelnököt telitalálat érte. Az egyik tojáslövedék pontosan a homlokán csattant és on­nan a lé a vállára csörgött. Az inzultust nyugodtan fo­gadta, zsebkendőjével letö­rölte a nyomokat és méltó­ságteljesen eltávozott. A VÁD: GÚNYOLÁS — LEHURROGÁS A Tennessee állambeli Knoxville hatóságai 57 em­bert helyeztek vád alá azok közül, akiket őrizetbe vettek, mert gúnyolták és lehurrog­ták az istentiszteleten részt vevő Nixon elnököt. ROBBANÁS A REPÜLŐGÉPEN A fülöp-szigeti légitársaság egyik turbólégcsavaros repü­lőgépének fedélzetén hatal­mas robbanás történt, amint Manilából Ciudad Bacolotba tartott. A pilótának ritka bravúrral sikerült az erősen megrongált géppel leszállni Ciudad Rexasban. Az utasok közül többen megsebesültek.

Next