Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

Újabb ötezer házgyári lakás épül a zeneiskolától az úttü­rőházig Elkészült a miskolci össze­kötő városrész — a zeneis­kolától az úttörőházig terje­dő — keleti lakóterületének beépítési tervjavaslata. A ter­vet a napokban adták át jó­váhagyásra a városi tanács illetékeseinek. Az elképzelések szerint az említett területen a negyedik ötéves terv időszakában mintegy 5 és fél ezer lakást építenek. A lakások 90 szá­zalékát házgyári elemekből állítják össze. Az építkezést — a Győri kapui lakótelep folytatásaként — előrelátha­tólag a jövő évben kezdik meg a BÁÉV dolgozói. Az eddigi taggyűlések tapasztalatai kritikusak,­­ őszinték a beszámolók Tegnap délelőtt Varga Zoltán elvtárs, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg azt a tanácskozást, amelyen a város párt­­alapszervezeteinek titkárai vettek részt. Ezt követően Szarka János elvtárs, a városi pártbizottság osztályvezetője foglalta össze a X. kongresszusra való felkészülést, valamint az eddig lezajlott taggyűlések tapasztalatait. Az alapszervezetek döntő többsége helyesen és időben tett eleget feladatainak. A be­számolók kollektív munkával készültek. Sok helyütt reszor­tok szerint állították össze a mondanivalót — ennek alap­ján öntött végleges formát a beszámoló —, másutt munka­­bizottságok gyűjtötték és ele­mezték az adatokat. Ennek is köszönhető, hogy egy-egy té­makörben helyes arányok alakultak ki. Ugyanakkor át­fogó értékelését is adták a végzett munkának. A beszá­molók főként az utóbbi két esztendő eredményeit foglal­ták össze, és az ebből eredő további feladatokat határoz­ták meg; helyesebb lett vol­na, ha a IX. kongresszus óta eltelt időszakot vették volna alapul. Az adatokat és tényeket ál­talában tárgyilagosan és kö­rültekintően elemezték a be­­számolók.­­ Amit kifogásolni lehet — s ez általános ta­pasztalat —, hogy nem kap kellő hangsúlyt a politikai és ideológiai munka, kevés szó esik a cselekvési egység sze­repéről, ritkán emelik ki a kommunisták helytállását, a személyre szóló dicséretet vagy bírálatot. Ennek ellené­re a beszámolókra a kritikus szemlélet, a nyílt, őszinte hangvétel a jellemző. Egyes pártszervezetekben túl álta­lánosan fogalmaznak, kevés a konkrét, az adott témakörre vonatkozó adat. Pedig ahol erre nem gondolnak, számol­niuk kell azzal, hogy csök­ken az aktivitás, a vitakész­ség. Egy-két kivételtől eltekint­ve a taggyűlések mindenütt határozatképesek voltak; ál­talában a tagok 75—85 száza­­léka jelent meg. Csak indo­kolt esetben maradtak távol, bár egyes gazdasági vezetők — rendkívüli okokra hivat­kozva — nem jelentek meg a taggyűlésen. Pedig a tagság tőlük is elvárja, hogy véle­ményt mondjanak, észrevéte­leket, javaslatokat tegyenek. Jó tanácsként hangzott el a tegnapi tanácskozáson: szigo­rúan ügyeljenek arra, hogy a taggyűlések időben, pontosan kezdődjenek. A vezetőség hi­bájából késésre ne legyen ok. De különösen ne forduljon elő olyan eset, mint a Ládi Fűrészüzemben, ahol el kel­lett halasztani a taggyűlést, mert az üzem vezetősége is értekezletet hívott egybe, nem véve figyelembe, hogy ütközik a taggyűlés időpont­jával. (tóth) Virágtipró a vádlottak padján Ózdi tudósítónk írja: augusztus 6-án gyorsított eljárással tár­gyalta az Ózdi Járásbíróság Szabó Mária ügyét, és kéthónapi — felfüggesztett — szabadságvesztésre, valamint 4840 fo­rint kártérítés megfizetésére ítélte. A 40 éves nő azért került a törvény elé, mert éjszaka kitépett és összetaposott ISO tő virá­got. Így akart bosszút állni — vallotta — azon a családon, mely a virágot a ház elé ültette, a maga és mások gyönyö­rűségére. A virágtépőt menekülés közben fogták el, s átad­ták a rendőrségnek. Kik fogták el? Nyilván civil emberek. A jó­­ szomszédok, a­ környéken lakók, vagy egyszerűen­ azok az­ ózdiak* akik ép­pen arra jártak. Ez az, amit sokszor hvartyokiHTks a cselekvés. Szerkesztősé­günk sok olyan levelet kap, melyben arra biztatnak benn­ün­ket olvasóink, hogy a nyilvánosság előtt bélyegezzük meg azo­kat, akik a drága pénzért és sok fáradsággal létrehozott par­kokat, átmenti zöld szegélyeket tapossák, pusztítják. „Előttünk is derékba törték a facsemetét... Elkeserítő látni, hogy azt a virágot, amit alig egy hónapja...” — olvashatjuk a keserű hangú sorokat. Sajnos, mi sem sokra megyünk e levelekkel, mert csak azt tehetjük, hogy — úgy, nagy általánosságban — elóléljük a park­rongalókat. De ettől még nem szállnak ma­gukba. A barbár pusztítóknak édeskevés a jó szó, intelem. Megérdemelt büntetését viszont csak az nyerheti el,­akit­ ra­j­takapnak—úgy, mint az ózdi­ virágtépőt. Olvasóink amellett, hogy minket, a rongálókat elítélő cikkek írására buzdítanak, leginkább a rendőrség segítségét kérik. Abban igazuk van, hogy a járőrök útba ejthetik éjszaka a leg­értékesebb parkokat. Ezt azonban biztatás nélkül is megteszik. De minden virágágy mellé nem vezényelhetnek őrszemet. Hi­szen ezernyi más — ennél fontosabb— teendőjük is van. Mélységesen egyetértünk az Ózdi Járásbíróság szigorú íté­letével. Figyelmébe ajánljuk szabálysértési hatóságainknak, mert szerintünk, néha túl humánusan járnak el egy-egy ha­sonló esetben. Aki aljas indulatait, bosszúvágyát virágok ta­posásával, fák tördelésével próbálja levezetni, az nem érde­mel kíméletet B. D. Átszervezik a polgári védelmi oktatást A Magyar Honvédelmi Szö­vetség által szervezett általá­nos polgári védelmi oktatás­ban mintegy ötmillió lakos vesz részt, önkéntes alapon. A 15 órás tanfolyamok rend­szere ez év végéig marad ér­vényben, 197­1-től átszervezik a lakosság polgári védelmi felkészítését. A honvédelmi törvény ren­delkezéseinek megfelelően a polgári oktatásban kötelező lesz a részvétel minden pol­gári védelmi kötelezettségű lakosnak, férfiaknál 14-től 65, nőknél 14-től 60 éves korig. A foglalkozásokat munkaidőn kívül, vagy a szakmai és munkavédelmi képzéssel együtt a hivatalok, vállalatok, ipari és mezőgazdasági üze­mek vezetői szervezik. 1957 végéig befejezik a la­kosság polgári védelmi felké­szítését, 1971-től a kötelezett­éig alá esők összesen 10—30 órás kiképzésben vesznek részt az államigazgatásban, s termelésben elfoglalt helyük­­nek megfelelően. Ha valaki például 1971-ben részt vett e 10 órás kiképzésben, felkészí­­tését befejezettnek tekintik. Bányászok tárták fel a kurityáni romot Kurityán szomszédságában a volt Pálos-rendi kolostor feltárásába ásatásokat kezd­tek az ormosi bányászok. A XIV. századból ránk maradt romok feltárását az üzem szocialista brigádjai és KISZ- fiataljai társadalmi munká­ban vállalták. Szeptemberben nyit a Hanyadi utcai ABC A Hunyadi és a Hoffmann Ottó utca torkolatában rövi­desen megnyitja második városi ABC-áruházát a Mis­kolc és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet. A mintegy 3 és fél millió forintos költséggel épülő létesítményben az építők a napokban kezdtek hozzá a belső építési mun­kákhoz, de már megérkezett az áruház berendezése is. A csaknem 500 négyzetmé­ter alapterületű szuperettben a tartós fogyasztási cikkek kivételével több mint egy­millió 200 ezer forint értékű élelmiszer és háztartási cikk között válogathatnak szep­tember közepétől a vásárlók. — Az úgy volt.. (Ágotha Tibor felvétele) Less elég köpeny, cipó, öltöny és egyenruha Miért „fáznak­” szeptembertől a szülők A nyár végén megszaporodnak a szülők gondjai: közeledik az iskolaév, új cipő, köpeny, nadrág, matrózblúz, sötét ruha kell a gyereknek. Az iskolakezdés költséges dolog, különösen a serdülőkorú gyermekek ruhái meglehetősen drágák. Ha aztán a tetemes költséget még olyan bosszúságok is tetézik, mint például az, hogy nincs megfelelő méretű köpeny, elfogy a tornacipő, máskor érthető, hogy „fáznak” a szülők a szep­tembertől. Az­ utóbbi két­évt­en­ a ke­reskedelem nem tudta zavar­talanul kielégíteni az igénye­­ket. Különösen a köpenyek­kel volt sok baj, a beharan­gozott és a pamutnál való­ban lényegesen praktikusabb szintetikus iskolaruhák ha­mar elfogytak, és az utánpót­­lás csak október közepe táján jött meg. Most jobb ellátást ígér a kereskedelem. (Bár úgy rémlik, tavaly ilyentájban ugyanezt hallottuk). A Borsodi Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat a tavalyi 11 ezerrel szemben 15 ezer— túlnyomórészt szintetikus — iskolaköpenyt vásárolt a mis­­kolci gyermekruha-boltok­nak. Bőven lesz munkaruha, is, am­i korábban ugyancsak hiánycikk volt. Korlátlanul lesz tornacipő gyermek és fel­­nőttszámokban egyaránt — ígérik. Iskolatáskából is a ko­­rábbinál jóval többet, hétez­­ret szereztek be. A miskolci ruházati boltoknak körülbe­­lül negyven-ötvenezer pár gyermekcipőjük van raktá­ron. Nem is a mennyiséggel, inkább a választékkal van baj. (No meg a minőséggel, de erről­­ nem sokat tehet a kereskedelem). Megfelelő mennyiségű fiúöltöny, szóló nadrág, ing, pulóver van a raktáraikban, minden méret­ben tudnak adni iskolai egyenruhákat, matrózblúzt, sötét szoknyát. A kereskedelem tehát a szokott módon optimista. Re­­méljük, ezúttal a folytatás, vagyis az őszi, iskolai ruhá­zati cikkek vására sem okoz csalódást. P. É. STOP! EGY PERCRE/ Vezetés a kánikulában Autósok, motorosok rovata Kánikula, olvadó aszfalt (30 fok árnyékban), a gép­kocsi forró katlanná válik percek alatt, ha parkírozni kell a tűző napon. S menet közben is csupán az enyhít valamelyest, ha minden ab­lakot lenyitunk. Csakhogy ehhez a gépkocsi minden uta­sának „huzatállónak” kell lennie. A motor is prüszköl, s az álmosító hőségben csú­szóssá nedvesedik a volánon nyugvó tenyér. Újdonsült jogosítvány-tu­lajdonosok gyakran keserves tapasztalatok árán döbben­nek rá: nem éppen paradi­csomi állapot kánikulában a kormánykerék mögött ülni. Sűrűbben pihenni — Legalább olyan nagy fi­gyelmet igényel nyáron a ve­zetés, mint jeges időben — figyelmezteti a gépjárműve­zetőket Bódis István, a KPM miskolci Autóközlekedési Tanintézetének vezetője. — A nagy melegben hamarabb elfárad a „pilóta”, figyelme szétesik, lába elnehezül, a kocsi pillanatok alatt a meg­engedett — vagy még in­kább: az ajánlott — sebessé­gen túl fut, s könnyebben bekövetkezhet a karambol, mint bármikor. Ezt meg­előzni elsősorban azzal le­het, hogy sűrűbben tartunk pihenőt vezetés közben Apróságnak tűnik, de fon­tos: jó szolgálatot tesz káni­kulában a nádfonatos háttá­masz, a bőr vagy műbőr ülésre helyezett textil-, fla­nel- vagy gyapjútakaró, s nem árt a volánra fűzhető szivacsos bőrhuzatot is al­kalmazni. (Ez utóbbi mutatós is, s nem drága mulatság.) Olvadó aszfalt — Persze, nem csupán a vezető fizikai és pszichikai állapotát befolyásolja a me­leg. Megérzi a jármű is. Ha­marabb felforr a hűtővíz, könnyen túlkeményednek a futóművek gumitömlői (ezért labda módjára pattog az úton­­ a kocsi), megritkul az olaj, s ha nem zárnak töké­letesen a tömítések, gyorsan elfolyik. Ajánlatos tehát min­den mutatót gyakrabban el­lenőrizni a műszertáblán, ne­hogy meglepetés érje a veze­tőt. És még valamit: nem szabad elfelejteni, hogy sok­felé olvad az aszfalt a nyári kánikulában. A hirtelen fé­kezés rajta életveszélyes! Csínján kell bánni tehát a fékkel is: úgy vezessünk, s csakis olyan sebességgel ha­ladjunk, hogy bármelyik pil­lanatban meg tudjunk állni — biztonságosan ... Motorosok és szénásszekerek Az autósok általában ha­ragszanak a motorosokra. S nem minden alap nélkül. Legtöbbjük hajlamos arra, hogy elfeledje: két kerék nem négy kerék. Nem szabad felelőtlenül versenyt futni a gépkocsikkal, hiszen az autó­nak 70—80 kilométeres se­besség mellett is könnyebb baj nélkül „stopolni”, mint ugyanilyen sebességnél a mo­torosoknak.­­ Veszélyes „divat” a mo­torosoknál ilyentájt az is, hogy a szénát, szalmát hordó szekerek karjai alatt bújócs­­kázva előznek. Nem látják a boglyától a szembejövő jár­művet — s persze azok sem őt —, s az utolsó pillanatban­­ sokszor már a fék sem ment­heti meg a balesettől a vir­­tuskodót! (radvőnyi) Szépen fejlődnek a szőlőoltványok Három Heves megyei és há­rom borsodi téesz szőlőolt­­ványiskolájában végzik most a termésbecslést az Ültet­­vénytervező és Kivitelező Vállalat miskolci területi iro­dájának dolgozói: Szentist­­vánban, Tarcalon és Tiszalú­­con. Az elmúlt években a szentistváni téeszből kerültek ki a legjobb minőségű oltvá­nyok. Az eddigi becslések szerint az idén sem lesz kü­lönösebb kifogás a több mint 3 millió 290 ezer darab szőlő, oltvánnyal rendelkező tecsz árujára.

Next