Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

A párttitkár véleménye szerint helytáll a tagság Nincsenek eldugott helyen, mégis nehéz rányitni az aj­tót a Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat dolgo­zóira. Aki ismeretlenül kere­si őket, jobb, ha előbb ala­posan tájékozódik. A köz­pont ugyanis „feldaraboltan”, több helyen működik. Egy részlegük a főutcán, az Álla­mi Áruház szomszédságában van, s a dolgozók többsége a Baross Gábor úton, a volt laktanyaépületben „talált otthonra”. Igényes emberek Egy-egy szobában 10—15- en dolgoznak. Ahogy monda­ni szokták: egymásba ér a könyökük. S ha az ügyfél­­forgalom is tetőzik, mozdul­ni sem tudnak. A párttitkár, Ádám József­né is egy ilyen helyiségben fogadja a láto­gatókat. Ha kopognak az aj­­tón, ösztönösen körülnéz, ta­lál-e üres széket a vendég számára. Többnyire nem, ilyenkor útnak indul a hi­vatal folyosóján, körülnéz, hol van egy üres szoba, ahol ,,nyugodtan” lehet beszélget­ni. Többnyire az igazgató, Bán Imre segít, mégpe­dig úgy, hogy a saját szobá­ját, irodahelyiségét adja át a pártszervezet ügyeinek inté­zésére, mert a pártszervezet­nek nincs helyisége. Nagyon nehéz ilyen körülmények kö­zött dolgozni, hiszen ha csö­rög a telefon és kimondottan a pártszervezetet érintő prob­lémáról kell tárgyalni, akkor a párttitkár kénytelen — a szavát idézve — virágnyel­ven beszélni. A nagy zsúfoltság ellenére a pártszervezet minden lehe­tőséget kihasználva igyek­szik úgy dolgozni, hogy szó ne érje a háza táját igényes emberek, önkritikusan szem­lélik tevékenységüket, nem félnek kimondani vélemé­nyüket. A hihetetlenül rossz mun­kakörülmények mindig napi­renden szerepelnek a kom­munisták tanácskozásán. So­kat vitatkoznak arról is, hogy a párt határozatának megfelelően mit tehetnének a nők helyzetének a javítására, hiszen a vállalat dolgozóinak 80 százaléka, a párttagság­nak közel 50 százaléka nő. Az irányelveket olvasván, hogy „gazdasági építőmun­­kánk alapvető célja, hogy ... kulturáltabbá tegye a mun­kakörülményeket...”, még erő­teljesebben aláhúzza a jogos igényt: tenni valamit a mun­kakörülmények javítására. A pártszervezet sokat fárado­zik ennek érdekében, ami­ben kiváló segítőtársra talál az igazgató személyében, ál­talában a gazdasági vezetők jószándékú igyekezetében. Van mivel dicsekedni Szerénytelenség nélkül el­mondhatják, hogy a mostoha körülmények ellenére van mivel dicsekedniük. Az egész megyét átfogó, 170 bolttal rendelkező, immár nagyvál­lalat, amíg 1965-ben 607 mil­lió, addig a múlt esztendő­ben már 847 millió forint árbevételről adhatott számot. Figyelemre méltó a fejlesz­tési, beruházási tevékenysége is a vállalatnak. A múlt év­ben 2 millió 219 ezer forin­tot fordítottak beruházásra, szemben az 1966-os 1 millió 219 ezer forinttal. Ezekben az eredmények­ben jelentős része, szerepe van a 72 tagú pártszervezet­nek is, amely mindig arra fordítja a legnagyobb figyel­met, ahol a legnagyobb a gond, és a legtöbb a feladat. A legnehezebb helyzetekben is értő szóval, türelemmel magyarázzák meg a tenni­valókat, amelyeknek végre­hajtásában derekas helytál­lással a kommunisták járnak az élen. A vállalat kommunistái 21-én tartják taggyűlésüket. Ez alkalommal is bizonyára sok értékes és hasznos javaslat kerül a jegyzőkönyvbe az irányelvek és a szervezeti szabályzat módosításáról szóló dokumentum vitája közben, ami a továbbiakban nagy se­gítség lesz a párt­ és a gaz­dasági munkában egyaránt. TÓTH FERENC Mit ajánl A szoknya hossza kevésbé vitatott A margitszigeti Nagyszal­­óban megkezdődött a Divat­­ervező Vállalat őszi-téli di­­vatkollekci­ójának háromna­pos bemutatósorozata. Ezt megelőzően Nádor Vera, a vállalat művészeti vezetője­ájékoztatta a sajtó képvise­­őit arról, mit ajánl a diva­tosan öltözködni vágyó nők­nek, férfiaknak. Elmondotta, hogy a szok­nya hossza már kevésbé vi­tatott. A fiatalokat nem akar­ják lebeszélni a miniről, de a nem túl fiataloknak inkább a midit ajánlják. A lábközé­pig érő kabát egyébként is minden testalkatra a leg­szebb, legelőnyösebb. A régi kabátok átalakításához szá­mos ötletet ad az új kollek­ció. Ami a divatszíneket il­leti, divatos a vulkanikus földszín, a lila, a fekete, a barna minden árnyalata és a fehér. A munkába, hivatalba járóknak sok szoknya-blúzos, kötényruhás, bolerós-mellé­­nyes öltözéket terveztek. A férfidivatban még na­gyobb változás tapasztalható világszerte, mint a nők öltöz­ködésében, a Divattervező Vállalat azonban egyelőre a szolid megoldásoknál ma­rad. fsutét robbantás Közérdekű hirdetmény A Miskolc, Széchenyi utca 9. számú épülettömb Széchenyi ut­­cai 25 m-es szakaszának robban­ással történő szanálását 1. hó­­ 7-én (csütörtökön) reggel 5.55— ».05 órakor az illetékesek végre­­hajtják. A robbantási időszak alatt a Széchenyi utcában és a Kossuth utcában forgalmi tilalom lesz. (Avas szálló és Színház közötti szakaszon, a Sötétkapu alatt a Béke filmszínházig és a Kossuth utcában a Szinva-hídtól.) A forgalmi tilalmat jelzőörök­­kel fogjuk biztosítani. A robbantásnál használt jelzé­sek azonosak lesznek a f. év mg. 15-i és 29-i, valamint a •­zept. 3-i és szept. 10-i számban eltözöltekkel. Felszólítjuk a város lakóit, hogy — az előző robbantások­hoz hasonlóan — segítsék elő a munka rövid idő alatt, és ered­ményesen történő lebonyolítását. A Kossuth utca 4. szám, vala­mint a Pannónia szálló és az Állami Áruház, valamint a Szé­chenyi u. 8—10. és Rákóczi u. 1— a külön kapott utasítást tartsa be. A tilalmi idő a forgalom korlátozására vonatkozólag előre­láthatólag 10—15 perc. I. kerületi Tanács V. B. építési és közlekedési csoport Városi Rendőrkapitányság Kohász-szakemberek utaztak Zágrábba Ma hajnalban a Lenin Kohászati Művek négy szak­embere utazott Zágrábba. Részt vesznek a már javában tartó Zágrábi Nemzetközi Vásár még hátralevő esemé­nyein. Mint ismeretes, az egyik legjelentősebb európai nemzetközi vásáron mind a két diósgyőri nagyüzem ki­állít gépeket, ipari berende­zéseket, félkész termékeket. új papírgyártó gép Új papírgyártó gépegység­gel bővül a 188 éves diós­győri papírgyár. A gép éven­ként kétezer tonna papírt gyárt. Egy másik, hasonló típusú gép üzembe helyezé­se után 5500 tonna különle­ges minőségű papírt termel­nek majd a negyedik ötéves terv végére. A közeljövőben széntüzelésről gáztüzelésre térnek át. Tervbe vették egy gőzturbina üzembe állítását is, amely fedezné a gyártás­hoz szükséges gőzmennyisé­get és besegítene a gyár vil­­lamosenergia-ellátásába. ★ Gazdag szilvatermést szüretelnek az idén a Tokaj-hegy­aljai Állami Gazdaság mádi területén. A debreceni és a besz­tercei fajták a vártnál is jobb termést adtak. A gyümölcs egy része exportra megy, a többi pedig a piacokra és a konzerv­gyárakba. A taktaharkányi asszonyok-lányok még hetekig találnak maguknak munkát a több mint százholdas szilvás területen. Nem sokkal később kezdődik már a szőlő szüre­telése is. (Nagy József felv.) Hamis n Széles társadalmi fórumot kapott napjainkban a Központi Bizottság kiterjedt körben megvitatott határozata, valamint kongresszusi irányelvei alapján a „nőkérdés”. Az erről sző­kebb körben folytatott eszmecseréim során vitatkozó part­nereim egyike-másika kijelentette: a feleségét bizony soha­sem engedné dolgozni, mivel megkeres annyit, amennyi ele­gendő a családja anyagi szükségleteinek kielégítésére. Elismerem, a család belső körülményei gyakran indokol­hatják, hogy az anya elsősorban a család gondjait viselje, annál is inkább, mert még számos objektív tényező szab ha­tárt a nők teljes foglalkoztatási lehetőségeinek. S nem is azokkal nem értek egyet, akiknél ilyen objektív tényezők gá­tolják a feleség, a családanya foglalkoztatását. A szemlélettel vitatkozom, amelynek nem objektív gátló tényezők, hanem konzervatív kispolgári világnézet a forrása, s amely ma is e világnézetből táplálkozik. Az ilyen szemlé­letűek hangoztatják: „A nő a férfival nem egyenlő rangú tagja a társadalomnak. Az a hivatása, hogy a férfi, a család kiszolgálója legyen. Sem szellemileg, sem fizikailag nem alkalmas magasabb rendű munkára.” Az efféle nézetek nem csengenek idegenül az 50—60 évesek fülének, hiszen olyan rendszer szülte és övezte azokat dics­fénnyel, amelynek szüksége volt a városi cselédekre, a házi mosónőkre és szakácsnőkre, s amely rendszer nemhogy a munkaképes nőknek, de még a munkaképes férfiaknak sem tudott rendszeres és megélhetést biztosító munkát adni. Ettől a világtól szerencsére már messze vagyunk. A hazánk felszabadulása óta eltelt negyed század alatt nemcsak környe­zetünk változott meg, megváltoztunk mi magunk is. Ám sajnos, nem egyforma mérték szerint. Sok férfi gondolkodá­sában és magatartásában tovább él még a múlt. Mindmáig nem értették meg a társadalmunkban lezajlott — egyebek közt a „nőkérdést” illető — változások lényegét. Lehet, hogy azért, mert túlságosan befelé fordultak, s csak önmagukkal törődnek, vagy talán azért, mert restek arra, hogy a világ dolgai felett elmélkedjenek is. Az sincs kizárva, hogy csak a maguk kényelmét féltik. Mert urambocsá’, mi történne, ha ők is kézbe vennék a bevásárló kosarat, ha felmosnák a konyhát, vagy elmosogatnák a vasárnapi ebéd szennyes edé­nyeit. A tekintélyüket, de inkább a kényelmüket ily módon féltőknek talán még eszükbe sem jutott, hogy a nézeteik hamisak, önmagukat cáfolják velük, általuk saját magukkal is ellentmondásba kerülnek. ORBÁN GYÖRGY Újra az elátkozott főfolyosókról Októberben kezdődik az erkélyek újjáépítése Nemrégiben Az elátkozott fafolyosók címmel megírtuk, hogy a Széchenyi utca 62. számú ház erkélyfolyosói két évvel ezelőtt megrepedtek. Áprilisban a munkások alá­dúcolták, majd szétverték az alját. Azóta az emeleti lakók egy szál vékony pallón köz­lekednek. A Miskolci Ingat­lankezelő Vállalat a folyosó átépítésével a Miskolci Épí­tőipari Vállalatot bízta meg. Legutóbbi cikkünkben arra kerestünk választ, hogy mi­kor fejeződik be a már csak­nem hat hónapja vajúdó fo­lyosóátépítés. Most kéré­sünkre Szűcs Imre művezető elmondotta, hogy a többszö­rös határidő-módosítások­ után októberben kezdik el az erkélyek újjáépítését. A két­emeletes ház hengerelt acél­­gerendái korrodálódtak, he­lyettük Dunaújvárosból ren­deltek újakat, mert ezeknek a gyártását Ózdon már meg­szüntették. Ez is hozzájárult a folyosóátépítés elhúzódásá­hoz. De nem kell félniük a lakóknak, hogy a télen a pal­lókon csúszkálnak majd; há­rom hét alatt lebetonozzák a folyosókat. Rekonstrukció a Semmelweis Kórházban Csaknem negyedmilliárd egészségügyi beruházásra és felújításra Ötmilliárd 32 millió fo­rintot igényelne a még jóvá nem hagyott városfejlesztési koncepció, amelyet a negye­dik ötéves tervben valósíta­nának meg. Ebben jelentős helyet foglalnak el az egész­ségügyi beruházásokra, fel­újításokra kidolgozott elgon­dolások. Ezek szerint csak­nem negyedmilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy egészségügyi intézményeink a kor követelményeihez iga­zodjanak. Egyik legfontosabb új lé­tesítmény a Szentpéteri ka­pui kórházban felépülő, 386 ágyas gyermekosztály. La­punkban már írtunk róla ko­rábban, ennek tervei már elkészültek, a beruházó tár­gyalásokat folytat az építő­iparral a kivitelezési szerző­dések megkötésére. Az építő­ipar kapacitása sajnos az idén annyira lekötött, hogy az új osztály építését csupán a jövő esztendőben kezdhe­tik meg. Kobalt-ágyúk a decentrumban Sokat vitatott része volt az egészségügyi fejlesztésről szóló tervjavaslatnak a su­gárterápiás decentrum. A szakemberek fontolgatták: nem sürgősebb-e — és hasz­nosabb — egy új sebészetet létesíteni. Az illetékes tárca azonban ragaszkodott hozzá: egész Észak-Magyarország daganatos betegeinek kezelé­sét teheti lehetővé a modern, Siemens gyártmányú, kobalt­ágyúkkal felszerelt decent­­rum. A beruházáshoz szük­séges 23—25 millió forintból 18 milliót az Egészségügyi Minisztérium biztosítana. Amennyiben a jelenlegi elképzeléseket jóváhagyják, felépül a negyedik ötéves tervben egy új sebészet is. A Vasgyári Kórház bejáratával szemben levő területen ala­kítanák ki a már nagyon szükséges új osztályt Ennek az építéséhez a Lenin Kohá­szati Művek is hozzájárul: öt­millió forintot­­ ajánlott fel erre a célra. Új egészségügyi szakközépiskola A Palóczy utcában egy egészségügyi szakközépiskola építését tervezik. A 13 tan­termes, 3 műhely­termes is­kola 23 millió forintos beru­házási költséget igényelne, s diákjai az ugyancsak a ne­gyedik ötéves tervben léte­sülő, 800 férőhelyes kollégi­umban nyernének elhelye­zést. Számottevőek az új bölcső­dék és körzeti orvosi rende­lők létesítésével kapcsolatos elképzelések. A javaslatok szerint, 480 bölcsődei férő­hellyel szaporítanák a jelen­legieket, s az új lakótelepe­ken összesen 12 felnőtt és 6 gyermek körzeti orvosi ren­delőt szerelnének fel. Az egészségügy régi gond­ját oldaná meg a Szentpéteri kapui Kórházban kialakított szociális foglalkoztató, ame­lyet 80 férőhelyesre bővítené­­nek, és az új, 60 ágyas ter­hespatológiai osztály. 40 milliós kiegészítés Miskolcon különösen a Semmelweis Kórház műkö­dik mostoha körülmények között. Épületei rendkívül elavultak, felújítása már el­engedhetetlen a negyedik öt­éves tervben. A város ren­delkezésére álló felújítási ke­retből azonban nem futná az alapos rekonstrukcióra. Ezért az illetékesek kiegészítést igényeltek: 40 millió forint­tal egészíti ki a felújítási keretet az Egészségügyi és a Művelődésügyi Minisztéri­um. Ebből 30 milliót fordí­tanának a kórházak fűtőbe­rendezéseinek teljes rekonst­rukciójára — és a Semmel­weis Kórház egyes osztályai­nak felújítására. Jelentős az az összeg is, amelyet a már működő egészségügyi intézményeink műszereinek korszerűsítésére szánnak. 20 millió forintot biztosítanának a legújabb műszerek, kórházi berende­zések beszerzésére R. É. Hiányzanak a mézeskannák A miskolci Eberlein Antal Méhésztársulat tagjai az idén csaknem 400 mázsa „nektár” begyűjtésére szerződtek le a Mezőkövesdi ÁFÉSZ-szal. Ebből eddig 240 mázsa mé­zet szállítottak le. A vállalás teljesítésének a kannahiány a legnagyobb akadálya. A szövetkezet jelenleg már a termelőedényekben is átve­szi a mézet, mert ha a mé­hész sokáig tárolja, a sűrű nektár beszárad. A társulat tagjai a betakarítási műve­letek mellett már a telelésre készítik a méhcsaládokat. Egyetlen erdőtűz a nyáron Az idei nyáron Borsod me­gyében egyetlenegy erdőtűz volt: júniusban a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Válla­lat bánhorváti erdőségében 18 ezer forint értékű szálfa vált a lángok martalékává.

Next