Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-18 / 219. szám
Bal oldali képünkön: Luca: S mit hoztam még a mamának? — Öregasszony: Gyönyörű! De honnét veszi maga azt a sok pénzt? (Darvas Lili és Törőcsik Mari.) — Jobb oldali képünkön: akik a filmen nem láthatók. Itt még javában tart a munka. A kamera mögött Makk Károly rendező és Tóth János operatőr felvétel közben. Szocializmus és kultúra Fenti címen nemrég cikk jelent meg a Pravdában A. Masztlin, a filozófiatudományok doktora tollából. A cikknek egy részletét közöljük. A kulturális forradalom, mint a társadalom sokoldalú szellemi megújhodásának forradalmi folyamata — a szocializmus építésének egyik legfontosabb láncszeme. Ez azonban semmiképpen sem egyértelmű azzal, hogy az új kultúra a semmiből keletkezik, hogy a kulturális forradalom során el kell vetni vagy meg kell semmisíteni a szocializmus előtti időkben létrejött kulturális értékeket. Lenin nem egyszer figyelmeztetett, hogy minden antagonisztikus formációban két kultúra létezik, — a kizsákmányolók kultúrája, amely lényegét tekintve népellenes, és a demokratikus kultúra, amely a tömegek vágyait és törekvéseit fejezi ki. Természetes, hogy a marxizmus—leninizmus, amely meghirdeti a nagyszerű eszmét, hogy a dolgozókat fel kell szabadítani a kizsákmányolás minden formája alól, fellép a „békés szintézist” hirdető és más revizionisták koncepciói ellen, akik a burzsoá és a szocialista kultúrák együttélése mellett, a kultúra „ideológiamentessége” mellett foglalnak állást. A marxisták—leninisták, akik küzdenek a kulturális örökségről alkotott jobboldali revizionista szemlélet ellen, elutasítják a múlt kulturális vívmányait indokolatlanul tagadó „baloldali” revizionizmus tudománytalan nézeteit is. A baloldali revizionista ideológia képviselői, akik a jelenkori kapitalizmus rothadásának általános tendenciájára hivatkoznak, állításaikban odáig mennek, hogy az imperializmus korszaka — úgymond — általában kizár minden haladást a kultúra területén. Ezért általános hadjáratot hirdettek a kulturális örökség ellen és egyúttal „revizionista kacatnak” nyilvánították a jelenkori szocialista kultúra vívmányait. Mindezek a jelenségek mélységesen idegenek a marxizmus—leninizmus elveitől. Lenin, aki arra szólított fel, hogy el kell vetni a burzsoá kultúra reakciós világnézeti tartalmát, ugyanakkor arra tanított, hogy e kultúra tudományos-műszaki vívmányait széles körben fel kell használni a szocializmus érdekében ... Kétségtelen, a burzsoá társadalomban haladó kultúra is létrejön, amelynek hordozói a munkásosztály, a dolgozók élenjáró tömegei. Ez a kultúra azonban nem tölt be uralkodó szerepet, már csak azért sem, mivel hajtásai a reakciós kultúrával vívott harcban erősödnek meg. A kultúra igazi és sokoldalú fejlődése csak a szocializmussal kezdődik el, amely biztosítja a munkásosztály, az összes dolgozó tömegek tudatos részvételét az új kultúra megteremtésében. Csakis a szocializmus állítja a nép szolgálatába a kultúra minden értékét. A Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalata a legteljesebb mértékben cáfolja a revizionistáknak azt az állítását, hogy a kulturális forradalom kizárólagosan „nemzeti” jellegű, hogy ez a forradalom csak azokra az országokra jellemző, ahol alacsony a közoktatás színvonala. A szocialista közösségben végbemenő kulturális átalakulások beható elemzése meggyőzően tanúsítja, hogy objektíve minden szocializmust építő nép számára szükséges a szellemi életben bekövetkező forradalmi változás, hogy a kulturális forradalom szükségességét az egyik vagy a másik országban nemcsak a néptömegek kulturális fejlettségének a régi társadalom keretei között megnyilvánuló nem kielégítő volta határozza meg, hanem azok a teljesen új feladatok is, amelyek a proletárdiktatúra megalakulása után merülnek fel gyakorlatilag a munkásosztály és pártja, az összes dolgozók előtt — vagyis a szocializmus öntudatos, célirányos építésének feladatai. Minden második dolgozó érettségizett Igen kedvezően alakul a dolgozók iskolai végzettségének aránya a város legnagyobb szolgáltató vállalatánál, a VIMELUX-nál. Jelenleg az összes alkalmazott 50 százaléka rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal. Ez az arány 1975-re, a IV. ötéves terv időszakának végére 75 százalékra nő. Új magyar film SZERELEM Az őszi évad derekán, november 12-én mutatják be a Szerelem című új magyar filmet, melynek forgatása nemrégen fejeződött be. Két korábbi novellája — a Szerelem és a Két asszony — nyomán Déry Tibor írta a forgatókönyvet, aki ritkán vállalkozott forgatókönyv írására, egész életművében ez a harmadik. Egy fiatalasszony, Luca, nehéz éveiről szól a film, aki szerelemből, szeretetből, emberségből vizsgázik jelesre. Kitart börtönben levő férje mellett, kegyes hazugsággal tartja a lelket súlyosan beteg anyósában, és a börtönből az életbe visszatérő férjét megértő, igazi társként fogadja. Makk Károly rendezőnek ez a tizenhatodik — valószínű, hogy az előzőekhez hasonlóan sikeres — filmje. A főszerepet Molnár Ferenc külföldön élő özvegye, Darvas Lili alakítja. Mellette Törőcsik Mari, Darvas Iván, Orsolya Erzsi, Bitskey Tibor és Mensáros László nyújt egyenrangú, szép alakítást. Az ögyvez Pesten Borsodiak a Művelődés Pavilonjában A Mezőgazdasági Kiállításon ma van Borsod megye napja. A Művelődés pavilonjában a cigándi népitánc-csoport, a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz Röpülj Páva Kórusa, Suha Balog József népművész és a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Ház színpada ad háromszor kétórás szórakoztató műsort a kiállítás látogatóinak. János Az egyvez című komédiáját mutatják be. — Flórián Flórián, a nagy költő meghal, s özvegye emlékmúzeumot rendez be Seholsincs — de országunkban több is van — városka egy kicsiny házában. Megalakul az Emlékbizottság Bencével, a titkárral és az elnökkel. S aki mindkettejük fölött áll és mindent úgy irányít, hogy a nagy költő emlékét a legkisebb árnyék se felhőzze, s kettejük szerelme soha semvolt dicsőségében tündököljék az utókor számára, az a nagy költő özvegye. Körülötte bonyolódik minden, s ő bonyolítja mindvégig a csaknem egyórás komédiát. Gosztonyi egy kis ország nagyra retusált embereinek „gyártási” receptjét mondja el — sok iróniával — beszél a darabról Lengyel Pál rendező. — Miért Gosztonyi komédiájára esett a választás? — Úgy éreztük, hogy a vásári hangulathoz ez a darab illik a legjobban, mely groteszk humorával mindenkit nevetésre késztet. (s) Városunkat a Gárdonyi Géza Művelődési Ház színpada képviseli. Gosztonyi . Vendégem: Csortos Gyula Egy őszi estén végre eljött. Bohócruhában, gitárral, az arcán keserű fintor. Számomra — aki soha nem láthattam, hallhattam személyesen — megőrizte őt a film, s még jobban megőrizték a pályatársak, színészek, szerzők. Jó lett volna, ha Luciferként vagy Clausen tanácsosként is megszólal, de hát mielőtt eltávozott, senki nem gondolt arra, hogy negyedszázad múltán is kíváncsiak leszünk: milyen volt ez a nagy komédiás? (Ma vajon eléggé foglalkoztat-e bennünket az ilyenfajta életmentés?) A képernyő előtt ülve, jó lett volna megszólítani. De hát ezt még életében sem sokan merték. Az emlékműsor szerkesztője, Czenner Mihály és Radó Gyula, a rendező most mintha erre vállalkozott volna. Csortos azonban hű maradt önmagához. A fényképein csak annyit vallott, mint amennyit magazinoknak szokás. • A könnyű kis filmeken pedig azért mutatta magát, mert megfizették. Bálint Lajos, Demeter Hédi, Gyárfás Miklós, Makai Margit és mindenek fölött Mezei Mária elől azonban nem sikerült kitérnie. A szoba megtelt tanúkkal. Tanúkkal, akik szerették, bámulták és olykor gyűlölték. Nagy hallgatásai, megvető fintorai, s mélyen sistergő indulatai voltak. Közömbösen soha senki nem viseltetett iránta. Megírta valaki, hogy már első állomáshelyére, ismeretlenül (csak akkor még karcsún és fiatalon) olyan fensőbbséges tudattal érkezett, mint Hyppolit. Így ült a kávéházakban is. Többnyire egyedül. Szerdán este legjobb ismerősei megkörnyékezték. Kénytelen, kelletlen igazi arcát kellett mutatnia. Igaz, csak egy-egy pillanatra tette meg, de ezek feledhetetlen pillanatok voltak. Mielőtt elment, még egyszer hosszan a szemembe nézett. Tudom, hogy még találkozunk .. . Pedig Liliom régen alszik. Az évek telnek, de ő nem fog öregedni. A lélegzete sem lesz nehezebb. Lehet, hogy halhatatlan? (gyarmati] Budapesti nemzetközi zenei verseny Csütörtökön a Zeneakadémia nagytermében — amelyet 25 ország nemzeti lobogója díszített — ünnepélyesen megnyílt a XI. nemzetközi zenei verseny. Az Erkel ének- és dalverseny, valamint a klarinét- és oboaverseny kategóriájában 160 fiatal muzsikus és énekes méri össze tudását öt világrészből, nemzetközi zsűri előtt. reggelig GÉPRABLÁSI KÍSÉRLET Az Egyesült Arab Köztársaság légitársaságának egyik repülőgépe 46 személlyel a fedélzetén Luxorból Kairó felé haladt, amikor egy egyiptomi utas tőrrel a kezében behatolt a pilótafülkébe. Utasította a kapitányt, hogy repüljön Szaúd-Arábiába. Egy biztonsági őrnek sikerült az eltérítőt megkötöznie. Az illetőt letartóztatták. HALÁLOS Áldozatot KÖVETELT Halálos áldozatot követeltek az olaszországi Reggio Calabriában immár negyedik napja tartó sztrájkok és összetűzések. A csendőrökkel vívott közelharcban egy tüntető meghalt, ketten súlyosan megsebesültek. ÖT PAPOT LETARTÓZTATTAK A bolíviai hatóságok letartóztattak és Argentínába száműztek öt papi személyt. Azzal vádolják őket, hogy az ország rendjét zavaró politikai tevékenységet végeztek. ÜTLEGELIK Grigorisz Farakoszt, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, aki börtönben van, a görög rendőrség ütlegeli és többórás kínvallatásoknak veti alá. A görög hazafiak követelik, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon Grigorisz Farakoszt. FÁNAK ROHANT A Nógrád megyei Nezsa és Nógrádsáp között fának rohant egy teherautó. Táborszky István gépkocsivezető egy kanyarban nem csökkentette a sebességet. A gépkocsivezető és két utasa súlyos sérüléssel a kórházba került. AGYONLŐTTÉK Második napja tartanak a zavargások Sucre bolíviai városban a diákság és a rendőrség között. Az összecsapásban a rendőrök agyonlőttek egy egyetemi hallgatót. ZAVARGÁSOKBA FULLADT Zavargásokba fulladt a mexikói függetlenség 160. évfordulójának ünneplése Los Angelesben, ahol tekintélyes számú mexikói kisebbség él. A hatóságok nem engedélyezték a felvonulás utáni tömeggyűlést egy stadionban. Ekkor a tömeg összecsapott a rendőrséggel, ötven személyt letartóztattak. ÚJABB MEGBETEGEDÉSEK 15 újabb kolera-megbetegedést jelentettek Jeruzsálemben és környékén. A kolerások száma ezzel 135-re emelkedett Izraelben, közülük százat azonban már gyógyultan elbocsátottak a kórházakból. MUNKANÉLKÜLIEK Az olasz központi statisztikai hivatal adatai szerint, 1970. augusztus 1-én Olaszországban 623 000 munkanélkülit tartottak nyilván.