Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

Bal oldali képünkön: Luca: S mit hoztam még a mamának? — Öregasszony: Gyönyörű! De honnét veszi maga azt a sok pénzt? (Darvas Lili és Törő­­csik Mari.) — Jobb oldali képünkön: akik a filmen nem láthatók. Itt még javában tart a munka. A kamera mögött Makk Károly rendező és Tóth Já­nos operatőr felvétel közben. Szocializmus és kultúra Fenti címen nemrég cikk jelent meg a Pravdában A. Maszt­­lin, a filozófiatudományok doktora tollából. A cikknek egy részletét közöljük. A kulturális forradalom, mint a társadalom sokoldalú szellemi megújhodásának forradalmi folyamata — a szocializmus építésének egyik legfontosabb láncszeme. Ez azonban semmiképpen sem egyértelmű azzal, hogy az új kultúra a semmiből keletke­zik, hogy a kulturális forra­dalom során el kell vetni vagy meg kell semmisíteni a szocializmus előtti időkben létrejött kulturális értékeket. Lenin nem egyszer figyel­meztetett, hogy minden an­­tagonisztikus formációban két kultúra létezik, — a ki­zsákmányolók kultúrája, amely lényegét tekintve nép­ellenes, és a demokratikus kultúra, amely a tömegek vágyait és törekvéseit fejezi ki. Természetes, hogy a mar­xizmus—leninizmus, amely meghirdeti a nagyszerű esz­mét, hogy a dolgozókat fel kell szabadítani a kizsákmá­nyolás minden formája alól, fellép a „békés szintézist” hirdető és más revizionisták koncepciói ellen, akik a bur­zsoá és a szocialista kultúrák együttélése mellett, a kultúra „ideológiamentessége” mel­lett foglalnak állást. A marxisták—leninisták, akik küzdenek a kulturális örökségről alkotott jobbol­dali revizionista szemlélet ellen, elutasítják a múlt kul­turális vívmányait indoko­latlanul tagadó „baloldali” revizionizmus tudománytalan nézeteit is. A baloldali revi­zionista ideológia képviselői, akik a jelenkori kapitaliz­mus rothadásának általános tendenciájára hivatkoznak, állításaikban odáig mennek, hogy az imperializmus kor­szaka — úgymond — általá­ban kizár minden haladást a kultúra területén. Ezért álta­lános hadjáratot hirdettek a kulturális örökség ellen és egyúttal „revizionista kacat­­nak” nyilvánították a jelen­kori szocialista kultúra vív­mányait. Mindezek a jelenségek mélységesen idegenek a mar­­­xizmus—leninizmus elveitől. Lenin, aki arra szólított fel, hogy el kell vetni a burzsoá kultúra reakciós világnézeti tartalmát, ugyanakkor arra tanított, hogy e kultúra tu­dományos-műszaki vívmá­nyait széles körben fel kell használni a szocializmus ér­dekében ... Kétségtelen, a burzsoá tár­sadalomban haladó kultúra is létrejön, amelynek hor­dozói a munkásosztály, a dolgozók élenjáró tömegei. Ez a kultúra azonban nem tölt be uralkodó szerepet, már csak azért sem, mivel hajtásai a reakciós kultúrá­val vívott harcban erősöd­nek meg. A kultúra igazi és sokol­dalú fejlődése csak a szo­cializmussal kezdődik el, amely biztosítja a munkás­­osztály, az összes dolgozó tö­megek tudatos részvételét az új kultúra megteremtésében. Csakis a szocializmus állítja a nép szolgálatába a kultúra minden értékét. A Szovjetunió és a többi szocialista ország tapaszta­lata a legteljesebb mérték­ben cáfolja a revizionisták­nak azt az állítását, hogy a kulturális forradalom kizáró­lagosan „nemzeti” jellegű, hogy ez a forradalom csak azokra az országokra jellem­ző, ahol alacsony a közokta­tás színvonala. A szocialista közösségben végbemenő kul­turális átalakulások beható elemzése meggyőzően tanú­sítja, hogy objektíve minden szocializmust építő nép szá­mára szükséges a szellemi életben bekövetkező forra­dalmi változás, hogy a kul­turális forradalom szüksé­gességét az egyik vagy a másik országban nemcsak a néptömegek kulturális fej­lettségének a régi társadalom keretei között megnyilvánuló nem kielégítő volta határoz­za meg, hanem azok a telje­sen új feladatok is, amelyek a proletárdiktatúra megala­kulása után merülnek fel gyakorlatilag a munkásosz­tály és pártja, az összes­­ dol­gozók előtt — vagyis a szo­cializmus öntudatos, célirá­nyos építésének feladatai. Minden második dolgozó érettségizett Igen kedvezően alakul a dolgozók iskolai végzettségé­nek aránya a város legna­gyobb szolgáltat­ó vállalatá­nál, a VIMELUX-nál. Jelen­leg az összes alkalmazott 50 százaléka rendelkezik érett­ségi bizonyítvánnyal. Ez az arány 1975-re, a IV. ötéves terv időszakának végére 75 százalékra nő. Új magyar film SZERELEM Az őszi évad derekán, no­vember 12-én mutatják be a Szerelem című új magyar filmet, melynek forgatása nemrégen fejeződött be. Két korábbi novellája — a Sze­relem és a Két asszony — nyomán Déry Tibor írta a forgatókönyvet, aki ritkán vállalkozott forgatókönyv írására, egész életművében ez a harmadik. Egy fiatal­asszony, Luca, nehéz évei­ről szól a film, aki szerelem­ből, szeretetből, emberségből vizsgázik jelesre. Kitart bör­tönben levő férje mellett, ke­gyes hazugsággal tartja a lel­ket súlyosan beteg anyósá­ban, és a börtönből az élet­be visszatérő férjét megértő, igazi társként fogadja. Makk Károly rendezőnek ez a tizenhatodik — valószí­nű, hogy az előzőekhez ha­sonlóan sikeres — filmje. A főszerepet Molnár Ferenc külföldön élő özvegye, Dar­vas Lili alakítja. Mellette Törőcsik Mari, Darvas Iván, Orsolya Erzsi, Bitskey Tibor és Mensáros László nyújt egyenrangú, szép alakítást. Az ögyvez Pesten Borsodiak a Művelődés Pavilonjában A Mezőgazdasági Kiállításon ma van Borsod megye napja. A Művelődés pavilonjában a cigándi népitánc-csoport, a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz Röpülj Páva Kórusa, Suha Balog József népművész és a miskolci Gárdonyi Géza Műve­lődési Ház színpada ad háromszor kétórás szórakoztató mű­sort a kiállítás látogatóinak. János Az egyvez című komé­diáját mutatják be. — Flórián Flórián, a nagy költő meghal, s özvegye em­lékmúzeumot rendez be Se­­holsincs — de országunkban több is van — városka egy kicsiny házában. Megalakul az Emlékbizottság Bencével, a titkárral és az elnökkel. S aki mindkettejük fölött áll és mindent úgy irányít, hogy a nagy költő emlékét a leg­kisebb árnyék se felhőzze, s kettejük szerelme soha sem­­volt dicsőségében tündököl­jék az utókor számára, az a nagy költő özvegye. Körü­lötte bonyolódik minden, s ő bonyolítja mindvégig a csak­nem egyórás komédiát. Gosztonyi egy kis ország nagyra retusált embereinek „gyártási” receptjét mondja el — sok iróniával — beszél a darabról Lengyel Pál ren­dező. — Miért Gosztonyi komé­diájára esett a választás? — Úgy éreztük, hogy a vá­sári hangulathoz ez a darab illik a legjobban, mely gro­teszk humorával mindenkit nevetésre késztet. (­s) Városunkat a Gárdonyi Géza Művelődési Ház szín­pada képviseli. Gosztonyi . Vendégem: Csortos Gyula Egy őszi estén végre eljött. Bohócruhában, gitárral, az arcán keserű fintor. Szá­momra — aki soha nem lát­hattam, hallhattam szemé­lyesen — megőrizte őt a film, s még jobban megőriz­ték a pályatársak, színészek, szerzők. Jó lett volna, ha Lucifer­ként vagy Clausen tanácsos­ként is megszólal, de hát mi­előtt eltávozott, senki nem gondolt arra, hogy negyed­század múltán is kíváncsiak leszünk: milyen volt ez a nagy komédiás? (Ma vajon eléggé foglalkoztat-e ben­nünket az ilyenfajta élet­mentés?) A képernyő előtt ülve, jó lett volna megszólítani. De hát ezt még életében sem sokan merték. Az emlékmű­sor szerkesztője, Czenner Mihály és Radó Gyula, a rendező most mintha erre vállalkozott volna. Csortos azonban hű maradt önmagá­hoz. A fényképein csak an­­­nyit vallott, mint amennyit magazinoknak szokás. • A könnyű kis filmeken pedig azért mutatta magát, mert megfizették. Bálint Lajos, Demeter Hédi, Gyárfás Mik­lós, Makai Margit és minde­nek fölött Mezei Mária elől azonban nem sikerült ki­térnie. A szoba megtelt tanúkkal. Tanúkkal, akik szerették, bá­multák és olykor gyűlölték. Nagy hallgatásai, megvető fintorai, s mélyen sistergő indulatai voltak. Közömbö­sen soha senki nem viselte­tett iránta. Megírta valaki, hogy már első állomáshelyére, ismeret­lenül (csak akkor még kar­csún és fiatalon) olyan fen­­sőbbséges tudattal érkezett, mint Hyppolit. Így ült a ká­véházakban is. Többnyire egyedül. Szerdán este legjobb is­merősei megkörnyékezték. Kénytelen, kelletlen igazi ar­cát kellett mutatnia. Igaz, csak egy-egy pillanatra tette meg, de ezek feledhetetlen pillanatok voltak. Mielőtt elment, még egyszer hosszan a szemembe nézett. Tudom, hogy még találko­zunk .. . Pedig Liliom régen alszik. Az évek telnek, de ő nem fog öregedni. A léleg­zete sem lesz nehezebb. Le­het, hogy halhatatlan? (gyarmati] Budapesti nemzetközi zenei verseny Csütörtökön a Zeneakadé­mia nagytermében — ame­lyet 25 ország nemzeti lobo­gója díszített — ünnepélye­sen megnyílt a XI. nemzet­közi zenei verseny. Az Erkel ének- és dalverseny, vala­mint a klarinét- és oboaver­seny kategóriájában 160 fia­tal muzsikus és énekes méri össze tudását öt világrészből, nemzetközi zsűri előtt. reggelig GÉPRABLÁSI KÍSÉRLET Az Egyesült Arab Köztár­saság légitársaságának egyik repülőgépe 46 személlyel a fedélzetén Luxorból Kairó felé haladt, amikor egy egyiptomi utas tőrrel a kezé­ben behatolt a pilótafülkébe. Utasította a kapitányt, hogy repüljön Szaúd-Arábiába. Egy biztonsági őrnek sike­rült az eltérítőt megkötöznie. Az illetőt letartóztatták. HALÁLOS Áldozatot KÖVETELT Halálos áldozatot követel­tek az olaszországi Reggio Calabriában immár negyedik napja tartó sztrájkok és ös­­­szetűzések. A csendőrökkel vívott közelharcban egy tün­tető meghalt, ketten súlyosan megsebesültek. ÖT PAPOT LETARTÓZTATTAK A bolíviai hatóságok letar­tóztattak és Argentínába száműztek öt papi személyt. Azzal vádolják őket, hogy az ország rendjét zavaró poli­tikai tevékenységet végeztek. ÜTLEGELIK Grigorisz Farakoszt, a Gö­rög Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagját, aki börtönben van, a görög rendőrség ütlegeli és több­órás kínvallatásoknak­­ veti alá. A görög hazafiak köve­telik, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon Grigorisz Farakoszt. FÁNAK ROHANT A Nógrád megyei Nezsa és Nógrádsáp között fának ro­hant egy teherautó. Tá­­borszky István gépkocsive­zető egy kanyarban nem csökkentette a sebességet. A gépkocsivezető és két utasa súlyos sérüléssel a kórházba került. AGYONLŐTTÉK Második napja tartanak a zavargások Sucre bolíviai vá­rosban a diákság és a rend­őrség között. Az összecsa­pásban a rendőrök agyonlőt­tek egy egyetemi hallgatót. ZAVARGÁSOKBA FULLADT Zavargásokba fulladt a mexikói függetlenség 160. év­fordulójának ünneplése Los Angelesben, ahol tekintélyes számú mexikói kisebbség él. A hatóságok nem engedé­lyezték a felvonulás utáni tömeggyűlést egy stadionban. Ekkor a tömeg összecsapott a rendőrséggel, ötven sze­mélyt letartóztattak. ÚJABB MEGBETEGEDÉSEK 15 újabb kolera-megbete­gedést jelentettek Jeruzsá­lemben és környékén. A ko­­lerások száma ezzel 135-re emelkedett Izraelben, közü­lük százat azonban már gyógyultan elbocsátottak a kórházakból. MUNKANÉLKÜLIEK Az olasz központi statisz­tikai hivatal adatai szerint, 1970. augusztus 1-én Olasz­országban 623 000 munkanél­külit tartottak nyilván.

Next